Déli Hírlap, 1990. június (22. évfolyam, 125-150. szám)
1990-06-25 / 145. szám
iwms i* r Hatvanéves a Palotaszálló Három völoy Lillafüred gyógyfürdő Palota Szállója a nagyközönség részére holnap megnyílik A Palota Szálló es depandansza (Lilla Szálló) a legkenyesebb igényeket is kielégítő etthont nyújt a pihenni, üdülni es gyógyulni vágyóknak Lillafüred egy nivon áll Európa legkulturáltabb fürdőivel, anélkül hogy araival túlhaladná > Malid polgári mértéket. A főszezonban a Palota Szállóban teljes penzió (szoba es négyszeri étkezes) már 14 pengőért kapható és a depandanszban (Lilla Szállóban) ugyanez mar napi 9 pengőtől kezdve kapható Ezek az áraK ai «IS- i» utóezexonban 20 százalékkal olcsóbbak. Az elsőrangú vezetés mindenben biztosítja a vendegek előzékeny kiszolgálását és zavaraién kényelmét A nagyközönség szíva* támogatását kér iff Elkészült Christian Fournier — művésznevén Morphée — festménye a Rónai Sándor Művelődési Központ falán. A múlt héten, A zene ünnepén, a Miskolci Nyár hivatalos nyitányán avatták fel, adta át ajándékát a városnak a művész. A kép. amelynek elkészítésében nyolc fiú és lány dolgozott a mester keze alá — hazánk történetét ábrázolja, allegóriákban. Marchal József a Palota Szálló és depandansz igazgatója ét A Reggeli Hírlap 1930. június 1-i számában megjelent hirdetmény. (Herényi László felvétele) Jövő á múltban: számítógép a múzeumokban MICROCAD pro Museo m Kinek jó egy alapítvány? „Országunk legszebb SZOT-iidülöje . .. 1927—19.10 között épült. A felszabadulás előtt csak a gazdagok élvezhették, most a gyönyörű épület pompás csarnokai, barátságos szobái a pihenésre vágyó dolgozók kényelmét szolgálják. Teraszairól gyönyörű kilátás nyílik a Hámori-tóra. .Ennyi „méltatás” jutott a harmincéves palotaszállónak 1960-ban Miskolc — háború utáni első — útikönyvében. Valamivel bővebb tájékoztatást nyújt á legutóbbi, 1992. évi útikönyv szerzője, akinek a helyszínre vonatkozóan elgondolkoztató és tényekkel alá nem támasztható kijelentése is olvasható. „A tó fölött egv lehordott domb mélyén épült hazánk egyik legszebb üdülője, a Palotaszálló .. A Herman Ottó Múzeum munkatársai által rendezett és ma délután 3-kor megnyíló kiállítás — a Palotaszálló kiállítási termében — eddig ismeretlen dokumentumokat is bemutat „A Palotaszálló 60 éves történeté”-böl. A gazdag fényképanyag egy része még az építkezés idején készült. Ezek megőrizték azt a környezetet is, amelyben a szálló építése történt. Ez a kiállítás egyben a Palotaszálló tervezőjének, Lux Kálmán építésznek is emléket állít. Az idén tavasszal a Miskolci Egyetemen megrendezett MICROCAD számítógé-. pes konferencián és vásáron a/ egyik nap témája a múzeum és a komputer kapcsolata volt. Ennek során kiderült, hogy — számító- gépes szemszögből nézve, persze — a múzeumok számítógépes kultúrája még valahol a pattintott kőkorszakban topog: C—65-ös és hasonló kategóriájú gépekkel próbálkoznak szerte az országban. • A MISKOLCIAK SZERVEZIK Mindez persze nem itt, és ekkor derült ki a Herman Ottó Múzeum komputerizá- cióval kacérkodó muzeológusai számára, így az idei MICROCAD-en az elhatározást már tett is követte. Negyven intézmény, vállalat és magánember aláírt egy MICROCAD pro Museo címet viselő okmányt, mely eg” olyan alapítvány létrejöttét jelentette, ami a számítógépes kultúra elterjesztését szolgálja' majd a hazai múzeumokban. Az alapítvány országos, de a szervezője, kitalálója a Herman Ottó Múzeum, így aztán az elsőséggel járó babérkoszorú mellett a szervezés gondja is a miskolciak nyakába hullott. A szervezést eredményesen végezték, elég az aláírók népes listájára tekinteni, s az alapítvány legutóbbi egyenlegére: a tőke mára meghaladta az egymillió forintot. • A TURISTA A FEJÉT VAKARJA Az alapítványtevők listáján szereplő múzeumok belépése nyilvánvaló okokkal magyarázható, ugyanígy érthető a tevékenvségi körön teleisen kívülálló nagyvállalatok nemes gesztusa is. Bonyolultabb a helvzet azokká’ a cégekkel, melvek látszólag nem, valóiában azonban. igen szorosan kancso- lódnak (kapcsolódhatnának) a múzeumokhoz. Ebbe a kategóriába tartoznak az idegenforgalmi vállalatok. A laikus is könynyen átláthatja, mekkora lehetőség az a pillanat, mikor evente több százezer turista végignézi a múzeumok kiállításait (mert oda szinte biztosan betér), majd kilépve az ismeretlen város utcájára, megvakarja a fejét és tanácstalanul szétnéz: most pedig hová, merre? Ez a-/, a pillanat, amikor le kell csapni az idegenre, szállást, étkezési lehetőséget, sport- és kulturális programot lehet neki ajánlani, egy remekül használható listát, mely a komputer jóvoltából napra kész, friss és pontos, akár rányomtatható a múzeumi belépőjegy hátára is, amely célszerű és eddig ki nem használt reklámhordozó. $ MUZEOLÓGUSOK VÁNDORBOTTAL Több mint furcsa, hogv ez a lehetőség gyakorlatilag hidegen hagyta az idegen- forgalmi cégeket: egyedül az Express Utazási Iroda látott fantáziát a dologban, az 7BUSZ-nak és más utazási irodáknak már például nem ért meg az ügy 10 ezer forintot (ennyi a minimális alapítványi „belépő”). Ennek ellenére az alapítvány céljai között szerepel, hogy beillesszék a hazai múzeumokat az idegenior- galmi szisztémába, és elkészíthessenek egy olyan múzeumi bédekert, mely megyei bontásban kínálná az ország összes jelentős múzeumi látnivalóit. Hasonlóan fontos célja az alapítványnak. hogv a szövegszerkesztő-rendszer segítségével meggyorsítsa a legfrissebb tudományos eredmények megjelenését (elsőként az idei MICROCAD anyagát adják ki), valamint pályázatokat, ösztöndíjakat írjon ki és folyósítson a múzeum és a komputer kapcsolatának témakörében. A kapcsolat a MICRO- CAD-del továbbra sem szakad meg, az intéző bizottság ugyanis évi ülését ezen a rendezvényen tartja majd, s az itt hozott döntéseket kilenc tagú kuratórium hajtja végre év közben. Nem esett még szó arról, ami a legfontosabb célja, sőt lényege az egész alapítványnak. Haszonélvezője végül is az a muzeológus lesz — néhány év múlva —, aki mondjuk az országban fellelhető Miska-kancsókkal foglalkozik, ö a számítógép segítségével néhány órán belül (telefaxon egyelőre) megkaphatja a szükséges anyagot az összes magyar múzeumból. Ma ez még úgy zajlik, hogy a kutató vonatra ül, s végigiárja az országot, összeírja magának, amire szüksége van. Ha minden ■ jól megy, egy év alattt végez a munkával. Kiss József Az átalakuló gazdaság a műegyetemi könyvtárakkal szemben is új követelményeket támaszt. Ez tűnik ki abból a tanulmányból, amelyet a Miskolci Egyetem Központi Könyvtára készített, felkérésre: azt vizsgálva, hogy az egyre szélesebb körű privatizáció milyen új feladatok megoldását tűzte napirendé. A tanulmányból kiderül, hogy eddig a nagyvállalati szisztéma volt az uralkodó. A könyvtáraknak ezt kellett kiszolgálni. De jó könyvtár és információs hálózat működött helyben, az üzemekben is. Az átalakulás következtében azonban ezek a mamutszervezetek elvesztették egyedulralkodó szerepüket, új tulajdonformák vannak kialakulóban. A cégbíróságok jelenleg tízféle tulajdonformát ismernek. Ebből kiemelve a kft.-ket, alig másfél év alatt városunkban 650 bejegyzés történt a cégbíróságon. Ezek a kisvállalkozások azonban nem rendelkeznek megfelelő információs háttéréi. Lehetőségük, de anyagi A Palotaszálló tervezését 1926-ban Lux Kálmán (1880 —1961) építészre bízták, akinek addigi elméleti és gyakorlati felkészültsége szerencsésen találkozott a feladattal. A hazai építészeiben Luxnak akkor már meghatározó szerepe volt. Munkásságáért 1914-ben doktori címet nyert, és 1917- ben magántanárrá képesítették. Az 1920-as évek hazai építészeti felfogásának megfelelően a Palotaszálló sem tartozik a kor modern építészeti formakísérletei közé. Talán szerepe volt a Mátyás korabeli olasz reneszánsz stílus melletti választásában annak is, hogy Lux Kálmán 1920-ban adta ki egyik jelentős művét, a Mátyás-kori budai várpalotáról. A Lillafüreden kiválasztott építési ■ hely három völgy találkozásánál van. A erejük sincsen szakfolyóiratok, könyvek, egyéb tájékoztatók beszerzésére. Üj hélv- . zet alakult ki, amely lépésre kényszeríti a könyvtárakat is: a nagyvállalatok helyett a kisvállalkozásokat kell kiszolgálniuk. Ennek megfelelően kell bővíteni állományukat, beszerezni a szükséges szakirodalmat, fejleszteni gépi technikájukat. Mindez természetesen — és elsősorban — pénzkérdés. Űj' feladat tehát az is, hogy meg kell szervezni, az egyetemi könyvtár pénzeszközeinek növelését, az ehhez szükséges támogatást még kell nyerni. Eltér a szokásos könyvtári feladattól, de a miskolci egyetemi könyvtár felvállalja például a Nyugat hazánk felé irányuló segítségnyújtása különböző formáinak propagálását. Ki kell elégíteni a szabadalmak iránti érdeklődést, nemkülönben pedig a szabványok iránti keresletet is. A miskolci egyetemi könyvtár így válik a társadalmi méretű változások információs kútfőjévé. Palotaszálló főhomlokzata, az északi oldalon, a Hámori-tóra és a Szinva-patak völgyére néz, a déli homlokzatról- :pédi>[í*'% lillafüredi völgy tárul fel. Az enyhén- XT-aTaffeSt ÍSrfflSíö 'épülettömeg kitűnően illeszkedik a természetes környezetéhez, amelynek adottságait a függőkertekkel és várfalszerű támfalakkal képezték ki és alakították át. A palotaépület és „várfalak” számára annak idején csak az a hely kínált természeti lehetőséget, ahová azokat végül is megépítették : a völgycsatlakozások. Az építkezések területén jó néhány házat bontottak le a végső kialakítás érdekében, de adottságként kezelték az Egerbe vezető országutat, amely akkor még közvetlenül az épület nyugati homlokzata előtt haladt. Erre az oldalra kerültek az épület gazdasági jellegű bejáratai. A vendégek számára szolgáló főbejáratot, az északi oldalon, a palota négyszintes tömegéből merészen kiemelt torony is hangsúlyozza. Hegyes to- ronvsisakja tűként mered ki a völgyekből, messziről jelezve a palota helyét. Ahogy a palota tömege, formaképzése harmóniát sugároz áz átalakított és természetes környezetével, akként a belső terek kialakítása, az egyes funkciók elrendezése, az alkalmazott technikai színvonal a gondtalan, kényelmes vendégfogadást tartotta céljának. Az építészeti stílusnak megfelelők egyes közösségi helyiségek megnevezése is. A „Mátyás király étterem” elnevezés még napjainkban is megvan, jóllehet nem az eredeti helyén. A mai tuJúnius 29-re nagyjából véget ér a Miskolci Bölcsész Egyesület féléve, a hallgatók leteszik utolsó vizsgáikat is. Hogy ez a félév, hogy ez a vizsgaidőszak ne az utolsó legven. azért vonulnak ki a bölcsészjelöltek pénteken az utcára. Pontosabban: tiltakozásul a megyei tanács azon döntése ristaéttermet sem hívják: „Nagy Lajos étteremnek.” Az épület használatbavételét követő másfél évtized után luxusv^ndégek helyett sebesült katonákat fogadott a falai között. A békésebb .évek eljöttével a szakszervezeti üdültetés egyik országosan ismert és kedvelt épületévé vált. Időközben elhasználódtak a, vezetékei, berendezései, a felújítása az 1980-as években elodázhatatlan volt, A felújításkor kisebb alaprajzi módosításokra . is sor .került, amivel elérték, hogy minden szobához, saját higiéniai egység i iepyeg^ejj',,. ,jpegiarto{fá. a •'jté^jiezf^ííaT -bajd^n' jmeg- ájmodojttl mét a kor követelményeinek megfelelően kiegészítve, ma is szolgálja vendégeit.,. * V Mindezekről sejtelme sem lehetett annak a meghívott 200 vendégnek, akik a Palotaszálló „bemutatására”, 1930. június 5-én már odaérkeztek, A korabeli krónikák szerint a vendégek tiszteletére adott vacsorán Mayer József földművelésügyi miniszter mondott pohárköszöntőt. „Külön melegséggel üdvözölte a sajtó képviselőit, és kérte őket, hogy most már a közvetlen tapasztalataik alapján írják meg kritikáikat erről az alkotásról.” Pár nap múlva újabb újsághírek jelentek meg. „A pünkösdi ünnepek alatt nyílt meg a polgári közönség számára a lillafüredi Palotaszálió. Az építkezések körül folyó előzetes kritikák és támadások’ jó reklámnak bizonyultak, mert két nap alatt ötezer ember fordult meg a telepen, ami valósággal rekordszamba megy. Mindkét napon Í8— 18 vonatpár szállított, gz erdei vasúton ki és vissza utasokat. Csupán a Palota szállónál 30 autó fordult meg naponta ... A Palota szállónak naponta ötszáz vendége volt... s az ott háló vendégek száma is meghaladta a százat. A hatalmas vendégsereg kiszolgálása semmiféle zavart nem okozott. Hasonlóképpen sok vendég volt a régi szállóban. Lillafüred premierje ezek szerint jól sikerült. iglói Gyula ellen, miszerint még á nyáron ki kell költözniük ..a Volt pártszékházból. A bölcsészhallgatók demonstrációja 29-én, déli 12 órakor kezdődik, jelenlegi otthonuk előtt. Innen indulnak a főutcára, majd a megyei tanács elé. Kérik a városlakók megértését, támogatását. A könyvtárak új kuncsaftjai: a vállalkozók Bölcsészek tiltakozó felvonulása
