Déli Hírlap, 1990. április (22. évfolyam, 76-98. szám)

1990-04-19 / 90. szám

a miskolciaké a szó tommmmmmmmmmmmmiM.im'MmmmmmwRwmJWi'M'iuMímersmM m immrnm Postacím: Déli Hírlap. Miskolc, 3501, Pf.: 39. — Telefon: 18-225. — Kérjük olvasóinkat, levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8—14 óra között keressenek fel bennünket. Csendesebb lesz a műanyagteldolgozó A Miskolci Műanyagfeldolgozó Rt. 1990. március elején a volt vágóhíd területén beüzemelt egy nagy zajjal működő hűtőberendezést. Ez a zaj az itt élő embereket nagymérték­ben zavarja, mivel a megengedettnél jóval magasabb szintű — véleményem szerint. Tóth György igazgató úrral ez ügy­ben március 12-én beszéltünk, amikor közölte velünk, hogy az üzem csak két műszakban dolgozik és a zajszínt nem éri el a maximumot. Beszéltem a Köjál megbízottjával is, aki a mérést végezte. Kiderült, hogy a zajszínt jóval magasabb, mint a megengedett éjszakai szint. A mérés 51 decibelt ál­lapított meg, így a berendezés éjszaka nem üzemelhet. Ügy gondolom, hogy az itt élő embereknek is szükségük van a pihenésre, hogy ne csupán altatóval tudjanak aludni, hiszen a lakásokban is lehet hallani ezt a kellemetlen motorzúgást. Ez a terület jóllehet ipari övezet, itt is emberek élnek, és még nagyon sokáig szeretnének élni. Ha a régi üzemekben próbálják a zajt és a szennyezést csökkenteni, itt, ebben az új üzemben miért nem tartják be az előírásokat? Kérem az illetékesek sürgős intézkedését, hogy mielőbb megszűnjön ez a tűrhetetlen állapot. A véleményem pedig az, hogy máshová kellene telepíteni ezt az üzemet, olyan épület mellé, ami ezt a kellemetlen zajt csökkenti — írja levelében Spisák István, Pázsit u. 33. szám alatti lakos, mint a 8. sz. vk. tanácstagja. Levélírónk panaszával megkerestük a Miskolci Műanyag­feldolgozó Rt. ügyvezető igazgatóját, Tóth Györgyöt, akitől az alábbi választ kaptuk: — Spisák István levele megbeszélésünket illetően néhány pontatlanságot tartalmaz. A kifogásolt zajforrással kapcsolat­ban az alábbiakban szeretném tájékoztatni őt, és az ott la­kókat is. Részvénytársaságunk szerződést kötött a nádudvari Vörös Csillag Mgtsz hűtőgépjavító részlegével 2 darab vízhűtő berendezés telepítésére a Vágóhíd u. 16. sz. alatti üzemré­szünkben. Szerződésünkben az érvényes előrásokat kielégítő berendezés felállítását kötöttük ki, ami a zajszintre vonat­kozik. Az egységek próbaüzemét március végén, illetve áp­rilis első hetében megkezdtük, ennek részeként a lakossági bejelentéstől függetlenül a szükséges hatósági vizsgálatokat megkértük. Mivel a zajszint az éjszakai normát meghalad­ja köteleztük kivitelezőnket a szükséges műszaki változta­tások elvégzésére, ami ígéretük szerint a napokban meg­történik. A berendezés átvétele, üzembe helyezése a mai napig nem történt meg, üzemeltetése próbajellegű és szakaszos. Mind­ezt figyelembe véve munkatársaimat utasítottam, hogy a továbbiakban próbaüzemet csak a nappali órákban végezze­nek, (a zajszint a normáknak megfelel), az éjszakai órák­ban a próbákat csak 25 százalékos terhelési szinten foly­tathatják, az előírásokat kielégítő zajszint mellett. * Ügy gondoljuk, ezek után levélírónk, és az ott élők nyu­godtan aludhatnak éjszaka, nem kelti fel őket álmukból a vízhűtő berendezés zaja. Lehelne szeméttelep a Gamóea-hegy alatt Feledékeny emberek Minden alkalommal megírjuk, ha szerkesz­tőségünkbe kulcscso­mót adnak le azzal, hogy lapunkon keresz­tül hozzuk tudomásá­ra annak, aki' elvesz­tette. Sajnos — talán az érintettek nem ol­vassák lapunkat — egy-két alkalmat kivé­ve, nem jelentkezik a tárgyak, igazolványok jogos tulajdonosa. Most is két kulcscsomót ör- zünk. Az egyiket a Vár utcán át vezető 'hídon találták, április 12-én, délután 4 óra tájban, míg a másikon lakatkulcsok vannak. Reméljük, jelentkezik értük gazdájuk, s nem növelik tovább szer­kesztőségi „kulcsállo­mányunkat”. Kidobni ugyanis nem akarjuk, várjuk, hátha tudo­mására jut annak, aki elvesztette. De telefonhívások is érkeznek szép szám­mal olyanoktól, akik elhagyott táskájuk, iga­zolványuk megtalálását remélik attól, hogy a . nyilvánosság elé tár­ják kérésüket. Kedden a reggeli órákban idős házaspár keresett ben­nünket. Kérték, kö­zöljük, hogy vasárnap fél 10 óra tájban a \ 101-es gyorsjáraton fe­lejtettek (a diósgyőri végállomáson szálltak le) egy női táskát, benne nyugdíjasiga­zolvány, egyéb okmá­nyok, és a nélkülözhe­tetlen szemüveg. S ha valaki megtalálta, jut­tassák. el Kovács Im­rének, a Papszer u. 48. szám alatti otthonába. Mivel sokszor jelez­ték olvasóink, hogy közreműködésünkkel visszakapták elveszett tárgyaikat, reméljük, teljesül az idős házas­pár kérése is. H.-né Nagy gondot jelent váro­sunknak a hulladék elhe­lyezése. A tanács és az ille­tékes szakemberek sokat foglalkoztak azzal, hová ke­rüljön a jövőben a szemét. A legutóbbi javaslat szerint Sajóbábony—Császárhegyre, ami eléggé messze van. Én mint nyugdíjas mozdonyve­zető, egy közelebbi helyet javasolnék, amely szerény véleményem szerint 10—15 évig tölthető. Ez pedig a- Mexikó-vöigyből északnyu­gatra kiágazó Sásás-völgy, a Gamóca-hegy alatt. Ebbe a völgybe az 1922. évtől a vonatok százai hord­ták mind a kohászat, mind a Digép kazánsalakját, a szemetet, valamint a nagy- olvasztóktól a folyékony sa­lakot. Az utolsó szerelvény 1969. április 12-én közleke­dett. Ezután a vasúti vá­gányokat felszedték. Hatal­mas salakhegyek maradtak vissza, amit a Borsod Me­gyei Építőipari Vállalat — hasznosítás végett — bányá­szott és az alsó részben je­lenleg is termeli ki a piros salakot. Ennek ellenére ha­talmas területre lehetne még hulladékot kiszállítani, leg­alább 15 évig! A Gamóca alatt olyan te­rület található, ahol egy-két napi gépi munka végzése után, a szükséges engedé­lyek beszerzését követően, azonnal meg lehetne kezde­ni a hulladékkiszállítást. A szóban forgó terület talaja kiváló, kemény! Lakóházak nincsenek a közelben. Az élő halna füstgázait is min­dig felfelé vitte a légáram­lat. Az első telepítés után tovább lehetne képezni a helyet a szemét befogadásá­ra. Kérem, javaslatomat szak­emberek bevonásával meg­vizsgáltatni, illetve fontoló­ra venni. Lendeczky László Miskolc, Kuruc, u. 37. Megnyílt a Győri kapu 58. sz. alatt, a Tokaj étteremmel szemben a HELGA OLCSÓ RUHÁZATI BOLT Női, férfi-, gyermekdivatáru, o'csó harisnya, zokni, farmeráru Mindenkit szeretettel várunk Hely: ahová betérhetsz ♦ ahol információt kapsz ♦ ahol közvetítenek: korrepetálást, munkahelyet, albérletet ♦ ahol meghallgatnak ♦ ahol segítséget kapsz lelki problé­máid megoldásához. Nyitva; hétköznap 14—20 óráis. Megkedveltük a barna kenyeret A sokféle, fehérnél fehé­rebb kenyérfajta mellett egyre kelendőbb a barna kenyér. Ennek a keresletnek akartak megfelelni a Mis­kolci Sütőipari Vállalat ki- liáni kenyérgyárának szak­emberei, amikor ez év feb­ruár közepén elkezdték gyártani a 90 dekás halasi barna kenyeret. Mint Fülöp Bélától, a kenyérgyár üzem­vezetőjétől megtudtuk, indu­láskor 300 darabot készítet­tek az akkor még ismeret­len kenyérből, s ma már 800—1000 darabot sütnek naponta. Állandó megrende­lőjük a Szentpéteri kapui megyei kórház és a Sem­melweis Kórház. Sok tele­font kapnak a fogyasztóktól, hogy nem találnak az üzle­tekben barna kenyeret. Az üzemvezető elmondta, hogy ők annyit sütnek, amennyit a kereskedelem rendel. Ka­pacitásuk van, akár 8000 da­rabot is készíthetnének na­ponta. A halasi barna ke­nyér mellett a búzatöretes 70 dekás barna kenyérből hetente 400—500 darabot szállítanak a kereskedelem megrendelésére. £zt monáfa a jogsza A lakásgazdálkodási rendszer reformjáról Amikor rovatunkban Is­mertettük a 39/1989. (XII. 27.) számú országgyűlési határo­zatot, mely a lakásgazdál­kodás reformjának legfonto­sabb kérdéseit érintette, megígértük olvasóinknak, hogy a határozat végrehaj­tásával kapcsolatosan meg­jelenő jogszabályokról is hirt adunk. A Magyar Közlöny 1990/ évi 31. számában jelent meg a Minisztertanács 1064/1990. (IV. 5.) számú határozata, amely az . országgyűlési ha­tározat végrehajtásáról in­tézkedik. Sajnos, ez a jog­szabály is kevés konkrétu­mot tartalmaz, a kormány állásfoglalásán túl az egyes részterületek felelőseit jelö­li ki, és a feladatok elvég­zésének határidejét határoz­za meg. így a határozat 1. pontja szerint a Miniszter- tanács szükségesnek tartja, hogy az önkormányzati tör­vény előkészítésével párhu­zamosan a lakások tulajdon- reformjának elgondolásait, és az új bérleti rendszer elveit a tanácsok bevonásával dol­gozzák ki. A Miniszterta­nács ezt követően felkéri a helyi tanácsokat, hogy a he­lyi társadalmi és politikai szervezeték — a lakosság bevonásával — dolgozzák ki Az utóbbi időben megnőtt a Bors vezér utcai buszmeg­állók forgalma. Itt szállnak át a 101/B-s, 121-es, 3-as, 4-es, 21-es és 23-as, valami­vel arrébb a 31-es autóbu­szok irányt változtató uta­sai. Nagyon gyakori, hogy 20 —25 utas is várja hosszabb- rövidebb ideig a buszok ér­kezését. Ülőhelyet a várakozó be­tegek, idősek, kismamák a közeli játszótéren mégcsak találnak, így elviselhető szá­mukra a várakozás. Eddig még — sajnos — nem szen­vedtünk a zuhogó esőtől, vagy a napokig tartó csen­des esőtől sem. Kellemetlen lesz viszont a várakozó uta­soknak, ha csapadékosabbra fordul az időjárás, hiszen a közelben még kapualjakba sem tudnak meghúzódni. Tudjuk, hogy városunk ne­héz gazdasági helyzetben (f) I saját lakáspolitikai elképze­léseiket. Ezt elősegítendő, telihívja, az Országos Tervhi­vatalt, hogy adjon részletes tájékoztatást az 1989 decem­berében elfogadott hosszú távú lakáskoncepcióról. A Minisztertanács egyet­ért azzal is, hogy az állami tulajdonú bérlakások elide­genítésének központi szabá­lyait jelenleg nem indokolt módosítani. Felhívja egyút­tal a helyi tanácsok, a lebo­nyolításban részt vevő szer­vezetek figyelmét a folya­matban levő lakossági vételi ; szándék mielőbbi elbírálásá­ra és lebonyolítására. Az állami bérlakásfenn­tartás rendszerének átalakí­tási követelményeivel és ja­vasolt irányával a Minisz­tertanács egyetért. Azzal; kapcsolatosan az irányelvet ’ és a Minisztertanács által megtárgyalt előterjesztést a tanácsok részére megküldi. Dr. J. E. Késik a bútor Hogy milyen nehéz napja­inkban a fiatalok önálló ott­honának a megteremtése, azt mindenki tudja hírből, vagy pedig a saját bőrén tapasz­talja. Ám ha el is jut odáig, hogy már fedél van a feje fölött, még nem biztos, hogy egyhamar otthon is lesz be­lőle. A bútorra való hosszú spórolás ideje alatt a La­káskultúrát, az Otthont és más lapokat böngészve, ter­vezgetik a fiatalok lakásuk berendezését. Majd egy idő után elindulnak a bútorüz­letek kínálatát szemrevéte­lezni. Ám ez valahogy nem hasonlít a képes folyóira­Fedett várót kérnek van, ez a kellemetlen tény azonban nem érintheti dup­lán azoknak a peremkerüle- - teknek, a Martintelepnek és Szirmának lakosait, akik ed­dig is mostoha gyermekei voltak a városnak. Nem kí­vánunk mi díszes kivitele­zésű várót, igényünket ki­elégítené egy közönséges mű­anyag borítású esőbeálló is. Ennek a területnek egyéb fejlesztése amúgy is nagyon „mostohagyerek”. Szeretnénk, ha kérelmün­ket a város illetékesei figye­lemre méltatnák, és az eső­beálló sürgős megvalósításá­val is bizonyítanák: nem­csak szavakban legfőbb ér­ték az ember. Azt fel sem merjük tételezni, hogy ezen a nélkülözhetetlen várón múlna városunk gazdasági stabilitása. Tarcsl Lajos Miskolc tokban látottakra. Az üzle­tek főképp nagy, komplett, komor, nehéz bútorokat kí­nálnak. A fiatalok lakása pedig általában kicsi, szűk, S ennél már csak a bútorra szánt összeg kisebb. Hosszas járkálás után fe­dezték fel a gyerekeim a fe­hér elemes, Hellasz névre keresztelt bútort. Könnyű volt a döntésük, hiszen á választék kicsi. S mint meg­tudták, ebből sem lehet egy­hamar otthon, ugyanis 120 napra vállalták a szállítást. S mindez történt múlt év októberében. A bútor pedig késik. S most már egyre tü­relmetlenebbek a fiatalok. Válaszul pedig azt kapják: talán április végére leszállít­ja a gyár. Ez a válasz azon­ban valahogy nem nyugtat­ja meg őket. És az sem, hogy a legutóbbi reklamá­lásukkor csavar- és fóliahi­ányra hivatkoztak. Ám ezek egyáltalán nem érdeklik a fiatalokat. A gyár nehézségei hogyan is érdekelhetné azokat, akik ágyneműjüket, gyermekük pelenkáit, és egyéb ingósá­gukat nejlonzsákba gyömö­szölve tárolják, a könyve­ket, jegyzeteket pedig aszó­ba négy sarkában. Ügy tűáik, hogy sem a gyár, sem a megrendelést lebonyolító áruház nem ga­rantálja az üzleti életben nélkülözhetetlen határidő be­tartását. Legjobb lenne a jövőben az előjegyzéseknél a 60, illetve 120 napos határ­idő helyett „a jó Isten tudja mikor” kitételt használni. S. S. Miskolc i

Next

/
Oldalképek
Tartalom