Déli Hírlap, 1990. április (22. évfolyam, 76-98. szám)

1990-04-12 / 85. szám

I I ■ Befejeződtek Göteborg­ban a 17. asztalitenisz Eu- rópa-bajnokság csapatkiiz- delmei. A döntőket tegnap játszották le. A magyar női csapat a csehszlovákokkal mérkőzött az aranyéremért. A mieink — Bátorfi Csilla és Wirth Gabriella — 3:0 arányban diadalmaskodtak, így övék lett a legfényesebb medál. A magyar férfiak a franciákkal játszottak teg­nap délelőtt az ötödik he­lyért. Sajnos sima, 5-0-ás vereséget szenvedtek, így csak a hatodik hely lett az övék. ■ Edzőmérkőzést játszott tegnap a Borsodi Építők Vo­lán SC labdarúgócsapata. A miskolciak ellenfele a Kassai Postás együttese volt. A vendégek a szlová­kiai harmadik ligában ját­szanak. A mérkőzésen egyik csapatnak sem sikerült gólt rúgnia, így a kilencven perc 0-0-ra végződött. A találkozón szóhoz jutottak azok a játékosok is, akik az elmúlt hétvégi bajnoki meccsen nem léphettek pá­lyára. Veres, Bodnár, Tóth Miklós és Balogh megfelelő teljesítményt nyújtott. ■ Kötöttfogású birkózó- versenyt rendeznek szomba­ton délelőtt tíz órától a DVTK birkózócsarnokában. A serdülő korosztályú spor­tolók a megye egyesületei­től érkeznék. A piros-fehé­rek mintegy harminc ver­senyzőt indítanak. Rajtuk kívül Kazincbarcikáról, Sá­rospatakról, valamint Sátor­aljaújhelyről várnak birkó­zókat. ■ Szerződést bontottak BartosovávaJ, a DVTK Szlo­vákiából igazolt kosárlabdá­zójával. A döntést a szak­osztályvezetés javaslatára hozta meg a piros-fehér klub vezetése. A szerződés fel­bontásának indoka az volt, hogy a kassai center nem olyan teljesítményt nyújtott a mérkőzésen, amilyet vártak tőle. Bartosova már elutazott Miskolcról. ■ A DVTK kosárlabda­csapata folytatja az edzése­ket a rájátszás befejezése után. A piros-fehéreknek ugyanis még egy mérkőzést kell játszaniuk a tizenhar­madik helyért. Ennek idő­pontja, valamint az ellenfél még nem ismeretes. A csa­pat egyébként ma utazott el Kassára, ahol a Lokomotiva Kosice gárdájával játszik edzömérkőzést délelőtt és délután. Király Sándor, ve­zető edző, csak hét játékost vitt magával a szlovákiai városba: Turskát, Lakosát, Perényit, Molnár Krisztinát, Molnár Annát, Novákot és Szilágyit. ■ Mint ismeretes, a Bor­sodi Építők Volán SC NB III-as labdarúgócsapata el­adja a hazai mérkőzéseinek kezdőrúgásait. A BÉV SC szombaton délután fél négy­kor a Hajdúszoboszló együt­tesét fogadja. A találkozó első labda érintése már el­kelt. Ezt Farkas Ferenc fog­ja elvégezni. ■ Mike Tyson, a nehézsú­lyú világbajnoki címétől megfosztott öklöző június 15- én ismét a szorítóba lép. Mérkőzését az egyesült ál­lamokbeli Las Vegasban ren­dezik majd meg. Egyelőre még nem lehet tudni azt, hogy ki lesz a profi sportoló ellenfele. Hawaii-ban már járt, Barcelonába készül 0 \ Úszik, és biciklizik... Kropkó nyugatnémet klubnál versenyez 3|e A versenyző és bringája. Reméljük Kropkó Péter a mis­kolci Bolyai Triatlon-versenyen is elindul. (Szabó István felvétele) Manapság, ha valaki azt a szót hallja, hogy triatlon, vagy magyarosabb nevén hármaspróba, nemigen kap­ja fel a fejét. Nálunk még aiig-alig épült be a köztu­datba, hogy létezik egy ilyen sportág, amelyben úsznak, futnak és kerékpá­roznak megállás nélkül. Ha valaki Kropkó Péterről ol­vas, az előbbiekhez hason­lóan legfeljebb a vállát vo- nogatja, ha azonban az il­lető járatos a triatlonban rögtön tudja, hogy Magyar- ország jelenlegi első számú hármiispróbázójárói van szó. Itthon legyőzhetetlen, a nemzetközi mezőnyben is bizonyította tehetségét, ő már megjárta a csúcsot is, hiszen eddig két alkalom­mal szerepelt Hawaii-ban az Ironman világbajnoksá­gon. Aki hallott már erről a versenyről, az tudja, hogy a táv puszta teljesítése is óriási sportteljesítménynek számít. Nem is beszélve ar­ról, hogy milyen aktív fel­készülés kell ahhoz, hogy valaki nekivágjon egy ilyen küzdelemnek. Kropkó Pé­terről azt is el kell monda­ni, hogy városunk szülötte és ma is itt edz, készülve az újabb triatlon-versenyidény- re és a következő világbaj­nokságra. Ebből az alka­tomból kerestük fel, hogy beszéljen arról: mi történt vele a múlt októberi hawaii verseny óta: — Hawaiiból hazatérve pihenő következett, hiszen igen hosszúra nyúlt a ta­valyi versenyidény. Nyáron minden hétvégén verse­nyeztem itthon és külföldön. Közben edzenem is kellett, készülve az Ironman-re. Természetesen az volt az idény csúcsa. Minden fá­radsága ellenére óriási örö­möt jelent, hogy az ember végigcsinálja a távot. En­nek a jelentőségét, talán akkor lehet felfogni,. ha va­laki tudja, hogy milyen ér­zés hosszú távú úszás és kerékpározás után még egy maratoni távot is lefutni. Sajnos az örömbe egy kis üröm is vegyült, mert ha­zafelé a repülőgépen elve­szett az összes felszerelésem, A kár nemcsak pénzbeni értékében nagy, de azóta csak sokkal gyengébb mi­nőségű eszközökkel tudok edzeni, ami megnehezíti, a felkészülést. Sajnos a mai napig nem kaptam vissza a sporteszközeimet és még kártérítést sem akar fizet­ni a Malév. — Ha már a felkészü­lésnél tartunk, hogyan edz ma egy élvonalbeli triat- lonista? — A sportág még nagyon fiatal, alig 10—12 éves múlt­ra tekint vissza. Igaz, Ame­rikában több triatlonista van, mint például öttusázó, és Nyugat-Európában is kedvelt sportágnak számít. Hazánkban azonban alig né­hány éve rendeznek hármas- próba-versenyeket. Még nem alakulhatott ki biztos recept a felkészüléshez. Természe­tesen nincs ez másként Nyu­gaton sem, minden sportoló a saját elképzelései szerint készül. Én naponta körülbe­lül 4—5 órát edzek. Alkal­mazkodnom kell a lehetősé­gekhez, hiszen nem mehe­tek bármikor úszni. így ehhez kell igazítanom a többi sportágat. Általában hetente 6 napot töltök a fel­készüléssel, 'utána egy pihe­nőnap következik. A napi beosztásom a következő: reggel futás, délben kerék­pározás, este úszás. — Mit mutatnak a fel­készülési eredmények? — Ügy látszik, jól sike­rült az alapozás. A tavalyi eredményeimhez képest kö­rülbelül 2—3 percet fejlőd­tem 2 órás versenyre értve. Tudni kell ehhez