Déli Hírlap, 1990. június (22. évfolyam, 125-150. szám)

1990-06-28 / 148. szám

‘XXII. ÉVFOLYAM, 148. szám ÁRA: 3,50 1**8. JUNIUS 28., CSÜTÖRTÖK FORINT /öldíábor LétráS’tctőn A Bükk-fennsík egyik cso­dálatos részén, Létrás-tetőn általános iskolások részére zöldtábort szervez a Vörös­marty Művelődési Ház. A nyári szünidő egy hetét — augusztus 6. és 12. között — tölthetik itt a gyerekek. A túrázások alkalmával megis­merkedhetnek a bükki nö­vényekkel, gyógynövények­kel, felszíni formákkal, a természettel való együttélés szabályaival. A jelentkező­ket a művelődési házba (Lenke utca 14 a) várják, il­letve telefonon is érdeklőd­hetnek, a 89-847-es számon. Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját, Sebestyén Já­nos, a Lumumba u. 1. szám alatti általános iskolában, 17 órától. ijc Az Erdő utcai háznak ízléses a külseje, praktikus a belső elrendezése. Pártok, új helyeken Lesz-e plakátháhorú? Vita a bérlői jogról az MSZMP-vel Már nem sokáig kell 13— 15 négyzetméteres lyukakban kucorogniuk a legnagyobb parlamenti pártok miskolci szervezeteinek. Hamarosan méltóbb irodákba költözhet­nek. Mint arról korábban már többször hírt adtunk, megle­hetősen össze kellett eddig magukat húzniuk a helyi pártszervezeteknek. Az MDF és az SZDSZ Széchenyi úti Íródéinak alapterülete példá­ul alig haladta meg a 10 négyzetmétert. A tanáccsal folytatott tárgyalásaikon azonban mégsem kaphattak * eddig kedvező választ. A vá­ros vezetői többször is el- mondták, hogy adnának ők irodát, csakhogy a tanács­nak nincsenek ilyen célra alkalmas helyiségei. Ami megfelelne pártirodának, az * Magyar Szocialista Párt kezelésében van. Ezeket használhatnák a többi pár­tok — már amennyiben az MSZP lemondana a kezelői jogról. Ez végül a szocialis­ták legutóbbi, ebben a hó­napban megtartott városi ér­tekezletén meg is történt. A kilenc miskolci irodája kö­zül ötről lemondott a Szo­cialista Párt. Így most már , hamarosan költözhetnek a többiek — tájékoztatta a Dé­li Hírlapot dr. Somost Ede, » városi tanács titkársági osztályának vezetője. AZ MDF TÁRSBÉRLŐI A legnagyobb kormányzó­párt helyi székhaza azonban mégsem volt MSZP-s ingat­lanban lesz. A Magyar De­mokrata Fórum helyi szerve­zete ugyanis a Szabadság tér 5-be költözik. Itt eddig a városi tanács ifjúsági és sportosztálya működött, ök ezekben a napokban csoma­golnak, s a Tanácsház tér 8-ba teszik át a székhelyü­ket. Egészen pontosan, azo­kat a volt főépítészi irodá­kat fogják használni ezen­túl, amelyek a tanács har­Az Ady. Művelődési Ház éfetreform-klubjában ma délután fél öttől Majoros János tart előadást. Elsősor­ban azokat várják a ren­madik udvarában találhatók. De hogy visszatérjünk az MDF-irodára: a Demokrata Fórum társbérlőket is visz magával a Szabadság térre. Egy fedél alá költözik velük a helyi Ifjúsági Demokrata Fórum és a Politikai Fog­lyok Szövetsége. A Szabad Demokraták Szö­vetségének a Tanácsház tér 2. szám alatti irodákat utal­ják ki. Várhatóan júliusban beköltözhet ide a miskolci SZDSZ-szervezet. Hogy egye­dül használják-e az itteni helyiségeket — ezt egyelőre nem tudni. Mindenesetre az iroda alapterülete 239 négy­zetméter, s összesen 16 he­lyiség található a Tanácsház tér 2-ben. EGYENLŐ ESÉLYEKET A Fidesz a Győri kapu 57. szám alatti pártirodát kérte annak idején a tanácstól, A Kereszténydemokrata Nép­párt helyi csoportjával közö­sen lakták volna ezt az in­gatlant. Csakhogy a helyisé­geket jelenleg a Magyar Szocialista Munkáspárt hasz­nálja. Tegyük hozzá: a vá­rosháza szakértői szerint jog­cím nélkül, ugyanis lejárt az MSZMP bérleti szerződé­se. Az MSZMP azonban vi­tatja, hogy jogcím nélküliek lennének. Nem könnyű te­hát a tanácsiak helyzete. Mindenesetre arról értesül­tünk, hogy békés megoldásra törekszenek; folytatják a tár­gyalásokat az ebben az ügy­ben érintett pártokkal. A KDNP-nek egyébként már nincsenek ..lakásproblémái”. A Dózsa György utca 7. alat­ti helyiséget használják pil­lanatnyilag. Ugyancsak a pártokhoz, s részben már a helyhatósági választásokhoz is kapcsoló­dik az a hír, mely szerint a tanácson szeretnének egyenlő esélyeket teremteni' a kampány résztvevőinek. Valamennyi párt egy alka­lommal ingyen veheti igény­be a Kossuth utca 11-ben az itteni színháztermet. Azt már csak a tudósító fűzi hozzá, hogy például az NSZK-ban a helyhatósági választások idején a város­ban kijelölik azokat a he­lyeket, ahová bárki kira­gaszthatja a plakátját. A fal­ragaszoknak azonban máshol nem lehet helyük, szigorúan megbüntetik, aki nem tartja be ezt az előírást. Hasonló szabályozás nálunk is nép­szerű lehétne, hiszen az or­szággyűlési választások pla­kátjai még most is ott ékte­lenkednek, ahová március­ban ragasztották őket a lel­kes aktivisták. Hiába volt megannyi ígéret a tavaszi nagytakarításra, a plakátel­távolításra, ebből alig lett valami. Most azonban úgy tudni, hogy az önkormány­zatok megválasztásáról szóló törvény tervezete lehetőséget ad a tanácsoknak, hogy sa­ját rendelkezéseikkel korlá­tozhassák a helyi plakáthá­borút. Reméljük, a leköszö­nő tanács nem lesz rest, s a városlakókat és a párto­kat egyaránt kielégítő sza­bályt alkot ebben az ügy­ben ... Leúszott a Tiszán, majd Jugoszlávián, a Vajdaságon át felhajózott az úszó köki- rakó vizijármű a Dunán a Csepeli Szabadkikötőbe. Itt még egy műszaki vizsgálat és átvétel után folytatja út­ját a megrendelőhöz, a po­zsonyi Vízügyi Igazgatóság­hoz a vízi munkagép. Ez már a harmadik úszó kőkirakó, amelyet az Észak- magvarországi Környezet- védelmi és Vízügyi Igazga­tóság tiszalöki hajójavító üzemében készítettek. Az első még a múlt év hasonló időszakában készült el és indult útnak — miközben azzal párhuzamosan végez­ték a másik két hajó szere­lését is. A Technoimpex és a csehszlovákiai Martimex külkereskedelmi cégek kö­zötti megállapodás alapján történt a szerelés. Nem a luxust díjazták Az év lakóháza, Miskolcon Ma osztották ki Az év la­kóháza pályázat nyertesei­nek díjait a megyei taná­cson, ahol természetesen a megyénkben létrehozott — átalakított — házak építői, gazdái, tervezői versenghet­tek a megyei díjakért, és azért a jogért, hogy részt vegyenek az országos verse­nyen is. Az idén egy díjat és egy dicséretet ítélt oda a szigorú zsűri, tizenegy pályázó kö­zül választva. A díjat Pi- rity Attila, az Északterv épí­tésze által tervezett, és Var­ga Imre és neje által épít­tetett ház érdemelte ki az Erdő utca 22. szám alatt. Dicséretet kapott Viszlay Jó­zsef, az Interplan Kft. épí­tésze azon munkájáért, amit a Székely utca 6. szám alatt láthatunk. E ház tulajdono­sai: Gulyás József és neje. A zsűri külön hangsúlyt he­lyezett arra, hogy nem a lu­xusmegoldásokat, a „semmi sem drága” szemléletet tá­mogatta, hanem a leggazda­ságosabb megoldást a legíz­lésesebb megjelenéssel, leg­gazdagabb tartalommal öt­vöző munkákat. Az országos versenyre Pirity Attila há­zát nevezik. A tiszalöki műhelyben készített kőkirakó több, mint 20 méter hosszú, mig szélessége meghaladja a 10 métert. Fedélzetén helyezték el a kirakodáshoz szükséges gépezetet. Ezzel darabos köböl óránként 50, míg az apróbb szeműből 80 tonnát tudnak partra tenni. A több, mint 180 tonna súlyú alkotmányt úgy ké­pezték ki, hogy azon a sze­mélyzet részére kényelmes lakóhelyet is kialakítottak. Az összkomfortos kabinokat hat fő részére méretezték és rendezték be. Hozzá tar­tozik a hálóhelyiségeken kí­vül a konyha, az étkező és más helyiségek is. A tiszalöki üzemben ké­szített vízijárművel a meg­rendelők is elégedettek vol­tak. Mindenben megfelelt az előírásoknak, a munka­végzéshez szükséges feltéte­leknek, biztonsági előírások­nak, követelményeknek. Parajelenségek (bujdos) rri» V e •• I liszalokoo készül Úszó kőkirakó Aki nem dolgozik, ne is fizessen Mentőkötél, adósoknak „Ahol a legnagyobb a baj, ott a legközelebb a segít­ség” — szoktuk mondogatni baj esetén', főként persze, ha már megoldódott a sú­lyos gond. Amíg azonban nem sikerül kikecmeregni a bajból, egyáltalán nem lát­szik olyan közelinek a ki­vezető út. Lehet, hogy egy­szerűen azért, mert nem is tudunk róla, de lehet, hogy az a bizonyos út csak első pillantásra látszik könnyen járhatónak... • LEFARAGNI A LEFARAGHATÓT Akik ma felkerülnek a munkanélküliek aggasztóan hosszabbodó listájára, vagy önhibájukon kívül oly mó­don kénytelenek munkahe­lyet változtatni, hogy lénye­gesen csökken a jövedelmük, kétségbevonhatatíanul nehéz helyzetben vannak. Az összezsugorodott jöve­delem, vagy a munkanélkü­li-segély új életstratégia ki­dolgozására kényszeríti eze­ket az embereket: le kell fa­ragniuk a lefaragható kiadá­sokat a családi költségvetés­ből. Ez csak egy bizonyos határig megy, lehet keveseb­bet költeni élelemre, ruház­kodásra. szórakozásra, ám nem lehet kibújni az „ön­ként” vállalt fizetési kötele­zettségek alóL Ebbe az idézőjelesen ön­ként vállalt kategóriába tar­tozik az a számtalan család, akiket erőn felüli kiadások­ba, hitelfelvételre kényszerí- tett az üres ígérgetésnek bi­zonyult állami lakásépítési program. Az egyébként is embertelen összegű havi tör­lesztőrészletek fizetése a munkanélkülivé vált embe­rek számára kilátástalan élethelyzetet jelent. ® Állami lelkiismeret Feltámadt tehát az állam (rossz) lelkiismerete, s ez év elején született egy rendelet, mely afféle mentőkötél a ful­doklónak. Rövid mentőkötél persze: a partra nem húzza ki a vízbe esett embert, csak éppen a fejét tudja a víz fölött tartani. A rendelet azokra vonat­kozik, akik munkanélkülivé váltak, illetve azokra, akik (eredeti munkahelyük meg­szűnése miatt) új munkahe­lyet voltak kénytelenek ke­resni, s új munkahelyükön a jövedelmük 30 százalékkal csökkent a megelőzőhöz ké­pest. Ez a két (viszonylag) szerencsés csoport kérheti lakásvásárlási, illetve lakás­építési kölcsönének egyévi „pihentetését”, azaz egy évig nem kell fizetnie a törlesz­tőrészleteket (feltehetően per­sze nem is tudná ...) Még mielőtt sokan fellé­legeznének: a kedvezménye­zettek köre szűkebb, mint a rászorulóké. Azok kérhetik az említett átütemezést, akik; az új feltételű, azaz 1989. január 1. óta felvett hitelei­ket fizetik, nem vonatkozik tehát a kedvezmény a ré­gebben felvett, humánusabb kamatozású kölcsönökre. A rendelet minden körül­ményt figyelembe véve, te­hát feltétlen humánus, azon­ban megpróbáltunk utána­járni „minden magyar ügy­intézések” fenyegető csapdá­jának, azaz milyen iratok­kal, papírokkal felfegyver­kezve kell megjelennie a de­likvensnek, hogy kérését kedvezően bírálják el. ® A PUDING PRÓBÁJA A rendelet szerint a szük­séges igazolásokat a tanács, illetve szakigazgatási szerve adja ki. Megkérdeztük: a ta­nács minden ezzel kapcsola­tos jogkörét (és kötelességét) átadta a Munkaügyi Szol­gáltató Irodának. Újabb te­lefon: az iroda készséggel ki­állít olyan igazolást, mely tanúsítja az illető munkanél­küli mivoltát, bár az benne van a munkakönyvében is, ami ugyebár okmány a ja­vából. Cifrább a helyzet azokkal, akik a fentebb említett „30 százalékosok” kategóriájába esnek. Nekik saját erőből kell beszerezniük a régi és az új munkahelyükről a ke­reseti igazolást. Egy meg­szűnt vállalat esetében ez nem lehet kis ügy,, bár az előírások szerint a vállalatot felszámoló Pénzintézeti Köz­pontnál meg kell lenni az adatoknak. (A tanács itt me­gint csak nem segíthet, mert mint elmondták, ők nem kérhetnek a dolgozók kere­setére vonatkozó igazolást a vállalatuktól, ilyet kiadni is csak saját dolgozóik részére tudnak.) Mindezek ismeretében nem véletlen talán, hogy bár Miskolcon és a környező te­lepüléseken élők közül so­kan élhetnének a rendelet adta lehetőséggel, mégis csak néhánvan jelentkeztek eddig Miskolcon az OTP-nél. Itt elmondták nekik a szükséges igazolások mibenlétét, for­mái át. Azóta nem jelent­keztek: vagy nem tudták be­szerezni a papírokat, vagy nyertek a Bongón... Kájé dezvényre, akik többet sze­retnének tudni a parajelen- ségekről. Az előadás címe is ez: Sugárözönben élünk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom