Déli Hírlap, 1990. június (22. évfolyam, 125-150. szám)

1990-06-05 / 128. szám

60, 40, 19 esztendeje Miskolcról írták, irtuk Színügyi bizottság, bérletrendszer, ~ vígjátékfesztivál REGGELI HÍRLAP, 1930. JÚNIUS 7. Miskolc város színügyi bizottsága Bulyovszky Gusz­táv nyugalmazott királyi főügyész elnökletévei pénte­ken délután 5 órakor a városházán ülést tartott. Az ülésen több felszólalás után az a felfogás alakult ki, hogy akciót kell indítani a színikerület arányosítására. A mai színikerületi beosztás egészségtelen és nincs tekintettel sem a társulatokra, sem az egyes színi állo­mások geográfiai helyzetére. Éppen ezért a színügyi bizottság olyan értelmű javaslattal fordult a törvény- hatósági közgyűléshez, hogy az az érdekelt törvényha­tóságokkal karöltve tegyen lépéseket a kultuszkor­mánynál a színikerületek revíziójára. Ennek a kérdés­nek a megbeszélésére a színügyi bizottság javaslatot tesz az összes érdekelt törvényhatóság színügyi bizott­ságainak megküldésére. Szó esett még az úgynevezett szabadjegyproblémáról. Ebben a tekintetben, nagyon helyesen, arra az álláspontra helyezkedett a színügyi bizottság, hogy a jövő szezonban végérvényesen szűn­jön meg az elfajulást mutató szabadjegyrendszer. Bu- iyovszky Gusztáv elnök ezután berekesztette ebben a szezonban az utolsó színügyi bizottsági ülést. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG, 1950. JÚNIUS 6. Az 1948—49-es idényben, vagyis az államosítás előtt 83 darabot mutattak be — túlnyomórészt operettet és igen kevés prózát —, ami azt jelentette, hogy heten- kint 2—3 bemutatót kellett tartani. Az államosítás első évében 14 darabot mutattunk be, ezek közül 8 volt a próza és 6 az operett. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amíg a múltban egy-egy darabot 1500—1800 néző tekintett meg, addig a mos­tani évben egy-egy bemutatott darab nézőközönsége 14—17 000 személy. A közönség szociális összetétele a következő volt: 65 százalék fizikai dolgozó, 25 száza­lék értelmiségi és 10 százalék egyéb foglalkozású. Mindezeket az eredményeket nem érhettük volna el, ha Miskolc és Diósgyőr dolgozói nem állottak volna mellénk és nem vették volna birtokukba a színházat. A színházi évad beindításakor jól megszervezett kö­zönségszervező-hálózat segítségével több mint 7500 bérlő vált a színház előadásainak rendszeres látoga­tójává. Ezzel egész évre biztosítottuk színházunk láto­gatottságát és anyagi alapját. DÉLI HÍRLAP, 1971. JÚNIUS 18. A fennállásának 150. évfordulójához közelgő Mis­kolci Nemzeti Színház (a jubileumi évad rendezvé­nyeire 1972—73-ban kerül sor) már a következő sze­zont is a nagy évforduló jegyében készíti elő. A re­formkor híres kőszínháza, mely egykor lelkesen párt­fogolta a nemzeti nyelvet és drámát, a következő esz­tendőkben az új magyar vígjáték otthonává válik. A Jubileumi évben rendezik meg Miskolcon a második vígjátékfesztivált. Tizenegy bemutató, és több mint száz jó szerep, ön­kéntelenül is felvetődik a kérdés: történik-e változás a társulat összetételében? Társulatunk az utóbbi években stabilizálódott. Most. a szezon végén csak Rózsa Tibortól, Egerváry Klárától (mindketten külföldi turnéra szerződtek) és Géczy Jó­zseftől kell megválnunk. A zenés műfaj ennek elle­nére sem árvul el, hiszen Rózsa Sándor, akit már volt alkalma látni a miskolci közönségnek és Ábrahám István operettben és musicaiban is pótolja a távozot- takat. S hozzánk szerződik még egy kitűnő színésznő, Soós Edit, akit filmszerepeiből és a fővárosi színpa­dokról már ismer a közönség. Fiatal tagjaink is sokat fejlődtek az elmúlt szezonban, akik közül Unger Pál­ma és Somló István a következőkben színészi státus­ban dolgozik majd. Rendezői karunkban nem lesz személyi változás, viszont tervezzük egy külföldi ven­dég rendező meghívását, s ismét két darabot állít ná­lunk színpadra a zenés műfaj kitűnő