azt is, hogy a múlt évben az EB-n 4—5 perccel kaptam ki a győztestől. — Ki fedezi a felkészü­lés és a versenyek költ­ségeit? — Én tulajdonképpen egy félprofi versenyző vagyok. Jelenleg a szüleim fedezik a megélhetésemhez szüksé­ges dolgokat. A versenyek költségeit szponzorok adják össze. Sajnos, mivel nincs menedzserem, saját magam­nak kell támogatók után járnom. Ezek mellett nem könnyű az edzéseket is ren­desen végezni. Két éven át, 1989 decemberéig a Holló­házi Porcelángyár támoga­tott pénzzel. Most a Lehel Hűtőgépgyár, a miskolci Üttörő megyei úszóhaj- nokságot rendeznek szomba­ton délelőtt fél tíztől a di­ósgyőri Miskolc Városi Uszo­dában. Érkeznek versenyzők Sárospatakról, Ózdról, Le- ninvárosból, Encsről és Ka­zincbarcikáról. A miskol­ciakat a Vízművek SC és a Postás SE úszói képveselik. Itt lesz negyven francia ver­senyző is, akik indulnak majd a versenyen, eredmé­nyük azonban nem számít ITM cég szponzorál, és tár­gyalok a Borsod Távhővel is. Hozzá kell tennem, hogy szerződésem van egy mün­cheni profi triatlonistákat foglalkoztató egyesülettel. Tőlük kapom a felszerelé­sem. Nyáron, júniustól szep­temberig az ő rendelkezé­sükre kell állnom, az ő szí­neikben fogok versenyezni. — Meddig lehet folytat­ni ezt a sportot és mit szeretnél még elémig — Nincs felső korhatár, a jelenlegi . hosszútávú világ­bajnok 39 éves; a rövidtá- vúak legjobbja 36. így előt­tem is még hosszú «pálya­futás állhat. Legnagyqbb ál­mom most az olimpiára ju­tás. Az 1992-es barcelonai olimpián már nagy valószí­nűséggel rendeznek triatlon- versenyt, és ezen én is sze­retnék részt venni. Ez le­hetne pályafutásom csúcsa. — Sok sikert hozzá! Szaniszló Bálint bele a pontversenybe. Az úszóbajnokságot a Tüzép-te- lep és Fészek Áruház szpon­zorálja, amely ezzel újabb, évente elnyerhető kupát ala­pít. A verseny esélyesei a Miskolci Vízművek SC spor­tolói. Az úszónapon az ama­tőröknek is rendeznek ösz- szecsapásokat csakúgy, mint két héttel ezelőtt. Az érdek­lődők ötvenméteres női és férfi mellúszásban indulhat­nak, a fiatalabb és az idő­sebb korosztályokban. DELI HÍRLAP. — A miskolciak napilapja. — Kiadja'. a Déli Hírlap Kft. Miskolc, Bajcsy-Zslllnszky út 15. 3527. — Felelős kiadó: békés DEZSŐ főszerkesztő-ügyvezető. — Szerkesztőség: Miskolc, Bajcsy-Zslllnszky út 15. 3527. Pos­tacím: Miskolc. 3501. Pf.: 39. Telefonközpont: 38-941. Titkár­ság: 18-223. Bel- és várospolitikai rovat: 18-227. Gazdaság­politikai rovat: 18-224. Levelezési rovat; 18-225. Kultúrpoli­tikai rovat: 18-226. Sportrovat: 18-222. Telex: 62342. Telefax; 18-225. Hirdetésfelvétel: Miskolc. Széchenyi út 15—17. Tele­fon: 16-213. — Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bár­melyik hirlapkézbesitő postahivrtálnál, a hfrlapkézbesitők- nél, a posta hírlapüzleteiben ás a Hírlapelőfizetési és Lap­ellátási Irodánál (HELIR). Budapest V.. József nádor tér 1. — 1908 — közvetlenül vagy postautalványon, valamint át­utalással a Postabank Rt. 219-98636 pénzforgalmi lelzőszám- ra. Előfizetési díj egy hónapra 85 forint: l negyedévre 255 forint, 1 évre 1020 forint, index: 25 951. — Készült a Borsodi Nyomdában. F. v.t HORVATH FERENC. — ISSN 0133 0209 Csak játszottak velünk... AUSZTRIA-MAGYARORSZÁG 3-0 (2-0) Az alakuló új magyar lab­darúgó válogatott tegnap este Salzburgban lépett pá­lyára az osztrákok ellen. A vendéglátók — mint ismere­tes, kiharcolták az olaszor­szági világbajnokságon való részvételüket. Egységes, jó csapatot vo­nultattak fel nemzeti tizen­együnk ellen. Ez meg is lát­szott a kilencven perc alatt. A magyarok nem voltak el­lenfelei az osztrákoknak. A Mészöly-gárda végig aláren­delt szerepet játszott és eny­hén szóivá, gyermeteg hibák sorozatát követték el. Az oszt­rákok magabiztosak voltak, joggal. A mieink kapujának hálója már az első félidő ti­zennyolcadik percében meg­zördült, majd ismét hálóba jutott a labda három perccel a játékrész vége előtt. A ha­zaiak felfogására jellemző volt, hogy nem elégedtek meg a két góllal, és továbbra is erőltették a támadásokat. A mieink csak a szerencsé­nek köszönhetik, hogy a rná- , sodik félidő végén mindösz- sze háromgólos vereséggel vonulhattak az öltözőbe. A sógorok csak játszottak ve­lünk... Sajnos, tegnap sem fedezhettünk fel semmi biz­tatót a válogatott szereplé­sében. Hiába próbálkozik Mészöly az idegenlégiósokkal és az itthon legtehetsége­sebbnek, sőt csaknem sztá­roknak kikiáltott fiatalokkal, úgy látszik, nem megy ne­künk ez a sportág. Most már régóta megérett a helyzet ar­ra, hogy kijelenthessük: a magyar labdarúgók még Al­bánia, ne adj’ isten a san- marinói városállam játékosai ellen sem léphetnek a győ­zelem biztos tudatával a pá­lyára. Tragédia Aszalón • ÉS AKKOR JÖTT A VONAT... $ ELÁTKOZOTT KERESZTEZŐDÉS # „DE CSUDA JÓ EMBER VOLT" Rosszkedvű idő volt va­sárnap Aszalón. Szlovákia felől csípős, hideg szél fújt. Ferenc hazafelé igyekezett, a vasúti átjáró felé bandu­kolva, fázósan húzta össze magán kabátját, arcába haj­totta a gallért. Valami na­gyon foglalkoztathatta, gon­dolatban tán éppen vitázott valakivel, szája némán járt és egyet-egyet legyintett is hozzá. Aztán a sínekhez ért. A lámpa már valamivel ko­rábban pirosra váltott. De Ferenc a fejét sem emelte fel, csak ment, ment to­vább ... A tragédia híre gyorsan szétfutott a falu­ban. A szomszédos Halmaj községből pontosan 10 perc­cel a déli harangszó után kapott zöld jelzést a Hidas­németi felől érkező személy- vonat. Alig tíz perc múlva pedig már az aszalói vasúti átjáróhoz ért a szerelvény. Azitán már csak jó két óra múlva tudott újra indulni. — Aznap én voltam szol­gálatban — fogad keserűen az aprócska állomás bakter- ja. — Láttam már messzi­ről. hogy Feri jön. Szemből — mi itt csak úgy hívjuk, hogy a Bécs felőli oldalról — sétált. A vonat akkor már ki tudja, hányadszor dudált. Én ott álltam, ahol most maga — mutat a kis ház sarkára. — Eszembe sem jutott, hogy nem hall­ja. Magam is ordítottam, fütyültem neki. de csak nem állt meg. Sajnos, nem is sejtettem, hogy nem hall, csak azt tudtam, hogy néma. Feri pedig cs^k ment, és akkor épp a vágány köze­pére ért... Addig, a máso­dik lámpáig tolta — mutat­ja hosszas hallgatás után. — Egy nagy csattanást hallot­tam, és azt láttam, hogy a mozdony szinte megemeli. A vonat utolsó kocsijai alól tudtuk kiszedni. Mit mond­hatnék, • darabokban volt... Inkább nem is részletezem. Jöttek a rokonai, először még bizakodtak, hogy nem is ő volt. Az biztos, hogy felismerni nem lehetett. Utána az édesanyjáért is el­küldték. ő magyarázta, hogy milyen ruhában is volt. Az­tán szegény asszonynak nyugtátokat adtak, úgy kí­sérték haza. Miközben a tragédiáról beszélgetünk, falube] iek jönnek-mennek, meg-meg- állnak. Egy asszony először csak hallgatagon álldogál, majd a pillanatnyi csendben egyszerre csak beszélni kezd a férfiról. Arról, hogy nem volt olyan aszalói, aki ne szerette volna... — Olyan ügyes kezű asz talos volt. hagy messze kör­nyéken nem volt még egy olyan ember. A nagy házu­kat is maguk építették. Saj­nos, a felesége is süketné­ma, viszont a gyerekek már nem hallássérültek. Három szép kicsikéje volt... Hát nagy tragédia ez. Aztán szóba kerül egy másik szomorú eset: elátko­zott egy kereszteződés ez — mondják. És már mesélik it. hogy mostanság hárman is meghaltak itt, egy másik vasárnap délelőttjén. A csa­lád kocsival a templomba indult, útjuk a keresztező­désen át vezetett. — Épp ez, a 9.15-ös vo­nat volt, ni — mutatják a mellettünk elhúzó, szerel­vényt. — Tán nem figyelt a gépkocsivezető, vagy elbe­szélgették az utat. Ki tud­ja? Pont középen kapta a kocsijukat. Mind a hárman meghaltak... Sajnos, aki nem a bécsi út felől jön, nem nagyon látja be a pá­lyát. Itt vannak ezek a lám­pák, meg a bokrok. A nap is a szemébe süt, a jelzést sem látja jól... Elkelne már itt a fénysorompó. Hányszor volt már úgy, hogy. biciklisek, gyalogosok csak az utolsó pillanatban álltak meg ... Mivel tudjuk, hogy Ferenc azon a vasárnap délelőttön a kocsmába is benézett, mi is benyitunk oda. A füstös kis helyiségben, jó szokás szerint, köszöntik az ide­gent. Néhányan a tragédiá­ról beszélgetnek, hogy este, hazaérve, el sem hitték, hogy megtörténhetett. Aztán hozzáteszik: pedig de csuda jó ember volt... A kocs- máros is pontosan emlékszik arra a délelőttre. Amikor kérdezgetjük, az erős. derék ember a könnyes szemét kezdi dörzsölgetni. Nem volt annak haragosa — mondja, aztán pontosan sorolja, hogy egy felest és sört ivott, vál­tottak néhány szót is. Fe­renc először még úgy mond­ta, hogy nem megy el sza­vazni, ám mégis csak elin­dult. átment a vasúton túl­ra. Aztán a kocsmáros már csak annyit mond: bizonyos­ra veszi, hogy a búcsúztató­ján ott lesz a fél falu. Ma­ga is bezárja arra a dél­utánra a kocsmát... Az eset kancsán falubeli­ben. idegenben felötlik: hogvha... Ha akkor fél perccel tovább beszélget, vagy énoen hamarshb indul el . . . Ha egy kicsit sieiő- sebbre veszi lépteit... Hi­szen csak fé! percen múlott! (fázold) 1 Úszás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom