Déli Hírlap, 1990. június (22. évfolyam, 125-150. szám)

1990-06-05 / 128. szám

Mindenki repülhet Nyitott égbolt Miskolc fölött jf: Start előtt... Az ember olvassa-nailja, hogy belföldi légiforgalom — de a miskolci repülőtér nél­kül. Tud róla, hogy sétare­pülés, például Hajdúszobosz­lón. Azután itt van az MHSZ. aminek már csak percei vannak hátra a mai formájá­ban. És az embernek van egy bő hároméves kisfia — meg egy nagylánya —, aki­vel, akikkel ki-kiruccan a miskolci repülőtérre, hogy közeiről csodálja a gépeket, a repülést. Most pedig kö­vetkezzék, ami — remélem — nagyon-nagyon jó hír so­kunknak: lehet repülni! Történelmi késés Szovjet nemesek Vannak-e nemesek a Szov­jetunióban? A választ bár­mely kisiskolás fújná, aki egy kicsit is figyelt az 1917-ről szóló történelmi leckénél. Nem is beszélve arról, aki felüti a Nagy Szovjet lin- ciklopédia megfelelő kötelét, amely tárgyszerű rövidséggel tudatja, hogy a forradalom nemcsak az előjogaikat, ha­nem intézményeiket is meg­szüntette. Ezzel szemben mit ír a Komszomolszka ja Pravda? Siet közölni a jó hírt, hogy „újjászületett az 1735-ben alapított Nemesek Tanácsa.” Nem illegálisan, nem vala­melyik gulág szögesdrótja mögött — mert ilyenek már nincsenek —, nem az osz- tályidegenek, és nem is a szocializmus esküdt ellensé­gei élesztették fel a nyil­vánvalóan csak tetszhalott állapotából, hanem — a le­nini Komszomol lapjának kifejezésével —, „az orosz nemesség leszármazottjainak szövetsége alkotmányozó gyűlésén született a döntés.” Trubeckoj, Seremetyev, Or­lov és más, az ismert for­radalmi dal szövegével szól­va: „hercegek, grófok, nap­lópók és burzsoák” jegyzik az alapítók névsorát. A cél: „elősegíteni az orosz nép kulturális és történelmi ha­gyományainak feltámasztá­sát.” Minthogy ma már a szov­jet nemesek is dolgozó em­berek, elképzelhető, hogy a történelmi késést kommu­nista szombatokkal igyekez­nek behozni. Minden baj gyógyítója A cickafarkfű A régi gyógyfüves köny­vekben „minden baj gyó­gyítójának” nevezik a cicka­farkfüvei (Achillea millefo­lium) amelyet még remény­telennek tűnő helyzetekben is érdemes használni. Valóban, ez a jellegzetes illatú, az országban minde­nütt — helyenként tömege­sen — előforduló növény egyike legértékesebb gyógy­növényeinknek. De csak a fehér virágú, mert ez tar­talmazza a cickafarkolajat. a sárgás, rózsás, vagy lilás színű viszont nem. Júniustól őszig gyűjthető a virágja, a levele és a szára. Ha száras­tól szedjük, ennek hossza ne legyen hosszabb 30—40 cen­timéternél. Gyűjtésére lehe­tőleg a napsütéses órákat válasszuk. Virágjából kenőcsöt ké­szíthetünk aranyér ellen, és kivonatot cíontbetegségek kezelésére. A kenőcshöz 90 gramm felhevített disznó­zsírba tegyünk 15 gramm ciokafarkvirágot, és 15 gramm szárított és össze- morzsolt málnalevelet. Ke­verjük meg jól, majd húz­zuk le a tűzről, és fedjük be. Félig kihűlt állapotban lenvásznon sajtoljuk át az egészet... A kivonathoz töltsünk meg egy üveget cickafarkvirággal, és öntsük tele 40 százalékos szesszel. Tíz napig tegyük napra, vagy tűzhely közelébe, köz­ben gyakran rázzuk meg alaposan. A nehezen gyó­gyuló csontokat naponta egyszer ezzel a kivonattal dörzsöljük be. Hatóanyagai magára a csontvelőre hat­nak. ezért ilyen esetben tea formájában is fogyasztani kell belőle naponta négy csészével. Fürdőt is készíthetünk belőle, ez hatásos láb- és Gyarapodott a megyénk­ben oly kevés közművesített települések száma. A Mis­kolc szomszédságában lévő, és rendeltetésének a közel­múltban átadott felsőzsolcai szennv vízhál ázat után most Mályíban kerül sor a szennyvízhálózat részleges bekapcsolására. Az Észak-maguarorszn gi Vízgazdálkodási Társulatok Egyesülésének műszaki el- 'enőre. Tóth Lajos úgy tá- !éko7tatott, hogy a tó körül ’•-1.a lakúit üdülőterületről ■">1 !es egészében, csakúgy mint az ipari övezetből, el- ’'C7'»í;k az ott keletkező ■•ommunális szennyvizet ygvanc'ak rákapcsolták a s/pnnvvWelv eze t ő hálózatra i község egv részét is — mig a többi területet előre­láthatóan júliusban kapcsol­ják be. A községben keletkező szennyvizet a Nyékládházá- tól kiépített fővezetéken ke­resztül juttatják el a mis­kolci tisztítóba, amelynek kapacitása olyan, hogy tud­ja fogadni és tisztítani a Mályiból érkező szennyvizet is. Különösen nagy jelentősé­gű. hogy megoldódik a ke­letkezett szennyvíz elvezeté­se az üdülőterületről. Hi­szen a tó környékét és ma­gát a tavat is sok horgász, fürdőző látogatja Miskolc­ról. A versenytárgyaláson a kivitelezést a Vízügyi Építő Vállalat nyerte el. amely a Sárospataki Talajvédelmi és Vízgazdálkodási Társulat al­vállalkozójával egyetemben fektette le a csővezetéket, s alakította ki a rendszert. ideggyulladásnál, valamint csontvelő-bajnál. Sokoldalú gyógyhatásúra utal még. hogy teája egy­aránt segít: meghűlésnél, hátfájásnál, reumás fájdal­maknál, .ha forrón isszuk; a vérmlíködés zavarainál, étvágytalanság esetében. fel­fúvódásnál, májzavaroknái, gyomor- és bélgyulladásnál, bélrenyheségnél, gyomorvér- zésnél, erősen vérző arany­érnél, gyomornyomásnál és erős . gyomorégésnél; tüdő­vérzésnél is kiváló szer; sú­lyosabb tüdőbetegségeknél a napi két csésze tea mellett napközben kalmusgyökeret célszerű rágni, nedvét le­nyelni; segít a fej vértolulá­sánál, fejfájásnál, szédülés­nél, rosszullétnéi, szúró fáj­dalomnál, orrvérzésnél; Kneipp páter az „asszonyok füvének” nevezte, s fiatal kortól a változás koráig idő­szakonkénti fogyasztását ajánlotta az altestre gyako­rolt jó hátása miatt. A növény főzete külsőleg fogíny- és szemgyulladásnál hatásos, ugyanígy kiváló bo­rogatószer. A szemre, arcra, bőrre használatos, belőle ké­szült krémek nagy előnye, hogy a gyulladást nem fojt­ják le. a lefolyást inkább gyorsítják. Mint minden gyógynövény szedésénél, ennél is kerüljük el a forgalmas autóutak környékét. olyan helyen gyűjtsük, ahol legkisebb a szennyeződés veszélye. Pető Sándort, a miskolci repülőtér parancsnokát a legjobbkor kérdezem a klub helyzetéről, ahhoz, hogy la­punk elsőként közöljön új információkat a változások­ról, köztük a sétarepülésről. • MENNYI EGY NÉGYZETMÉTER REPTÉR? Most még Borsod Megyei Repülöklub a nevük, de már megtörtént a cégbírósági be­jegyzés, amely Borsod Me­gyei Aeroclub néven re­gisztrálja a sportegyesületet. Az MHSZ megyei titkára szerint semmi akadálya, hogy a klub megkapja a re­pülőteret és annak épületeit. Már most is az övék a ke­zelői jog, a hangár, a pa­rancsnoki iroda és a többi ingatlan becsült értéke — a reptér négyzetméterenként 25 forintban megállapított értékével együtt — körülbe­lül 150 millió forint. A klub és a repülőtér ed­dig két „cég” volt, mostan­tól egy. A házasságba szép hozományt visz a klub: há­rom motoros gépet és nyolc vitorlázót, kétszáz lelkes ta­got. hozzáértést, fegyelmet, a repülés, ejtőernyőzés, sár­kányrepülés, hőlégballonozás szeretetét. Szoboszlay György klubtit­kár volt az egyik fő szerve­zője azoknak a munkáknak, amelyek nem kevés pénzt hoztak az elmúlt években a klubnak. A konténergyár- tájstól az épületbontásig, a takarítástól a bérfuvarozásig, a költöztetéstől az alkatrész- gyártásig sok mindennel fog­lalkoztak és foglalkoznak. Hogy a klub a későbbiekben is nyereséges lesz, azt saját vagyonával garantálja Pető Sándor és Szoboszlay György, valamint az elnök, dr. Tolnai 3+e A reptéri változásokról Pető Sándor tájékoztatta munka­társunkat. (Szabón felv.) Lajos, a BVK vezérigazgató­ja (természetesen maga is repülős). • A TARIFÁK Szó van róla, hogy Mis­kolc is bekapcsolódik a bel­földi légi utasturizmusba, repülőterünk jó időjárási vi­szonyok között (vízszintes látás 3 kilométer, a felhő alatti 400 méter), a belföldi forgalomban használatos legnagyobb gépet, az L 410- est is tudja fogadni. A klubtagok a havi 200 forint tagdíj mellett évi 96 óra társadalmi munkát kö­telesek végezni, ennek kö­szönhető, hogy míg szinte minden más repülőklubban a tagoknak is fizetniük kell a felszállásokért, nálunk nem. És ennek az eredménye, hogy a magyarországi 25 re­pülőklub között a borsodi az első ötben van. A nagy nap eljöttéről levél értesít: itt és itt, ekkor és ekkor átvehető, kilenc és ti­zennégy óra között. A vágy és a levél tár­gya: a négykerekű, a régen várt új auíó! Zaklatott utazás, pillantások az órára, fe­szültség, édes izgalom. A helyszínen a ka­pus unottan int, ez a nap is olyan neki, mint a többi, amelyiken jön a sok izzadt, tolongó ügyfél, fejkendős néne és kulcsé sür­gető, tarkafarmeros digó. Az ügyfélszolgalat: kétes tisztaságú helyi­ség, maszatos üvegfalakkal, székekkel, asz­talokkal, egy hosszú pulttal, mögötte az ügy­intézők. Az asztaloknál, székeken és cso­portokban ácsorogva az ügyfelek, azaz mi. Aki itt belép, rögtön otthon érzi magát. Ez a dizájn, a sajátos szag, az órák óta váró, de mégis ugrásra kész ügyfelek — nincs la­zítás, mert nem tudni, mikor szólít a kis hangszóró —, a kiflit majszoló, unottan ter­peszkedő ügyintézők: az egész olyan, mint egy tökéletesen begyakorolt, ezredik előadá­sánál járó színdarab. Az amerikaiak a ham­burgerből csináltak világszisztémát, mi eb­ből Vlagyivosztoktól Ceglédig így fest több­nyire minden hely, ahol mi kuncsaftok és a szolgáltatók találkozunk. A legyek dongnak, a pulton fel-felcsör- dülnek a telefonok. Az üvegesedő soemű várakozók jobb híján az üvegfalon túlra bámulnak, ahol a műhely terül el. Rengeteg autó a szétszedettség különböző fázisaiban. Közöttük néhányan lézengenek, de valahon­nan kopácsolás is hallatszik. Valami még­iscsak történik ott, hiszen a büfénél időn­ként, olajos kezű emberek jelennek meg, akik szomjasan lehajtanak egy-egy kólát, majd vissza a rejtélyes távolba, ahol tovább kalapálnak. Eljátszottam a gondolattal: én vagyok Sam bácsi nevjorkból, aki most megveszi az egész kócerájt. A kiflizabálót kirúgnám, meg a kólavedelőket is. Rossz világ jönne itt kék köpenyesékre! — ábrán­dozom tovább — amikor reccsen a hang­szóró, majd némi zúgás. A kiflizabáló meg­jegyzi: csak nem hegeszt a Giziké a pénz­tarban? De már megyünk is! Kinn ott áll­nak az autók. Izgatott kis csoportunknak unottan^ magyaráz egy másik kék köpenyes. Minden trükköt ismer, és fásultan ecseteli, hiába is nézegetjük a motorblokk színét, ta­pogatjuk a kaszni remegését, itt nem lehet elég okos senki: vagy kifogja, vagy sem... Tesz egy félreérthetetlenül kifejező kézmoz­dulatot az autókat összeszerelő országra vo­natkozóan — némi cinkos nevetés soraink­ból, de az élelmesebbje már az autókat fi­gyeli — majd odaereszt minket. Tapoga­tunk, nyomkodunk, szaladgálunk egyiktől a másikig, hallgatózunk. A kék köpenyes né­mi szánalommal nézi nyüzsgésünket, ö tud­ja: ősi törvény, hogy előbb-utóbb úgyis el­viszik mindet... Kezemben morzsolok egy ötszázast. Le­sem a pillanatot, amikor odanyomhatom. Egy zöld kezeslábas zsebének mélyén landol az Ady. A kezeslábas gazdája jelentőségtel­jes pillantást vált velem, majd azonnal elő­vesz egy jobb csavarhúzót, s mintha alapo­sabban szemlélné ő is a járgányt. Hunyorít egyet, és nekilát kicserélni az egyik hátsó stoplámpát. Felemás a színük, baj lesz a vizsgán — mondja — és a balt kicseréli a mellette álló autóéval. Innen már a boldogság felhőtlen percei következnek. Enyém végre! Otthon vár a család. Körbeugrálják a kocsit, én szerényen és izzadton ácsorgók mellette. Aggódva le­sem, hogy nem csepeg-e belőle valami. Szép — mondja nejem —, de nem vetted észre hogy felemásak a hátsó stoplámpák? ... Kiss László Ki lehet klubtag? Aki egészséges, aki vállalja a sok-sok munkát, betöltötte tizennegyedik életévét, sike­resen elvégzi a választott szakosztály tanfolyamát. De vállalnak kiképzést is, olyanoknak, akik ezt megfi­zetik. Kevesebb, mint 30 000 forintért sportrepülő lehet bárki, és ebben az árban az elméleti órák díján túl 150 —200 felszállás is benne van. És most a sétarepülésről! Legalább egy nappal a tervezett felszállás előtt je­lentkezzenek az érdeklődők — a 15-154-es, vagy a 35- 254-es telefonon —, hogy ne kelljen odakint sokáig vár­niuk. A tarifák: motoros géppel 10 perc felnőtteknek 600 forint, gyerekeknek 450. 3600 forintért egy órát re­pülhetnek Miskolc és a me­gye fölött a felnőttek, a gyerekeknek ez 2700 forintba kerül, 4—5 perc vitorlázásért 150 forintot számítanak fel a felnőtteknek, 100 forintot a gyerekeknek. 10 perc vitor­lázás 350, illetve 250 forint. (Csak zárójelben jegyez­zük meg, hogy a motoros repülés díja az önköltségi ár, a vitorlás repülésen pedig mindössze 20 százalék hasz­na van a klubnak.) Szabados Gábor Hajók, megrendelésre Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság idegenforgalmi utazási irodát nyitott Tokaj­ban, a Rákóczi úton. Itt, valamint az ÉKÖVIZIG mis­kolci központjában (a Vörös­marty utca 77. szám alatt) iehet megrendelni azokat a hajókat, motorcsónakokat, ladikokat, amelyek bárki rendelkezésére állnak, aki megfizeti a szolgáltatásokat. A Bodrogon három tanyaha- ió áll. Napokon belül útra- kész a Hullám II. nevű sé­tahajó, amely ötven utast tud szállítani. Ennél kisebb a Hejő nevű hajó, és van két Volvo motorcsónakjuk, to­vábbá több ladikjuk. Felemás Fontos vezetők Mályiból: a tisztítóba

Next

/
Oldalképek
Tartalom