Déli Hírlap, 1990. június (22. évfolyam, 125-150. szám)
1990-06-20 / 141. szám
VB-eredmények D-csoport: JUGOSZLÁVIA—ARAB EMÍRSÉGEK 4-1 (2-1) NSZK-KOLUMBIA 1-1 (0-0) A-csoport: OLASZORSZÁG-CSEH és SZLOVÁK SZK 2-0 (1-0) AUSZTRIA-EGYESULT ÁLLAMOK 2-1 (0-0) (TUDÓSÍTÁSAINK A 6. OLDALON) Módosították a tanntteí Tájékoztatjuk a lakosságot, hogy Miskolc Megyei Város Tanácsa az 1990. június 30. napján megtartott ülésén rendeletét alkotott a lakás- és telekgazdálkodás- ról szóló 5/1986. számú tanácsrendelet módosításáról, A fentiekről szóló 1/1990. számú tanácsrendelet — amely nagyrészt a tanácsi bérlakásra való jogosultság eddigi vagyoni feltételeit érinti — 1990. június 20. napján lép hatályba, s az megtekinthető a városi tanács vb. igazgatási osztályán, a megyei városi hivatal lakás- és h'elyiséggaz- dálkódási osztályán, valamint az ügyfélszolgálati irodákban. Miskolc Megyei Táros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága XXII. ÍVFOLYAM, 141. SZÁM ÁRA? 7,50 1990. JÚNIUS 20., SZERDA FORINT Két kampány között (2.) A harmincasok nagy csapata Szociológusok vizsgálata a választási harcról . A* országgyűlési választások borsodi tapasztalatairól készített — egy országos vizsgálat részeként — ösz- szegzést három miskolci szociológus: Szabó György- mé, dr. Páczelt Istvánná és űr. Loss Sándor. Megállapításaikat hamarosan könyvalakban is közzéteszi a Jelenkor Alapítvány és a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. A Déli Hírlap azonban már most lehetőséget kapott rá, hogy az érdekesebb fejezetekben tallózzon. Sorozatunk előző részében azzal foglalkoztunk, hogy a pártok milyen szempont alapján választották ki országgyűlési képviselő-jelöltjeiket. • A KOROSZTÁLY JELLEMEZ . Maradjunk még a jelölteknél. Az is jellemző lehet egy-egy pártra, hogy milyen korosztályból szemeli ki a maga emberét. Harminc év alatti jelöltje ebben a megyében például csak a Kisgazdapártnak, a keresztény- demokrata Néppártnak és a Fidesznek volt. Érdekes, hogy a Fiatal Demokraták Szövetségének egyik jelöltje viszont az idősebb generációból, a negyven-ötven év közöttiből került ki. Hatvanegy év feletti jelölteket indított Borsod-Abaúj-Zemp- lénben az SZDSZ, a Kisgazdapárt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Szoci- áldemokx-ata Párt és a Vállalkozók Pártja, s a Magyar Néppárt valamennyi jelöltje túl volt a 61. életévén... Viszonylag fiatal jelöltekkel próbálkoztak a Zöldek, valamennyi kiszemeltjük a 30 és 40 év közötti korcsoportba tartozott. Ugyanitt találjuk a legtöbb MDF-est. A pártok jelöltjei megyénkben egyébként a legtöbben — 23,5 százalék — éppen ebbe a generációba tartoztak. A második legnépesebb korosztály a 40 és 50 közöttieké, ez 22,7 százalék a borsodi vizsgálat adatai szerint. Ebből a korosztályból választotta legtöbb jelöltjét az SZDSZ, az MSZP, a Hazafias Választási Koalíció, az Agrárszövetség, és a függetlenek 61.9 százaléka is innen került ki. • SZAKMUNKÁST: ALIG Nem minden tanulság nélkül való az sem, hogy melyik pártnak, milyen foglalkozásúakra esett a választása. Az MDF, az SZDSZ, a Fidesz, a Néppárt, az Agrárszövetség, a Hazafias Választási Koalíció és a Zöld Párt valamennyi jelöltje értelmiségi volt. Az MSZMP leginkább a középszintű vezető, illetve alkalmazotti réteget favorizálta, jelöltjeik 57,1 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. Már a kampány idején gyanítani lehetett, hogy az új parlament aligha lesz a szakmunkások törvényhozása. Szakmunkás-jelöltje ugyanis Borsodban csak a Kereszténydemokrata Néppártnak, az MSZMP-nek, az MSZDP- nek, a Vállalkozók Pártjának és a függetlenek csoportjának volt. • KOPOGTATÓCÉDULÁK ÉS KUDARCOK S hogy melyek voltak a leggyakoribb szakmák-hiva- tások? Igen sok, szám szerint 16 jelölt volt mérnök. Második helyre kerültek a közgazdászok és a jogászok, 13—13 jelölttel. A harmadik helyre szorultak az agronó- musok és a tanárok, mindkét foglalkozásból 12 akadt. A jelöltek között 11 volt az orvos. A legritkább szakmák közé tartozott az irodalomtörténészé, a gyógyszerészé, az újságíróé és a lelkész-hitoktatóé. Ezekből egyet-egyet számoltak. Persze nem minden kiszemeltből lett végül is jelölt. Ahhoz, hogy valaki indulhasson a választáson, 750 ajánlócédulát kellett ösz- szegyűjtenie. Voltak, akik korábban úgy vélték, gyerekjáték lesz ennyi szelvényt összeszedni. Ám, hogy ez nem így volt, arra is álljon itt néhány adat. Nem tudott összegyűjteni 750 ajánlócédulát az Erdélyi Magyarok Magyarországi Pártjának egyetlen jelöltje sem! Az Agrárszövetségből ketten, a Néppártból hárman, a Szociáldemokrata Pártból öten, az MSZMP-ből hatan, a Zöld Pártból ketten, a függetlenek közül kilencen vallottak kudarcot a kopogtatócédulákkal ... (Folytatjuk) (bujdos) # A gyerekek kedvence a tapolcai strandon ez az óriás bohóc. Több mint 6 méter magas, műanyagból készült, néhány perc alatt felfújható. És milyen jó benne ugrálni... A víz díja csak több lehet... Pénzlermö órák Nem akarják a szomszéd számláját is fizetni.;• • Az olaszok gyártják • Meleget és hideget is mér A vízdíjak mostanában sokunknak okoznak fejfájást, különösen azért, mert a felemelt — s várhatóan a jövőben tovább emelkedő — dijakat úgy kell megfizetnünk, hogy többnyire nincs lehetőség annak a pontos mérésére, valójában mennyi vizet fogyasztottunk el. A bérházak, (ársasházak zöménél ugyanis csak egyesített mérés történik, azaz legfeljebb házanként tudják regisztrálni, mennyi víz fogyott el. így azután az a nyugdíjas aki három pohár vizet használ el egy nap, mert java idejét az unokáknál tölti, szépen kifizeti a szomszéd vizfogyasztásának ráeső részét is, aki viszont a dinnyét is csap alatt hűti le. Az egyedi mérés egyáltalán nem megoldhatatlan. A ■Miskolci Vízművek június 25-én, hétfőn délelőtt 10 órakor a Technika Házában bemutatja azokat az olasz vízórákat, amelyeket ezután bárki megvásárolhat, mégpedig olcsóbban, mintha hazai készüléket venne. Az osztrák Jurex cég forgalmazza, az olasz Madda- Jena cég pedig gyártja azokat a vízórákat, amelyek nemcsak hideg-, hanem melegvíz-fogyasztást is mérnek, és a lakásokba is beépítfie- tők. Az órákat a vízművek forgalmazza majd, az előrejelzések szerint tíz-tizenöt százalékkal olcsóbbak lesznek az olasz vízmérők a magyarnál, és így az áruk nem éri el a 2000 forintot. Előnyük, hogy könnyen, nagyobb bontás nélkül rá- építhetök a lakás vízhálózatára. Rendkívül precíz és megbízható szerkezetekről van szó — ezt igazolták a hazai vizsgálatok. Azt is megoldották, hogy az órákat a vízművek hitelesíthesse, valamint elláthassa a szerviz-szolgálatot. Természetesen mindenki azt fontolgatja majd, hogy milyen gyorsan hozzá be egy ilyen szerkezet az árát. A szakemberektől kapott tájékoztatás szerint egy lakásban általában két-há- rom órára van szükség, mert csak így oldható meg a meglevő csővezetékrendszerrel a fogyasztás mérése. Miután azonban egy köbméter vízért 12,10-et fizetünk, plusz 4 forint 40 fillért a szennyvíz-elvezetésért, már igencsak meggondolandó a beruházás. Különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a víz termelői ára nem 12,10, hanem 15 forint 10 fillér. A különbözeiét egyelőre az állam fizeti, de hogy nem sokáig, az biztos. Az igazi megtakarítási lehetőség a melegvíz-fogyasztás mérésében rejlik, hiszen itt ’ az energiaköltségeket is fizetnünk kell. A Miskolci Vízművek főmérnökétől kapott tájékoztatás szerint a távhőszolgáltaLó vállalat nem zárkózik el az egyedi mérés bevezetésétől. A vízművesek elsősorban a lakásszövetkezetek és a társasházi közösségek esetében számítanak vízóra-megrendelésre. Dunaújvárosban már bemutattak ilyen készülékeket, s ott a szövetkezetek és a közösségek voltak a legnagyobb vevők. Az ok rendkívül egyszerű: a lakásszövetkezeteknél, a társasházi közösségeknél a vízdíj külön tétel, s minden lakó tudja, hogy a pazarlás közvetlen ül az ő zsebére megy. Más a helyzet az állami bérházakkal. Itt ugyanis a lakó Zajvédelmi tapasztalatok egy akusztikai tanulmányút alapján címmel június 28- án, csütörtökön délelőtt tíz órától Berndt Mihály környezetvédelmi szakmérnök tart előadást a Technika Házában. A találkozón szó lesz a zaj megítélésének lakbért fizet, s nem érdekli, mennyi ebből a vízdíj. Sajnos a széthullóban levő állami ingatlankezelésnek a legkisebb gondja is nagyobb annál, mintsem hogy a vízórákkal bíbelődjön. De nem is valószínű, hogy egy ingatlankezelő cég ebbe fektessen pénzt most, amikor nem tudni, milyen tempóban adják el az állami lakásokat a bennük lakóknak. Az azonban bizonyos: ha az állami bérházakból társasházi közösségek lesznek, vevők lesznek ők is a vízórákra. Ügy véljük, hogy a lakásonként; vízfogyasztás-mérés elterjesztése nem lehet csak egy város, vagy egy városi vízművállalat ügye. Ugyanis a melegvíz előteremtéséhez az energia termelés, valamint az új ivó- vizforrások feltárásának a költségeit a nagy állami kassza állja, és erre a célra eddig milliárdokat költöttek el. Bizonyosak vagyunk benne, hogy ha anyagilag támogatnák a vízmérő órák felszerelését — adókedvezménnyel vagy egyéb módon —, ez jobb beruházás lenne, mint bármilyen „vizes” elődje. Ilyesmibe kellene fektetni végre a pénzt, és nem Bős—Nagymarosok, újabb atomerőmüvek és pénznyelő lignitmezők feltárásába... (kiss) pszichológiájáról, a közúti zajról és csökkentésének lehetőségeiről, a vasúti .közlekedés, a városi villamos közlekedés okozta zajról, a teremakusztikai vizsgálatokról, valamint az akusztikában használható új, elnyelő anyagok alkalmazási lehetőségeiről. A zaj csökkentése