Déli Hírlap, 1990. június (22. évfolyam, 125-150. szám)

1990-06-11 / 133. szám

Harcsa, márna, ponty és süllő Tart a bugásai fiám A horgászok-halászok is hasonlítanak a vadászokhoz, mert ugyanúgy messzi föld­re is elmennek a zsákmány után. fgy hát a miskolci pe- cásokat is érdekli, hogy a harcsára, a márnára és a pontyra június 15-ig tart a horgászati tilalom, míg sül­lőt június 30-ig tilos kifog­ni. Bár a korai kitavaszodás következtében az ívás is korábban megtörtént, a gyér Hörcsöginvázió Hörcsög- és mezei pocok­invázió várható, mivel a tavalyi időjárás kedvezően befolyásolta a szaporulatot. A szakemberek felmérései alapján elsősorban Hajdú- Bihar és Békés megye egyes területén várható sok hör­csög. Elképzelhető, hogy eze­ken a területeken kémiai védekezés is szükségessé vá­lik. A mezei pocok kártéte­lei Borsod-Abaúj-Zemplén, Veszprém, Heves és Csong- rád megyében a legerőseb­bek. állomány erőteljesebb gya­rapodása érdekében a me­gyei tanács mezőgazdasági osztálya nem oldotta fel a fogási tilalmat, nem rövidí­tette meg a várakozási időt. Mint Csikós József me­gyei halászati felügyelőtől tájékozódtunk, a horgászok jó harcsás vízként tartják számon a Nyékládháza mel­letti Gólem-tavat, Szerencs mellett a Közalkalmazottak Horgászegyesületének tavát, nemkülönben a hejőkeresz- túri kavicsbányatavat. A pontyozóhelyeket a horgá­szok, sporthalászok jól is­merik, míg a kevésbé is­mert márnára elsősorban a Hermádon érdemes horgász­ni. A süllőre a tilalom a hónap végéig tart. Ezt el­sősorban a Tiszán, a sza­kadt parti részeken érde­mes csalizni. Érzékeny a vízszennyeződésre, és nem szereti a vizeket sem. Így a duzzasztás miatt Tiszalök fölött már nem tanyázik. Ám a horgászoknak a ti­lalmi idő alatt sem kell ott­hon ülniük most is fogható csuka, süllő, kősüllő, balin, pisztráng. Rákászni is lehet a rakacai tavat tápláló víz­folyásokban, valamint a zempléni patakokban. Keresztény értelmiségiek A Keresztény Értelmisé­giek Szövetsége miskolci csoportja ma, 17 órai kez­dettel tartja összejöveteléta miskolci Nagyboldogasszony (Minorita) templom oratóri­r urnában. A téma: pedagógu­sok és szülők beszélgetése az iskolaügyről. Minden tagot és érdeklődőt szívesen lát a helyi csoport vezetősége. náról 7400 koronára, s arra készül, hogy útadót vezet be a teherautók, autóbuszok, a közületek, illetve magánvál­lalkozók tulajdonában levő személygépkocsik számára. Egyelőre nem tervezik, hogy a magánautósok is útadót fi­zessenek. életgyökér legkedvezőbbek e drága nö­vény termesztéséhez. Ezen a vidéken vadon is terem a Szovjetunió Vörös Könyvé­ben szereplő ginzeng. Gyó­gyító hatása miatt felhasznál­ják orvosi és kozmetikai cé­lokra, valamint az élelmi­szeriparban. Ékszerek között tallózgatva A Tallózóról, majd a Püs- ki könyvesboltról ismert az az üzlethelyiség, amelyre most új cégtábla került, az angol—magyar Intergold ne­vű kft.-é. A belvárosi ele- ganciájú üzletben arany, ezüst és aranyozott ezüst ék­szerek között „tallózgathat” a vásárló, avagy a gyönyör­ködni vágyó. A nevükben szereplő in- ter-előtag nem azt jelenti, hogy valutáért lehet vásá­rolni — sőt, kifejezetten fo­rintért —, csupán egy üzlet- hálózatról van szó. Még to­vábbi húsz üzletet akarnak nyitni az ország más váro­saiban. Az angol és olasz ékszerkülönlegességek közül fazonban és árban is bőven van választék, hiszen a 160 forintos ezüst fülbevalótól kezdve a briliánsokkal éke­sített 92 600 forintos arany­gyűrűig, a soványabb és a vastagabb pénztárcájúak is válogathatnak. Nem könnyű étel... tipal, lim! Nem múlik el esztendő, hogy valakinek ne gomba legyen az „utolsó vacsorája”. Miskolcon, a Búza téri gom­bavizsgálóban Kádas József­nek megsokasodott a mun­kája, mivel már javában tart a gombaszezon. — A fiamnak az óvodá­ban egy piroskalapos, fe­hérpettyes gomba volt a jele... — A mesegomba. Így hív­ják a gyerekek. Egyébként pedig biztosan ölő galóca­fajta, elég egy hadseregnek egyetlen példány. Remélem, azóta tudja, hogy mérgező? — Igen. Van