Déli Hírlap, 1990. május (22. évfolyam, 99-124. szám)

1990-05-02 / 99. szám

Szak emberek képzését segítik Egyesületa lépéstartásért Lépést tudunk-e tartani a nyugati országrész fejlődésé­vel, avagy megyénk egyre inkább elmarad? Ez a kér- I dés nap mint nap felvetődik a borsodi emberekben, fél­nek, hogy kölöncként, hátrá­nyos helyzetű térségként könyvelnek el bennünket Keleten és Nyugaton. Ki kell törni ebből az apátiából, meg kell kísérel­nünk lépést tartani a pia­con, a kereskedelemben, az A Magyar Radikális Párt Bor- sod-Abaú.i-Zemplén megyei alap­szervezetétől kaptuk a követke­ző levelet: ,,A Déli Hírlap április 24-i szá­mában közölték a Cicciolina é9 a lámpás házak című írást. A cikkben a következő mondat (is) szerepelt: A szabad szerelmet hirdetem Budapestén is a Radi­kális Párt ülésén. Mivel a mon­dat értelmezhető akként is, hogy Staller Ilona a Magyar Ra­Ma délután: díjtalan oktatásban. Hogyan lehetne elősegíteni a megye társa­dalmi és gazdasági kibonta­kozását? — erről gondolko­dott el jó néhány intézmény, mígnem arra az elhatározás­ra jutottak, hogy a cél érde­kében létrehoznak egy egye­sületet. Nagyvállalatok, iskolák, kulturális intézmények' csat­lakoztak a megyei tanács öt­letéhez, miszerint a megyé­ben folyó gazdasági, tudo­mányos, oktatási tevékenysé­dlkális Párt ülésén vett részt, helyreigazítást vagyunk kény­telenek kérni. Staller Ilonával a Magyar Radikális Pártnak nincs kapcsolata, akárcsak az Olasz Radikális párttal sem. Staller Ilona az Olasz Radikális Párt budapesti ülésén vett részt.” ■get egyesületi formában is támogatni kellene. Bái; az egyesület nevéről múlt heti alakuló ülésükön még nem döntöttek, annyi bizonyos, hogy 15 tagú vezetőség áll az élén, dr. Terplán Zénó akadémikus elnökletével. A csatlakozó intézmények öt­ezer forintos tagdíjbefizeté­séből, valamint a megyei ta­nács által felajánlott három­millió forintból áll egyelőre az egyesület vagyona, de több külföldi partner is ér­deklődött már. Az egyesület ugyanis — ha elfogadja cél­jait —, bármely természetes és jogi személy előtt nyitva áll. A létrehozott vagyon kamataiból például hamaro­san pályázatok útján szak­embereket támogatnak. Kül­földi ösztöndíjak, tanulmány­utak elnyeréséért lehet ver­sengeni a közeljövőben. n. zs. Gyalogosan már közlekednek hí Éj diósgyőri Szinva-iiídon Eiccio'i ifim magyar rád is Amikor pénz volt elegendő, akkor panelerdők építésébe ölték, s mire kiderült, hogy más­ra lenne szükség, kiürült a kassza. Mire megkezdődött az értékmentés, elfogyott a pénz Mi lesz a belvárossal? * Egyelőre nincs tovább — mondják az illetékesek jogtanácsadás Ma délután 4-től 6 óráig lesz díjtalan jogtanácsadás szerkesztőségünkben, a Saj­tóház III. emeletén, A mis­kolciaké a szó royat szobá­jában. Tanácsot ad: Jám- borné dr. Róth Erika. Még a múlt év őszén el­bontották a forgalmi köve­telményeknek már meg nem felelő Szinva-hidat Diós­győrben a Ferenczi Sándor utcában. Az úgynevezett 90 fokos kanyarban lévő közúti híd építését is még a múlt évben megkezdték az ÉÁÉV 12. építésvezetőségének dől­MOST ÉRDEMES ÁRENGEDMÉNYES VÁSÁR mójus 2-től 19-ig az óra- és Ékszer-kereskedelmi Vállalat boltjaiban: 9 szovjet analóg kvarekarórák, 9 kakukkos faliórák, 9 egyes ajándéktárgyak 30 SZÁZALÉKOS ÁRENGEDMÉNNYEL kaphatók boltjainkban. Várjuk Önt az alábbi helyeken:- Miskolc, Széchenyi út 3-9.- Miskolc, Széchenyi út 64.- Ózd, Vörös Hadsereg út 19. FIGYELJE KIRAKATAINKAT! gozói — Mi most a helyzet? — kérdeztük Boncsér László építésvezetőt. A h,íd szerkezete elkészült, s már járnak rajta a gyalo­gosok. A közúti forgalom még nem indulhatott meg, mert a Szinva áradásaira számítva az eredetinél ma­gasabbra kellett emelni a hídszerkezetet, s a hozzá ve­zető út terveit most kaptuk meg. Az eltelt időszak alatt a hídalatti részt kiköveztük, elvégezve ezzel a medererő­sítést, e elkészült a szüksé­ges vezeték is. A befejező munkákat, azaz a hídra ve­zető útfeljárókat is rövide­sen megépítjük, s a nyári hónapokban már ezen ke­resztül bonyolódhat le a közúti forgalom. A mintegy 9 méter hosszú, kétpályás hidat a patak fö­lött úgynevezett KCS geren­dákból építették meg. Ezt a BVM miskolci gyárában készítették. Hasonló szerke­zetet már több, a Szinván átívelő híd építésénél alkal­maztak, s jól bevált. Ez már az ötödik híd, amely a pa­tak fölött épült, s megköny- nyíti az egyre növekvő for­galom lebonyolítását. Az új híd — a forgalomba állítás után — elsősorban a Diósgyőrön át Lillafüredre vezető forgalmat könnyíti meg, teszi gyorsabbá, lénye­gesen tehermentesítve a túl­zsúfolt Győri kaput. Virágművési kiállítása Szép környezetben — a sárospataki művelődési ház galériájában — sok szépsé­get láthat az érdeklődő. Ka- kuk Lajos virágkötő kiállí­tása egészen május 20-ig te­kinthető meg, itt naponta délelőtt 10-től délután 6-ig. A kiállító „virágművész” szándéka szerint ötleteket szeretne adni a virágkötészet kedvelőinek, és fontos célnak tartja a közízlés formálását is. Ami egy ideig csak ború­látó jóslatként terjedt, az nemrégiben a város idei költségvetésében hivatalosan is kimondatott, leírattatott: leáll a miskolci belváros megújítása, rehabilitációja. Hogy mit jelent ez a gya­korlatban? Valójában nehéz elképzelni, hogy a tökélete­sen lerobbant, lerongyoló­dott belvárosi házak, ame­lyek évtizedek óta várnaka felújításra, lehetnek-e még ennél is jobban lepusztulva. Sajnos, meg fogjuk látni, hogy lehetnek. Ma ugyanis az a helyzet, hogy az idén már új épületfelújítást pénz híján nem tudnak indítani a városban, csak a meg­kezdetteket fejezik be, azok közül is jó néhányat lassít­va, ahogy telik majd rá a város kasszájából. • KIBIRJÁK-E? Hiába várják majd a ta­tarozókat azon Széchenyi utcai házak lakói, akik már azt hitték, hogy hamarosan megkezdődhet a felújítás. A Tulipán-tömb után követke­zett volna a Kiosz-tömb, azaz a Munkácsy utcától a „lábasházig”, a Korvin Ot­tó utcáig terjedő utcasza­kasz megújítása. De ennek is befellegzett egyelőre, mindössze arra futja az erő­ből, hogy a Korvin Ottó ut­cai részen megépülhet a kisiparosok üzletháza, és ez­zel eltűnik egy rút tűzfal. De. hogy a tűzfal mögött mi van, arról jobb nem be­szélni. Ha valaki jól körül­néz ezekben a házakban, udvarokon, lakásokban, szin­te alig hihető, hogy a fa­lak kibírjanak még jó né­hány évet, amíg újra lesz pénz a további felújítások­ra. • ELFUSERÁLT FEJLESZTÉS Az egyik legnagyobb gond: mint mindenünnen, erről a területről is kivonul az ál­lam, és ma a város töredé­két kapja az épületfelújítá­sokra szolgáló hajdani álla­mi támogatásnak. Saját erő­ből meg nem futja többre, mint arra, hogy amit eddig II Cirmli tana és a Untai láncok A Budapesti Kórus és a Miskolci Szimfonikus Zene­kar előadásában ma este fél 8-tól a Miskolci Nemzeti Színházban újra felcsendül Orff népszerű Carmina Bu- ranája, A szólóénekesek; Csonka Zsuzsa, Gerdesits Ferenc és Kovács Pál, az Operaház magánénekesei, az est folyamán hallható még Kodály Galántai táncok cí­mű műve. A koncertet Ko­vács László vezényli. __ elkezdtek, azt befejezik a belvárosban. De’például nem jut pénz két Blaha Lujza utcai épület felújítására, s ez azt jelenti, hogy ezekről, a város múltjának egy-egy darabját jelentő, a régi Di­ósgyőrből megmaradt házak­ról akár le is mondhatunk, mert az ott élők egyszerűen széthordják... Talán nem túlzás: Mis­kolc egyedül áll azzal ebben az országban a vidéki váro­sok között, hogy így hagyta tönkremenni belvárosát. Az utcán járva úgy érethetjük, hogy ezt a várost fogják mutogatni az elfuserált vá­rosfejlesztés iskolapéldája­ként. Miiközben a többi vá­ros Egertől Pécsig szép osendben megújította belvá­rosát, Miskolcon nyomorne­gyedet csináltak a város egyetlen főutcájából, és okos értékmentés helyett hagyták halálraítélve pusztulni a vá­ros szívét, mert értéknek az őrült tempóban, és őrült pén­zért épülő panelgettókat tar­tották. • ELKÉSTÜNK Ma itt állunk egy lakóte­lep-várossal, a szívében egy félig elpusztult belvárossal. Amikor, ahogy mondani szo­kás, „úgy alakultak a körül­mények”, azaz változott az országos és helyi irányítás, más. emberek, más elvek vezéreltek lenn és fenn, megkezdődhetett egy érték­mentő folyamat, meghirdet­ték a belváros rehabilitációr ját. De Miskolc tragédiája, hogy mire itt a Szinva két partján az értékmentés na­pi gyakorlattá lehetett, elfo­gyott a pénz. Amikor el­kezdődött a belvárosi reha­bilitáció, sokan azt mond­ták, hogy a huszonnegyedik órában vagyunk. Ma úgy tűnik, rosszul becsülték fel a helyzetet: az óra akikór már mást mutatott, a mun­ka jóvátehetetlenül későn kezdődött meg. S hogy mi lesz a belvá­rosunkkal, ahol most már a sétálóutca bebútorozására sincs pénz? Államkasszától, adóktól, költségvetési bű­vészmutatványoktól és re­formtól, új városatyáktól sem várható csoda. Egyetlen esély az, ha végre megenge­dik. hogy az a gyarapodni vágyó réteg, amely eddig csak boltsufnit építhetett a lépcsőházi zugokba, befek­tetheti tőkéjét és költhet a belváros megújítására. Ha ez a fordulat nem sikerül, ak­kor jobb, ha megbarátko­zunk a málladozó házak lát­ványával, no, persze, ha az öreg épületek lábon kibírják az elkövetkezendő éveket. (kiss) >|c Vajon állva maradnak-e a házak, amíg újra indul a fel­újítás? (Kerényi László felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom