Déli Hírlap, 1990. június (22. évfolyam, 125-150. szám)

1990-06-27 / 147. szám

Öltözködési tanácsok Ha ön csípőben erős... Széles csípőjű és kis mel­lű nőknek az olyan öltözék előnyös, amelyik a felsőtes­tüket "erősíti. Páladul a bő blúz és a felsőcombig élő kabátka, amely szellősen, la­tén eltakarja a csípőt. A fürdőruhát felül min­tás, deréktői lefelé egyszínű anyagból ajánljuk, hogy az arányokat látszólag kiegyen­súlyozzuk. Előnytelen azon­ban a hosszában csíkos, vagy a . combnál felszabott fürdőruha. A nadrág legyen alul szű­külő fazonú, és hozzá vi­seljen bő, lezser, combközé­pig érő kabátot. Feltűnő ga- lérral, széles ujjakkal elte­relhetjük a figyelmet a szé­les csípőről. A nagy, világos galléros, sötét színű ruhán a figye­lem a festünk felső részére terelődik. A ruha alsó része enyhe hajtásokkal, rakások­kal készült szoknya legyen. Előnytelen a nagymintás anyag, az egyenes vonalú szoknya, vagy a kétsoros gombolású blézer. A térdig érő szoknya az ideális. Autóval Csehszlovákiába Megváltoztak a közlekedés szabályai Aki nem először utazik Csehszlovákiába, tapasztal­hatja, hogy északi szomszé­dainknál jócskán megváltoz­tak a közlekedés szabályai, s több a jelzőtábla is. Megszigorították a gépjár­művezetők kötelességeit, igaz. valamennyi tiltás, elő­írás Magyarországon már régebben érvénybe lépett, mint például a biztonsági öv kötelező használata. Meg­változott viszont 268 útjelző tábla, s közülük 28 teljesen új módon tájékoztat. A rend­őrség helyét VB-betűkkel ellátott tábla jelzi, az útba­igazító táblák a korábbi kék helyett a nálunk megszo­kott zöld alapon közük a helységnevet, és mutatják az ... útirányt, A sárga alapon fe­kete betűvel írt városnév útelterelésre figyelmeztet. A cseh és szlovák autópá­lyákon a megengedett leg­nagyobb sebesség óránként nem 120, hanem csak 110 kilométer, s bizony sokba kerülhet, ha a Skodákat nemrég vásárolt nyugati Miért nem politizálnak a nők? „Miért hiányoznak a nők a magyar politikai élet irá­nyítói közül?” — kérdezte egy hallgató a rádióban a választások után. A válasz diplomatikus volt, vagyis mellébeszélt az interjúalany. Ezért is látszik helyénvaló­nak, ha a Washington Times véleményét idézzük a rokon témában. Az amerikai újság ugyanis arról értekezik, hogy mit kell szem előtt tartania egy hölgynek, ha politikai karriert szeretne csinálni. Íme; 1. Kerülje a szexire vett figurát. 2. Ne legyen alacsony és néger, inkább magas és fehér. 3. Ne visel­jen térd fölötti szoknyát. 4. Ne hordjon pantallót. 5. Ke­rülje a túlságosan magas sarkú cipőt. 6. Óvakodjék a fantáziafrizurától és a csiri­csáré bizsutól. 7. Ne akar­jon okosabbnak látszani, mint amilyen a valóságban. A lap szerint a Bush-kor- mányzat máris elkönyvelhet egy rekordot: 88 nő dolgo­zik vezető beosztásban, töb­ben, mint bármikor az USA történetében. Vélhetően köny- nyebb lenne az érvényesü­lés Közép-Európában is, ha nem lenne olyan szigorú a 2. pont... Kövérek bajai Ma már bizonyítottnak vehetjük, hogy az elhízás, a kövérség megrövidíti az éle­tet. A biztosító társaságok statisztikái ezt mutatják: a 40—50 éves emberek kor­osztályában 5 kilogramm súlytöbblet 8, 20 kilogram­mos többlet 50 százalékkal növeli meg az elhalálozás valószínűségét. Kimutatták, hogy az elhízottak között gyakori a szívkoszorúér-be­tegség, a szívizominfarktus, a magas vérnyomás, az epe­kőbetegség, a testhajlatok- ban a gombás fertőzések okozta bőrbaj, nagyobb a hajlam a trombózisra, meg az embóliára, és gyakoribb a baleset. Emellett a kövér emberek rosszabbul tűrik a műtéteket, a nőknél gyako­ribbak a szülési szövődmé­nyek, és a mellkas tájára lerakodott zsírtömeg akadá­lyozza a légzőmozgásokat. Sok közöttük az ízületi be­tegségben szenvedő ember, mert a csontváznak és az ízületeknek a rendesnél jó­val nagyobb testsúlyt kell hordaniuk. Emiatt az elhí­zott emberek egy részének bokasüllyedése, lúdtalpa van. autócsodánkkal száguldva előzzük. Az üzemanyag-vá­sárlás a magyar turistáknak csak akkor egyszerű, ha — hivatalosan kiváltott koro­nájukból — benzintalonokat vásárolnak a határállomáson, jobb szállodákban vagy a Cedok utazási irodáiban. így a normál benzin (90-es ok­tánszámú) litere 18. a szu­peré (96-os) 20 korona, a dízelolaj pedig 7,50-be kerül. A talonokat nem váltják vissza! Fizesse meg a tulaj Légből kapott bajaink A szennyeződés: nem sorscsapás Itt, Miskolcon, még segít valamennyit, ha a forgalmas út­testtől lehető legtávolabb, a házakhoz tapadva közlekednek a gyalogosok az alig elviselhető szennyezett levegő miatt, de Budapesten már nem egy kismamát láttam, aki maga. s gyermeke számára is. gézkendőből kötött álarcot védekezé­sül. Nap mint nap hallani a hírekben azt, hogy ennyi és ennyi a levegőszennyezettség mértéke, s fővárosunkban ma már az számít eseménynek, ha nem kétszerese, csupán más- félszerese az egészségügyi normaértéknek a mért adatsor. A gépjárművek által kibocsátott sok-sok szennyeződés azon­ban nem elkerülhetetlen sorscsapás! Így foglalt állást a Le­vegő Munkacsoport, melynek tíz, többnyire környezetvédel­mi jellegű, társadalmi szervezel a tagja. A Levegő Munkacsoport nemrég megtartott országos tanácskozásán többek kö­zött a gépjárműveit által a levegőbe juttatott fontosabb egészségkárosító anyagokat vette sorba. A szén-mono- xid szív- es érrendszeri, va­lamint légzószervi panaszo­kat, fáradtságot, fejfájást okoz, s megnöveli a szívin­farktus valószínűségét. A nitrogéndioxidok és a kén­dioxid erősen izgatják a nyálkahártyát, gyakoribbá teszik a légzőszervi megbe­tegedéseket. A szénhidrogé­nek részben korom formájá­ban, részben apró porszem­csékhez tapadva a légutak- ba jutnak, s csökkentik a szervezet védekezőképessé­gét. Közülük számos rák­keltő. Az ózon erősen ká­rosítja az emberek, az ál­latok egészségét és tönkre­teszi a növényzetet, míg az ólom, felhalmozódva a szer­vezetben, károsítja a májat, a vesét, gátolja a vérkép­ződést. A forgalmai utak mentén lakók vérében — főleg gyermekekében — a megengedhetőnél jóval ma­gasabb az ólomtartalom. Ennek következtében ezek­nek a gyermekeknek a kon­centrálóképessége, reakció­készsége, szellemi fejlődése lényegesen elmaradhat az egészségesebb környezetben élő társaikétól. Sokan nem tudják, de erősen rákkeltő a gépjárművek fékezésekor levegőbe kerülő azbeszt is. • ASZTMA, BŐRRÁK, SÜKETSÉG Elsősorban a fenti szeny- nyezőanyagoknak tudható be, hogy hazánkban az el­múlt évtizedekben élesen megugrott a légzőszervi megbetegedések és a kóros bőrelváltozások száma. 1975 és 1988 között az asztmás betegek száma, a 9,3-szere- sére, az idült léghurutos megbetegedéseké a 2,4-sze- resére növekedett. 1960 es A Parlament folyosóján A főispán nem dirigál Az önkormányzati törvény elfogadása előtt (Munkatársunktól) A kormány kérésére sür­gősséggel kezdi meg a jövő héten az önkormányzatokról, az ezek megválasztásáról szóló törvények, és az ezek­kel kapcsolatos alkotmány- módosítás általános vitáját a magyar Országgyűlés. Az önkormányzati törvényt már eddig is sok képviselő emle­gette lapunkban. Mindegyi­kük rendkívül fontosnak tar­totta, hogy mielőbb szente­sítsék a paragrafusokat, és ezek alapján végre meg­választhassuk helyhatósága­inkat. Mit érdemes már most is ismernünk az önkormány­zatokról szóló törvény elő­írásai közül? — erről kér­deztük a Parlament folyo­sóján dr. Kiss György (MDF) miskolci országgyűlési képvi­selőt. “ — Az önkormányzatokról szóló törvény az úgynevezett tanácstörvényt váltja majd fel. Az új szabályozással kapcsolatban én azt tartom a leglényegesebbnek, hogy végre megszűnhet a telepü­lések közötti alá- és fölé­rendeltségi viszony; a mellé- rendeltség lép a helyébe. — Pontosan mit szabá­lyoznak majd a törvény­nél? — A keretjellegű törvény nagyjából az önkormányza­tok működéséről, feladatai­ról, hatásköreiről rendelke­zik. Azért mondtam, hogy nagyjából, mert közben min­den eddiginél több szabad­ságot is ad a testületeknek a döntéseikhez. Sok esetben az önkormányzatoknak csak akkor kell majd alkalmazni­uk a törvény betűjét, ha ők maguk másként nem hatá­roznak az adott kérdésben. — A választási kam­pányban több párt is meg­fogalmazta, hogy a köz- igazgatásban nincs szük­ség a megyékre. A tör­vénytervezet most mégja számol ezekkel... — Ez igaz, csakhogy úgy­nevezett önkormányzati me­gyék váltják fel a korábbia­kat. Lényeges változást hoz az is, hogy megszűnik a me­gyék újraelosztó szerepe. Ed­dig itt koncentrálták a pénzt, s bizony, egy-egy tanácsi ve­zető kegyétől függött, me­lyik település mennyit kap­hat belőle. Ez a világ meg­szűnik most. A támogatást alanyi jogon kapják meg az elképzelések szerint a tele­püléseink. Mert támogatás­ra ezután is szükségük lesz. Ha csak a saját bevételeik­ből kellene gazdálkodniuk, a szegényebb települések to­vább szegényednének... — A politikai elemzők szerint az MDF erős me­gyerendszert szorgalmaz, mert így elérheti, hogy minden szinten végrehajt­sák az Antall-kormány rendelkezéseit, ön szerint is így van ez? — Az igaz. hogy a me­gyék, a megyei jogú városok mellett ott lesz majd a kor­mány megbízottja, akit a tervezet szerint főispánnak hívnának. De nem kotnye- leskedhet bele mindenbe. Az ő feladata az lesz, hogy el­lenőrizze: az önkormányza­tok döntései megfelelnek-e a törvényesség szempontjai­nak. — ön sokáig dolgozott az államigazgatásban. Mi­előtt képviselő lett volna, a megyei tanácson volt a munkahelye. Szakember­ként mi a véleménye az önkormányzati törvényről? — Nagyon jónak tartom ezt a tervezetet. Ismétlem: a paragrafusok megadják a lehetőséget, hogy valódi ön- kormányzatok alakuljanak ki az országban. Ugyanakkor úgy szabályozza ezek műkö­dését, hogy közben formális kötelezettségekkel terheli őket. Hatékonyabbak is le­hetnek majd a választott testületek az elődeiknél, hi­szen kisebb létszámúak lesz­nek, mint amekkorák a ta­nácsok voltak. Miskolcon például körülbelül hatvan városatya tevékenykedik majd. Azt is helyesnek tar­tom, hogy megszűnnek a ta­nácsi végrehajtó bizottságok, a tervezetben ezeknek meg­felelő szerv már nem is szerepel. Rosszak voltak a végrehajtó bizottságokkal kapcsolatban a tapasztala­tok: itt vitték keresztül azo­kat a döntéseket, amelyek népszerűtlenek voltak, s ter­mészetszerűen nem arattak sikert az emberek között... — Amennyire tudni le- * hét, a polgármestereket több jog illeti majd meg. mint a jelenlegi tanácsel­nököket. Hogyan választ­juk meg a települések ve­zetőit? — így van: a polgármes­tereket a törvény erős jo­gokkal ruházza fel. A meg­választásukkal kapcsolatban eddig két változat ismert. Az egyik szerint a kisebb tele­püléseken az ott élők saját maguk, közvetlenül válasz­tanák meg a vezetőjüket, a nagyobb városokban a meg­választott testület tenné ugyanezt. Vagyis a képvise­lők a saját soraikból válasz­tanák meg a polgármestert. De mert erre is nagy igény van a társadalomban, a má­sik változat megengedné, hogy mindenütt a települé­sek lakói voksoljanak az ön- kormányzat első emberére. (bujdos) 1987 között a légzőszerv! rosszindulatú daganatok szá­ma, a 2,8-szeresére, a bőrrák, az 1,8-szeresére nőtt. A gép­járművek által keltett zaj, súlyos elváltozásokat okoz­hat az emberi szervezetben. Magyarországon az emberek hallása rendkívüli mértek­ben romlott az elmúlt évti­zedek alatt. S, a riasztó adatsor végeredménye: ha­zánkban a legutóbbi 30 év­ben a környezetszennyezett­sége következtében 800 ezer ember halt meg, és sok millióan rövidebb-hosszabb ideig tartó betegséggel küsz­ködtek. Nem lehet véletlen az sem, hogy míg Magyar- országon évente tízmillióból 132 ezren-halnak meg, ad­dig Japánban csak 62 ez­ren ! A Levegő Munkacsoport álláspontja szerint a kör­nyezetszennyezés viszonylag rövid időn belül számotte­vően csökkenthető. Jelenleg ennek megvalósítását első­sorban nem a pénzhiány, vagy a műszaki lehetőségek hiánya akadályozza, hanem az intézményi és szemléle­ti korlátok. A csoport stra­tégiai célja az, hogy a gép­jármű-közlekedés műszaki- gazdasági-társadalmi vonat­kozásának végiggondolásá­val, a lakosság egyetértésé­re támaszkodva elérje a gépjármű-forgalom olyan mértékű csökkentését és az egyes gépjárműveknél olyan műszaki intézkedések beve­zetését, amelyek a környe­zetszennyezés lényeges mér­sékléséhez vezethetnek. A legtöbb esetben elegendő lenne néhány adminisztra­tív intézkedés. A rendszeres tájékoztatás, az oktatás ter­mészetesen nem mellőzhető. Emellett meg kellene hatá­rozni pontosan, hogy riép- gazdasági szinten —, vala­mennyi kihatásában — mennyibe kerül a gépjár­műközlekedés, s ezt a ké­sőbbiekben a gépjárművek üzemeltetőivel kellene meg­fizettetni. • VOLNA MŰSZAKI MEGOLDÁS A főként a nagyvárosok­ra jellemző centralizáltság megszüntetésével, és az új beruházásoknál e szempont figyelembevételével egy-egy lakóterület jelentősen teher­mentesíthető lenne. A tö­megközlekedés népszerűsíté­se, illetve a környezetkímé­lő tömegközlekedési eszkö­zök fejlesztése (troli, villa­mos) igen kedvező eredmé­nyeket hozhatna. A nagy­forgalmú utak mellett élők egészségkárosodásuk miatt jogosan követelhetnek kár­térítést, s be kellene tilta­ni az ilyen helyeken a me­zőgazdasági, az élelmiszer- termelést is. Számos mű­szaki megoldás létezik ma már, amely jelentősen csök­kentheti a gépjárművek kör­nyezetszennyezését (Ther- mo-Starter, Székely-féle ben- zinreduktor, Balogh-féle kényszerkenés kétüteműek részére stb.), csakhogy ezek­ről kevés a hozzáférhető in­formáció. Szakértőkből álló bizottságot kellene megbíz­ni ezeknek az eszközöknek a megvizsgálásával, értéke­lésével, valamint a gyártá­sukkal és széles körű elter­jesztésükkel kapcsolatos te­vékenységek menedzselésé­vel. Bár a fenti javaslat­sor főként a gépjárműve­zetők részéről ütközik, erős ellenállásba, s néha bizony joggal, — hiszen eddig pél­dául nemigen adódott mód korszerű gépkocsik behoza­talára —, ám nekik is be kell látniuk, hogy most, amikor már több lehetőség van, mint eddig, valamit tenni kell. Közös környezet­ben élünk, közös levegőt szívunk. N. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom