Déli Hírlap, 1990. május (22. évfolyam, 99-124. szám)

1990-05-09 / 105. szám

Duci, Vörös Piri és a többiek... r A% Emássz ingyen ad tanácsot (r) úri bácsi imádta a nőket Portás volt a bordélyházban Hogyan spórolhat a fogyasztó? — Szerették a nők, Gyuri bácsi? — Imádtak! Jól öltözött srác voltam én. Túl a hatvanon Gyuri bá­csi szeme még mindig fel­csillan, ha a lányokról esik szó. Nem a mai lányokról, hanem a régiekről. Azokról, akik olyan lámpás-típusú házakban éltek ... Gyuri bácsi imádta a nő­ket, különben miért is töl­tötte volna ideje nagy részét a bordélyházban. Igaz, őt el­sősorban nem az élvezetek hajtották oda, hanem a mun­ka. Portás volt a „nagyház­ban”. De meséljen erről a szép időszakáról inkább a tisztességben megöszült fér­fiú. — Tízéves korom §ta jár­tam a házba, az apám vitt oda. Bádogos volt, és a kály­hákat mentünk minden hé­ten pucolni, én voltam a kis- inasa. Hamar felcseperedtem, önálló lettem, és látva a könnyű pénzkereseti lehető­séget, portásnak álltam be a lámpásházba. — Melyikbe? Ügy tu­dom Miskolcon több ha­sonló „intézmény” volt. — Valóban, volt a Vas­gyárban és az Árpád utcá­ban, a Flórián malommal szemben. No, én ebben dol­goztam. — Hogy nézett ki az Árpád utcai? — Ez volt a város legna­gyobb bordélya, ha jól em­lékszem húsz, vagy huszon­négy szobával, azaz ennyi nővel is. Kétszintes épület volt, felül a szobákkal, alul a szalonnal. Itt táncolhatott, beszélgethetett a vendég a kívánt nővel. Voltak első és másodosztályúak. Az első- osztólyúak csak este, a má­sodosztályúak csak nappal dolgozhattak. A jobbaknak, szebbeknek nappal pihen­niük kellett. Kétféle ház lé­tezett ebből a műfajból: a cincesház, főleg Győrben és Nyíregyházán, ahol a forga­lom után részesültek java­dalmazásban a nők, míg a szabadpénzes házban a szo­bapénz meghatározott ösz- szeg volt, azaz a nő nem volt köteles elszámolni a bevé­telével. Akadt olyan, aki egy éjszaka 35 vendéget is fo­gadott! Egy-egy kapcsolat- felvétel abban az időben — a negyvenes években — négy-öt pengőbe is beleke­rült. Szorozzunk csak. Igen jól meg lehetett ebből élni. Minden ügyféltől általában húsz fillér borravalót kap­tam én is. — Mikor nyitottak? — Éjjel-nappal nyitva tar­tottunk, de a hivatalos nyi­tás este nyolckor volt. Ak­kor lehetett a szebb nőket megtalálni. A szalon éjfél­kor zárt, ott zongora szólt. A vendégnek a gazda szol­gált fél, szeszes italt hivata­losan nem lehetett fogyasz­tani, de a szobákba rendel­hettek bármit. — Milyen volt a forga­lom? Voltak-e különleges vendégek? — Nagyon rossz időnek kellett lenni, hogy ne le­gyen telt ház. Volt forgal­munk szépen, népszerű hely volt ez a miskolci férfiak körében. Katonatisztek, ügy­védek, jól kereső kereskedő­segédek jártak ide, de szí­vesen látott vendég volt a városi rendőrkapitány is. A lumpen inkább a másodosz­tályú nőket kereste fel. Akadt néhány különleges kuncsaftunk is, de talán a legérdekesebb egy ismert ügyvéd volt, aki minden csütörtök éjjel pontban két órakor csengetett, elkiáltot­ta magát, hogy: Cerberus nyiss kaput!, a villanyokat leoltottuk a parancsára, hogy mások fel ne ismerjék, és felment az állandó nőjéhez. Rendelt egy konyakot vagy triple secet, azt kiöntötte és meggyújtotta. A meztelen partnerének el kellett lejte­nie egy táncot a parazsa­kon. Holtrészegre leitta ma­gát és ebből állt minden „szexuális” öröme. Azért annyira részeg nem lehetett, hogy tíz fillér többletfizetést ne vegyen észre ... — Mekkora becsük volt akkoriban ezeknek a nők­nek, és kik voltak a leg­menőbbek? — Szerintem sokkal na­gyobb becsben voltak, mint Itáliai fazon, csak hölgyeknek Olasz vállalkozók bírálata Talán most már nem túl­zás azt állítani, hogy az olasz vállalkozók meghódí­tották a miskolci üzleti vi­lágot. Sorra nyílnak boltja­ik, a pizzatériák és cukrász­dák után egy újabb itáliai vállalkozásról adhatunk hírt. Ebben nem kis szerepet ját­szanak a miskolci kereske­dők sem, mert a Sashalmi és Mattossi Kft., már nevé­ben is hirdeti a koproduk­ciót. A minap tartottak tájé­koztatót tevékenységükről, felsorolván, hogy mindenfé­le kereskedést vállalnak, ön­álló export-importjoggal ren­delkeznek. A SeM néven rö­vidített vállalkozás hívta életre az Ifjúsági Áruházban kialakított részleget, ahol mától a legújabb olasz divat szerint öltözhetnek a (tehe­tősebb miskolci hölgyek. A 2 urakról egyelőre nincs szó, de a Woman’s Club tulajdo­nosa Mario Brandolisio teg­napi látogatása során az Avas Ruhaipari Vállalat munkájával is megismerke­dett, s kilátásba helyezte, hogy itt varratja majd kol­lekciója egy részét. Az első üzletet a tervek szerint több boltnyitás követheti majd Miskolcon is. Sir Yehudi Menni Miskolcon G.yőr és Budapest után Miskolcon is vendégszerepei a Philharmonien Hungarica zenekara. A Miskolci Nem­zeti Színházban május 12-én, szombaton este fél 8 órakor adnak hangversenyt Gilbert Varga vezényletével. Az est szólistája Sir Yehudi Menu­hin, aki Frank Martin: Po- lyptyque (képsorozat) című művét adja elő. A zenehall­gatóság nagy örömére meg­szólal még Haydn: D-dúr szimfóniája, valamint Brahms: 1. (c-moll) szimfó­niája. úgy általában most a női nem. Ezek a kurtizánok olyan elegánsan öltözködtek, hogy senki nem mondta volna meg róluk, hogy mi a foglalkozásuk. Sokan tisztes­ségesen férjhez mentek, méghozzá úriemberekhez akiket ott ismertek meg és a legjobb feleségekké, anyák­ká váltak. Ma is találkozom néhányukkal, példás családi életet élnek. Tiltva voltak a mozitól, a színháztól, de azért a barátaik néha titok­ban elvitték őket szórakozni. A várost se hagyhatták el rendőri engedély nélkül. Az egyik legszebb nő Szilvia volt, a legintelligensebb vi­szont az orosz származású Szonja, aki mindig a nagy klasszikusokat olvasta, de Duci és Vörös Piri is a me­nőbbek közé tartozott. — Voltak stricijeik? — A ház jóhírét meg kel­lett őrizni, verekedésről szó sem lehetett. Igaz, ennek el­lenére néha elcsattant egy- egy pofon a vendégek között, én is kaptam egyszer akko­rát, hogy hat lépcsőt estem fölfelé. A mai értelemben vett stricik, akik ugyan vé­dik a lányokat, de ütlegelik is a pénzért, nem volt. Ba­rátaik segítettek a lányok­nak, ha bajba kerültek, ön­zetlenül, azaz pénzbeli jut­tatás nélkül. — Foglalkozott a „kollé­ganőivel”? — Nem lehetett. Volt egy szeretőm onnan a Jutka, és kész. De azért néha a többi lányt is megkóstoltam ti­tokban. — Bizonyára járt más bordélyházban Is. Melyik volt a legjobb, leghíresebb az országban? — Az ország összes bordé­lyát ismertem, tapasztalat- cseréken jártunk valamsny- nyiben. Még nőket is cserél­tünk frissítésként. Nekem Budapesten a Mezon Frida- féle tetszett a legjobban, ide csak az előkelőség járt. De menő volt a Víg utcai lám­pásház is. A miénknek La- sek Frici katonatiszt volt a a tulajdonosa, neki Sátoral­jaújhelyen is volt egy fiók­üzlete. Miskolcon — ha jól emlékszem — 1954 vagy 1955-ben zárt be az Árpád utcai bordélyház. — Mit szólna hozzá, ha ma is nyílna egy a város­ban? — Szerintem jó lenne. Mindenesetre szétnéznék benne... Temcsi László A villamos energia előál­lítása a világon mindenütt drága. Erőműveket építeni horribilis összegbe kerülő beruházás, s megválasztani a leggazdaságosabbat, egyben az embert, aj környezetet kí­mélő létesítményt tudósokat és szakembereket próbára tévő feladat. Egyes vélemé­nyek szerint iparienergia- racionaiizálási fejlesztések­kel, ami a lakosságot illeti pedig, energiakimélő készü­lékek kifejlesztésével leg­alább egy villamos erőmű beruházási költségét lehetne megspórolni. A nyugat-európai orszá­gokban számos energia- szolgáltató cég működtet olyan irodát, amelynek munkatársai energetikai szaktanácsokkal látják el a kisfogyasztókat. Az Észak­magyarországi Áramszolgál­tató Vállalat szakemberei külföldi tanulmányútjaikon több ilyen tanácsadó iroda eredményeivel ismerkedtek meg, s az összehasonlító eredmények birtokában jog­gal vetődött fel a gondolat, hogy a takarékosság jelsza­vával működő irodáiknak itt is népgazdasági hasznuk le­hetne. Az elhatározásból valóság lett — mondotta tegnap dél­után a Tudomány és Techni­ka Házában Valaska László, az Émász vezérigazgatója, amikor a miskolci fogyasz­tóknak is átadtak egy ilyen energia-tanácsadó irodát. Hatvani György, a Magyar Villamos Művek Tröszt ve­zérigazgatója az avatáson emlékeztetett, hogy elődeink is felismerték, hogy az ener­gia legoptimálisabb felhasz­nálásával pénzt takaríthat­nak meg. Az iparágban dol­gozó idős emberek még em­lékeznek rá, hogy a fővá­rosban miként tanították a polgárokat arra, hogyan kell villamos árammal világítani, fűteni, vagy főzni. Nyugat- Európában ez már gyakor­lattá vált, a tanácsadás a szolgáltató vállalatok mű­ködésének szerves része. Hosszú távú stratégiájában valamennyi cég komolyan veszi ezt azért, hogy úgyne­vezett forrásberuházást spó­rolhasson meg, A tröszt ve­zérigazgatója kifejezte re­ményét, hogy népszerű lesz ez a szolgáltatás, illetve lá­togatott lesz a mellette lévő kiállítóterem. Ebben ugyan­is a hazai gyártócégek az energiatakarékosság jegyé­ben kifejlesztett legkorsze­rűbb készülékeiket ajánlhat, ják az érdeklődők, a vásá­rolni szándékozók figyelmé­be. A tanácsadó munkatár­sai pedig a fogyasztásukról és karbantartásukról tudnak minden lényegeset elmonda­ni. Hangsúlyozta azt is, hogy a kiállítóteremben külföldi OTP-hitelakció MÁJUS 14-TŰL Import mélyhűtőszekrények, valamint minden Orion és Videoton színes televízió, Sanyo és Samsung videorecorder, Tefal olajsütő előleg befizetése nélkül megvásárolható. VARJA ONT a Gála Műszaki Bolt! A Tulipán-tömbben, a Mese cukrászdával szemben. Telefon: 15-775. sjc Egy háztartási gép kímélheti a háziasszonyt, de az sem .árt, ha a villanyórát is kíméli. (Szabán felvétele) gyártócégek is reklámozni tudják majd termékeiket, s ez is a piaci verseny egyik színtere lehet. Most már a kisfogyasztó­kon van a sor, hogy keres­sék fel a Technika Házának 3. emeletén működő energe­tikai szaktanácsadó irodát, ahol díjtalanul kapnak fel­világosítást „zsebbevágó” kérdéseikre. Az iroda hét­főtől péntekig, naponta 8-tói 16 óráig tart nyitva, és hív­ható a 15-084-es telefonszá­mon. O. E. Lemez és jubileumi koncert előtt linn maz Expressz? Ez egy olyan Expressz, amely nem megy. Áll egy­helyben, pihen. Huszonhét év fáradalmait piheni ki a zenekar, de úgy néz ki, ha­marosan sebességre kap­csol. ... A „vezérállásból” Solymos Antal legalább is ezt ígéri: — 1963-ban nyertük meg a legelső Ki mit tud?-ot — mondja az örökvidám és örökifjú Tóni. — Azóta hosszú éveken át futott a szekerünk, azaz a „vona­tunk”. Egyik sláger után jött a másik, kedvelt ben­nünket a közönség. — Melyik sláger nőtt legjobban a szívükhöz? — A Jöjj hozzám, hogyha szeretsz, és a Hull az el­sárgult levél, de a többit is szívesen fütyültük — azaz játszottuk. Abban szeren­csések és termékenyek vol­tunk, hogy szinte egymást ütötték ki a slágereink. — Mikor léptek utoljá­ra a közönség elé? — 1985-ben. Akkor még volt egy nagy sikerű szovjet turnénk. Most is nagyon hiányzik a fellépés, de nem akarunk versenyezni a mai bandákkal. Alig volt ünnep­napunk, kicsit belefárad­tunk a sok turnéba, és szükségét éreztük a leállás­nak. Kicsit kárpótol az a siker, amelyet a Hofi Gézá­val való közös fellépésünk­kor élek, élünk át szinte naponta. — összeáll-e még vala­ha az együttes egy önálló koncert erejéig? — Ezt sokan kérdezik tő­lem. Azt felelhetem, hogy igen. Szeretnénk egy új nagylemezt írni az Expressz- hagyományokat megtartva, de kicsit dzsessz-rockos irányzatot is képviselve. Ugyanebben a „stílusban” 1993-ban a harmincadik év­fordulón tervezünk egy nagy bulit a régi Expressz-tagok- kal. Remélem, jól kimuzsi­káljuk magunkat a hallga­tók örömére. T. L, Természetes Életmód Egyesület Tagtoborzó gyűlést tart csütörtökön délután öt órá­tól kezdődően a Pax Corpo­ris Természetes Életmód Egyesület. A klubesten dr. Füzy. Judit a természetes életmód kialakításáról, dr. Gyárfás Agnes a 300 éve megjelent műről, a Pax Cor- porisról tart előadást. A ta­lálkozóra már négy órától várják azokat az érdeklődő­ket, akik tagjai kívánnak lenni az egyesületnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom