Déli Hírlap, 1990. május (22. évfolyam, 99-124. szám)
1990-05-30 / 123. szám
Pazarlónak tarifák a mi szegény egészségügyünket... Ez Amerik Fordított úton farunk? • Operáció előtt beszélget a beteggel • Isiiig elfut a szakvizsgáig Amerika: a szuperkontinens, a csodás jólét és a határtalan demokrácia hazája. Parányi suny sincs ezekben a jelzőkben, hiszen Amerika valóban a legek országa. Vajon mit kereshet ott a magyar orvosok egy kis csapata, tanulmányozva az USA egészségügyét? Nos, a tizenöt magyar orvos jelentést készít a magyar kormánynak arról, mi az, ami hasznosítható itthon a tengerentúlon látottakból. Dr. Berkő Péter, a Semmelweis Kórház osztályvezető főorvosa két másik miskolci kollégájával együtt tagja volt az utazó csapatnak: — Mindent a pénz mozgat az amerikai egészségügyben. Ez részint jó, mert abszolút érdekeltséget teremt. Hiszen érdekelt az állampolgár az egészsége megőrzésében, a kórház a minőségi ellátásban, az orvos a makulátlan, magas színvonalú munkában és a biztosító társaságok az egész egészségügyi gépezet hatékony működésében. Ugyanakkor megvannak az árnyoldalak is, ugyanis az igazán szegények számára — ők a betegbiztosítással nem rendelkezők — elérhetetlenek a minőségi egészségügyi szolgáltatások. Egyébként is drága dolog betegnek lenni. Jellemző a kinti szemléletre, hogy a mi egészségügyünket szegénysége dacára pazarlónak tekintik. Például azért, mert míg nálunk mindent a kórházakban akarunk megoldani, ami a legdrágább módszer, ott kinn a háziorvosi, családorvosi rendszer működik, s csak akkor kerül a beteg kórházba — és csak annyi időre, — amikor és amennyire okvetlenül szükséges. Itt megint- csak az érdekeltségre kell, hogy_ utaljak, ugyanis a biztosítótársaságok szervezik az egészségügyet. ■ Arról felesleges beszélni, mennyivel jobban fel vannak szerelve ä kinti egészségügyi intézmények, hiszen Amerika, az Amerika. De mi az, ami nem fogható meg pénzügy, gazdasági kategóriaként? — A rengeteg korszerű műszer láttán azzal vigasz- ta'gattuk magunkat, hogy az egészségügy emberi oldala nálunk jobb, humánusabb, de kiderült, hogy ez nem így 1 van. Csak egy példa a sok közül: ott az operáló orvos a műtét előtt a műtőben beszélget a beteggel, a műtét után pedig a hozzátartozókkal. Nem a seb be- varrása a műtét vége, hanem a lelki szálak elkötése. Arról nem is beszélek, hogy kifejezetten kérik a családot: bármikor látogassák a betegeket. Nincs mindenféle bürokratikus rendszabály, mert az az elv: az első a beteg, a polgár érdeke, és csak utána jön az egészségügyi szervezeté, az orvosé. ■ Azt mindenki tudja, hogy kinn szó sem lehet hálapénzről, mert az orvosok önálló vállalkozók, akik abból élnek, hogy gyógyítanak, nincs szükség az itthon megszokott, fű alatti üzletelésre. Egyszer talán megérjük, hogy itthon is így lesz. De vajon a magyar orvosok esetében csak a technikaigazdasági körülmények rosszak, és a szakmai tudással, a képzéssel minden rendben van? — Ügy láttuk, hogy a mi általános orvosi képzésünk elfogadható, de a szakorvosi képzés már nem. Nálunk ugyanis egy műtétes szakmában úgy juthat el valaki a szakvizsgáig, hogy csupán négy-öt műtétet végez. Kinn csak akkor lehet szakorvos valaki, ha bármilyen, szakirányú műtét elvégzésére önállóan alkalmas. Ráadásul ezt a szakképesítést hat- tízévenként meg kell újra védenie, és ha nem sikerül, a biztosító társaság törli a listájáról, ami pedig anyagi csődöt jelent. ■ Említette, hogy ebből a „szuper-egészségügyből” 37 millió ember, a szegénysége okán kimarad. Ezt hogyan magyarázzák? — A biztosítás nélküliek megkapják a minimális