Déli Hírlap, 1990. május (22. évfolyam, 99-124. szám)
1990-05-09 / 105. szám
A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 105. SZÁM 1990. MAJUS 9., SZERDA ÁRA: 3,50 FORINT Hollóstető vendégei Alig több mint egy hete nyitotta meg kapuit a hollóstetői kemping, de már több, mint háromszáz vendéget fogadtak az NSZK-ból és Budapestről. Megérkeztek az országjáró diákok is több mint 40 fős csoportban. Hazánk egyik legmagasabban fekvő, hegyvidéki kempingjében 140 sátorhelyen, valamint faházakban helyezik el a turistákat, ahol 2—4 ágyas szobákban 90 vendéget tudnak egyszerre fogadni. a korábbi években a hollandok keresték fel nagy számban a kempinget, a dánok mellett, az idén is várják érkezésüket. Korszerűsítették a világítást is, és kényelmes környezetet teremtettek azoknak, akik hosz- szabb időt töltenek itt. 4 bizonytalan helyett a jobban fizető biztost választják Elmennek a tanácsiak? Miskolc még szerencsés helyzetben van Szobrok, oheliszkek, utcanevek Határozzanak a város lakéi! H városié rlésiefi bizottság várja a javaslatiét Szobrokat dönt, utcatáblákat feszeget, évtizedeken át tabuként kezelt obeliszkeket fröcsköl be színes festékkel a népharag. Az indulat érthető, az eljárás azonban nem feltétlenül követendő. Jobb lenne, ha a rendszerváltozás e téren is kulturáltan, ha úgy tetszik, európai módon menne végbe. A minap nyilatkozott nemzetközileg is elismert szobrászművészünk arról, hogy ö például inkább visszavásárolná Leninjét, mintsem hogy ledöntsék, tönkretegyék. És persze a pájszerhez, csákányhoz hasonlóan, a festékszóró pisztoly sem igazi megoldás. Ezért hívott életre várostörténeti bizottságot a miskolci tanács, melynek feladata lesz összegyűjteni a lakosság véleményét, majd javaslattal élni: mely utcaneveket kell megváltoztatni, melyik emléktáblát, szobrot lebontani, leszerelni, vagy áthelyezni, hogy az elnevezések, jelképek összhangba kerüljenek a történelmi léptékű változásokkal. Megkezdődött a kirajzás a miskolci tanácsról. Az itt dolgozó szakemberek túlságosan is komolyan vették az országgyűlési választás tavaszi nagytakarításról szóló jelszavait. Most már hiába jelennek meg nap mint nap olyan beszámolók, amelyek arról biztosítják a szakértőket, hogy változatlanul szükség van a munkájukra. Felhőtlenebbnek látják a jövőjüket, ha otthagyják a szak- igazgatást, s máshol próbálnak szerencsét. Mindez, amit most leírtunk, a legújabb miskolci szóbeszéd. A jólértesültek még azt is tudni vélik, hogy javában készülnek a B-Iisták, ám a pártok ezt is rendre megcáfolják. De mi az alapja a pletykának? Valpban otthagyják-e a szakemberek a városházát? — erről kérdeztük dr. Juhász Józsefet. a városi tanács végrehajtó bizottságának titkárát. — Valóban érezhető a nyugtalanság az itt dolgozók között. De ennek nem csupán az országgyűlési választás, illetve a rendszerváltás az oka. Köztudott, hogy a tanács vezetői körülbelül egy éve igyekeznek korszerűsíteni a tanácsi szervezetet. Volt, amikor ezt az itt dolgozók sürgették. De nem lett volna célszerű most megváltoztatni a 30 éve érintetlen struktúrát. Nincs egyelőre önkormányzati törvényünk, így azt sem tudjuk, hogyan változnak majd a tanácsok, mi lesz a munkatársaink feladata a jövőben. Persze azt látni kell, hogy szükség van a tanács korszerűsítésére. A jelenlegi 13 szakigazgatási ág helyett várhatóan 5—6 is elegendő lesz ezután. Tudjuk, hogy megkezdődött a jogszabályok ritkítása is. Márpedig ha megszűnnek a tanácsok államigazgatási feladatai, kevesebb emberre lesz maid szükség a városházán. Teljesen természetes, ha most mindepki találgatja, szükség lesz-e ezután is a munkájára, szerephez juthat-e — és ha igen, hol — a megváltoztatott tanácsi szervezetben. Azt a szóbeszédet pedig, hogy mennyire sokan mentek el innen, az is táplálhatja, az első negyedévig valóban volt egy 20 százalékos létszámcsökkentés. — Hányán maradtak? — A tanácson 156 státusz maradt. Ebből jelenleg 8 nincs betöltve. A városi hivatalnál pedig a 144-ből 6 üres állásunk van. Vagyis a legutóbbi időben 14-en mentek el. — Ügy értesültünk, hogy elsősorban a pénzügyi szakemberek keresik máshol a boldogulást... — Ez igaz. Valószínű, hogy a jelenlegi tervosztályt ösz- szevonják majd a pénzügyivel. S ha az átszervezés ezt a területet érinti, érthető ha innen is elpályáznak. Ráadásul a magánvállalkozások korában az új cégek természetesen érdeklődnek a jól képzett, nagy tapasztalattal rendelkező közgazdászok, pénzügyi szakemberek iránt. Magas fizetéssel kecsegtetik őket. Így nem lehet csodálkozni azon, ha egy bizonytalan tanácsi pozíció helyett a biztos, jól jövedelmező állást választják. Az utóbbi időben egyébként jogi végzettséggel is mentek el tőlünk. Itt szeretném elmondani, hogy a tanácson kereken százan, a városi hivatalban pedig 41-en rendelkeznek felsőfokú végzettséggel. — De ha még többen itthagyják Önöket, igencsak főhet majd a feje a várhatóan szeptemberben megválasztandó önkormányzatnak, hiszen nem maradnak majd szakértői... — Én úgy látom, egy ekkora város már 10 százalékkal kisebb szervezettel, illetve szakapparátussal is működőképtelen lenne. Ráadásul a korszerűsítésnek nem is a leépítés volna a célja, hanem az, hogy a tanács működését rugalmassá tegyük. Ezért azt gondolom, a szakembereknek az új rendszerben is lehet jövőjük a tanácson. — A jól jövedelmező állásokkal szemben mit tud ajánlani a tanács a távozás gondolatával foglalkozóknak? — Az említett 20 százalékos leépítés lehetőséget adott az itt maradók bérének az emelésére. Elsősorban a kulcsfontosságú szakemberek kaptak fizetésemelést. Egyébként Miskolc a szerencsésebb települések közé tartozik a mostani, átmeneti időben is. Az újságokból tudjuk, hogy máshol már működőképtelenek a tanácsi testületek. Itt viszont meg tudtuk tárgyalni, sőt, el is tudtuk fogadni az idei költségvetést. S nem hazabeszélek, ha azt mondom: a megmaradt dolgozók a bizonytalanság ellenére is becsülettel ellátják a feladatukat. Ez megkönnyíti majd az átmenetet, az új önkormányzat dolgát. (bujdos) Az MDF képviselője is ott ült a történészekből, építészekből, városszépítőkből álló bizottság tagjai között, hisz’ a kormányzópárt Miskolcon már életre hívott egy utcanév-felülvizsgáló bizottságot, s a véleményék egyeztetése kívánatos. Meg kell jegyeznünk, hogy e kérdéssel foglalkozott a Miskolci emlékhelyekről, műemléki táblákról, hogy felkészülten fogadhassák a polgárok javaslatait. Már eddig is érkeztek észrevételek a városi tanács címére — mondta el a bizottság ülésén Gipelné Tóth Rózsa elnökhelyettes. Egyebek között azt kérték a miskolciak, hogy a Zenepalota elé, a szovjet obeliszk kun ’ 1 I la BÉLA * jjc Maradjon ez az utcanévtábla? Városszépítő Egyesület vezetősége is, és szintén úgy foglalt állást, hogy jól átgondoltan, szervezetten, a lakosság véleményét messzemenően figyelembe véve keli hozzálátni a munkához, ám minél előbb. A várostörténeti bizottság munkáját megkönnyítendő, a tanács művelődési osztályának munkatársai összeállítottak egy naprakész katasztert Miskolc szobrairól, az Politikatörténet A II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár politikatörténeti előadássorozatának következő része csütörtökön délután öt órától lesz. Ez alkalommal dr. Csukás Zoltán tart előadást Pártharcok a két világháború között címmel,. Fagylalt és filozófia A fagylaltban nincs filozófia, csak víz, cukor, meg miegymás — ez a jeges csemege lényegének egyszerű, de mondhatni idejétmúlt megközelítése. Mert ha az illető cukrász magyar, ám a fagylalt olasz minden ízében, és ezt egy olasz mintára készült cukrászdában árusítják, akkor máris telítődik a fagyi némi filozofikus tartalommal is. Ugyanis az már nem egyszerűen a cukrászat körébe tartozó okfejtés, ha azon meditálunk: vajon miért olyan páratlanul népszerű a nemrég megnyílt miskolci olasz cukrászda jeges csemegéje? A válasz nem kereshető csak a receptúra előírásai között. Mert ez a fagyi tagadhatatlanul jő, de az az igazság, hogy az utóbbi időben már több helyen is lehetett egészen ehetőt kapni. A titok nyitja ennél összetettebb, amely már valóban filozófiai mélységek felé vezet minket. Ugyanis az egyszerű fagylaltozni vágyó nép most először a városunkban, biztos lehet benne, hogy amit a tölcsérben nyalhat, valóban az, aminek hívják: olasz fagyi. Igaz, hogy ezt több helyen is kiírták, hirdették eddig is, de többnyire kiderült í- csak a gép volt olasz, a fagyi pedig magyar porból készült. Az álfagyit pedig nem szeretjük, akkor sem, ha nem is olyan rossz. Azt is mondhatjuk divatos kifejezéssel élve: az olasz—magyar kft. fagylaltjának hitele van. Ez pedig nagy szó, mert a magyar ember a közelmúlt néhány évtizednyi tapasztalatának birtokában nehezen hisz. Még ott cseng a fülében néhai pártvezérünk bölcs mondata, miszerint ő azt szeretné, ha végre minden az lenne ebben az országban, aminek hívják. S lám, ez nem volt pusztába kiáltott szó: a nép megszívlelte amit mondtak neki, és rájött, hogy akár fagylaltról, akár demokráciáról van szó, akkor az igazi, ha valójában az, aminek hívják ... (kiss) helyére kerüljön a Barfók- szobor, a Zója teret pedig nevezzék el Kandó Kálmán emlékére. Az ülésen egyhangú volt a vélemény, hogy a hasonló obeliszkeknek a Hősök temetőjében van a helyük, ha egyáltalán szükség van ott ennyi oszlopra. 1956- ot ma már egyértelműen a magyar nép forradalmának nevezzük, ezért nem maradhatnak a falakon például az akkor „hősi haléit halt” rendőrök táblái. Legyen-e továbbra is útja Kun Bélának. utcanevet is jelölő táblája Krausz Györgynek? — tették föl a kérdést sokak nevében a történészek. A miskolciak bizonyára tudják majd, mit válaszoljanak!... A történelmi szükségszerűség mellett azonban azt is figyelembe kell venni, hogy kegyeletet sérteni nem szabad, és minden változtatás költséggel jár. (Gondoljunk csak egy szobor elköltözteBartók Béla szobra jobban illene a Zenepalota elé. tésére, az utcanevek megváltoztatásával együtt járó teendőkre, melyek messze túlnőnek azon, hogy új táblákat kell csináltatni.) A javaslatokat elküldhetik a miskolciak szerkesztőségünk, illetve a városi tanács igazgatási osztályának a címére. A bizottság további munkájáról beszámolunk. Szó esett az ülésen arról is, hogy az idén 625 éves Miskolc. Bár ez az év ennél sokkal fontosabb események miatt kerül be a történelem- könyvekbe, illik megemlékezni az évfordulóról. Néhány elképzelés máris született: népszerű előadásokat kívánnak szervezni, visszatekintve a mögöttünk hagyott 625 évre, kiállítást rendezhetnek a. városszépí- tők a város fejlődéséről, építészetéről, és az iskolai évnyitókon is szót ejthetnek minderről diákjaiknak a pedagógusok. ajc Már nem pártház, de a csillag eddig még maradt Májusi gomba Naponta 100—150 kilogramm gomba kerül „terítékre” a Búza téri piacon. Ennyit vizsgálnak meg jelenleg a gombavizsgáló szakértői. A májusi gombaszezon a szokásosnál később kezdődött. Ebben szerepe volt az április végi hűvös, szeles, esős ’ időjárásnak is. Ezért csak most került a piacra például a szegfű-, népies nevén a harmatgomba. Máskor ilyenkor már tömegesen •árulják, most még csak mutatóba látható a barna csiperke, melyeket a városkörnyéki réteken is szednek. A hagyományos májusi peresz- kéből is kevés van még. A gombaszakértő az ehetőt az ehetetlentől szétválasztja, de a gomba elkészítésére, eltartására is tanácsokat ad. Külön felhívják a kirándulók figyelmét, hogy a szedett gombából ne csak „mutatóba” vigyenek — hanem az egész mennyiséget vizsgáltassák meg. Csak így lehet elkerülni az esetleges mérgezést.
