Déli Hírlap, 1990. június (22. évfolyam, 125-150. szám)

1990-06-13 / 135. szám

★ A Hullám II-t (képünkön) és a Hejöt sétahajózásra ajánlja az Ékövizig. De bérbe ad­ják Volvo motorcsónakjukat, Abasár és Tiszaiak nevű tanyahajóikon pedig 200 forintért tölthet egy személy egy éjszakát. Ladikot, kenut is lehet bérelni, Tokajban, a Rákóczi ut­ca 44. szám alatt, vagy Miskolcon, a Vörösmarty utca 77. alatt. A hős szárnyas A qalamhászatpataki tudora Fii kos üzenetek ® V érmintát is visz A népszerű hobbik egyike a gaiambaszat. Sárospatakon Gyulai József agrármérnök olyan nemes szenvedéllyel űzi, hogy valósággal tudora a galambászatnak. Bizonysá­ga ennek a közelmúltban a postagalambokról írt testes szakkönyvc is. Megtudhatjuk Gyulai Jó­zsef könyvéből, hogy már az ókori egyiptomiak és a gö­rögök is felhasználták a ga­lambokat kitartó repülésük, ' nagyszerű tájékozódó ké­pességük és az otthonhoz való ragaszkodásuk miatt — hírek, titkos üzenetek köz­vetítésére. A későbbi szá­zadokban, például a három világrészre kiterjedő tölök birodalomban államilag fenn­tartott galambállomások vol­tak. Ezeken futárszolgálatra nevelték, idomították a pos­tagalambokat, mivel a szul­tánok parancsait gyorsab­ban és veszélytelenebb úton juttatták el a birodalom leg­távolabbi részeibe is, mint a lovas vagy gyalogos futá­rok. • A ROTSCHILDOK NYERESÉGE Európában, így hazánk­ban is, már a középkorban általánossá lett a postaga­lambok hadiszolgálatba való állítása, amint azt Zrínyi Miklós ..Szigeti veszedelem” című eposzából is ismerjük. A múlt században: az 1879— 81-es francia—német háború idején a Párizs ostromakor körülzárt kétmillió ember csak postagalambok „segít­ségével” tudott kapcsolatot tartani a külvilággal. Az el­ső világháborúban az an­tanthatalmak 300 ezer, a né­metek 121 ezer postagalam­bot „foglalkoztattak” híradó­szolgálatban. Különösen le­gendás hírre tett szert egy amerikai postagalamb, „aki” egy egész francia zászlóal­jat mentett meg a pusztu­lástól. Ezért nevezték el a franciák „Cher Ami”-nak, kedves barátnak, s a hábo­rú után a legmagasabb ka­tonai kitüntetésben részesí­tették. Kimúlása után tete­mét az amerikaiak az Egye­sült Államok Nemzeti Mú­zeumában helyezték el, hogy a látogatók megtekint­hessék és hősi tetteivel meg­ismerkedhessenek. De a kereskedők, tőzsde- ügynökök is igénybe vették a galambok szolgálatát. Pél­dául a Waterlooi győzelem hírét elsőként Rotschild pos- tagaiambjai vitték London­ba, amivel a tőzsdei árfo­lyamokat manipulálni tud­ták, s így a Rotschild-bank- ház hatalmas nyereségre tett szert. A Reuter-iroda is azért tudta a múlt század­ban a legfrissebb híreket szállítani a tőzsdéről, mert a selyempapírra írt adato­kat a galambok gyorsabban szállították, mint a konku­rens cégek váltott lovakkal száguldó postakocsijai. Korunkban obsitot kaptak a hadiszolgálat alól a posta­galambok, de civil feladatok ellátására ma is felhasznál­ják őket. Londonban és To­kióban például vérmintákat, fnikrofilmeket küldenek ve­lük laboratóriumi feldolgo­zásra, mert így gyorsabb és olcsóbb, mint a nagy for­galmú metropoliszokban a gépkocsival való szállítás. Egy postagalamb általában 73 gramm terhet bír elvin­ni, s ezt á képességét oly­kor az ékszer- és kábító­szer-csempészek is kihasz­nálják. • A SZÍNÉTÖL IS FÜGG AZ EREDMÉNY A postagalambokat ma fő­képp sportcélokra tenyész­tik. Gazdáik arra töreked­nek, hogy kedvenceik mi­nél nagyobb távolságokból, mennél rövidebb idő alatt repüljenek vissza dúcaikba. Egy 800—900 kilométeres utat a legjobb galambok óránként 72—78 kilométeres sebességgel tesznek meg. A galambok legfontosabb tu­lajdonságának a tájékozódó képességet, a vitalitást, az intelligenciát és a küzdeni- tudást tartják. Egy