egészségügyi ellátást, de mást nem. Mi azt hallottuk, hogy mostanában támad föl a nemzet rossz lelkiismerete emiatt. Ügy fogalmaznak: a társadalmuk most halad a szocializáció felé, mert már elég gazdagok hozzá, hogy ezt megtehessék. Szerintük mi leírtunk egy vargabetűt: a szocializációval kezdtük, gazdasági alapok nélkül, s most a csődhelyzetben fordított pályán járunk, azaz a szocializációtól haladunk a tiszta piacgazdaság felé, hogy előteremtsük a gazdasági alapokat. Reményíeljes a halár Elmúltak a fagyosszentek, s bizakodva állapították meg a mezőgázdák, hogy nem tettek kárt sem a város környékén, sem pedig a megyében a terményekben. Károsodás nélkül vészelték át a májusi fagyos napokat mind a szántóföldi növények, mind a gyümölcsösök, de nem esett kár a szőlőkben sem. Ami külön öröm volt a mezőgazdaságban dolgozóknak, hogy az április végi csapadékos napokat követően bőséges eső hullott májusban is. S ha ez a talaj hiányzó vizét nem is pótolja teljesen, ahhoz elegendő volt. hogy elősegítse a növényzet fejlődését. A határszemlét tartók örömmel tapasztalhatják, hogy erőteljes, haragos zöld az őszi búza, amely már kalászok de jól fejlett a többi kalászos is. Ha az idő kitart, akkor az aratásra is korábban kerül sor, mert a természet mintegy három héttel előbbre jár. Változatos képet mutatnak a gyümölcsösök. A városi ember a piacon tapasztalhatja, hogy késnek a májusban szokásos gyümölcsök. Eper bőségesen kapható, de csekély mennyiségben kerül piacra a májusi cseresznye, s mutatóba találni csak egrest, azaz pöszmétét. Hovatovább majdnemhogy több a déligyümölcs, mint a hazai termésű friss áru. Könyvművészet A Miskolci Városi Könyvtár a Lévay József Könyvtár anyagából rendez kiállítást, A 16—18. század könyvművészete címmel. Csütörtökön délután 5 órakor a József Attila Könyvtár kiállítótermében Hubay László nyitja meg a tárlatot. Csak egy mondat a doktor úr szavaihoz: valóban a jövő legnagyobb kérdése Magyarországon: sikerül-e úgy piacosítanunk, hogy eközben ne veszítsük el az összes szociális értékünket, ne a törvényszerűen áldozatul eső néprétegek hátán meneteljünk á gazdagabb jövő felé ... (kiss) A MISKOLCIAK NAPILAf XXII. ÉVFOLYAM, 183 SZÁM 1990. MÁJUS 30., SZERQA ÁRA: 3,50 FORINT Élesztgetik a várva várt vonalakat Hol dolgoznak a telefonszerelők? A telefonkötvényes területeken júniusban és júliusban intenzivebben folytatódik a telefonvonalak előszerelési munkája. Mint már korábban hírül adtuk, a tervezettnél korábban fejeződik be a miskolci régióközpont üzembe helyezése, ami lehetővé teszi, hogy még az év végére több ezren élő készüléket kapjanak, ha már megvásárolták a kötvényüket. Ez a sok bekapcsolás csak akkor válik lehetővé, ha a hálózati szerelők és a távközlési üzem munkatársai elébe mennek a nagy teljesítményű központ átadásának, s már kipróbált vonalakat kötnek majd rá. Az elkövetkezendő két hónapban tehát a Szentpéteri kapui, a Győri kapui és a selyemréti lakótelepen számíthatnak arra a telefonra várók, hogy a szerelők már készülékkel jelennek meg a lakásukban, s azt ki is próbálják. A Szentpéteri kapui családi házas területeken már be is fejeződött ez a próba- üzemeltetés, s bizony, a t élő, csörgő készüléktől jó né- hányan már nem is akartak megválni, szerették volna, ha már ott marad. Erre azonban még nincs meg a műszaki lehetőség. A vezetékvégeket most leszigetelik, de már a negyedik negyedévben bizonyosan és véglegesen üzemelő készülékük lesz. Azok a szomszédok, akik látták a komoly előkészületeket, többnyire kedvet kapták a kötvényvásárlásra, hiszen a korábbi ígéret szerint hosszabb időre kellett volna lekötni a pénzüket, telefonra várva. Most viszont, amikor felgyorsultak az ezzel kapcsolatos események, azok is korábban juthatnak telefonhoz, akik még ezután vásárolják meg a kötvényüket. A leendő telefontulajdonosok közül többen a világmárkás. jó minőségű Philips készülékei már meg is vették a városi távközlési üzem Jókai utcai hivatalházában, hogy már ezzel próbálják ki a szerelők a várva várt vonalat. O. E. >|c Nemcsak új szakmát tanulnak, de gyakorlatilag új életet is kell kezdeniük az átképzösöknek . .. (Herényi László felvétele) Legalább egy jó szét várnak A szakszervezet nem kíváncsi az átképzőtökre? ötezer ember van Borsodban állás nélkül — hallottuk a napokban a rádióban. Már az is elkeserítő, hogy ennyien várnak munkára. Nem könnyű annak a sorsa, akit elbocsátanak, hiszen gyakorlatilag új életet kell kezdenie, ráadásul közülük jó páran méltán érezhetik úgy, hogy a társadalom számkivetettjei, senki sem törődik velük ... Erről győzött meg bennünket az az elszomorító írás, amelyet Vester Csaba, a miskolci villanyszerelő-át- képzőtanfolyam egyik tagja juttatott el szerkesztőségünkbe. Arról számol be — a többi között — levelében, hogy már nyolc hónapja át- képzősök, de még egyetlen szakszervezet sem jelentkezett náluk, hogy volna-e szükségük valamire. Márpedig úgy érzik, igencsak rászorulnának a segítségre. Tapasztalják, mennyire kiszolgáltatott helyzet az övék. Példákat sorol az írás. Ebből megtudhattuk, hogy amúgy is kevés a járandóságuk, 4400 forintot kapnak kézhez, s ráadásul a szerződésben meghatározott időpont után. De még számos tényező késztette arra Vester Csabát, hogy leírja: ha már a szakszervezeteknek nem jutott eszükbe megke>|c A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógynövény- és Drogéria Intézete az alkoholról való leszokást segítő gyógynövény-keveréket kísérletezett ki. A Dezalko teakeveréket a pásztói -Mátramed GT-ben állítják össze. resni őket, a miskolci vll- lanyszerelő-átképzőcsoport nevében arról tájékoztatja a szakszervezeteket: készek gyarapítani a táborukat. Hogy mit fűzhetnénk mindehhez? Természetesen furcsálljuk, hogy a független, s kevésbé független szakszervezetek, miközben egymást túllicitálva győzködik a közvéleményt, miszerint ők valóban a munka- vállalókért vannak, megfeledkeznek a munka nélküli átképzősökről. Pedig nekik olykor egy-egy jó szó is sokat számít. Ezt bizonyította be az a vizsgálat, amelyet a közelmúltban végzett megyénkben két szociológus. Szabó Györgyné és dr. Pan- kucsi Márta. A munkanélküliek átképzését vizsgálva, azt vették észre, hogy akikkel rendszeresen elbeszélgettek, illetve, akiknek figyelemmel kísérték a sorsát, azoknak az 56 százaléka sikeresen elvégezte a tanfolyamot. Akik viszont nem vettek részt a kutatásban, azoknak csak 11 százaléka járt szerencsével. A két szociológus ebből olyan következtetésre jutott: pusztán az, hogy valakik számára fontosak lettek, valaki érdeklődik a sorsuk iránt, jobb teljesítményre ösztönözte az átképzősöket. Ugyanezt a jelenséget egyébként korábbi külföldi vizsgálatok is igazolták. Ami a borsodi kutatást illeti, ennek az eredményei hozzáférhetőek, a dokumentum a megyei tanácson megtalálható. Reméljük, előbb-utóbb valamelyik szakszervezet majd csak megismerkedik ezzel az anyaggal... (bujdos) Tanácsiatok fogadóórái Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Lőrincz Zoltán, a Mátyás király utcai általános iskolában. 18—19 óra között; Gömöri József. Gajdos Rezső és Fényes Tibor, az MSZP politikai centrumában (Marx Károly u. 49. sz.), 16 órától.
