Déli Hírlap, 1990. május (22. évfolyam, 99-124. szám)
1990-05-08 / 104. szám
60, 40, 19 esztendeje Miskolcról írták, irtuk Tárlat, híd, lakás REGGELI HÍRLAP, 1930. MÄJUS 9. Egy fiatal és különlegesen tehetséges festőművész mutatkozik be a miskolci műértő közönségnek gyűjteményes kiállításával vasárnap délben. Döbröczöni Kálmánnak hívják a fiatal piktort, akinek ugyan Miskolcon volt már egynéhány, nagyon szép és megérdemelt sikere, munkásságának teljéről azonban a közönség csak ezúttal fog beható tájékozódást szerezni. Kiállítása, amely a Hunyadi utca 2. szám alatti kiállítási helyiségben, vasárnap délben, 12 órakor nyílik meg ünnepélyes keretek között, minden tekintetben megérdemli a közönség felfigyelését és megértő támogatását, mert ilyen robusztus tehetséggel és őszinte művészettel ritkán szoktunk találkozni. A kiállítás anyaga nagyon szép és rendkívül változatos. Olajfestmények és rajzok teszik a kiállítás anyagát, amelyeknek bőséges témagazdagsága és változatossága egyaránt le fogja bilincselni a nézőt. Már itt megemlítjük, hogy vasárnap délután, a kiállítási helyiségben, a Reggeli Hírlap rádiója részletes helyszíni tudósítással fog szolgálni a nézőknek és egyben a hallgatóságnak az olasz—magyar kupadöntő-mérkőzés lefolyásáról. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG, 1950. MÁJUS 18. A Nagyváthy János utcai vasbeton Szinva-hidat a németek — Miskolcról való kivonulásuk előtt — felrobbantották. A robbantás következtében tönkrement híd baloldali hídfőjét teljesen le kellett bontani, míg a másik oldalon az .alap megmaradt. Az ötéves terv keretében nemrég kezdték meg a híd újjáépítését. Az új híd az utca teljes szélességét befogó, közel 20 méter széles vasbetonhíd lesz. Az építésre 350 ezer forintot irányoztak elő. A munkálatok már annyira előhaladtak, hogy a hídfők elkészültek, és most folyik a zsaluzás a vasbetonszerkezet részére. A jövő héten megkezdik a vasbetonrészeknek a munkáját, s az építés befejezése előreláthatólag június 15-re várható. Július közepe táján tartják meg a próbaterhelést, éc akkor adják át a forgalomnak. Népi demokráciánk a lerombolt híd helyett új, és a réginél szebb híddal gazdagítja ismét Miskolc városát. Javában folynak a földmunkái a miskolc-diósgyőr- vasgyári kerékpárútnak is, amivel tehermentesítik a forgalmat ezen az útvonalon. A kerékpárút a Baross utcai új hídtól a Szinva jobb partján vonul, a Damjanich utcáig, és egyelőre ezt az útszakaszt építik ki. A kerékpárút 3,3 méter szélességű, betonburkolatú út' lesz. DÉLI HÍRLAP, 1971. MÁJUS fel. Az idén 1448 lakást építenek fel városunkban. Ebből 1067 a tanácsi bérlakások kategóriájába tartozik, 874 tanácsi, 7 pedig OTP-értékesítésű otthon lesz. E számok önmagukban is elárulják, hogy az idei évre az ötéves lakásfejlesztési program viszonylag szerény hányada jut. Sajnos, még az 1448 otthont sem foghatjuk fel úgy, hogy ennyivel növekszik a lakásszám Miskolcon, hiszen a szanált, illetve szanálandó épületek lakóit is el kell helyezni valahol. Számukra 630 új otthont tartalékolnak. A végrehajtó bizottság tegnapi ülésén is megfogalmazta valaki — bizonyára nemcsak saját nevében — a kérdést: Tekintettel az égető lakáshiányra, nem lehetne-e az ötéves terv első időszakában, főleg olyan területeken építkezni, ahol bontásra nincs szükség? A kérdőjeles javaslat természetesen nem maradt válasz nélkül: a városfejlesztés jelenlegi szakaszában már párhuzamosan kell folynia a terület felszabadítását célzó szanálásoknak, és a még szabad területek beépítésének. Köztudott, hogy 1975-ig jórészt lezajlik a belváros rekonstrukciója, újjáépül az összekötő városrész stb. Természetes, hogy minden, még lakható otthon lebontása miatt sajnálkoznak a környéken élők. Azt is mérlegelniük kell azonban, hogy a gyakran még mutatós külső mögött többnyire teljesen elavult, komfort nélküli lakások vannak. Tulajdonosaik, bérlőik a Diósgyőrben épülő új lakótelepen, vagy később az avasi városrészben kapnak majd korszerű, minden kényelemmel ellátott lakásokat. SZINVA K isszervezete, kft.-k figyelem!- könyvelést,- bérszámfejtést,- anyagnyilvántartást végez, átadott bizonylatok számítógépes feldolgozásával A SZINVA COMP KFT. Miskolc, Bacsó Béla u. 26. Pf.: 142. Telefon: 46-15-291. Érdeklődni lehet dr. Ladányi Gábornénál Kávé a városatyáknak Emlékek a miskolci vendéglátásról Karády utolsó estéje + Diana Ross az annak idején nagy felháborodást kiváltott lenge öltözetben alakítja Josephine Bakert, a második világháború előtti évtizedek amerikai születésű nagy párizsi revüsztárját a róla készülő televíziós filmben. Tanácstagi fogadóóra Fogadóórája lesz Lenkei Balázs tanácstagnak aMÁV- telepi Általános Iskolában május 9-én, szerdán délután feí négykor. r Alig öt éve csak (ez a könyvek életeben nem nagy idő), hogy dr. Oobrossy István, a Herman Ottó Múzeum vezető munkatársa megírta a miskolci vendéglátás történetét, amely a hétköznapi keresztségben a „barna könyv" nevet kapta szé- piabcrna típusú borítójáról. A szerző tollából most további kötet készül e témában, mely hamarosan nyomdába kerül. Arra a kérdésre, hogy valóban ilyen kimeríthetetlen lenne Miskolc vendéglátásának története, a legilletékesebb, dr. Dobrossy István válaszol. — Ha egy ilyen gazdag és szerteágazó témába beleássa magát a történész, akkor inkább az az igazi gond, hogy mi maradjon ki, nem pedig az, hogy mi kerüljön bele a kutatás eredményeiből a könyvbe. — Az 1985-ben megjelent kötet utol orra, hogy folytatása következik, s egy újabb könyv ott kezdi majd kronológiai sorrendben, ahol az első véget ért. Ennek ellenére az új könyv (Miskolc vendéglátásának emlékei a címe) megint csak a régmúltba kalauzolja az olvasót. Mi ennek a magyarázata? — Az első kötet megjelenése, valamint folyamatos közlése a - Déli Hírlapban, olyan „adatlavinát” indított meg, ami i minden kutató álma, seregestül jelentkeztek az adatszolgáltatóik, relikviákkal. írásos és tárgyi emlékekkel, sőt a témába vágó személyes emlékekkel. Ehhez járult az is, hogy számos új levéltári és egyéb forrás vált hozzáférhetővé időközben, így remélem, az olvasók megbocsátják, hogy az új kötet megint csak a távoli évszázadok messzeségébe invitálja őket.- Biztosan megbocsátanak, főként ha az előzőhöz hasonlóan olvasmányos stílusú könyvet vehetnek ismét a kezükbe. Nem veszélyes játék egy történésznek népszerű munkát írni? Nem váltja ki ezzel a szakmai közönség — fogalmazzunk finoman - lenézését? — Már az első kötetet is meglepően jól fogadta a szakma. Én pedig igyekszem magam most is a bevált recepthez tartani: olvasmányosan fogalmazok, ugyanakkor a jegyzetapparátus, a források megjelölése, a lapalji jegyzetek a tudományos közlemények szigorú szabályainak betartásával készülnek, így alkalmasak további kutatómunkához.- Egy ilyen könyv a dolog természetéből következően csak a jéghegy csúcsa: a munka nagyobb része a kutatás. A kívülálló aligha tudja elképzelni, hogyan fog neki a kutató a levéltár irdatlan papirtömegében a munkának. Ha például a kávéházakkal kíván foglalkozni, nyilván nem ütheti fel a katalógust a K betűnél, mint egy közkönyvtárban... — Sajnos, nem. Illetve pontosan ez az igazi szépsége és izgalma ennék a munkának. Vegyük például a kévét. Végigkövetve az árszabások gyűjteményét, 1706itthon ban még nyoma sincs a kávénak a törökországi áruk között. Aztán először felbukkan egy tanácsuiési jegyzőkönyvben, 1721-ben, ahol a városatyákból álló összeíró bizottságot különféle földi jókkal látták vendégül, közöttük kávéval...- Tárgyi emlékek is előkerülnek ilyen régi időkből? — Inkább közvetve. Kávéügyben ezért számtalan hagyatéki leltárt néztem át a nagypolgári családoktól maradt iratok között, míg a XVIII. század vége felé kezdenek felbukkanni a kávé- ivás eszközei. Ezek között a kávédaráló már a modern kor vívmánya, eleinte famozsárban törték a kávészemeket.- Az első miskolci kávéház milyen évszámot Írhatna a homlokzatára, ha még létezne az a homlokzat és az a kávéház? — 1767-et. Ez a dátuma annak a páratlanul érdekes szerződésnek, melynek az eredeti példányát is sikerült fellelni. Ez bizonyos Zsámbok Tamás görög kereskedő és a Diósgyőri Koronauradalom között köttetett. A szerződés — ki tudja, miért — kiköti, ez lehet az egyetlen kávéház Miskolcon. Az épület ma már nincs meg, helyén új ház áll, a Széchenyi úton, földszintjén az Ezermesterbolttal.- Egyáltalán: mikor kezdődött Miskolcon a vendéglátás? — Ezt így aligha lehet pontosan megállapítani, mindenesetre arról van feljegyzés, hogy az 1200-as években a Tapolcai Apátság mellett már egyesek üzletet láttok a vendéglátásban...- Akkoriban tehát - nmi a szolgáltatásokat illeti - nem lógtunk ki az Európa- házból... Ápolók—ef Zámbó —Jugó Tudósok Alternatív est a Gárdonyiban Napjainkra Miskolc rangos helyet vívott ki magának az alternatív zene világában. Szinte nem múlik el hónap jelentősebb koncert nélkül, és a fellépő együttesek is a műfaj krémjét fémjelzik. így történt ez legutóbb a Gárdonyi Géza Művelődési és Alkotóházban is. Az estet, a házigazda jogán a miskolci Ápolók nyitották meg. Róluk tudni kell, hogy nevük mind jobban cseng e stílust kedvelők fülében, az ország más részein is kezdenek rájuk felfigyelni. Műsoruk sokrétű volt. Dalaik azt a törekvést tükrözik, hogy minden olyan zenei elemet, hangeffektust felhasználjanak, ami nem hagyományos, ami elüt az eddig megszokott formáktól. E íratás elérése érdekében nem riadnak vissza disszonáns hangzások, sőt hangok előadásától sem. Jellemző zenéjükre az aszimmetrikus ritmusképietek alkalmazása, a gyakori tempó- és témaváltás. Előszeretettel dolgoznak fel gyermekdalmotívumokat (Sétálunk, sétálunk..., Mekk Elek). Szövegeikben a belső én kivetítődése jelenik meg. Szokatlan szókapcsolatokkal, fordulatokkal operálnak. Nagy teret engednek az ellentétek ütköztetésének. Köztudott, hogy az alternatív zene szövegcentrikus műfaj. Az Ápolók műsorában viszont a muzsika legalább olyan fontos szerepet tölt be, mint a mondanivaló. Talán kevesen tudják, hogy őket nemcsak a kottafejek világa vonzza, hanem a képzőművészet is közel áll hozzájuk. Ez egyébként többé-kevésbé jellemző az alternatív muzsikusok nagy többségére. Programjuk figyelemre méltó volt, a közönség élénk tapssal díjazta a produkciót. A szünetben egy Báró Barangó művésznévre hallgató fiatalember szavalta el egyik zöngeményét. A vers anyira felkeltette a színpadon éppen hangszereit pakoló ef Zámbó István, az ef Zámbó Happy Dead Band névadójának és vezetőjének figyelmét, hogy miután felállt a zenekara, rögtön meg is zenésítették a költeményt. Ezután következett a csapat igazi műsora, amely merőben eltért az Ápolókétól. Jóval hagyományosabb, már- már kommersz (bár ez a jelző sértésnek számít e stíluson belül) zenét hallgathatott a publikum. A fúvósok-' kai megtámogatott muzsika nem is maradt hatástalan. A terem pillanatokon belül óriási táncparketté változott, s ki-ki kedvére koptathatta cipőtalpát. A rock and roll- tól kezdve, a blueson keresztül, a Zámbó úr előéletét idéző régi Bizottság-dalokig, szinte mindent felvonultattak. Az igazán profi zenészek ki tettek magukért, időnként valódi happyzenét játszottak. Számomra a koncert legtöbbet nyújtó együttese az ef Zámbó Happy Dead Band volt. Harmadikként az est fénypontjának szánt Fiatal Jugó Tudósok léptek a világot jelentő deszkákra. Maga a zenekar, amely szokatlan hangszerösszeállítással (dob, basszusgitár, fúvóshangszerek) jelent meg, három tagból állt. őket egészítette ki egy Bada nevű úriember, aki összefüggéstelen mondataival, létramászásával, egy, színpadra hurcolt centrifugaroncs ütemtelen verésével próbálta összezavarni mind zenésztársait, mind a még jelenlevőket. A — jó értelemben vett — agresszív, kicsit punkos zene képzett előadókra vallott, kár, hogy a fent említett „művész” rontott az összképen. * Különböző elképzelésekkel színpadra lépő három zenekart láthattunk ezen az estén. A hangzás nem mindig volt kielégítő., emiatt a szövegértéssel néha akadtak gondok. De aki szereti ezt a műfajt, az mindenképpen jól szórakozott. Bárki megtalálhatta az egyéni ízlésének megfelelő együttest. Ez a koncert kellemes perceket szerzett a közönségnek, és a folytatás sem várat magára sokat. Horváth Szabolcs — Sőt! Visszsatérve a kávéházakra: még Miskolc sem maradt le. Bécs — 1686, Prága — 1721, Párizs — 1672: ezek az ottani első kávéházak születési dátumai, szégyellnivalónk tehát nincsen ez ügyben...- Ma inkább csak a dicső múltat feldolgozó kötetekre lehetünk igazán büszkék: ilyen monográfiák ritkán készültek, és még ritkábban készülnek az országban. Az újabb kötet világra jöttét kik segítették elő, azaz kik adtak rá pénzt? — A vendéglátósok .különös társaság”, ma már egyáltalán nem divatos módon vonzódnák szakmájukhoz, és érdekli őket a szakma múltja is. Ezért könnyű volt támogatókra találnom a Miskolci Vendéglátóipari Vállalatban, a Bükkvidéki Vendéglátóipari Vállalatban és az Unió ÁFÉSZ-ben. — Az új könyv is tartalmaz majd érdekes történeteket, sztorikat. Felidézne egyet kóstolóba? — A Korona Szálló történetéhez elválaszthatatlanul hozzá tartozik, hogy Karády Katalin itt töltötte Lantos Olivér társaságába« az utolsó órákat, majd hajnalban a repülőtérre mentek, s — máig sem tudni pontosan, merre — elrepültek. A könyvemben megszólalnak az akkori szemtanúk: pincérek és szállodások ... Kiss József