ismerője, Lovas Edit. Oktatásszociológiai konferencia Az Oktatáskutató Intézet, a Magyar Szocioiiógiai Tár­saság Oktatásszociológiai Szakosztálya, az MTA Szoci­ológiai Intézete és a Műve­lődési Minisztérium Rend- szerváltás-társadalom-okta- tásiigy címmel oktatásszo­ciológiai konferenciát szer­vez Budapesten, szeptember 17—18-án. A nyilvános kon­ferencián bárki részt vehet, aki az iskolarendszer, illetve a tágan értelmezett tanítás­tanulás hazai és nemzetközi szociológiai problémáival foglalkozik, azok iránt ér­deklődik. A konferencia szervezői lehetőséget kíván­nak adni. hogy a résztvevők beszámolhassanak tudomá­nyos munkásságuk eredmé­nyeiről. Ezért kérik, hogy aki előadás, referátum, hoz­zászólás tartására vállalko­zik, az ennek egy másfél ol­dalas kivonatát július 15-ig küldje el a szervező bizott­ság címére. A bizottság elő­zetes témaköri megkötéseket nem tesz, a konferencia szekcióit a beérkezett téma- javaslatok alapján szervezik meg. A konferenciára való jelentkezés, illetve a javasolt előadások, hozzászólások el- fodásáról, a szállás- és ét­kezési lehetőségekről a szer­vező bizottság levélben küld értesítést. A rendezők a ha­tárainkon kívül élő magyar szociológusok részvételére is számítanak. A konferenciára július 15- ig lehet jelentkezni az alábbi címen: Oktatáskutató Inté­zet, 1395 Bp. 62, Pf. 427. ajc Finn testvérvárosunk kamarazenekara Mérnök-kvartett Kamarazenekar lapéi Egerben, Miskolcon és Bu­dapestén, a finn nagykövetsé­gen szerepel északi testvérvá­rosunk, Tampere kamarazene- kara a jövő héten. Csaknem félévszázados múltra tekint vissza a Tam­peréi Kamarazene Társaság. A zenekar átlag 25—30 já­tékosa mind amatőr muzsi­kus : orvos, fogorvos, óvónő, tanár, egyetemista, lakatos, gyógyszerész, gépészmérnök, esztergályos, lelkész stb. He­tenként gyűlnek össze pró­bálni, évente 10-20 koncer­tet adnak. A szűkebb érte­lemben vett kamarazenei hagyományokat is őrzik, van úgynevezett mérnök-kvar­tettjük, és életképesnek bi­zonyult a fiatalok kvartett­je is. A műsor elsősorban a barokk zenére épül, de játsz- szák klasszikus, romantikus, finn, skandináv szerzők mű­veit is. Partnereik a város kamarakórusai. Két évvel ezelőtt a Tamperéi Kama­razenekar ■ képviselte Finn­országot a skandináv orszá­gok kamarazenei fesztivál­ján. A zenekart 1984 óta Debrecen neveltje, az 1979 óta Tamperében élő magyar hegedűtanár. Tanító Béla vezeti. Miskolcon a jövő szerdán mutatkoznak be az ortho­dox templomban. Hangver­senyük este 7 órakor kez­dődik. Általános iskolásoknak Bükk Kupa Kisgyőrben az elmúlt hé­ten rendezték meg a Bükk- Kupa sportnapot. A verse­nyeken négy általános isko­la — Bükkaranyos, Bükk- szentkereszt, Harsány és Kisgyőr — kétszáznegyven tanulója vett részt. A diá­kok síkfutásban, váltófutás­ban, távolugrásban, magas­ugrásban, kézilabdában, lab­darúgásban és játékos sport- versenyeken mérhették ösz- sze az erejüket. Az összesített pontozás alapján a Kisgyőri Általá­nos Iskola csapata nyerte a versenyt. A második helyen a harsányiak végeztek, míg a dobogó harmadik fokára a bükkaranyosi együttes áll­hatott fel. A Bükkszentke- reszti Általános Iskola a ne­gyedik helyen zárta a ver­senyt. A kisgyőri együttes egy évre elnyerte a Bükk- Kupát. Utó-nyomok a Technika Házában Külföldi professzor a földönkívüliekről A Déli Hírlapé lesz a voronyezsi kő Különös csemegét kínálunk az ufók iránt érdeklődőknek: június 5-én, kedden 4 órától Rajtarovszki Jurij Mifogye- vics, a leningrádi Földrajzi Társaság Planetolőgiai Bizott­ságának elnöke a naprend­szerbeli társbérlőkről tart előadást a Tudomány és Technika Házában. Gál Attila, a professzor szinkrontolmácsa elmondot­ta, hogy az országban most először tárgyi bizonyítékokat láthatunk az ufók létezésére A danyegorszki leszállásuk nyomán sok mindent sike­rült összegyűjteni. Többek között fél négyzetcentiméte­res aranyhálót, amelynek az ötvözete teljesen ismeretien a földön. A 96 százalékos tisztaságú krómdarab egy­szerűen előállíthatatlan a je­lenlegi technika szerint. Kü­lönleges látványnak bizonyul az a bronz alkatrész is, amelynek a tömörsége min­den képzeletet felülmúl. S még látható lesz az előadá­son egy olyan fadarab, amely a tűzben nem égett el, hanem megolvadt. Ezen­kívül egy hónap múlva, a tervezett miskolci ufó-ex­pón a sokat emlegetett vo­ronyezsi kő is megtekinthe­tő. Ennek a párját Spanyol- országban egy sokak által tanúsított leszállás után hagvták a játszótéren a nap­rendszerbeli társbérlők. A voronyezsi követ még né­hány hétig tanulmányozzák, elemzik a szovjet tudósok, majd ez is a Déli Hírlap Kft. országos ufó-kiállítását gazdagítja. A kedd délutáni előadás­ra 50 forintért válthatnak jegyet a Technika Házában Az érdeklődők számától füg­gően, a 4 órakor kezdődő tájékoztatót este 6 órakor megismétlik. Zalaegerszegen hatalmas rózsacsokrot kapott Boldog születésnapot, Kobajasi! Ha a magyar államtól ka­pott születésnapi ajándék, á Pro Cultura Hungarica kitün­tetés nem hívja fel rá figyel­münket, ha nem rendeztek vol­na számára ünnepi, születés- napi hangversenyt, aligha ju­tott volna eszünkbe, hogy Ko­bajasi Kenicsiro betöltötte 50. életévét. Akik ott voltak a Buda­pest Kongresszusi Központ­ban a szokatlanul forró lég­körű Csajkovszkij-koncerten, a meghatottságtól könnyezni is láthatták a neves diri­genst, akit úgy zárt szívébe a magyar zenekedvelő kö­zönség és az Állami Hang­versenyzenekar muzsikusai, ahogyan karmestert talán még soha a magyar zenei életben. Igaz, közrejátszott ebben az első televíziós kar­mesterverseny 1974-ben, amelyen Kobajasi az első díjat nyerte. Ki figyelt ak­kor oda, ki jegyezte meg ak­kor — pedig olvashattuk—, hogy a díjnyertes, különösen rokonszenves japán fiú ' 34 éves...? Az emlékezetes győzelem után több-kevesebb rendsze­rességgel vezényelt a hazai koncerttermekben, úgyszól­ván mindig láthattuk-hall- hattuk őt, és muzsikuskörök­ben mind jobban megszeret­ték közvetlen, barátságos modorát, szerénységét, amely mögött mindig tiszteletet ér­demlő szakmai tudás, alapos felkészültség rejlett. Leg­többször az ÁHZ-t, vezényel­te, másodkarmesterként Fe- rencsik János mellett. A fő­zeneigazgató halála után egyre gyakrabban volt hall­ható muzsikuskörökben a vélemény: a zenekar új ve­zető karmesteréül az együt­tes tagjai egyhangúan Ko­bajasi Kenicsirót szeretnék megnyerni... Az egykori versenygyőztes immár negyedik éve áll az ország első nagyzenekara élén, amelynek tagjai ezüst karmesterpálcával lepték meg születésnapján. Mond­ják: Kobajasi olyan meste­rük, aki nem tud lehetet-., lent kérni tőlük. A magas rendű produkció érdekében minden kívánságát teljesí­tik, amiért azután a karmes­ter igazi, önfeledt öröme és persze, elismerése a jutalom. — Milyen meggondolásból vállalta annak idején a ze­nekar művészeti vezetését2 — kérdeztük a világjáró ja­pán karmestert. — Olyan együttesnek is­mertem meg az ÁHZ-t, amelyben kivételesen sok jó képességű muzsikus játszik, ami ritka a világ zenekarai közt. Igazi öröm volt velük dolgozni már évekkel ezelőtt is. — ön láthatóan, szívesen dirigálja zenekarát vidéken is, talán gyakrabban is, mint sok más karmester. — Valóban sokat utazunk az ÁHZ-val, már, amikor egyáltalán itthon vagyunk. Húsvétkor például Zalaeger­szegen olyan hatalmas ró­zsacsokrot kaptam a közön­ségtől, amilyet ritkán. Ma­gyarországon mindenhol hálás a közönség a jó pro­dukcióért, itt igen sok ze­neszerető ember él. Ezért is hoztam el szívesen ta­valy 16 éves Ayano kislá­nyomat, aki Békéscsabán egy Beethoven-zongoraver- senyt játszott velünk. Egyéb­ként ugyanakkor készítettük el Beethoven III. szimfóni­ájának lemezfelvételét is, amelyik a napokban jelent meg a lemezboltokban. Sz. Gy. sfc Kobajasi Kenicsiro vezényel

Next

/
Oldalképek
Tartalom