Déli Hírlap, 1990. június (22. évfolyam, 125-150. szám)
1990-06-18 / 139. szám
Nem sokáig világítóit a miskolciaké a szó Postacím: Déli Hírlap. Miskolc, 3501, Pf.: 39. — Telefon: 18-225. — Kérjük olvasóinkat, levelezőinket, hogy panaszaik kai, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8—14 óra között keressenek fel bennünket. Wermeser Edinát megoperáSták örömmel értesítem a lap olvasóit, hogy kislányom, YVer- meser Edina, a miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium II. osztályos tanulója gerincműtétjére az NSZK-bcli Bad-Wildun- genben június 13-án került sor. A műtét sikeresen fejeződött be, így minden remény megvan Edina gyógyulására, arra, hogy ismét olyan egészséges legyen, mint hasonló életkorú társai. Ezúton is szerelném megköszönni az érző szívű embereknek, az ismeretlen ismerősöknek, hogy helyzetünket mélyen átérezve hozzájárultak a műtéti költségekhez. Köszönöm a sok-sok ezer általános és középiskolai tanulónak, főiskolai, egyetemi hallgatónak, pedagógusnak, óvodásnak és szüleiknek, intézmények és vállalatok dolgozóinak, vállalkozóknak, hogy megadták Edina számára a gyógyulás lehetőségét. Külön köszönöm Edina diáktársainak, a Miskolci Diák Társaságnak és a Pedagógus Szakszervezetnek, az egész országra kiterjedő szervező tevékenységét. Megható érzés volt számunkra, hogy ebben a nagy bajban — az országosan jelentkező gondok ellenére is — az együttérzés és a segítőkészség megmaradt az emberekben. A fenti jó hírrel Edina nevében is a szavakkal ki nem fejezhető hála mellett valamennyi adományozónak jó egészséget. a sok ezer diáknak, köztük valamennyi miskolcinak kellemes vakációt kívánok, őszinte hálával és köszönettel Wermeser Zoltán és családja jjc Alig két hete még arról írtunk, milyen jól illeszkednek a Tulipán-ház falaira ezek a szép, formatervezett lámpatestek. Sajnos nem sokáig örülhettünk fényüknek. Mint képünkön is látható, két darab már hiányzik belőlük. Úgy látszik, valakinek nagyon megtetszettek. De hogyan tudta leszerelni őket a ház faláról? Lehet, hogy külön erre a célra létrát csináltatott. Egy bizonyos: valamennyiünket megkárosított ezzel. (Szabán Gabriella felvétele) Benzinkútnál: csak protekcióval Olvastam a június 6-i lapjukban, a Fekete sarok rovatban azt a cikket, melyben alkalmi autómosó fiúkról írnak. Én 15 éves vagyok, és elolvasva az írást, annak vége nagyon meglepett, mert tavaly én is ebben a „szakmában” dolgoztam. Az írásnak az a része pedig megdöbbentett: „Bizony, jobb volna, ha a benzinkútnál próbálkoznának az ablakmosással a gyerekek.” Ezt könnyű mondani, és leírni, de a megvalósítása szinte lehetetlen. Hasonló korú társammal márciustól járjuk a benzinkutakat, Szerdán: díjtalan jo^tanácsadás Legközelebb június 20-án, szerdán délután 4-től 6 óráig lesz díjtalan jogtanácsadás szerkesztőségünkben, a Sajtóház III. emeletén, A miskolciaké a szó rovat szobájában. Tanácsot ad: Jám- borné dr. Róth Erika. hogy lehetőséget kapjunk ablakmosásra, de a válasz mindenhol az volt, hogy ezt a munkát is az ott dolgozók végzik, és az autósok részéről nincs, vagy csak nagyon kis igény van rá. Kénytelenek voltunk ezt tudomásul venni. De amikor apámmal tankolni mentünk, és azt láttam, hogy egy magamfajta fiú mossa a szélvédőket, nagyon felizgatott a dolog. Ismét végigjártam az összes benzinkutat, de mindenhol ez a látvány fogadott. Velem egyidősek végzik ezt az alkalmi munkát. De kik ezek a fiúk? És ők miért kaphatnak itt munkát? Biztos, hogy valami fontos ismerős gyereke Valamennyi. Ne tanácsoljanak tehát olyat, amit lehetetlen megvalósítani, bármennyire szeretnénk is. S azért is szeretném, ha közölnék soraimat, hogy tisztán lássanak azok is, akik eddig úgy gondolták, hogy mi saját elhatározásunkból választjuk a rosszabbat, a balesetveszélyes munkaterületet. Egy fiatal miskolci olvasójuk KÁRTALANÍTJÁK A VÁSÁRLÓT Rovatunkban közöltük Selcsik Jánosné olvasónk levelét, melyben azt panaszolta, hogy a múlt év őszén vásárolt nyári papucsa — melvet a télen nem hasznait — ez év tavaszán mindössze egyhónapi viselés után tönkrement. Az üzletben — ahol vásárolta —. nem cserélték ki, mivel összességében lejárt a garanciális ideje. A nyári papucsot a Kőrösvidéki Cipész Szövetkezet (Békéscsaba) készítette. A szövetkezet elnökétől, llovszki Lajostól kaptunk tájékoztatást arról, milyen választ küldtek olvasónknak: „Levelét és benne az újságcikket megkaptuk. Ebből tudomásunkra jutott, hogy a kereskedelem a meghibásodott papucsáért nem kártalanította. Kérjük, küldje el részünkre. Ha módunkban van. ugyanolyan termékei küldünk vissza, illetőleg hasonlóval és értékűvel kártalanítjuk.” Kis alkatrész, nagy gond Ha nincs, akkor tudjuk igazán, milyen kincs — a víz. Nos, a Salétrom utca 4. szám alatt immár hetek óta nagy kincs a víz. Van ugyan egy nyomóskút az ■udvarban, benne jó ivóvíz, csa'k éppen nem lehet kinyomni a kútból. Mégpedig egy aránylag filléres értékű alkatrész meghibásodása miatt. — Már az egész várost bejártam ezért az alkatrészért, és azt mondták a szaküzletekben, hogy vegyek egy új kútfejet — panaszolja az itt lakó rokkant- nyugdíjas, akinek a négyezer forint nyugdíjából egy új kútfej megvásárlása nem kis érvágást jelentene. Így most a szomszédos Damjanich utca túlsó oldaláról hordja a vizet népes családjának a mindennapi ivás- hoz, főzéshez, mosáshoz. Elképzelhető, hogy ilyen panasz nemcsak a Salétrom utca 4. szám alatt adódott már, s ezért például egy élelmes kisiparos vagy kisszövetkezet gyárthatná is e kicsi, de fontos alkatrészt. R. A. Miskolc Az átmeneti munkanélküli-járadék (3.) meneti munkanélküli-járadékra való jogosultságról dönt, jogorvoslati kérelemmel megtámadható. A jogerős másodfokú határozat — amennyiben a járadékra való jogosultság iránti kérelmet elutasítja vagy a folyósítás megszüntetéséről rendelkezik — bíróság előtt megtámadható. A járadék a magánszemélyek jövedelemadójának alapját képezi, és abból 5 százalék nyugdíjjárulékot is le kell vonni. Az átmeneti munkanélküli-járadék folyósításának időtartama munkaviszonyban töltött időnek számít. A Szívesen keltjük Ómassától gyalog tettük meg az utat Bánkútig. Jól felszereltük magunkat ennivalóval, üdítővel, mert tavaly nyáron még semmilyen vendéglátó Intézményt, boltot sem találtunk, sőt még egy úgynevezett turistaasztal, illetőleg egyetlen pad sem volt. Most annál nagyobb volt a meglepetésünk, amikor szemünk előct felbukkant a bánkúti Síkluo impozáns, barátságos épület- csoportja. Előtte virággal díszített terasz hívogatja ízléses asztalaival, padjaival a látogatót. A klub körül tevékenykedő hölgy <— mint megtudtuk, Frigyik Ferenc- né gondnok — kedves szilvái invitál bennünket beljebb. Férje és fia segítségével ő gondoskodik a vendégek kiszolgálásáról is. Tőle tudtuk meg, hogy a létesítmény a közelmúltban nyitotta meg kapuit a turisták, külföldi vendégek és természetesen a sportolók előtt. Majd az étteremnek is beillő étkező helyiségben táboroztunk le, ahol — a vendéglátóiparban már szinte szokatlan — figyelmes kiszolgálásban részesültünk. Közelebbről is szerettük volna megismerni a létesítményt, s szívesen meg is mutatták. A berendezett konyhahelyiségekben a vendégek részére edényeket (még bográcsot is) és megfelelő mosogatási lehetőséget is biztosítottak. A társalgó magyaros faragott székekkel, asztalokkal, televízióval, s egy külön helyiség, főleg csoportok részére négy hosszú asztallal fogadja a vendégeket. Jól felszerelt „Elsősegély-szoba” is van. ajtaján kifüggesztve a segélvnyújtó orvosok neve. Az emeleten egy kétágyas, három háromágyas, öt négytévesen kifizetett, átmeneti munkanélküli-járadékot a munkaközvetítő szerv — amely folyósítja — 60 napon belül visszakövetelheti. Ezen az időn túl csak akkor kerülhet erre sor, ha a járadékban részesülő a kifizetés helytelenségéről tudott, vagy a téves kifizetést maga idézte elő. Ez a rendelet 1990. január 1-én lépett hatályba. Aki a lapunk hasábjain ismertetteknél bővebb' információhoz i kíván jutni, a Magyar Közlöny 1990.-évi7. számban találja meg a jogszabályt. Dr. J. E. a síklub jó hírét ágyas, egy ötágyas, valamint egy 13 fekvőhelyes hálóhelyiség várja a turistákat. A szállás díja egy éjszakára személyenként 200 forint, de csoportnak, tíz fő felett, már 50 százalékos kedvezményt tudnak adni. Egyelőre csak reggelivel szolgálhatnak, de a szintén itt nyílt boltocskában minden kapható, amit egy kiránduló szeme-szá.ia kíván. A különböző konzervek mellett a főzéshez szükséges alapanyagok is kaphatók. De van cigaretta, üdítő, pezsgő is a boltban Szeszes italt viszont szigorúan csak felnőtteknek adnak. A nao szinte minden szakában kinvit. ha a vendég vásárolni akar. Csengővel jelezni Roll. és a gondnok már méri is az árut. Ott,jártunkkor két holland és egy snanvol fiatal' pár ■volt vendége a Síklubnak. Mindenütt rend és rarvogó tisztaság, ezéi’t ismerőseink körében is jo hírét keltjük a szíves vendéglátónak. A Síklubot a 46-43-135-ös telefonszámon hfvha+iuk. ha többet akarunk tudni az elmondottaknál. H. n. Miskolc Ku S cscsi »in ókat találtak Két kulcscsomót hoztak be szerkesztőségünkbe. Az egyiket június 14-én, a Szentpéteri kapuban, a Pozsonyi utcában, a másikat pedig június 15-én, a reggeli órákban a Selyemréten. a templommal szembeni autóbusz-megállóban találták. Jogos tulajdonosuk szerkesztőségünkben átvehetik a kulcsokat. Az átmeneti munkanélküli járadékról szóló 7/1990. (I. 29.) MT rendeletet ismertető sorozatunk befejező részében a járadék összegéről, a folyósítás idejéről és néhány eljárási kérdésről szólunk. Az átmeneti munkanélküli-járadék összege a 181. naptól folyósított munkanélküli-segély 75 százaléka. Minimumát a jogszabály a munkabérek legkisebb ösz- szegének 80 százalékában állapítja meg. Felső határa pedig a munkabérek legkisebb összegének kétszerese. A folyósítás kezdő napja a munkanélküli-segély folyósításának befejezését követő naptári nap, illetve a járadékra jogosult állami munkaközvetítő szervnél történő jelentkezését követő naptári nap. Az átmeneti munkanélküli-járadék legfeljebb 365 napig folyósítható. A munka- közvetítő szervnek az a határozata, amelyben az átLeszedték az állványerdőt Nemrégiben szabadították meg a Zsolcai kapuban az állvány- és fóliasátortól a képünkön látható épületet. Apróbb munkák ugyan még hiányoznak, de a ház homlokzata már teljes pompájában tárul a járókelő szeme elé. Jóllehet, sokáig kellett kerülgetni az újjáépítése alatt, szép színfoltja lett a környéknek. Nincs pad A Vándor Sándor utcai garzonházban lakó kisgyermekes szülők nevében Molnár Péterné telefonált szerkesztőségünkbe. Elmondta, hogy van a házuk előtt egy játszótér, ide hordják a kismamák sétáltatni a kicsiket, játszani a nagyobbakat. A gyerekek hamar feltalálják magukat, hintáznak, labdáznak kedvük szerint. Az anyukák viszont belefáradnak gyermekeik vigyázásába. A játszótéren ugyanis egyetlen pad. ülőalkalmatosság sincs. Órákat ácsorognalc, s ha már nem bírják, kénytelenek a szegélykövekre vagy a földre ülni, hiszen négy hagyhatják ott önfeledten játszadozó, babakocsiban alvó gyermeküket. El- panászolta azt is az édesanya, hogy tudomása szerint — úgy három évvel ezelőtt — voltak itt padok, de hasonlóan más játszóterekhez, valakik elvitték innen. Azóta pedig egyre várják, hogy majd csak „ott terem” egy olyan ülőpad, amit nem lehet egykönnyen elmozdítani. Egy-két betonlábú padot helyezzenek el ezen a játszótéren is, hogy a szülőknek se fáradságot, hanem pihenést jelentsen a gyermekekkel itt töltött idő. Etfmondja a jogszabály .»