még né­hány jó tanácsa? — Minden hónapnak meg­vannak a jellemző gomba­fajtái, de több olyan faj is van, ami szinte egész év­ben terem. Ha gombázni megyünk, ajánlatos kéziko­sarat vinni magunkkal, ab­ba nem fülled be, s nem is törik a gomba. Lehetőleg mindig csak egy fajtát szed­jünk, amit biztosan felisme­rünk. A gombát a tönk egy- harmad részénél éles kés­sel vágjuk le, lehetőleg ott, helyben tisztítsuk meg a rá­tapadt avartól. Bármennyi­re biztosak vagyunk is a példány felismerésében, vi­gyük el gombavizsgálóhoz, A csehszlovák kormány út­adó és autópályadíj beveze­tését fontolgatja. A csehszlo­vákiai tömegközlekedési dí­jak emelését is tervezik, mert annak díjszabása talán a legalacsonyabb egész Eu­rópában. A kormány már januárban növelte a kamio­nok tranzitdíját 2200 koro­Csodatevő Egyedülálló ginzenggazda- ság működik a Szovjetunió távol-keleti területén. Itt ter­mesztik a világszerte ismert „életgyökeret”, a ginzenget. Évente mintegy 600 kilo­gramm gyökeret és több mint 100 kilogramm magot gyűjtenek be. Az Usszuri tajga éghajlati viszonyai a illádé Csehszlovákiában A várostöríéneti bizottság javasolja: Vissza a régig patinás nevekké! Június 7-én, csütörtökön, immár harmadszor ülésezett a Miskolc Megyei Város Ta­nácsa által összehívott vá­rostörténeti bizottság, a vá­ros utcaneveinek ügyében. Történész, építész szakembe­rek, lokálpatrióta nem hi­vatásos kutatók lelkes csa­pata látott hozzá, hogy sor­ra vegye a város mintegy ezer belterületi elnevezését, s javaslatét tegyen arra, mi maradjon, s mi változzon meg. A hír hallatán természe­tes, hogy sokak első kérdése az, szükség van-e erre egyál­talán, s éppen most. Van ennél nagyobb gond is, a munkanélküliség, az utak, a közművek állapota, a lakás- helyzet, a telefon — sorol­ják sokan. Látszólag igazuk van. Látszólag azoknak is igazuk van, akik azzal érvel­tek, ne a címerkérdéssel fog­lalkozzon a város éppen most, hanem az említett sú­lyos kérdésekkel. Ezek a tetszetős érvek azonban csak látszólag lehengerlőek. Mert attól, hogy a városnak nincs új címere, nem épül több lakás, nem létesül több ál­lás, nem javul az utak álla­pota, nem lesz több telefon. De ugyanez a helyzet utca­név-ügyben is. Az utcanév­táblák cseréjének költsége is csak látszólag jó érv, hi­szen az építkezések és avu­lás stb. miatt jelenleg igen sok utcanévtábla hiányzik, sérült vagy pontatlan. Tehát a pótlások, pontosítások (házszám-átszámozások, épít- kezések-bontások miatt) am-úgy is sok új tábla ké­szítését teszik elkerülhetet­lenné. S nem utolsósorban a múlt nemkívánatos öröksé­gétől is szabadulni kell, s e tekintetben nem lehet döntő érv a pénzkérdés. A városi tanács vezetése tanácskozott a pártok kép­viselőivel is. Egyetértés szü­letett arról, hogy dolgozzon a bizottság, s a teljes ‘név­anyag áttekintése után te­gyen javaslatot, amit a la­kosság választott képviselői megtárgyalnak. A munka elég nagy ahhoz, hogy ez az aktus minden bizonnyal már az új önkormányzat felada­ta lesz. Az a legfontosabb alap­elv, amiben a bizottság tag­jai megállapodtak, hogy a város legjellegzetesebb régi elnevezéseit kell lehetőleg visszaállítani, azokat, ame­lyek Miskolccá teszik Mis- -kolcot, amelyek sajátos han­gulatot adnak a Delváros- nak és egyes külső városré­szeknek. Az első belterületi ismert elnevezéseket több mint fél­ezer esztendős sárgult okle­velek örökítették ránk. A múlt század közepéig az el­nevezések szabályozatlanul alakultak. Az 1880/90-es évek térképeinek tanúsága szerint sok kisebb, "akkor peremterületinek számító utcának nem volt hivatalos elnevezése. Ekkoriban kezd­tek utcákat jelentősebb sze­mélyiségekről elnevezni. A XX. század első felében volt a következő nagy „át- keresztelési” hullám, majd 1945 után több lépcsőben a következő. Túlságosan leegyszerűsítő és hamis az a vélekedés, amely szerint csak az elmúlt évtizedekben születtek olyan elnevezések, amelyeket meg kell szüntetni, mi több, tűz- zel-vassal irtani kell. A bel­város tekintetében sem egy­szerű a helyzet (legutóbbi ülésén a bizottság ezzel fog­3)c Légyölő galóca nehogy az ehető példányok közé akár egyetlen mérgező is keveredjen. — Annál is inkább, mert a vizsgálat ingyenes ... — Így igaz, a gombavizs­gáló csupán mintavételként tart meg néhány darabot. — Hogyan szárítsuk meg a gombát? — Csak ép gombát, lehe­tőleg fiatal példányokat szárítsunk. Éles késsel sze­leteljük fel azokat, fűzzük fel cérnára, s akasszuk olyan helyre, ahol éri a levegő. Tudni kell, hogy egy kiló gombából csak tíz-tizenöt deka szárítmányt nyerhe­tünk, mert a többi víz. Ha a szárítmányt kávédarálón ledaráljuk, gombaport ka­punk, ami sokáig eltartható, húsételek, levesek kitűnő ízesítője. — Melyik a legízletesebb gomba? — A szarvasgombát tart­ják a gombák fejedelmének. . Meglehetősen ritkán lehet szert tenni rá, mert a fák tövében, alig kitüremkedve fejlődik, s így nehéz észre­venni. Franeiaórszágban be­idomított disznókkal kutat­ják fel és túratják ki a földből. Ausztriában állító­lag egy kiló ára 2000 schil­ling. V — Meddig tartható el a gomba? — Egy napig tarthatjuk hűtőben,^ aztán már nem szabad tovább tárolni. A közhiedelemmel ellentétben, a gomba nem könnyű étel. különösen egy jó tejfölös gomba, nokedlivel. Esti ét­kezésekhez nem ajánlom. r. z. lalkozott). Nem lehet egy­szerűen elővenni egy fél év­százados, vagy akár évszá­zados térképet, s kijelente­ni, hogy ami elnevezés azo­kon szerepel, az az „igazi”, s ami attól eltér, megszün­tetendő. Jó néhány ősi ut­canevet ugyanis megváltoz­tattak — indokolatlanul — elődeink, fél, egy évszázada, másrészt új utcák is nyíltak, s azoknak is név kell, még­pedig olyan, ami illik a névkörnyezetbe. A bizottság egyhangúlag javasolta, hogy a Tanácsház tér kapja vissza a Városház tér nevet. Az innen észak felé induló utca a múlt szá­zadban a Nagy Major utca nevet viselte, századunkban már Werbőczi utcának ne­vezték, napjainkban pedig Dózsa György utca. A há­rom név helyett a bizottság egy negyediket javasolt, amely a legősibb állapotra utal: itt állt ugyanis a Fá­bián kapu. Mint ahogy Miskolc többi kapujának emlékét is utca őrzi, e szép nevű kapu se maradjon je­löletlenül. A javasolt utca­név tehát: Fábián kapu. Olyan ősi utcanevek vissza­állítása is kívánatos lenne a- bizottság szerint, mint a Medgyesalja utca (ma Ba­csó Béla u.), Gyöngyvirág utca (ma Somogyi Béla ut­ca), Serház utca, a Kilián helyett, Kandia utca a Ru­das László utca helyett. Pe­tőfi is máshol kap utcát, mert az Urak utcája meg­őrzésre méltó, értékes régi név. Ugyancsak értékes név-műemlék a Kis Hunyad utca neve (ma Szabó Lajos utca). Hosszasan sorolhatnánk még a javaslatokat. A bi­zottság jócskán túlórázott, a belvárosnak így is csak egy részével végzett. Akit a régi nevek és az az azokhoz fűződő magya­rázatok érdekelnek, kurió­zumként forgathatja Pesty Frigyes Borsod vármegye leírása 1864-ben című köte­tét, amelyben az akkori kér­dőívre a város beküldte a bel- és külterületi elnevezé­seket, és azok magyaráza­tát. A múzeum, a megyei könyvtár és a levéltár közös kiadásban jelentette meg ezt kötetben, 1988-ban. Dr. Csorba Csaba ÍBÉKtS Ha Ölöm kerül az emberi szervezetbe, az súlyos bajo­kat idézhet elő. A régebbi nyomdákban ez sajnos szin­te elkerülhetetlen foglalko­zási ártalomnak számított, de a gépjárműforgalom nagyarányú növekedésével ma már az egyszerű város­lakót is a nyomdászokhoz hasonlóan a veszély fenye­geti: a szervezet kisebb-na- gyobb mérvű ólommérgezé­se. Az ólomtartalmú por a gépkocsik kipufogó gázával kerül környezetünkbe, s rész­ben közvetlenül lélegezzük be, részben pedig az ólom­mal szennyezett növények elfogyasztása révén jut szer­vezetünkbe. Az ólommérge­zés közvetlen tünetei: a vég­tagok remegése, csontkáro­sodás, a szellemi képességek rohamos romlása, de a ter­hesség folyamán magzati károsodásokhoz, s általában rákos megbetegedéshez is vezethet e súlyos fém feldú- sulása az emberi szervezet­ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom