Déli Hírlap, 1990. május (22. évfolyam, 99-124. szám)

1990-05-12 / 108. szám

Ma Miskolcon: Sir Veknii Menuhin 1 anácstagi fogadóóra A MISKOLCIAM NAPíS A jegyek már jóval ko­rábban elkeltek a Miskolci Nemzeti Színházban ma este megrendezendő koncertre: a Philharmonia Hungarica együttes hangversenyére, amelynek sztárvendége Sir Yehudi Menuhin hegedűmű­vész. Az együttest Gilbert Varga vezényli. A műsor: Haydn, Franck Martin: Po- lyptyque című szerzeménye és Brahms 1. szimfóniája. A koncert fél 8-kor kezdődik. (Kerényi László felvétele) Kalászemelő az angoloknak A háttéripar jobban jövedelmez XXII. ÉVFOLYAM, 108. SZÁM .1990. MÁJUS 12., SZOMBAT-,'v: - . Belépjen-e a városi tanács egy részvénytársaságba, Vagy sem? Erről folyt a vita a napokban a tanács végre­hajtó bizottságának ülésén. A vállalkozás számos előny- nyeí kecsegteti a várost, hi­szen ha minden igaz, egy százezer!!) négyzetméteres bevásárlóközpont épülne a miskolci déli kapu térségé­ben, vagyis a cementgyár, illetve a lovasiskcla környé­kén. De igen komoly ellen­állásba ütköztek az előter- jawtők, többen a részvény­társasági részvétel ellen emeltek szót. • • \, # 100 000 NÉGYZETMÉTER . Az rt. előzményeiről tud­ni kell, hogy többen komoly ajánlattal keresték meg a tanácsot az NSZK-ból, Ausztriából és Izraelből. Szí­vesen vennének részt nálunk vállalkozásokban, például az említett déli kapu környé­kén. A tanácsnak a birtoká­ban van egy olyan szándék- nyilatkozat, amelynek aláíró­ja megépítené itt az emlí­tett százezer négyzetméteres bevásárlóközpontot. De ah­hoz, hogy ebből bármi is le­gyen, egyebek között közmű- vesíteni kellene a területet. Erre vállalkozhatna a Mis­kolci Ingatlanhasznosító Részvénytársaság, amelynek a tanácson kívül tagja lenne még a Borsodsziráki Bartók Tsz, az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat, valamint egy budapesti cím­mel rendelkező rt., a Sajó Befektetési és Vállalkozási Részvénytársaság is, amely­nek elnök-vezérigazgatója a volt vaskohászati tröszt ve­zér, Tóth Lajos. Az ellenérvek közül a leg­gyakrabban azt ismételték a vb-tagok: tisztázatlan a föld tulajdonlásának kérdése. A kérdéses terület jelenleg a borsodsziráki tsz-é, ám úgy tudjuk, a ’70-evS évek előtt mindig is a városé volt. Dr. Juhász József vb-titkár meg is említette: még az sincs kizárva, hogy egy új föld­törvény esetén ismét önkor­mányzati tulajdonná váljon az ominózus földdarab. Ugyancsak ő említette: vár, hatóan már csak egy hóna­pig működik a tanács, alig­ha helyes, ha döntenek eb­ben a kérdésben, kész té­nyek elé állítva az új önkor­mányzatot. Dr. Sugár János arról beszélt: bár minden Ország szereti, ha nála akar­nak .működő tőkét elhelyez­ni, de annak már nem örül- Mk, ha. azt <a működő tő­ÁRA: 3,50 FORINT két a kereskedelemben kí­vánják befektetni. Itt ugyan, is nagyon hamar megtérül a befektetés, s igen nagy hasz­not visz ki azután az or­szágból. Bar maguk is hangot ad­tak kételyeiknek, a tanács vezetői mégis azon voltak, hogy lépjenek be a rész­vénytársaságba. Ha a ta­nács ezt nem tenné, meg, akadna helyette másik je­lentkező. Ha elkezdődik a terület közművesítése, an­nak nemcsak a környékbe­liek örülnének, de a város is nyerne rajta, hiszen az infrastruktúrára költött pénz nem vész ej — vélekedett dr. Kovács László tanács­elnök, Nem biztos, hogy a külföldi vállalkozó türelme­sen várakozik, amíg dönt a tanács. A részvénytársasági forma lehetővé teszi azt is, hogy a tanács szükség esetén kivonuljon a vállalkozásból. S ha beindul a program, legalább 700 embernek ad­hatna munkát. A tanács az előterjesztés szerint 23 és fél millió forint­tal venne részt a vállalko­zásban. (Dr. Székely László általános elnökhelyettestől hallottuk, hogy a televízió- stúdióra félretett pénzhez nyúlnának hozzá.) Végül is olyan döntés született, hogy bele kell vágni. A végrehaj­tó bizottság 5 millió forint sorsa fölött rendelkezhet, ezért egyelőre csak ennyit szavazták meg a vb-tagjai ahhoz, hogy — mint dr. ko­vács László fogalmazott — elindulhasson a munka. Ar­ról is határoztak, hogy a dolgot mindenképpen a ta­nácsülés elé viszik. • AZ ÖNKORMÁNYZAT JOGA LEGYEN I Kíváncsian várjuk ezek után a tanácsülést. Vajon mit tehet, tehet-e egyálta­lán valamit még ez a tes­tület a részvénytársasággal kapcsolatban? Ügy tűnik, kész tények elé állították a városatyákat. Aligha szavaz­hatnak másról, mint arról, hogy a 23 és fél millió, illet­ve az 5 millió különbözetét is adja oda a város a rész­vénytársasághoz. Sürgősnek tűnt az ügy, ha nem vár­hatták meg a még májusban esedékes tanácsülést sem, hogy ott határozzanak a be­lépésekről. A sietség egyéb­ként nemcsak nekünk tűnt fel. Egy magát megnevezni nem kívánó személy szer­kesztőségünket s az egyik, ugyancsak vórdsunkban megjelenő hetilapot is érte­sítette arról, hogy a rész­vénytársaság a hatalomát­D öbröntei Zoltánnénalc lesz fogadóórája a Katowice út 17. szám alatt levő ál­talános iskolában hétfőn es­te hat és hét óra között. mentést szolgálja. Bizonyos tanácsi vezetőknek van szük­ségük a részvénytársaság. igazgatósági tagságára — ál­lította az informátor. Szerin­te dr. Orosz István tanács­elnök-helyettes lenne az rt. vezetője. A ' Déli Hírlap ter­mészetesen a korrekt tájé­koztatás híve, ezért meg­kérdeztük dr. Orosz Istvánt: igaz-e a hatalomátmeníéssel kapcsolatos vád. így feleit: — Miért meneküljek a he­lyemről? Nem felel meg ez az állítás a valóságnak. Az viszont természetes, hogy ha létrejön a részvénytársaság, annak lesz igazgatótanácsa, s annak pedig lesznek tag­jai, akiket adott esetben a tanács jelöl majd k,i. A vb-ülésen azt is több­ször megemlítették: a térség országgyűlési képviselője is támogatja a tervet. Telefo­non érdeklődtünk Mile Lajos (MDF) parlamenti képvise­lőtől-, aki szintén alaptalan­nak ítélte a hatalomátmen­téssel kapcsolatos informáci­ónkat. Mint mondotta, eleve azzal a kikötéssel is adta támogatását a dologhoz, ha mindig az önkormányzat jo­ga lesz megválasztani, ki képviselje a részvénytársa­ság vezetőségében. Azért is fontosnak tartja egyébként a tanács részvételét a vállal­kozásban, mert így beleszól­hatnak a terület közművesí­tésébe. S bízik benne, hogy figyelembe veszik majd a környékbeliek érdekeit is. (bujdos) Ellicsiztak a diákok Péntekre virradóan szerenád­tól volt hangos a város: taná­raiktól búcsúztak muzsikaszó­val a középiskolások. A reg­geli órákban pedig jó hangu­latban gyülekeztek Miskolc te­rein, a legötletesebb jelme­zekben virítottak ki a munkába indulók tömegéből. A bolond­ballagás már polgárjogot nyert, s versengve ünnepük fel­nőtté válásukat a diákok. Ma pedig meghatóban búcsúznak el az alma matertől, iskolá­juktól: egyenruhájuk ma már a fehér és a matrózblúz, a fe­hér ing, nyakkendő. Képünkön o Zrínyi Ilona Gimnázium vég­zőseinek egy része - még a tegnapi jelmezben. A szakemberek már régen nem a gép-, sokkal inkább az alkatrészgyártásban lát­ják a jövőt. Több jövedel­met hoz a miskolci Mező­gépnek is a háttéripar, amely iránt nemcsak bel­földön nagy a kereslet, ha­nem jelentős exportcikknek is számít. Már ebben az év­ben mintegy 90 millió fo­rintos megrendelésük van, zömmel, NSZK-, svájci, bel­ga és finn cégektől. A külföldi vevők nagy ér­deklődést mutatnak az új típusú hidraulikus munka­hengerek iránt is — hallot­tuk Bialkó István kereske­delmi osztályvezetőtől —, s ez a termék a vállalat ki­emelkedő gyártmánya lett. Angol megrendelések alap­ján készülnek most az úgy­nevezett kalászemelők is. A miskolci Mezőgép te­hát nem a készre szerelt gépekből akar megélni, a részegységgyártásban látja a fejlődés útját. Csakhogy a fejlesztéshez tőke kell, s eb­ből bizony meglehetősen ke­vés van ennél a vállalatnál is. Éppen ezért határoztak úgy, hogy egyik termékük­re, a gépkocsihűtőkre épít­ve, egy nyugatnémet part­nerrel vegyes vállalatot hoz­nak létre; a kezdeti lépése­ket már meg is tették az üzletfelek. A MÁV igénye alapján közös fejlesztésként jött létre az úgynevezett ru­galmas sínleszorító, mint új gyártmány, s ebből az idén mintegy 300 ezer darabra kaptak megrendelést. Az új termék iránt ugyanakkor külföldön is nagy az érdek­lődés. Eddig egyébként a MÁV a sínleszorítót import­ból tudta beszerezni. A mis­kolci Mezőgépnél pedig még időben befejezték a fejlesz­tést, és hozzákezdtek gyár­tásához. A vállalat a hazai gépkocsigyártáshoz is kap­csolódni szeretne, hiszen te­hergépjárművekhez eddig is készítettek hűtőket és fűtő­radiátorokat. A vállalat nevében sze­replő mezőgazdasági jelzőre már csak néhány, erre a célra használt berende^s gyártásával szolgálnak rá, ezek is elsősorban egysze­rűbb anyagmozgatási gépek. Sokkal keresettebb, a Hetill márkanéven jelölt, úgyne­vezett élfelrakott talajműve­lő-eszköz, amelynek három­szor több az élettartama, mint a hagyományosnak. Ta­valy ebből csaknem 15 ezer darabot készítettek, az idén már jóval többre, mintegy 22 ezer darabra kaptak meg­rendelést. A Budapesti Nemzetközi Vásáron tizenhárom eszten­deje ott található a miskol­ci Mezőgép, s ezúttal is új gyártmányukat mutatják be. Itt állítják ki először a nagynyomású, kézitápszi- vattyúá berendezésüket. Ezt főként a nagyobb erőkifej­tést igénylő munkálatoknál használják. V. Zs. Tablók a kirakatban Szemet gyönyörködtető, kedves szokás, hogy így május közepén a diákok fényképeivel díszített tablók sorakoznak a kirakatokban. A hozzátartozók járják a sétálóutcát, hogy büszkén mutathassák nagyra nőtt érettségiző gyerekük. Ar­ra már kevesebben gondolnak, hogy a tablók elhelyezésé­ért nem jár fizetség a szigorú nyereségérdekeltségben dol­gozó üzletek kereskedőinek, akik éppen hagyománytiszte­letből tesznek szívességet, amikor megengedik, hogy a több­nyire amúgy is kicsiny kirakatban elhelyezzék a tablókat. Konfliktusok forrása lett az idén, hogy a tavaszi napsü­tésben az üzlet elé települtek a bolt dolgozói, hogy ott ad­ják el az árut. Ilyenkor ugyanis eltakarják a kirakatot, s ezzel együtt az ott lévő tablókat is. Emiatt aztán néhány szülő felháborodásának adott hangot, s azt is nehezményez­ték, hogy tablók idején miért nem veszik ki az összes árut a kirakatokból. A kereskedő azért nem kér pénzt a tablók bemutatásá­ért, mert haszon számukra, hogy sokan megállnak a kira­katok előtt. De nem lehet tőlük elvárni, hogy közel két hé­ten át ne mutassanak mást az üzlet szempontjából a leg­fontosabbnak ítélt helyen, mint érettségizők képmásait, és nem is kell. A kirakatok ajánlata nem vet árnyékot a ti­zennyolc évesek szépségére, mert a java kínálattal vannak körülvéve, és egyébként is: más megoldás nem kínálkozik. (vadas) Ingatlanliasznosíló Rt. alakulna Miskolcon Kié lesz a déli kapu kulcsa?

Next

/
Oldalképek
Tartalom