Déli Hírlap, 1990. június (22. évfolyam, 125-150. szám)
1990-06-27 / 147. szám
I VB-eredmények SPANYOLORSZÁG-JUGOSZLAVIA 2-1 (0-0, 1-1) ANGLIA-BELGIUM 0-0, HOSSZABBÍTÁS UTÁN: 1-0 (TUDÓSÍTÁSAINK A 6. OLDALON) Nyári tábor • A nyári szünidőben az idén is számos művelődési intézmény szervezett tábort a fiataloknak. Az egyikben az idegen nyelveket gyakorolhatják, máshol úszni tanulhatnak, vagy éppen a képzőművészettel ismerkedhetnek meg. A sok-sok nyári tábor egyike még ezen a héten foglalkoztatja a gyerekeket a Miskolci Galéria udvarán. Rajztanárok segit- ségével a grafikától a színházig, a fotózástól a videózásig megannyi érdekes dolgot kipróbálhatnak. A kéthetes szabadidőprogram végén kis házi kiállításon mutatják be az ott készített alkotásaikat. (Kerényi László felvétele) Azt mondták a Szomszédokban, hogy disznózsír •• Ügyek a gazdasági bíróságon Akik nem tudjuk, hogy mennyi a perköltség A Szomszédok című telcrcgény vállalta egy megyénkben kozmetikai cég reklámozását. Nem újdonság ez ma már nálunk sem, filmek, tévéműsorok készülnek szponzorok bevonásával. A Szomszédok ennek a cégnek egy bizonyos termékét reklámozta (?), ám a kisszövetkezet egyszeresük úgy döntött, hogy nem fizet. Indoklásuk „ ... A tévé szolgáltatása nem volt alkalmas a termékcsalád reklámozására, azért sem, mert a perbeli termékeket egyéb kozmetikumokkal együtt, alig felismerhető módon mutatták. Ráadásul a főszereplő a disznózsír kifejezést használta a kozmetikumra, és emiatt az elérni szándékozott céllal ellentétes hatást váltott ki a nézőből.” A fenti, talán némiképp humoros esetet Görömbei István, a megyei bíróság (egyik) elnökhelyettese mesélte el. Persze súlyosabb ügyek — és főleg azok — is foglalkoztatják a gazdasági bírókat. Az elnökhelyettestől ígéretet kaptunk arra, hogy ezentúl időről időre tájékoztathatjuk olvasóinkat gazdasági perekről, amelyekből egyre több van. Hogy mennyi? Csupán májusban 160 gazdasági per „született” a megyénkben működő ki- sebb-nagyobb cégek ellen. Az összkövctclés ellenük: 1 milliárd 114 millió forint. (Talán nem árt még egyszer leírni: ezek csupán a májusi perek.) A fizetési meghagyások száma 877 volt, „forintosítva”: 492 millió. A perek száma már eddig több, mint az egész elmúlt esztendőben volt, és sokszorosára emelkedett a fizetési meghagyások száma is. Egy kisebb ügy: egy megyénkben tsz pénztárgépeket adott el a Vasedénynek. Darabját 36 ezerért, összesen háromezret. A vásárló beperelte a tsz-t, mert tisztességtelennek ítélte annak hasznát, miután rájött, hogy a pénztárgépeket a szövetkezet 32 ezerért vette. Sőt, kétségbe vonta a tsz jogát a kereskedésre. Első látásra — a laikusnak — úgy tűnik, igaza van a felperesnek. Az ítélet azonban nem marasztalta el a termelőszövetkezetet: „A szabad piacgazdálkodást megvalósítani szándékozó társadalmunkban a vételár meghatározása a felekre bízott megállapodás kérdése. Az árak változásának és eltérésének számtalan oka és eredője lehet. Az ilyen változásokba a jog eszközeivel beavatkozni nem célszerű.” Ehhez még csak annyit, hogy a tsz-nek igenis volt „jogosultsága a kereskedelmi tevékenységre”, továbbá a Vasedény »jóval drágábban adta — akarta továbbadni — a szóban forgó pénztárgépeket-. Érdekes, bár inkább a szomorú jelző illik ide, hogy nem minden jogtanácsos van tisztában a következővel: bármily nagy összeget perelnek, maximum 300 000 forintnyi illetéket kell leróni (a perköltséget azután természetesen a vesztes fizeti). A perköltség egyébként a perérték hat százaléka, de mint írtuk, maximum 300 ezer forint. Előfordult, ugyancsak egy megyénkben cégnél, hogy 5,42 ezer forintot róttak le illetékként. Vagyis a cég jogásza 242 ezer forintot kirántott a kollektíva zsebéből. Ugyancsak az illetékbélyeggel kapcsolatos tudnivaló, hogy erre nincs kamat. Ilyen követeléssel is többen éltek, de kamatot csak a „marasztalási összeg” után várhat a pert megnyerő. Végezetül egy sörügy, amelyben e sorok írója — bár maga inkább kólafogyasztó — ráhibázott az ítéletre. Egy hajdú-bihari fűszercsemegében a vevő kosarában „felrobbant” a sörösüveg. A bolt, illetve az azt üzemeltető kereskedelmi vállalat kártérítést fizetett a vásárlónak, majd 17 ezer valahányszáz forintra beperelte a Borsodi Sörgyárat. A szakértő véleménye: a robbanás oka a szakszerűtlen tárolás, a durva mozgatás, a nagy hőingadozás lehetett. A kereskedelmi vállalat el is állt a kár áthárításával kapcsolatos keresetétől. (szabados) Ingatlanügyekben az 0TI*-nél örülnek, a tanácsnál várnak Módosították Kit talált fejbe az ingatlan-bumeráng? Ezen morfondíroztunk a legutóbbi lapszámunkban, azt elemezve: a parlament által kimondott állami ingatlanértékesítési stop, milyen következményekkel járt azokra nézve, akikre aligha lehet ráfogni, hogy nyerészkedéssel, az állami ingatlan kiárusításával foglalkoznának. Mert a tanács által árverésre kínált- bérlakásokra jelentkező családokra, vagy az üresen álló, elhagyott falusi házat megvásárolni kívánó lakástalanokra nehezen húzható rá ez a kategória. A stop pedig őket is előnytelenül érintette, hiszen mindenfajta állami ingatlan adásvételét leállította a rendelet, kivéve a bérlakások bérlők számára történő értékesítését. Most azonban a Tisztelt Ház hozott egy újabb rendelkezést — ennek jártunk utána... • EGY MONDAT A SAJTÓBAN A nemrég elrendelt ingatlan-stop azért okozott zűrzavart, mert nem differenciált kellőképpen, azaz olyan ügyletekre is kiterjedt a hatálya, amire nem volt szükség. Ezt látták be a jogalkotók, és most módosították a régebbi, május 31-i döntést. A módosítás egyelőre csak a sajtóban jelent meg, s így szól: a zárlat nem terjed ki ezentúl a Pénzügyminisztérium, és az Állami Vagyonügynökség hatáskörébe tartozó, lakáscélú telkeknek és lakásoknak a magánszemélyek részére történő elidegenítésére. • GARÁZSOKAT MOST SEM Nos, ez egy laikus számára elég megfejthetetlen, ezért szakemberekhez fordultunk értelmezésért. Dr. Juhász József, a városi tanács vb-titkára azt mondta, hogy számára sem teljesen egyértelmű ez a mondat, ezért meg kell várni a törvényi szöveget és azt a végrehajtási utasítást, amit erre a hétre ígért a Belügyminisztérium. De az már most egyértelműnek tűnik, hogy továbbra sem tud a tanács néhány fontos ügyben újra lépni. Nem idegenítheti el azokat az üres bérlakásokat, amelyeket licit, árverés útján kívánt értékesíteni a városban, (összesen 180 otthonról lenne szó az idén.) Nagy gond, hogy több esetben félúton álltak meg az ügyintézésben, és a jelentkezők egy részét ez bizony igen rosszul érinti;van akinek anyagi kárt is okoz. Továbbra sem tudják értékesíteni azokat a belvárosi házakat, amelyek eladásáról már döntött a városi tanács testületé. Legutóbb az utolsó pillanatban kellett lefújni az árverést. Ez azért is gond, mert a város költség- vetéséből hiányoznak az eladástól várt milliók. A tanácsi bérlakások eladásakor továbbra sem lehet eladni a garázsokat. A bérlő megveheti lakását, de az addig bérelt garázst már nem. Itt is sok a félúton megrekedt ügy. a méltatlankodó állampolgár, • NEM ELÉG HALLOMÁSBÓL A Miskolci Ingatlankezelő Vállalat Ingatlanközvetítő irodájában dr. Juhász Ildikó vezetőhelyettes is ezt erősítette meg, bár hozzátette: a rádióban hallott információ szerint, a vidéken álló üres házakat most már újra megvehetik az Inközön keresztül a lakásra vágyók. De ez csak amolyan „füles”, aminek alapján nem indíthatják újra az ügyintézést: meg kell várni a rendelet megjelenését. Az OTP-ben örömmel vették tudomásul a módosítást, a bumeráng röppályáját mert az ő esetükben elhárultak az akadályok a lakások értékesítése és a lakásépítésre szolgáló tanácsi területek átvétele elől — hallottuk dr. Lindt György igazgatóhelyettestől. Szerencsére olyan rövid idő telt el az eredeti döntés és a módosítás között, hogy az OTP- nél ez érdemi fennakadást nem okozott, legfeljebb jó néhány telefont kaptak, amelyekre nehéz volt mit mondaniuk. * Mindenki várja, hogy fel- álljanak azok a bizottságok, amelyek megyénként engedélyt adhatnak az állami ingatlanok értékesítésére. Ezt az időpontot július közepére teszik a szakemberek. Azt persze ma senki sem tudja megmondani, milyen sebességgel dolgozik majd egy ilyen bizottság. Reméljük, hogy ami a törvényalkotóknak nem sikerült, jól megy a bizottságoknak: elkülönítik majd azokat az ügyeket, ahol valóban megfontolt, hosszú távú közösségi érdekeket figyelembe vevő döntésre van szükség, és azokat, ahol egy csak egy pecsét kell. amire viszont egy egyre türelmetlenebb állampolgár vár... (kiss) & r A MISS' Ilin BULLII kpif I V# m ti 1 I «SÍME í mm ■ ss i im vehf: - ' Ja $ i íSS ■ x 25k 4 «i,-: NAPILAPJA I XXII. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM 1490. JÚNIUS 27., SZERDA ÁRA? 3,50 FORINT A megyei tanács-vb a környezetvédelemről Bírság-válság Fennállása óta alighanem legrövidebb ülését tartotta tegnap délelőtt a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A testület tagjai egy óra alatt a napirend végére értek anélkül, hogy bármelyik kérdésben is érdemi vita alakult volna ki. Ez talán annak is köszönhető, hogy — mint néhány jelenlevő hangoztatta — megfelelő, illetve jő színvonalúnak ítélték a vb tagjai elé került előterjesztéseket. Ami a napirendet illeti, szó volt a költségvetési intézmények gazdálkodásának tapasztalatairól. Erről most csak annyit: a lakosság szociális-egészségügyi, oktatásiközművelődési ellátásról gondoskodó intézményhálózatot szinte teljes egészében a tanács tartja fenn, illetve működteti. A tegnap vb-ülé- sen elnöklő dr. Majoros László általános elnökhelyettes meg is jegyezte: 1273 tanácsi intézmény helyzetéről kaptak a jelenlevők tájékoztatást. Ezekben az intézményekben majdnem 50 ezer ember dolgozik. A megyei tanács-vb ezenkívül döntött a területfejlesztési és szervezési, valamint a foglalkoztatási alapból nyújtandó fejlesztési támogatásokról. Csak részben határozhattak viszont a szociális alap elosztásáról. Tízmillió forint áll e célra a megyei tanács rendelkezésére. Erre az összegre azonban a vártnál többen pályáztak. Ha mindenkit támogatni kívánnának közülük, több mint 41 millióra lenne szükség. Ráadásul a Népjóléti Minisztériumban sem született még meg a pályázati pénzekkel kapcsolatos döntés, így az ügyre a megyeházán is visz- szatérnek... Megyénk környezetvédelmének helyzete is terítékre került. Az egyik jelenlevő azt kérdezte ezzel kapcsolatban Deák Gézánétól, a megyei tanács környezetvédelmi titkárától, hogy a közlekedési eredetű szennyezés csökkentését hogyan lehetne pályázatokkal elősegíteni. A válasz nem hagyott kétséget afelől, hogy szinte sehogy. Ugyanis ilyen célra 30 százalékos támogatást adhatnak a pályázati keretből. A nagyobbik részt, 70 százalékot a támogatást kérőnek kell előteremtenie. Valószínűleg ez tartja vissza a jelentkezőket. Az is elhangzott: az új kormányzati környezetvédelmi koncepcióra várnak a szakemberek. Módosítani kellene a közgazda- sági szabályozórendszeren is. Az utóbbiba úgynevezett környezethasználati díjat lehetne beépíteni. A jelenlegi bírságolási szisztéma ugyanis aligha vezet eredményre. Tíz, tizenöt évi bírságot kellene _ összegyűjteni ahhoz, hogy megszüntethessék azt az okot, ami miatt a környezetvédelmi bírságot szedik... B. A.