Déli Hírlap, 1990. június (22. évfolyam, 125-150. szám)

1990-06-05 / 128. szám

Alyugodtabb életet, új munkaviszonyokat ígérnek Hz SZDSZ polgármesteri keres 4 ön is akcf vitorlázni? Vagy inkább a gyermeke? Semmi akadálya. Mostantól Miskolcon is lehetőség van sétarepülésre. Hogy mennyiért és mennyi ideig, arról lapunk 3. oldalán olvas­hatnak. Mint ahogy arról is, milyen változásokon ment - és megy - keresztül a Borsod Megyei Repülöklub. (Szabón Gabriella felvétele) — Nem érezzük magunkat vesztesnek. A parlamenti vá­lasztás eredménye nem szeg­te a kedvünket. • \ választás nem szegte kedvüket • Minden nap jelentkeznek új tagok — Terveznek-e valakivel választási szövetséget? Az SZDSZ valamennyi tanácstagi helyre állít majd jelöltet. Választási szövetsé­gen azért gondolkodunk, §őt, meg is kezdődtek a tárgya­lások a helyi Fidesszel, a Kisgazdapárttal, és a szoci­áldemokratákkal. Remélem, létrejön ez a szövetség. (bujdos) Minden napra jutott egy­két pártrendezvény az or­szággyűlési választások ide­jén. Azóta azonban alig hal­lani arról, mivel is foglal­koznak a különféle szerveze­tek. Különösen nagy a csend a Szabad Demokra­ták Szövetségénél, ami már csak azért is feltűnő, mert a SZDSZ-t korábban az ak­ciói, a nyilatkozatai, az ál­lásfoglalásai tették ismertté. már véglegesítettük a prog­ramunkat, népszerűsíteni is fogjuk. ■ A kampányunkat úgy képzeljük, hogy nem a rivális pártok cselekedeteit vizsgálnánk. Az akarjuk be­bizonyítani, hogy miért jobb a mi programunk másoké­nál. — Kedvüket szegte, hogy nem nyerték meg a parla­menti választásokat? — kér­deztük Bányai Lajost, a Sza­bad Demokraták miskolci szervezetének ügyvivőjét. — De azért azzal egyet­ért, hogy meglehetősen csen­dessé vált az SZDSZ... — Nem tudom, mennyire tűnünk csendeseknek. Igaz ugyan, hogy nincsenek lát­ványos akcióink. De ez azért van, mert mi megvalósítható programmal készülünk a helyhatósági választásokra. Körülbelül három hete ugyanis már megkezdtük a kampányunkat. Most meg­felelő embereket keresünk, akiket tanácstagként jelöl­hetnénk. Azzal is intenzíven foglalkozunk, hogy kiválasz- szuk az SZDSZ jelöltjét a polgármesteri tisztségre. A választások óta egyébként nem történt olyasmi, amire hangosabban kellene reagál­nunk. Oda tudunk figyelni mindenre, ami a városban történik, s képviselőink ott vannak valamennyi lénye­ges eseményen. Szervezzük a pártunkat is. A parlamenti választások után egyre töb­ben léptek be az SZDSZ-be A miskolci szervezetünknek jelenleg majdnem 700 tag­ja van, s mindennap akad­nak újabb jelentkezők. — Említette: jelölteket keresnek. Csak SZDSZ-ta- gokat indítanak a helyható­sági választáson? — Nemcsak párttagokat kívánunk jelölni, hanem pártonkívülieket is. Az utóbbiakat abban az esetben indítjuk, ha eltudják vállal­ni az SZDSZ programját, annak a képviseletét. — Ezek szerint létezik már helyi programjuk? — Ügy mondanám, hogy a helyi program alapjai el­készültek. Ahány szakértő eddig látta, mind jónak tar­totta. Természetesen az it­teni programunk véglegesí­tésébe sok szakembert sze­retnénk bevonni. Máris meg­alakultak szakbizottságaink. Hogy mi mindennel kellene foglalkoznunk, azt az embe­rek a gyűléseinken is el­mondják. Eljárnak a ren­dezvényeinkre, és tájékoztat­nak, hogy mi a gondjuk. Sokan azt is hozzáfűzik: mit tartanának jó megoldásnak. A tőlük hallottakkal is gaz­dagodik a koncepciónk. — Mit ígér az SZDSZ miskolci programja a vá­lasztóknak? — Nyugodtabb életet, új munkaviszonyokat, a va­gyon- és hatalomátmentés megakadályozását. Ezek per­sze csak kiragadott elemek, lényegében mindennel fog­lalkozunk majd, ami a vá­ros lakóit érinti. Itt kívá­A MISKOLCIAK NAPILAPJA Több, mint garássügy Patthelyzet a Bulnárföldön XXII. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM 1990. JÚNIUS 5., KEDD ÁRA: 3,50 FORINT A bulgárföldi garázsügy­ben néhány nappal ezelőtt dr. Kiss György országgyűlé­si képviselő rádióüzenetben fordult a bulgárföldi „nép­hez”: hagyjanak fel az ön- bíráskodással. Ugyanakkor a városi tanácsot a garázsépí­tés felfüggesztésére kérte. A garázsügy lényegét az újság­olvasók már megismerhették A Digép várja az igent az átalakuláshoz A szanálás: dupla veszteség Szerény becslések szerint akár egy évet is igénybe ve­het egy nagyvállalat szaná­lása. És ennyi idő alatt akár a kétszeresére nőhetne az az 538 millió forintos veszteség, ami például az elmúlt évről a Diósgyőri Gépgyár számlá­ját terheli. Hogyan akarják a csődöt kivédeni? Kor­mányzati segítséget remél­nek, avagy saját elképzelé­seik eredményében bíznak? A kérdésre dr. Molnár Ist­ván, a gyár gazdasági ve­zérigazgató-helyettese vála­szol: — A kormány megalaku­lása, az Ipari Minisztérium újjászerveződése, s a felgyor­sult események a segítsé­günkre lehetnek, de elsősor­ban a saját terveinkre vár­juk a mielőbbi igenlő vála­szukat. Tudjuk, az Ország- gyűlés sem akarja, hogy a dominóelv érvényesüljön, hi­szen ez megbénítaná a cé­gek százait, amelyekkel mi is kapcsolatban vagyunk. — Mi a koncepció lé­nyege? — Kidolgoztunk egy át­alakulási programot, amely részletezi a gazdasági, a pénzügyi és a piaci változ­tatásokat rövid- és közép­távon; valamint egy önkölt­ség-csökkentési tervet, amely már most is működik. Ehhez csatlakozna a gyár szerve­zeti és működési átalakulá­sa, s egyben a külkereske­delmi — főleg tőkés — kap­csolatainkat akarjuk meg­újítani. Ezt a tervet már valamennyi vállalati és szak- szervezeti fórumon elfogad­ták, s most már az országos hatóságokon van a sor. Az közismert, hogy a vállalatot jelenleg az tartja nehéz hely­zetben, hogy a hadiipari ter­ni kellett, és a folyamatosan beígért kedvezményes állami hitelt, amit az új piacokra való átállásra szántak, nem kaptuk meg. A vállalat pe­dig önerőből ezt nem tudta megoldani annak ellenére sem, hogy ezerkétszázzal csökkentette a dolgozói lét­számot, s kevésnek bizonyult az is, hogy két és félszere­sére emelte tőkés exportját. — A „segíts magadon” mottójú programnak me­lyek a legfontosabb rész­letei? — A termelésből felszaba­dult, főleg forgácsológépeket, berendezéseket és épületeket akarunk eladni, melyek ösz- szege körülbelül 135 millió forint. De a leglényegesebb a szervezeti változás, misze­rint gazdasági társaságokká alakítanánk a jelenleg is önálló gyárakat, s az ezekbe való belépésre vevő és szál­lítópartnereket. pénzintéze­teket és külföldi cégeket akarunk megnyerni. — De nem nyertek vol­na-e egy évet. ha már ko­rábban önállósítják jogi­lag is a gyárakat, hiszen már akkor is létezett a társasági törvény? Lesz- nek-e olyanok, akik a veszteségesen működő egy­ségekbe fektetik a pénzü­ket? — Valamennyi vállal­kozónak túl nagy falat lett volna a Digép egyben, de olyan üzembe már többen fektetik a pénzüket, amely­nek a termelésében közvet­lenül érdekeltek. Vagy van­nak olyanok, amelyek a fennálló követeléseik helyé­be hajlandók a tartozásun­kat úgy betudni, hogy üzlet­ezek nem feltétlenül az osz­talékból várják az előnyöket. Több céggel tárgyaltunk, amelyek részesei lennének s az öt részvénytársaságnak, ill. a kft.-knek. Például a legnagyobb szállítók, akik­nek érdekük az itteni renta­bilitás és a stabil piac, illet­ve azok, akik technológiai függőségben vannak. A má­sik kör, a hazai vevőkör és a külkereskedelmi vállalatok; a harmadik csoportba a bankok és az Állami Fej­lesztési Intézet sorolhatók. Jelentkeztek, és mi is ke­restünk tőkés társakat; ja­pán, holland és egyesült ál­lamokbeli cégeket érdekel­nek az itteni befektetési le­hetőségek. — A tőkének az a dolga, hogy forogjon. Van-e egy­általán elég megrendelése a gyárnak? — Alapvető piaci gond­jaink nincsenek, a rendelés- állomány jelentős része már a jövő évre is rendelkezé­sünkre áll. Viszont a tőkés piaci átállás csak a legkü­lönbözőbb pénzügyi manő­verekkel oldható meg. Mert a külföldi szállítóktól a ki­szállítástól számítva 120 nap múlva kapunk pénzt. Fel­vehetnénk az MNB-tól, a tőkésexport-fejlesztésre szánt hitelkeretéből hét-kilenc szá­zalék kamatra, ám le kell tenni az akkreditívet — a vevő azonnali fizetési ígére­tét —, a bankgaranciát, vagy a hitellevelet. Emiatt viszont sok nyugat-európai vevő a bizalmatlanság miatt megsértődik. így marad a 34 százalékos kamatozású forgóalaphitel, amit lehetet­len kigazdálkodni. lapunkból: a Bulgárföldön egy nagyobb zöldterület egy részén 69 garázst akarnak építeni, autómosóval, ám az ott élők ebbe nem akarnak belenyugodni, minden egyez­kedés dacára. A képviselő által is jelzett önbíráskodás alatt a kiásott alapgödrök betemetését, a karók kihúzgálását kell ér­teni elsősorban. Ám mást is — mondták el a garázsépí­tők képviselői, akik azért keresték fel szerkesztőségün­ket, hogy bebizonyítsák: egyelőre ők a kárvallottjai a garázsügynek. • ELZAVARTÁK ŐKET Annyit még tudni kell a2 előzményekről, h°gy az épít­kezést valóban felfüggesz­tették, június 12-ig. Volt egy egyeztető tárgyalás is a ga­rázsépítők, a tanácsiak és a garázsellenesek között, ám erről a sajtót nem értesítet­ték, mint tavaly hasonló esetben. Nyilván nem játszottunk közmegelégedést kiváltó sze­repet a garázsügyben, ugyan­is a garázsépítők szerint egyoldalúan mutattuk be a helyzetet, tüzeltük a lakókat, a lakók meg, könnyen lehet, erőteljesebb kiállást vártak volna el. A tanácsnak pedig nyilvánvalóan a legkevésbé sem hiányzik ez az egész ügy, így a helyhatósági vá­lasztások előtt... S mit mondanak a garázs­építők? Gergely László, a te­lep tervezője azt tolmácsol­ta: a garázsépítők, akik a Stadion szövetkezet szerve­zésében kezdtek munkához, mindenben abszolút jogsze­rűen jártak el, mégsem tud­nak ötről a hatra jutni. A legbrutálisabban elzavarták őket a lakók arról a terület­ről, amit szabályosan meg­vásároltak garázsépítésre a tanácstól. Benlcó Vince, a Stadion elnöke azt mondta, hogy nem azért vonultak le, mert féltek, hanem azért, mert bíznak abban, hogy minden ellenkező híreszte­léssel ellentétben, van jog­rend ebben az országban .., • KUTYASÉTÁLTATÁS Ami a konkrétumokat il­leti, a lakók általunk tolmá­csolt kifogásai nem felelnek meg a valóságnak — mond­ták. Nem százhatvan, ha­nem 132 garázst tervezett ide a tanács eredetileg. S most végül is nem hatvan, hanem hatvankilenc épül meg véglegesen. A garázsépítők eisöprő többsége igenis itt él a környéken, nem más­honnan jönnek ide — ezt iratokkal bizonyítják. Nem igaz az, hogy a szóban for­gó zöldterületet iskolások használnák természetrajz­órára, testmozgásra. A ga­rázsépítők elnöke szerint éj­jel-nappal kutyasétáltatás folyik itt, semmi más. Rá­adásul a területen magasfe­szültségű vezeték húzódik át, ami alatt nem is tanácsos huzamos ideig gyerekeket tartani. . • ® EDDIG HÁROMMILLIÓ Mindketten azt hangsú­lyozták: megértik a lakók panaszait, ám nem értenek egyet a tiltakozás módjával. Trágár módon sértegették ugyanis őket, botokkal is fe­nyegették, kis híján a tett- legességig fajult a dolog a helyszínen. Ami pedig már nem modor kérdése: eddig hárommillió forintnál is töb­bet fektettek be a garázsépí­tésbe, abban a hiszémben, hogy jogszerűen cselekednek. Mi lesz a pénzzel, ha még­sem épülnek garázsok?. De azt' is elmondták: hajlandók lemondani az autómosóról, és a garázsok magastetőiről. Állítják, hogy szó sincs az ablakok alá pöfékelésről, mert elegendő távolsági'a lesznek a garázsok az abla­koktól. Nos, 12-éig mérlege­lik a tanácson, hogy a ga­rázsépítők kompromisszumos javaslatával mi legyen. Az­után valamit dönteni kell az építés sorsáról. Kommentárként ehhez annyit kívánunk hozzáfűzni: itt már régen nemcsak a garázsépítés városrendezési és város- politikai ügyeiről van szó. Maguk a résztvevők proletárdik­tatúrát, Marosvásárhelyt és káoszt emlegetnek. Kétségtelen, az ügynek van egy racionálisan is felfogható oldala — kell-e oda valóban a garázstelep, vagy sem, avagy kinek az érde­ke előrébb való, a lakóké vagy a garázsépítőké? Van egy nehezebben kezelhető, ha úgy tetszik, politikai oldala is: hogyan tartható fenn a jogrend és az igazságosság ebben az átmeneti időben, amikor a régi rend megdőlt, de nincs itt helyben helyette elfogadott új? A garázsépítők pechje, hogy a vállalkozásuk két évébe beleesett egy rendszerváltás is. Csak az a kérdés, hogy a végén ki fizeti a számlát?... nőm elmondani, hogy ha melést jelentősen csókkente­részt kapnak a helyébe, s Oláh Erzsi (kiss)

Next

/
Oldalképek
Tartalom