Déli Hírlap, 1990. június (22. évfolyam, 125-150. szám)
1990-06-26 / 146. szám
Mérnénk, hogy kevesebbet fizessünk. Nem azt keresik, amit kínálnak Ingatlanpiaci anomáliák El a panelból, de hova? VB-® re ám ények ÍRORSZÁG- ROMÁNIA 0-0, 11-ESEi(KEL: 5-4 O OLASZORSZÁG- URUGUAY 2-0 (0-0) (TUDÓSÍTÁSAINK A 6. OLDALON) A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM 1990. JÚNIUS 26., KEDD ÁRA: 3,50 FORINT ßibliaismereti tábor Sokan böngészik mostanában a különféle ingatlan- közvetítő szervezetek hirdetőtábláit, hiszen állami forrásból, lakásigénylőként sorban állva, olyannyira reménytelen most már lakáshoz jutni, hogy mindenki megpróbál a maga erejéből előre jutni. Az ingatlanpiacot azonban egyelőre nem azok a mozgások jellemzik Miskolcon, amelyek segíthetnék a jelenleginél elviselhetőbb lakásellátási helyzet kialakulását. • A JOBB MÓDÚAK Több szaklapban is leírták a közelmúltban, hogy az ingatlanárak emelkedése, bármilyen hihetetlen is, nem követi az infláció mértékét. Vagyis pontosabban, két terület van, ahol' nemcsak követi, hanem meg is előzi, míg az összes többin az áremelkedés valóban elmarad az inflációs rátától. A két terület, amelyen ingatlanba fektetni biztos bolt: nagyvárosok zöldövezetei, villanegyedei, üdülőterületei, valamint az ország kiemelt üdülőtelepülései. A többi területen az áremelkedésnek úgy tűnik, gátat szab a fizetőképes kereslet csökkenése. Miskolcon, sajnos az a helyzet, hogy az emberek nem azt keresik, amit az ingatlanhirdetések kínálnak nekik. A legkönnyebben és leghamarabb ugyanis azok kívánnának a lakásviszonyaikon változtatni, akik magukénak tudhatnak egy tűrhető panellakást, ám szeretnének egy kicsit nagyobbat, egy kicsit jobbat, s főleg nem betonból. Nyugodtan mondhatjuk azt, hogy az ilyen igényekkel rendelkezők a jobb módú középosztályba tartoznak. Ha ők képesek lennének új lakásba költözni, akkor leadott vagy eladott panelházi otthonaikkal kicsit mozgásba hozhatnák az ingatlanpiacot. Sajnos, Miskolcon azonban épp az a lakástípus a legnagyobb hiánycikk, amelyet így jellemezhetnénk: 70—80 négyzet- méter körüli nagyság, legalább komfortos minőség, és hagyományos építési mód. Ennél lényegesen jobbat ugyanis — önálló családi házat, vagy elegánsabb társasházi lakást — a panelházakból elvágyók nem tudnak megfizetni. De ez a 70—80 négyzetméteres típus azért hiányzik a város ingatlan- piacáról, mert nem nagyon léteznek ilyen lakások. Városunkban a lakásállomány jelentős része panelből épült, a szabvány 53—55 négyzet- méternyi, egyedülállónak nagy, családosnak kicsi. Lehetetlen alapméretben. Viszonylag kevés azon lakások száma, amelyek hagyományos építésűek, elviselhető állapotban vannak, és kicsikét nagyobb alapterületűek. © A BÉRLŐK KIVÁRNAK Ahol mégis vannak ilyenek, azok a város „zöldebb” övezetei közé tartoznak, s ott az árak már az egekbe szöktek. Illetve van még egy terület, mégpedig azon hagyományos építésű lakótelepeké — Kilián, Szentpéteri kapu —, ahol találhatunk ilyen lakásokat, de ott meg az a helyzet, hogy sok a tanácsi bérlakás, amelyet előbb meg akarnak venni a lakók, és csak azután eladni. Az állami lakáseladás pedig meglehetősen döcögősen halad. Elvileg létezne még egy terület, ahol lehetne hagyományos építésű, igényesebb otthonokat kialakítani: s ez pedig nem más, mint a belváros. Csakhogy itt ez a lehetőség egyelőre elméleti, mert a házak irgalmatlanul rossz állapotban vannak, felújításuk pedig megtorpant. Ahol mégis létrehoztak felújított lakásokat, vagy a felújítás nem volt megfelelően komplett ahhoz, hogy a lakás értéke eléggé növekedjen, az ingatlanpiacon, vagy pedig épp a teljes, radikális felújítás miatt olyan drágára sikeredtek a régi—új otthonok, hogy szinte eladhatatlanok — gondoljunk csak a Tulipán-tömb máig is üresen álló jó néhány lakására. Mindehhez azt is hozzá kell tenni, hogy a belvárossal szemben Miskolcon minden polgár előítéleteket táplál, s nem véletlenül. Rossz a köz- biztonság, a közlekedés, a belvárosban megforduló tömeg beszennyezi az udvarokat, nyilvános vécének, kocsmának használja a kapualjakat. Az ingatlanpiac kedvező alakulását a jövőben aligha várhatjuk. Ez csak akkor következhet be, ha nemcsak az ingatlanközvetítő szervezetek szaporodnak majd, hanem azon vállalkozók is, akik lakást építenek, mégpedig olyat, amilyet az emberek keresnek... Nem volna szerencsés, ha csak a politikai pártok emberei jutnának be az új önkormányzatokba. A város vezető testületében ott kellene lenniük a civil társadalom szervezeteinek, vagyis a különféle szakmai, lakóhelyi és más alapon szerveződő klubok, körök képviselőinek is. Erről nyilatkozott a Déli Hírlapnak az ismert jogász-szociológus, dr. Pankucsi Márta. Folytatjuk a vele folytatott beszélgetés közlését. — Aggasztónak látom a helyzetet. Sokkal gyorsabban kellene szerveződnie a társadalomnak. Ugyanakkor téves azt gondolni, hogy a civil társadalom létrejöttét felülről, például a pártok által siettetni lehet. Ha ez így »történne, könnyen pártpolitikai célok szolgálatába állíthatnák az állampolgárok szervezeteit. Azt viszont fontosnak tartanám, hogy a feltételeket biztosítsák a kezdeményezéseikhez, ezek megerősödéséhez. Helyiségeket, irodákat kellene kapniuk például a lakóhelyi, szakmai köröknek, szabadVízórabemutató Nincs akadálya annak, hogy most már lakásonként mérni lehessen a meleg- és hidegvíz-fogyasztást, végre annyit fizetve a két szolgáltatásért, amennyit valójában igénybe veszünk belőle. Sajnos azonban ez a megállapítás csak a technikai akadályokra vonatkozik. Tegnap arról győzött meg a Miskolci Vízművek, az olasz Maddalena, valamint az osztrák Jurex cég közös bemutatója, hogy olcsó, világ- színvonalú, lakásokba szerelhető mérőórákhoz minden gond nélkül hozzájuthatunk Miskolcon is. A problémák nem az órák körül jelentkeznek most már hanem ott, hogy a lakásonkénti mérési rendszerhez kellene hozzáigazítani a vízmérés, számlázás jogi rendszerét is. Tegnap a lakásszövetkezetek és társasházi közösségek képviselői voltak ott a bemutatón, s ez nem véletlen, hiszen ahol tulajdonosok társulnak egymással, könnyen megoldható az órák felszerelése és leolvasása is. Nagy kérdés azonban, hogy mi lesz a több, mint 3Ö ezer állami lakás sorsa? Elgondolkodta- az is, hogy a bemutatón jelen levő, a nyugati vízórákat már felszerelő dunaújvárosi lakásszövetkezet főmérnöke elmondta: az órák prímák, de hosszú és elég kilátástalan vitát folytatnak a helyi vízművekkel, mert azok nem akarnak lakásonként számlázni. A jogszabályok és az érdekviszonyok Miskolcon sem mások, de úgy tűnik, a vízművesek felfogása itt alapvetően különbözik, hiszen maga a vízművek a kezdeményező fél, a vállalat vette fel a kapcsolatot a vízőragyárral és az osztrák kereskedővel, és ugyancsak a vízművek szorgalmazza a vízórák elterjesztését. Jó lenne, ha Miskolcon sikerülne először véget vetni annak a képtelen helyzetnek, hogy az átalánydíjás elszámolás rendszere miatt nem érdeke senkinek a víztakarékosság, ráadásul. aki mégis takarékoskodik, ezt hiába teszi, mert ki kell fizetnie a szomszédja pazarlásait is... idős vagy segélyszervezeteknek. — Mi hátráltatja a civil társadalom létrejöttét? — Valószínűleg az. hogy az emberek nem érezték még meg az önálló politizálás, a döntésekben való közvetlen részvétel ízét, nem élhették át az ezzel járó eredményeket, sikereket. Nagyon is hozzászoktattak bennünket az elmúlt évtizedekben, hogy egy pártra bízzuk rá magunkat. S a mostani többpártrendszerben maguk a pártok is akadályozzák a társadalom meg- szerveződését. Nem egy párt mindent elkövet egy-egy állampolgári kezdeményezés beolvasztásáért. Ahelyett, hogy arra biztatná a szervezőket: próbáljanak meg a saját lábukon állni, próbálják meg ők maguk képviselni, győzelemre vinni saját ügyüket. Pedig látni kell, hogy ha teljesen a pártokra bízzuk magunkat, elóbbA Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési és Módszertani Központ hat és tizennégy év közötti gyerekek számára bibliaismereti tábort szervez. Június 25. és július 7. között rendezik meg a tábort, melyen a jelentkezők megismerkedhetnek a különböző vallások történeutóbb csalatkozni fogunk, hiszen képtelenség, hogy ezek megfeleljenek valamennyi, Velük szemben támasztott elvárásnak. — Máshol vajon hogyan szerveződik a társadalom? — Teljesen fordítva történik minden, mint ahogy nálunk. Először is létrejön a civil társadalom. Megalakulnak a különféle körök, klubok, egyesületek, mozgalmak. Egy közérthető példával illusztrálva ezt: egy normálisan működő társadalomban számtalan környezetvédő csoport tevékenykedhet egymás mellett, egymástól függetlenül is. Ha ezek a csoportosulások úgy látják, hogy már csak akkor érhetnek el további eredményeket, ha a politikai érdekérvényesítésre is módjuk nyílik, akkor párttá szerveződnek. Az így létrejövő Zöld Párt abban a biztos tudatban tevékenykedhet, hogy vannak támogatói. Pillanatnyi kétsége sem maradhat afelől: kik állnak mögötte. Pontosan tudhatná azt is, hogy kiknek a szavazatára szánythat, hiszen a pártot tével, s bizalomerősítő csoportjátékokban és közösség- fejlesztő gyakorlatokban is részt vesznek. A tábor körülményeiről és költségeiről az érdeklődők a Közművelődési és Módszertani Központban kaphatnak tájékoztatást. létrehozó különböző csoportok nyilván támogatnák a pártjukat. — És nálunk miért nem így történt mindez? — Magyarországon, a pártállam idején sem a civil társadalom, sem a politikai pártok nem fejlődhettek. Amikor aztán megrendülni látszottak a Kádár-rendszer alapjai, a különféle értelmiségi elitek a pártok létrehozását választották. Hiszen úgy látták, ezekbe tömörülve eséllyel vehetik fel a harcot az MSZMP-vel. Most, hogy győztek, furcsa helyzetben érezhetik magukat. Hiszen nagyon nehéz volna megmondaniuk, pontosan kik is támogatják őket, hogy kik alkotják az egyes pártok bázisát. Sajnos, mint mondtam, az is veszélyekkel járhat, ha a pártok árnyékában nem lesz képes megszervezni magát a társadalom ... Rejtve, s ami még sajnálatosabb volna, képviselet nélkül maradnának lényeges érdekek... /4 (Vége) (bujdos) (kiss) (k—ó) Kik kormányosssák a váront? 2, Bátorítsák a civil társadalmat!