intelli­gens galamb — gazdáik szerint — finom tollazatú, szelíd és értelmes arckifeje- zésű. Gyulai József több évtize­den át vizsgálta 438 ezer európai és tengeren túli postagalamb versenyeredmé­nyeit. Ezeket elemezve meg­állapította, hogy a galam­bok színe és versenytelje­sítménye között igen szoros az összefüggés. A versenye­ken a legjobb eredménye­ket a dús, sötét tollazatú, Két keréken veszélTesebb Szakemberek véleménye szerint a kétkerekű jármű­vek baleseti veszélyeztetett­sége a közúti forgalomban 15-ször nagyobb, mint a sze­mélygépkocsiké. A mopedve­zetők a személysérüléses bal­esetekben 4-szer, a halálos balesetekben 5,1-szer akkora eséllyel vesznek részt, mint a személygépkocsi-vezetők. elsősorban a fekete és a kék színű galambok érik el. Az életkoruk is befolyással van a szereplésükre. A leg­nagyobb teljesítményre a 2 —3 éves galambok képesek. És Gyulai József — az ed­digi felfogással szemben — állítja, hogy a tojók a hí­mekkel azonos arányban szerzik az érmeket, okleve­leket gazdáiknak. Természetesen magának a pataki galambásztudornak is, amikor egy-egy hazai yagy nemzetközi verseny al­kalmával külföldön vagy idehaza — történetesen ép­pen a sárospataki Rákóczi- vár á|yúteraszáról röpteti kedvenc madarait a kéklő magasságba. Hegyi József Felkeresik as átkepsösöket Jó szó kell, és gondoskodás hevét a Szakszervizetek Megyei Képviseletétől A szakszervezet nem kí­váncsi az átképzősökre? — ezt a címet adtuk annak az írásnak, amelyik néhány nap­pal ezelőtt jelent meg a Déli Hírlapban. A munkanélkülie­ket átképző tanfolyamról ér­kezett ugyanis hozzánk egy levél, s írója elpanaszolta, hogy bár hosszabb ideje végzik már a kurzust, s vol­na miért szót emelni az ér­dekükben, eddig egyetlen szakszervezet sem vette ma­gának a fáradságot, hogy felkeresse a sanyarú sorsú átképzősöket. Cikkünk meg­jelenése óta levelet kaptunk Básti Jánostól, a Szakszer­vezetek Megyei Képviselete — ez a volt „hivatalos” szakszervezet utóda — veze­tőjétől. „A megnövekedett megyei foglalkoztatási gondok a munkahelyük elvesztésével fenyegetett több ezer dolgo­zó és az ugrásszerűen meg­növekedett munkanélküliek helyzetének segítése érdeké­ben megvalósuló érdekkép­viseleti, érdekvédelmi tevé­kenységünk. évek óta folya­matos. 19b8-ban az ország­ban elsőként a mi megyénk­ben alakult meg a munka- nélküliek szakszervezeti szer­vezete. amely azonban az igen korlátozott lehetősége­ink és eszközeink, valamint az ezzel szorosan összefüg­gésbe hozható dolgozói ér­dektelenség miatt eddig iga­zán nem tudott megfelelni a hozzá fűzött elvárásoknak. Évek óta fellépünk a tar­tós és tömeges munkanélkü­liség ellen, követeljük és esz­közeinkkel támogatjuk a kép­zést, a regionális átképző­központ miskolci létrehozá­sát, a vállalati szakmásító és átképző tanfolyamok szer­vezését, új munkahelyek ki­alakítását. A tanácsokkal szorosan együttműködve részt veszünk a Foglalkozási Alap eszközeinek legcélszerűbb felhasználása érdekében a döntési folyamatokban. A munkanélküli és az átkép­zésben részt vevő dolgozók­kal való törődés a szakszer­vezeti alapszervek, az ipar­ági-ágazati szakmai szak- szervezeti középszervek és a megyei képviselet feladata is. A megyei képviselet az egyedi problémák kezelésé­hez is igyekszik segítséget nyújtani, az ingyenes jogse­gélyszolgálat működtetésével, melyet ez évben több mint 300-an igénvbe is vettek. Örömmel értesültünk arról, hogy az átképzőtanfolyamo­kon részt vevők igénylik a szakszervezet munkatársai­nak személyes kapcsolatfel­vételét is, ezt igyekszünk — lehetőségeinkhez mérten — biztosítani. Bár meg kell je­gyeznem: a megyei képvise­let munkatársainak száma mindössze két fő — jogi, il­letve közgazdasági — szak­értő.” Aki végigolvasta e soro­kat. meggyőződhetett róla, hogy megfelelt a valóságnak korábbi írásunk: a szakszer­vezetek — sem a hivatalo­sak, sem a függetlenek — nemcsak, hogy nem tolong­tak az átképzósök kegyei­ért, de még fel sém keres­ték a tanfolyamok résztve­vőit. Megnyugtató, hogy a Szakszervezetek Megyei Kép­viselete most legalább ígére­tet tett az esetleges szemé­lyes találkozóra. Miért tulajdonítunk nagy jelentőséget annak, hogy tö­rődjenek a gyakran kilátás­talan helyzetben levő mun­kanélküliekkel? Már az ügy­gyei foglalkozó korábbi írá­sunkban is idéztük azt a vizsgálatot, amelyet két is­mert szociológus, Szabó Györgyné és dr. Pankucsi Márta végzett az átképzősök körében. Egyebek között azt figyelték meg, hogy sokkal többen zártók eredményesen Csütörtöki ajánlatunk %-os engedménnyel minden férfizakó, egyes bébigarnitúrák 4-0%-is engedménnyel egyes női hálóingek * AMÍG A KÉSZLET TART: Carrol kozmetikai cikkek illatos harisnyanadrág importíogkrém 280 Ft helyett 150 Ft-ért, 260 Ft helyett 150 Ft-ért, 180 Ft helyett 90 Ft-ért 39,80 Ft helyett 20 Ft-ért Mérete 15X15 cm CSEMPEVÁSÁRI AMÍG A KÉSZLET TART! 650 Ft helyett 455 Ft/m2. VÁRJA. ÖNT A MISKOLCI ÁRUHÁZ r a tanfolyamot azok közül, akik részt vettek a kutatás­ban, akikkel a szociológusok rendszeresen beszélgettek, mint azok, akik nem szere­peltek a vizsgálatban. De nemcsak ők jöttek rá, hogy mi lehet ennek az oka. Ko­rábbi külföldi felmérések is igazolták, hogy az emberek sokkal nagyobb teljesítmény­re képesek, sokkal könnyeb­ben veszik az akadályokat, pusztán azért, mert érzik: odafigyelnek rájuk, valami­ért fontos az ő sorsuk is valakinek. De nemcsak Básti János reagált a DH cikkére. Tóth Gyula, a Szolidaritás Szak- szervezeti Munkásszövetség miskolci állami biztosítói vá­lasztmányának elnöke is la­punkból értesült róla, mi­lyen gondjaik vannak az át- képzősöknek. Az esetet szó­ba hozta a Szolidaritás me­gyei választmányi elnökei­nek legutóbbi tanácskozásán is, s megpróbálta felvenni a kapcsolatot az átképzőstan- folyammal. Eddig nem járt sikerrel, de nem adta fel... Az érdeklődést tehát sike­rült felkelteniük. Persze, az lett volna az igazi, ha nem lett volna szükség az újság közreműködésére, a szak- szervezetek maguktól is meg­találták volna a találkozás­ra a lehetőséget... (bujdos) Szovjet panoptikum lltcgel) I« megöli Wil.. A szovjet emberek, akik semmbien sem kívánnak el­maradni a nyugattól, elha­tározták, hogy létrehozzák a maguk viaszfiguramúzeu­mát. Moszkvában a Szokol- nyiki parkban Tetrisz né­ven nyílt meg a történelmi panoptikum. A nézőnek az a benyo­mása, mintha egy abszurd színházba került volna. Ám a kiállítás rendezőjének, Nyikolaj Zelenyeckijnek ép­pen ez volt a szándéka: szembesíteni az Oroszor­szágban különböző történel­mi korokban élt ismert em­berek jellemét. Rettegett Iván cár megöli Puskint (az ismert kép. „Rettegett Iván megöli fiát” motívumai alapján), Sztálin saját arc­képe előtt áll, mellette egy asztalnál hűséges kiszolgáló­ja, a kegyetlen Berijá sak­kozik Maijuta Szkuratovval, Oroszország titkosrendőrsé­gének első főnökével. Hogy mi a tét? Lehet, hogy em­beri életekkel játszanak a sakktáblán? ■ Itt látható még Brezsnyev és Miklós cár is. A panoptikumnak összesen kilenc figurája van. önkén­telenül is felvetődik a kér­dés: vajon nem siették el a megnyitót a kiállítás ren­dezői? Ha a nézők eljönnek — mondja Nyikolaj Zelenyec- kij —, ha sikerül fedez­nünk ráfordításainkat, a jö­vőben II. Katalin cárnő, Szergij Radonyezsszkij és Szaharov akadémikus alak­jával bővül a kiállítás. A nyitáshoz az alkotói kollek­tívának egy évre volt szük­sége. A dinamikus viaszfi­gurákat I. Brodszkij és Sz. Kogan művészek készítet­ték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom