Déli Hírlap, 1990. június (22. évfolyam, 125-150. szám)

1990-06-18 / 139. szám

VB­ifikend (TUDÓSÍTÁSAINK A 7—8. OLDALON) 0 Az Oltáriszentséget ünnepelték Miskolc katolikusai tegnap Misko Icon. A meghitt úrnapi körmeneten negyven éve először hintették tele virágszirmokkal az utat. A sportcsarnok előtti szabadtéri szent mise után a Hősök terére indultak a hívők. Nem volt nehéz fel­éleszteni Űrnapja szép hagyományát, hiszen délelőtt 10 órakor már a hívők többezres tábora várakozott, hogy meghallgathassa az Oltáriszentségről, a lélek táplálékáról szóló bibliai sorokat, majd a körmenet részese legyen. (Szabón Gabriella felvételei) Miskolcon is: Máltai Sseretetssolgálat Keresztény-szociális központ a pártiskolán? Aki elektromos háztartási gépet vásárol, azt elsősorban az ára érdekli, s nem az, hogy energiafaló, vagy takarékos-e a masina. A vevőknek tulajdonképpen nem sok érdekük fű­ződött hozzá, hogy a sokkal drágább, de spórolós készülé­ket válasszák. Hazánkban a lakosságnak — még a legutób­bi áremeléseket figyelembe véve is — kevesebbe kerül az energia, mint nyugaton, mert az áramnak évtizedekig „po­litikai ára” volt. Az előző kormány beígérte ugyan az újabb áreipelést, de ez egyelőre elmaradt. Ez már önmagában vé­ve is komoly gazdálkodási gondokat okoz a Magyar Villa­mos Művek Trösztnél, hiszen erre az esztendőre már a vár­ható áremelkedéssel terveztek. Az igazi piaci viszonyok megteremtése azonban feltett szándéka a mostani kormány­zatnak is, s e szerint a direkt irányítást ebben az iparág­ban is fel kell váltania a piaci szabályzásnak, melynek iga­zi kifejezője az ár. Egyértelmű tehát, hogy áremelkedéssel kell számolni. Porszívózni, mosni, vasal­ni, hűteni ezután is kell, s egyre többen működtetnek szórakoztató készülékei, ügyes háztartási masinákat. Jó lenne viszont, ha az áramszámla nem emelked­ne, elviselhetetlenül, s ez nemcsak a fogyasztók, ha­nem a • szolgáltató érdeke is. Ennek akar elébe menni a Magyar Villamos Tröszt, s ezért rendeztek országos konferenciát Bánkúton, az ÉMÁSZ szakoktatói bázisán, ahol külföldi szakembereket hallgattak meg az áramszol­gáltató vállalatok igazgatói és főmérnökei. A tanácsko­zás lényegének összefoglalá­sára kértük Hatvani Györ­gyöt az MVMT vezérigazga­tóját. — A fogyasztói magatar­tás befolyásolására a nyuga-- ti országokban már kitalál­ták gz — ottani rövidítéssel — az úgynevezett DSM rendszert. Ennek ismerteté­sére kértük meg a francia EDF és a kanadai Ontario Hydro cég szakembereit, akik az ezzel kapcsolatos módszereiket és eredményei­ket vázolták. Ezen a talál­kozón megerősödött ben­nünk: megéri, ha a fogyasz­tókkal minél jobban megér­tetjük, hogy az ő érdekük a mi érdekünk is. A külföldi szakemberek sok példát hoz­tak fel: attól kezdve, hogy felmérik a fogyasztói szoká­sokat, egészen addig, hogy az energiatakarékos beren­dezéseket, úgy terjesztik el, hogy a fejlesztésből részt vállalnak, vagy árkedvez­ményeket biztosítanak. Ka­nadában például az ezred­fordulóig kétezer megawatt energiát akarnak ezzel a szisztémával megtakarítani. — Ezeket a módszereket, tehát itt is meg akarják honosítani? — Nem áll tőlünk mesz- sze a gondolat, mert ezek a működő piacgazdaság kere­tén belül megoldhatók. Ez persze nem jelenti, hogy egyik évről a másikra ered­ményt hoznak. Ám, ha tíz­éves viszonylatban mi is megspórolhatunk 500—600 megawatt energiát, már meg­éri, hogy megvásároljuk a DSM licencét, s adaptáljuk a helyi viszonyokra. — Nemzetközi összeha­sonlításban Magyarorszá­gon jó az energiaellátás. Miért kell a Trösztnek ab­ba invesztálni, hogy keve­sebb energia fogyjon?. — Reálisnak azt tartom, ha azt ígérjük, hogy ezt a színvonalat meg akarjuk őrizni. Ebben is sok a koc­kázati tényező. Például a szovjet villamosenergia-im- port mennyiben fog rendel­kezésünkre állni, és milyen áron? Ha a fogyasztók tud­nak érdemben takarékos­kodni, akkor a Tröszt új erőmű építését védheti ki, illetve később kisebbeket kell építeni. Ha a beruházá­sok későbbre halasztódnak, javulhat a technika, de a jó is olcsóbb lehet időközben, s reménykedhetünk, hogy a gazdálkodás helyzete is elő­nyére változik. A beruházá­sok környezetvédelmi szem­pontjai sem elhanyagolha­tók; és hallatlanul drágák azok a környezetvédelmi és biztonságtechnikai berende­zések, amelyet egy széntü­zelésű, vagy atomerőmű épí­tésén már nem lehet kispó­rolni. — Környékünkön Biikk- ábrány jött számításba, mint erőműépítési terület. Ezzel a programmal ez is későbbre halasztódna? — Alapvetően az ezred­fordulóra lenne szükség új erőműre, s ebbe a sorba illik a bükkábrányi terv. Feltett szándékunk viszont, hogy csak olyan erőművét léte­sítsünk, . amely nem terheli az állami költségvetést, te­hát az MVMT önfinanszíro­zóvá akar vállni. A tervké­szítésbe^ be akarunk vonni tőkés cégeket is — jelent­kezők már vannak —, s a lehető legjobb változatokat akarjuk a nemzet asztalára letenni; részletesen megis­mertetve azok előnyeit, hát­rányait és . következményeit, ha nem építjük meg. A dön­tés joga, tehát az öVé'k lesz. Oláh Erzsi Ki oltsa el a lángskst? A tűzoltók és az öakormá^zmt A megyei intézményrend­szer szinte valamennyi terü­letén átszervezésnek lehe­tünk tanúi. Június 21-én, Budapesten a megyei és vá­rosi parancsnokok részvéte­lével a tűzoltóság átszerve­zéséről tartanak értekezletet. Milyen változások várhatók? — erről érdeklődtünk dr. Radványi László őrnagytól, a megyei tűzoltóság parancs­nokától. — Ezt egyelőre mi sem tudjuk. Igaz, már megkez­dődött az előkészítő munka ezzel kapcsolatban, s ke­mény viták folynak a szak­mán belül. Két elképzelés körül oszlanak meg a véle­mények. Az egyik szerint az önkormányzatoknak kellene kialakítaniuk a saját tűzol­tóságukat, a másik szerint mindenképpen meg keil hagyni az állami tűzoltósá- ságot. Az elsővel kapcsolat­ban felmerül például, hogy ha közeli városban, megyé­ben keletkezik a tűz, akkor a besegítés költségeit ki áll­ja? Hiszen jelenleg a köl­csönös segítségnyújtáson ala­pul a munkánk. Ha más megye -valamelyik települé­se hozzánk van közelebb, s mi érjük el hamarabb, ak­kor természetes, hogy azon­nal indul a segítség. Ha ez a rendszer megszűnik, akkor — feltételezésem szerint — a saját biztonságunkat veszé­lyeztetjük. — Milyen hátrányai len­nének még az önkormányza­ti tűzoltóságnak? — Talán egy példát erre . .. Nemrégiben tele voltak az - újságok az erdő- és avartü- zekről szóló híradásokkal. Előfordult, hogy 10—14 tűz is égett egyszerre a megyé­ben, naponta pedig 50—60 is! A megyei koordinálással, „sakkozgatva” a lehetősé­gekkel, át tudtuk tekinteni, hogy az adott időpontban melyik egységünknek előnyö­sebb a tűzoltás a távolság és és az idő szempontjából. Ha ez megszűnik, akkor erre nem lesz lehetőség. — önnek tehát mi az ál­láspontja? — Véleményem szerint szükség van egy centrális megyei tűzoltószervezetre. de fia a város, 'község úgy ítéli meg. hogy szükséges'számá­ra még a bővítés is, akkor ezt tegye meg. Ebben az I esetben természetesen ők nem vonulhatnak ki más te­lepülések tüzeihez, csak a legvégső esetben. — Jelenleg ki finanszíroz­za a tűzoltóságot? — A megyei tanács költ­ségvetéséből különítenek el számunkra pénzt. Ez évben például 209 millió forinttal gazdálkodhatunk, ami igen kevés. Csupán a legszüksé­gesebb fejlesztésre volt elegendő: arra, hogy a már meglévő technikákat szinten tartsuk. Mindenképpen töb­bet kellene költenie a me­gyének ránk, de jó volna, ha önálló költségvetési keret­tel rendelkezhetnénk. Fő­ként itt, Borsodban érdemes erre figyelmet fordítani, hi­szen a vegyi és más jellegű üzemek, gvárak olyan poten­ciális veszélyforrások, hogy katasztrófa esetén válságos­ra fordulhat a helyzet. Igaz, hogy készül az országos ka­tasztrófa-elhárítási terv. s hogy a Polgári Védelemmel közös a feladatunk ilyenkor, azonban a két szervezet ösz- szevonása, a szakmai önálló­ságunk növelése biztosabb készültséget jelentene. N. Zs, A Kiss Ernő utcai karme­lita plébánián nyílt meg a Máltai Szeretetszolgálat mis­kolci irodája. Alig néhány napja működnek városunk­ban, de máris sokan keres­ték fel az irodát, illetve tárcsázták telefonszámát, a 16-128-at. Volt, aki lakásügye rende­zéséhez kért támogatást. Persze ebben tud a legkeve­sebbet tenni a szolgálat. Má­sok anyagi, vagy élelmiszer­segélyt kértek és kaptak. A miskolci iroda terveiről kér­deztük dr. Csiba Gábort, a Máltai Szeretetszolgálat he­lyi megbízottját. • AKI SEGÍTHET, VAGY SEGÍTSÉGET VÁR Megtudtuk, hogy a szerve­zet működése a máltai lo­vagrend 900 éves hagyomá­nyain alapul, és részben a lovagrend segítségével mű­ködik. Ezzel a lovagrenddel éppen a napokban vett fel diplomáciai kapcsolatot Ma­gyarország. De nemcsak a máltaiakra, hanem vala­mennyi, segíteni kész em­berre számítanak. Az irodá­juk afféle információs cent­rumként működik majd, ahol a segítségre várók és a se­gíteni akarók egymásra ta­lálhatnak. A karmelita plé­bániára érkeznek a külföldi és hazai egészségügyi és szo­ciális szállítmányok, s helyi gyűjtőakciókat is szerveznek. Kérnek tehát mindenkit, aki pénzzel, vagy bármi mással segítene, értesítse erről a szeretetszolgálat irodáját. S hogy kiknek szeretné­nek segíteni? Az élet vala­mennyi szakaszában vannak, akik erre rászorulnak. Anyagi és lelki segélyben részesítik az elhagyott gyer­mekeket, állami gondozotta­kat, a veszélyeztetett kör­nyezetben élőket. A fiatalok esetében különösen fontos­nak tartják az alkoholizmus és a kábítószer használata elleni küzdelmet. Felnőtt korban a munkanélküliség, a hajléktalanság, a széteső családok támogatása adhat majd munkát a máltaiak he­lyi képviselőinek, akik azt is nagyon fontosnak ítélik: mi­előbb legyen ingyenkonyha a városban. Az idős korral együttjár a munkaképtelen­ség, a betegség, az alacsony nyugdíjak miatti nyomor, a társtalanság, az elhagyatott- ság. Tudják tehát, hogy lesz mit csinálniuk. De törődnek majd a börtönből szabadul­takkal is, hogy az új élet fe­lé irányíthassák őket. Házi betegápoló szolgálatot szer­veznek s erre tanfolyamon képzik ki a laikusokat. • ÁRVAHÁZ ÉS DROGAMBULANCIA A szolgáltatásaikkal kap­csolatban egyébként igen je­lentős terveik vannak. A vallási indíttatású segély- szervezetekkel szeretnének összefogni, s közösen úgy­nevezett keresztény-szociális központot hoznának létre Miskolcon. Ebben a többi között szociális otthon, drog- ambulancia, gyermekmegőr­ző, árvaház, szociális foglal­koztató is helyet kaphatna. A Tízes honvéd utcai volt MSZMP Oktatási Igazgató­ságot szemelték ki erre a cél­ra. Tárgyaltak Bercsényi Bo- tonddal, a pártvagyon érté­kesítésével foglalkozó kor­mánybiztossal is, s a megbe­szélés alapián úgy vélik, nem esélytelenül pályáznak az épületre. Akik korábban igényt tartottak volna rá, időközben lemondtak a párt­iskoláról ... (bujdos) A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 139. SZÁM ÁR Al 3,70 1990. JÚNIUS 18., HÉTFŐ FORINT Nyugati módszerrel V ' - j .... t \ ­Szolidabb áramszámla Erőművet építeni: luxus • Egy az érdeke trösztnek, fogyasztónak

Next

/
Oldalképek
Tartalom