Déli Hírlap, 1990. június (22. évfolyam, 125-150. szám)

1990-06-16 / 138. szám

VB­ered­mények Alcsoport: CSEHSZLOVÁKIA-AŐsZTRIA 1-0 (1-0) D-csoport: NSZK-EGYESULT ARAB EMIRÁTUSOK 5-1 (2-0) (TUDÓSÍTÁSAINK A 6. OLDALON) A M13KOLCSAK NAPJLAPgA XXII. ÉVFOLYAM, 138. SZÁM mo. JÚNIUS 1«., SZOMBAT ■ ■ .--t; .1 - ‘U..,...... ÁRA; 3,50 FORINT jje Osztrák zergevirág, karcsú sisakvirág, széles levelű ha­rangvirág és tavaszi hérics ... megannyi szépsége a kora nyá­ri erdőnek, melyet mi, szerencsés miskolciak a Bükk jóvol­tából könnyen megtalálhatunk. Gyöngyvessző és bérei rózsa Mi liiápna a Men Bár a nyarat idéző máju­si kánikula után most, jú­niusban tavasziasra fordult az időjárás, a „virágóra” pontosan mutatja a közelítő nyarat. A kirándulók, természet­járók a karsztos vidéken te­lepült erdőkben ipég talál­kozhatnak a madárbirscser- je pirosas-fehér virágú bok­raival, amelyek ősszel ham­vas fekete bogyókat nevel­nék, Ugyancsak ilyen tájon található a lilás cserszömör- ce, amelynek levélzete ősz­szel gyönyörű vörösre szí- neződik. * ■•'■-A ■ Leány völgy ■ szurdoker­dei is tartogatnak ritkasá­gokat. Ezekben a hetekben virágzik a hegyi kőtörőfű, valamint a furcsa nevű zöldesfehér virágú poloska­fű. A Bükkben barangolók találkozhatnak a sziklaer­dőkben honos, fehér ernyős virágú szirti gyöngyvessző­vel. A füves lejtők nyári díszei közé tartozik a piros virágú magyar szegfű és az ibolyás rózsaszín virágú is- tánc is. A hegyi réteken, a Nagy­mezőn, a Kurtabérci réten, Sugáron a bükkösök szélén pompázik többek között a a bérei rózsa. Ez a vadrózsa- , fajta abban különbözik a csipkerózsától, hogy nem szúr — nincsenek tüskéi. A bükki erdők nyári vi- régpompájához tartoznak a tárnicsok. Most a nyúlánk, liláspiros virágokkal dúsan megrakott szárú csinos tár­nicsot szedhetik a kirándu­lók, a karcsú sisakvirággal együtt. Készülnek a helyhatósági választásokra A Fidesz szívügyei Újrakezdik a plakáteltakarítást Emlékezés I Temetésre és másra is Azon a bizonyos napon többszázezer ember állt gyászba öltözötten a Hősök terén, és több milliárd ült a világ öt kontinensén a tévéképernyők előtt, hogy tanúja legyen A Temetésnek, mely egyik fontos állomása volt e népnek mél­tóságteljes gyászában is, hogy lépést tegyen új, európai lé­te felé. A kivégzett és ázsiai módon meggyalázott holttestek zászlókkal beborított koporsói jelképesen sorakoztak a sze­retett Imre bácsi köré. Aki egyike volt azon sokaknak, akik életük árán nem voltak hajlandók elárulni hazájukat, né­püket, az idegen leigázó és ezt kiszolgáló lakájoknak. A tör­ténelmet hamisítani lehet, de csak ideig-óráig. A tegnap ellenforradalmár banditáiból akkorra már hő­sök, mártírok, szabadságharcosok lettek, és lesznek akkor is, amikor már a gyilkosaikat, meggyalázóikat megvetve fogja említeni a történelem, a Ilaynau-félék társaságában. Távol áll tőlem, hogy gyűlöletet szítsak, pedig minden okom megvolna rá. Talán a történelem is igazolna, de ki tudja itt a történelmet, az igazat. Én sem. csak sejtem: a 30I-es parcella igaz történelem. Itt nyugszik Testvérem. Nemzetek, népek vezetői tisztelegtek sírja és sírjaik előtt. De még mindig szégyenteljes fehér foltja történelmünknek az úgynevezett személyi kultusz gyilkos terrorkorszaka sok száz kivégzettjének száma, kivégzésének helye, ideje és porladó mártírtestük helye. Az Igazságügyi Minisztéri­um katonai főosztályvezetője kérésemre, mivel már évek óta keresem Venkovics László és testvére. Károly valahol elásott, meggyalázott holttestét, és nem találom, azt felel­te, jó, ha az áldozatok egyharmadát sikerül majd megta­lálni. ök ketten vezetői voltak a miskolci Borsodi Nyom­da 1950—51-ben működő 15 tagú hazafias, anlibolsevista ellenálló szervezetének, melynek én is tagja voltam. Én tíz évvel megúsztam! És van hitem, lelkierőm, minden szándékos megtöretésem ellenére is keresni őket. Mert nem tudom elképzelni azt, hogy a négy, akkor pici, a leg­idősebb 6 éves árva, ne tudjon egy imát elmondani a hő­si halált halt apjuk holtteste felett. Hogy ne legyen sír­juk és nevük felett Pro Patria felirat. Kedves Olvasó! Gondolkozz és emlékezz! A hangosabb pártok közé tartozott az országgyűlési vá­lasztások idején a Fiatal De­mokraták Szövetsége. Kam­pányukat a harsányság jel­lemezte. De ilyen a Fidesz- ről a közvéleményben élő kép is. Látványos akcióiról, demonstrációiról volt híres megalakulása óta a szövet­ség. Annál feltűnőbb, hogy amióta a Parlamentbe jutot­tak, a fiatal demokraták, igen csendben van a helyi szervezetük. Mi ennek az oka? — erről beszélgettünk .fuga Györggyel, aki a par­lamenti választások idején a Fidesz megyei kampányfőnö­keként vált ismert politikus­sá. — Nemcsak nálunk, de minden szervezet életében megfigyelhető volt, hogy le- eséndesedtek április 8-a után. Kimerítő volt a kam­pány, levegőt kellett venni­ük a pártoknak. Rólunk is kevesebbet lehetett hallani. Ennek ellenére sem kívá­nunk, lemondani mindarról, ami eddig a Fideszt, ennek arculatát jellemezte. A jö­vőben is lesznek akcióink. Most például azzal kívá­nunk hírt adni magunkról, hogy felélesztjük a beful­ladt plakáteltakarítást. AZ országgyűlési választások Után mindenki ígérte, hogy leszedi pártja plakátjait, ám ezek szinte mindenütt ott csúfítják még a környeze­tet. A Fidész' most nekilá­tott. A Búza téri aluljáró- kun kezdtük a takarítást, az egyik ágában már sikerült megtisztítanunk a falat. — Várhatóan szeptember­ben megtartják a helyha­tósági választásokat. Kell is a hely az új plakátok­nak ... — Igen, készülünk a hely- hatósági választásokra. Meg­kezdtük a helyi progra­munk összeállítását. — önök mit tartanak Miskolcon a legégetőbb gondnak? — Azt hiszem, kézenfek­vő a lista: a legfontosabb a város iparszerkezetének átalakítása és az ebből adó­dó foglalkoztatási gondok megoldása. A helyi prog­ramunkban foglalkozni kí­vánunk még az etnikai és vallási kisebbségek helyze­tével, a részben ezzel kap­csolatos közbiztonsági kér­dések megoldásával és a környezetvédelem ügyével. A Fidesz a saját szakértő­in kívül a pártonkívüli szakemberek segítségére is számít. A programunk júli­us végére, augusztus elejé­re várhatóan elkészül. — Állítanak-e minden helyre jelölteket? Azért volna ezt érdekes tudni, mert a parlamenti válasz­tásokon a Fidesz alaposan alábecsülte a saját befolyá­sát. A megyében mindösz- sze három jelöltjük volt. A borsodi Fidesz-Iistára adott szavazatok azonban azt iga­zolták) igen népes tábora van az itteni fiatal demok­ratáknak ... — Okultunk a korábbi választás tapasztalataiból. Most igyekszünk minden helyre jelöltet állítani, és szeretnénk fideszes polgár­mesterjelöltet is indítani. — Elárulná, hogy kit sze­meltek ki polgármesternek? — Természetesen elárul­nám, de egyelőre még nem választottuk ki erre a tiszt­ségre a jelöltünket... — A Fidesz szerint poli­tikai, vagy közigazgatási tisztsége lesz inkább a vá­ros vezetőjének? — Úgy látjuk, nem lehet szétválasztani ezt a kettőt. Tehát mi olyan embert akarunk jelölni, aki otthon van az államigazgatási kér­désekben, és politikusi ké­pességekkel is rendelkezik. — A fiatal demokraták jelöltjei csak fiatalok le­hetnek? —. Nem$$ak , fiatalokat akarunk indítani a Fidesz színeiben. Idősebbeket is je­lölünk a helyhatósági vá­lasztásokon, természetesen i I azok közül, akik maguk is 1 a Fidesz nézeteit vallják. Egyébként július 7-én tart­juk a következő kongresz- szusunkat. Ez a legutóbbi, viharos tanácskozásunk után igazi muiykakongresszusnak ígérkezik. Szeretnénk elfő-. gadni a végleges alapszabá­lyunkat, s egy teljes napot szentelünk a helyhatósági választásokkal kapcsolatos ügyeknek. , (bujdos) Soha többé ne legyen gyűlölet a politika, soha többé ne legyen politikai gyilkosság egy sem, nemhogy tömegmé­retekben. Éljen hazánkért, dolgozzon népünkért, politizáljon becsü­letből mindenki —, és nem lesz áldozat, áldozatok, s nem lesz temetés és temetések. Komjáti János ; Június 21-én nyitják meg a Budapesti Értéktőzsdét, amelynek alapítói között helyet foglal az Észak-ma­gyarországi Innovációs Cent­rum (Park) Részvénytársa­ság is. Ám nemcsak mint alapítót jegyzik be a ma­gyar tőzsde újraélesztésének történelmébe: jogosítványuk — melyet még az elmúlt évben kaptak meg — szól arra is, hogy az országban elsőként, regionális tőzsdét hozzanak létre. — Miért van erre szük­ség? — kérdeztük dr. Zydka Györgyit, az IC(P) Rt. gaz­dasági igazgatóját. — Megítélésünk szerint a gazdasági innováció megha­tározó eleme a piaci intéz­mények kialakítása, az iga­zi értékmérés feltételeinek megteremtése. Ezért mun­kálkodunk úttörőként térsé­günkben az értékpapír-ke­reskedelem megindításában. Célunk, hogy a régió gazda­sági egységeinek segítségére legyünk a szükséges infor­mációk ■ közvetítésével, a legésszerűbb döntések gyors meghozatalában. Napjaink információs , forradalma ugyanis a kihívásokra való gyors és megfontolt reagá­lást igényli. Ehhez szeret­nénk komplex szolgáltatás­sal hozzájárulni. — Ez azt jelenti, hogy lesz tőzsdeirodája is az IC(P) Rt.-nek? — Természetesen, bár ez technikai kérdés. Részvény- társaságunk egységei azon­ban már szinte az egész or­szágot behálózzák, s a gyors információ-áramlásnak már most is megvannak a fel­tételei.- - Az ■ értékpapírok adásvételének közvetítésével, tanácsokkal már most is szolgálnunk kell, hiszen tér­ségünkből már most is so­kan igénylik ezt. A Buda­pesti Értéktőzsde megnyitá­sa után — partnerként — az országos értékpapír-ke­reskedelem élénkítését, fel­pezsdítését kívánjuk tevé­kenységünkkel ösztönözni — A tőzsdéhez ma még kevesen értenek nálunk. Ismeretlen a működési mechanizmusa. Vállal-e az IC(P) Rt. szerepet abban is, hogy mihamarabb el­sajátítsák a szükséges tud­nivalókat az érintettek? — Már eddig is rendez­tünk taníolyamot a gazdál­kodó szervek vezetői részé­re, s most újabbakra is ké­szülünk. Ősszel az Elméleti és gyakorlati tőzsde címmel kétnapos előadást tartunk Miskolcon, a központunk­ban. Ezen az előadók egye­bek mellett tájékoztatást adnak a Budapesti Érték­tőzsde addigi tapasztalatai­ról, realitásairól, lehetősé­geiről. Az elméleti ismere­tekre építve, ötnapos tanul­mányutat szervezünk a frankfurti tőzsdére, ame­lyen a gyakorlatban is meg­ismerkedhetnek a résztve­vők a „tőzsdecápa” hétköz­napi életével. A tanfolya­mon és a tanulmányúton felső szintű vezetők, banki szakemberek, vállalkozók vehetnek részt, de minden érdeklődőt szívesen hívunk, várunk, aki az Európához való l‘)92-es csatlakozás el­szánt híve. A Halapi közit! az IIP) Rt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom