Déli Hírlap, 1990. június (22. évfolyam, 125-150. szám)

1990-06-09 / 132. szám

Ronald J. Greenberg az Egyesült Államokból érke­zett városunkba. Annak a washingtoni környezet- és természetvédelmi intézetnek a munkatársa, mely a sze­nátus elé kerülő javaslatok kidolgozására hivatott. Az, hogy a többi kelet-európai ország mellett hozzánk is el­látogatott, sejteti: az ameri­kai törvényhozó testületnek tervei vannak e térséggel. A szakember kőrútjának céljá­ról azon a sajtótájékoztatón beszélt, melyet az Észak­magyarországi Környezetvé­delmi és Vízügyi Igazgató­ság, a házigazda szervezett számára. Ronald J. Greenberg (aki januárban már járt hazánk­ban) hangsúlyozta: az em­berek viselkedésétől, a köz­gazdaság-tudományon a po­litikán át az infrastruktúra fejlesztéséig, a kormány és a lakosság kapcsolatáig, s légióként a technikai aka-, dáiyokig a környezetvédelmi problémák egységes megol­dására kell törekedni. Pél­da erre, hogy útja során több üzemben is járt, ahol műszaki segítséget kértek tőle, ám a beszélgetések so­rán kiderült, hogy komoly gazdasági és társadalmi problémák is meghúzódnak a háttérben, melyeken a külső beavatkozás nem se­gíthet. Az új kormány meg­alakulásával véleménye sze­rint nagyobb a lehetőség ar­ra. hogy a törvényhozásban minél hamarabb elfogadják a szükséges környezetvédel­mi szankciókat. Ezek előké­szítésénél pedig öt problé­mát érdemes figyelembe venni, illetve tisztázni, ta­nácsolta. Először is, a piaci viszo­nyok kialakulásával, a ter­mészeti erőforrásoknak a valódi értékükön kell gaz­dát cserélniük. A jelenlegi helyzet súlyosbodásának el­kerülése végett az eddigi politikai torzulásokat, hibás szemléletű stratégiákat felül kell bírálni. Az első na.- gyobb lépés lehet, ha pél­dául a környezetet károsító termékeket gyártó, vagy fel­használó vállalatoktól, me­zőgazdasági üzemektől drasz­tikusan megvonjuk az ed­digi támogatásokat. Meg kell adni a lehetőséget és a jogot minden egyes állam­polgárnak, hogy hozzáférjen az őt érdeklő információk­hoz, hiszen a közvélemény csak ezek birtokában tud hatást gyakorolni a helyi, vagy éppen országos ügyek­ben. E tanácsokat, reméljük a miskolci honatyák is képvi­selni fogják, azonban termé­szetes, hogy az újságírókat elsősorban az a kérdés iz­gatta a sajtótájékoztatón, hogy milyen konkrét ered­ménye lehet az amerikai szakember látogatásának, milyen terv kerül majd a szenátus elé. Mint Ronald J. Greenberg elmondta: ja­nuári útja során azért járt hazánkban, mert a Kelet­európai Környezetvédelmi Információs Központ kiala­kítását, annak műszaki-tech­nikai feladatait kellett meg! oldania. Először Varsóba tervezték e központ kialakí­tását, azonban az ő szemé­lyes örömére, később Buda­pestet választották. Négy feladata lenne a központ­nak: hogy információkat sze­rezzen és szolgáltasson Ke- let-Európa környezeti álla­potáról, hogy összekapcso­lódva a külföldi adatbankok­kal, technológiai és más programokhoz nyújtson konkrét leírásokat, segítsé­get, hogy nyomon kövesse a jelenleg e térségben folyó környezeti kutatások ered­ményeit, s hogy segítse a már működő mozgalmak és kormányok közötti együtt­működését. A mostani útján azt is igyekezett kideríteni, hogyan lehetne az amerikai magán­szférát a magyarországi, il­letve a kelet-európai válla­lttokkal összehozni. Üticélja . tehát a közvetítés, a lehet­séges technológiai megoldá­sok ajánlása, ismertetése. A Borsodi Ércelőkészítő Mű­be, a Borsodi Vegyi Kom­binátba, a Szerencsi Cukor­gyárba és a Dimag Rt.-be látogatott el a két nap alatt; reméljük, hogy tárgyalása­inknak az eredményét mi­előbb tapasztalhatjuk. Az idő korlátozottsága ellenére, mégsem csak a környezetet veszélyeztető források érde­kelték az amerikai szakem­bert, hanem az Ékövizig tevékenységi köréről, a me­gye vízminőség-védelméről, valamint a Miskolcon mű­ködő környezet- és termé­szetvédelmi mozgalmak, pártok és csoportok felől is tájékozódott. Nagy Zsuzsanna A búzatöretes, számunkra szokatlan alakú kenyér Miskolcon csak néhány boltban kap­ható, mégpedig akár egy hétig is megőrzi frissességét. 'Jiékal Különlegességek Van siitnivalójuk m--W'’ A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 132. SZÁM 1990. JÚNIUS 9„ SZOMBAT ÁRA: 3,50 FORINT Űj kenyérbolt nyílt már­cius közepén a Gömöri alul­járó alatt, a város eldugott részén, és ennek ellenére egyre népszerűbb a vásár­lók körében. A Megyei Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalat Miskolci Malom­üzemének termékei kapha­tók itt elsősorban, s miután csupán néhány száz méter van a gyártósor és az üzlet között, ha ide betérünk, ga­rantáltan friss áruhoz jutunk A% idegen nyelvek oktatásáról Nemcsak Sztálin nyelve az orosz! Meg fizethet ők-e a jó tanárok? Ahogy megnyíltak előttünk az országhatárok, kiderült: mégsem vagyunk szabadok, bezártan élünk. Nyelvileg elszigetelődtünk. Pedig ah­hoz, hogy Magyarország is­mét Európa része lehessen, arra is szükség volna, hogy anyanyelvükön szólíthassuk meg szomszédainkat. Az utóbbi időben egyre többen iratkoznak be ugyan nyelvtanfolyamokra, ám, hogy sok még a tennivaló, az kiderült a városi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén is. A testü­let a nyelvoktatás helyzeté­ről tájékozódott. • VÁLASZTANAK A DIAKOK Idegen nyelvet persze ed­dig is oktattak a magyar is­kolákban, ám kevés ered­ménnyel. Nem sokan büsz­kélkedhetnek vele, hogy mi­re befejezték a középisko­lát, folyékonyan beszéltek volna oroszul. Ma már nem kötelező oroszt tanulni, emellett, vagy ehelyett más nyelvet is vá­laszthatnak a diákok. Te­gyük hozzá: bizony válasz­tanak is. Miskolcon is főhet a tanácsiak feje: mit kezd­jenek az orosztanárokkal? Dr. Környey László, a ta­nács művelődési osztályának vezetője ezzel kapcsolatban elmondta: a Miskolcon dol­gozó 307 orosz szakosból kö­rülbelül 200-an vállalkoztak arra, hogy közép- vagy fel­sőfokú nyelvvizsgát tégye- nek. Ők fogják majd oktatni — már, ha sikeresen elvég­zik a kurzust----az angolt és a németet az általános iskolákban. Hogy helyes volt-e az orosz nyelv tanításával kap­csolatos minisztériumi dön­tés, azt már eddig is sokan vitatták. Az ellenérvek kö­zül a vb-ülésen is elhangzott néhány. Dr. Kovács László, a városi tanács elnöke pél­dául megemlítette: a közel­múltban Miskolcon járt a Német Szövetségi Köztársa­ság budapesti nagykövete. Vendégül látták az avasi gimnáziumban, ahol két nyelven oktatják a tanuló­kat. A nagykövet nem tudta helyeselni, amiért lemond­tak az orosz tanulásáról. Va­lóban — fűzte hozzá a ta­nácselnök —, tudomásul kellene venni, hogy az orosz nemcsak Sztálin nyelve, de mondjuk Csajkovszkijé, Pus­kiné, Gogolé, Tolsztojé is ... Most, amikor barátságban akarnánk élni a szomszédos népekkel, mit érünk ezzel a szándékunkkal, ha nem tu­dunk majd beszélni velük? S mivel az országnak ebben a szegletében hozzájuk va­gyunk közelebb, jó lenne, ha Miskolcon ruszin, lengyel, szlovák intézet nyílhatna — ezt már Mádai Gyula mon­dotta, a Kereszténydemokra­ta Néppárt képviseletében. S hogy ez nem is annyira lehetetlen, az kiderült ab­ból, amit Kiss Péter, a Ma­gyar Demokrata Fórum mis­kolci ügyvezető titkára el­mondott. Az MDF egy holland ala­pítvány segítségével észak­magyarországi regionális ok­tatási központot kíván létre­hozni a városban. Egyetemi diplomával rendelkezőket képeznének menedzserré, s a már most is vállalkozással foglalkozókat oktatnák. Ugyanitt a Kelet-Európa-ku- tatásra is lehetőség volna, s ennek részeként a kelet­európai nyelveket kutatnák és oktatnák itt. De hogy ne csak az orosz tanulásáról és a kélet-euró­pai nyelvekről essék szó: ugyancsak Környey László­tól hallottuk, hogy az ösz- szes országos kísérletben részt vettek miskolci intéz­mények is. A Vörösmarty Általános Iskolában és az avasi gimnáziumban két­nyelvű képzés folyik. S ha­marosan külföldi vendégta­nárok érkezésére is számít­hatunk. Méltán lehet büsz­ke a város azokra az ered­ményekre is, amelyeket a Herman Gimnázium ért el a francia nyelv oktatásában. Persze, az iskolai nyelvokta­tásnak is vanak árnyoldalai. Alig találni szakképzett ta­nárokat. Ezek ugyanis a na­gyobb jövedelemmel kecseg­tető magán-nyelvoktatást, érthetően előnyben részesí­tik. Pedig az iskolákban akár a bérfeszültséget is vállalnák... • KÉPESÍTÉS NÉLKÜL? A tanulást nem lehet elég korán elkezdeni. Meglehető­sen sok NDK-beli fiatalasz- szony él Miskolcon. Miért ne lehetnének ott a gyerekek között az óvodákban? így a kicsik játszva tanulhatná­nak meg németül — ez a javaslat is a vb-ülésen hang­zott el. A szakemberek le- tromfolták az ötletet. Mis­kolc korábban is azzal büsz­kélkedhetett, hogy amíg a fővárosban a pedagógusok 40 százaléka képesítés nél­küli volt, itt mindenki dip­lomával rendelkezett — fej­tette ki a művelődési osztály vezetője. Hozzátette: nem lenne szerencsés képesítés nélküliekre bízni a nyelvok­tatást, ráadásul egy ilyen lépéssel a szakma jogos el­lenérzését is kivívnák ... (bujdos) hozzá. Milyen különlegessé­geket kínálnak vevőiknek? — érdeklődtünk Kiss Gás- párné boltvezetőtől. — Csak kenyérből ötféle található polcainkon. A bur­gonyás, a házi jellegű, a si­ma fehér kenyér mellett a két sláger: a gödöllői rozsos, illetve a téglatest alakú bú­zatöretes. Ez utóbbi akár egy hétig is eláll, rendkívül ked­vező az élettani hatása. Egyébként is igyekszünk be­szerezni a gabonaforgalmi társvállalatoktól az egészsé­ges étrend kialakításához al­kalmas árukat, így különfé­le szójakockák, müzlik, abo- nettkenyér-félék is kaphatók nálunk. — Ügy tűnik, alacso­nyabbak az áraik is ... — Ha néhány esetben csak tíz fillérrel is, de olcsób­ban adjuk termékeinket. A kiflinél ez valóban tíz fil­lér, míg a péksütemények ára 30—40 fillérrel kedve­zőbb. Szinte nincs is olyan nap, hogy ne ürülnének ki teljesen polcaink. A hét ele­jén hat-nyolcszáz kenyeret adunk el naponta, de ez a szám pénteken és szombaton I500-ra nő. Kifliből csak­nem kétezer fogy, míg a le­veles süteményekből 500 da­rab. Havi forgalmunk hat­nyolcszázezer forint között mozog. — Kik járnak ide leg­inkább vásárolni? — Elsősorban a nyugdíja­sok. A reggel 7 órai nyitás­tól nyolcig szinte meg sem állunk a kolléganőmmel, de délben és két óra után is csúcsforgalom van. Éppen ezért tervezzük, hogy a ma­lomipari termékeken kívül tejet, tejterméket is árusí­tunk majd. Igyekszünk mi­nél több újdonsággal szol­gálni. Nagy sikerük van például a tojás nélküli tész­táknak, melyek a magasabb Ha néhány fillérrel is, de olcsóbbak az üzletben a pék­sütemények is. fehérjetartalmú durumliszt- ből készülnek, s igen magas a sikértartalmuk. — Néhány olvasónk ne­hezményezte, hogy a nyit­va tartási idő közben is bezárnak. Mi ennek az oka, netalán elfogy a ke­nyér? — Ilyen nemigen fordult elő. A félreértés oka az le­het, hogy május elsejéig reggel hattól tízig, majd délután egy és öt óra között tartottunk nyitva, volt tehát egy háromórás déli szünet. Éppen ezért, mert ez szá­munkra sem volt kedvező — hiszen hetven órát dolgoz­tunk így hetente —, elsejé­től hétfőnként 11—16-ig, keddtől péntekig 7—14-ig, szombatonként pedig 7—10 óra között fogadjuk a vá­sárlókat. Éppen a sütöde közelségéből adódik, hogy kenyérből mindig folyamatos az ellátásunk, igen ritkán, a tízforintos kenyér esetében kell esetleg fél órát várakoz­ni, ha elfogy az éjszakai sü- tésű, s még a délelőtti nem készült el. Emiatt azonban soha nem zárunk be. N. Zs. Vasárnap Miskolcon A tamperei székesegyház énekkara Finn testvérvárosunk, Tampere kamarakórusa után az ottani székesegyház ének­kara is Miskolcon szerepe). Holnap délután mutatkoznak be. Hangversenyük a Hu­nyadi utca 8. szám alatti bel. városi evangélikus templom­ban lesz. A 6 órakor kezdődő műsorra minden érdeklődőt szeretettel várnak. Környezel védő központ Budapesten Amerikai pénzen

Next

/
Oldalképek
Tartalom