Déli Hírlap, 1990. április (22. évfolyam, 76-98. szám)

1990-04-17 / 88. szám

60, 40, 19 esztendeje Miskolcról írták, irtuk Növendékkoncert, amatőr színjátszók, müvészklub REGGELI HÍRLAP, 1930. ÁPRILIS 3. Miskolc város közönsége abban a szerencsés hely­zetben van, hogy egy művészileg és pedagógiailag jól megalapozott és nagyszerűen vezetett városi zeneis­kolával rendelkezik. Az iskola hangversenyei adják a tükörképét annak a belső értéknek, amellyel a növendékek rendelkez­nek. Most a városi zeneiskola vezetősége, élén Koller Ferenc igazgatóval elhatározta, hogy a korábbi szo­kásoktól eltérőleg lehetőleg az iskola minden tanuló­ját szerepelteti a nyilvánosság előtt egy-egy növen­dékhangverseny keretében, hogy így fokozatosan hoz­zászoktassa a tanulókat a biztos öntudathoz való ne­velésre. Míg az előző években a városi zeneiskola csak ki­lenc növendékhangverseny keretében számolt be az egyes tanszakokon végzett munkáról, addig ez évben már tizenkét önálló növendékhangversenyt rendez. A növendékhangversenyeken a tanulók már az első osz­tályoktól kezdve vesznek részt és fokozatosan a ma­gasabb osztályokon át haladva szerepelnek majd a későbbi növendékkoncerteken. Értékes újítása volt a zeneiskolának az, hogy vidé­ken az elsőnek vezette be az önálló kamara-növendék­hangversenyeket, amelyekből ez évben kettőt is fog a zeneiskola rendezni. Ennél is nagyobb érdekességgel bír azonban az a hangverseny, amelyen a zeneiskola növendékei önálló zenekari művekkel fognak szerepel­ni és kitöltenek egy egész estét. A városi zeneiskola ebben az évben is megrendezi a magyar estjét, a zeneiskola védnökének, Hubay Je­nő dr.-nak a tiszteletére, amely alkalommal kizárólag hazai szerzők műveit fogják instrumentálni és vokális hangszereken bemutatni a nagyközönségnek. Egy meglepetést is tartogat a zeneiskola a közönség szá­mára, tudnillik azt, hogy önálló énekkari hangver­senyt fog rendezni növendékeivel. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG, 1950. ÁPRILIS 7. Hosszabb szünet után ismét hallat magáról a diós- győri” Vasasok kitűnő színjátszó csoportja, amelynek munkája nem egyszer keltett országos visszhangot. Szombaton este hetekig tartó felkészülés után Moliére: „Űrhatnám polgár” című énekes, táncos komédiáját adta elő a színjátszó csoport a kultúrházban. A vál­lalt feladat nem könnyű még hivatásos színészek szá­mára sem, de a derék vasas színjátszók nem hátráltak meg a nehézségek elől; új színpadi ruhákban, megfe­lelő kellékekkel és lüktető, egységes előadásban hoz­ták színre Moliére nagyszerű komédiáját. Segítségükre sietett a miskolci Állami Nemzeti Szín­ház vezetősége. Vass Károly, a színház rendezője vál­lalta a darab rendezését. Ez a tény kulturális fejlő­désünkben újszerű jelenség és beszédes bizonyítéka a szocialista szellemű kultúrmunkának. A régi kapita­lista színigazgatók ellenséges szemmel nézték a mű­kedvelő színjátszókat, akik „rontják a boltjukat”, a szocialista színház azonban tudatában van annak, hogy a dolgozók színjátszó csoportjai nagy szolgála­tokat tesznek a szocialista színpadi kultúra fejlesz­tésének, ezek a színjátszó csoportok közönségszervező szerepet töltenek be a hivatásos színházak javára és a leggazdagabb forrásai a színművészet utánpótlásának. Vass Károly rendezői közreműködése azzal az elő­nyös eredménnyel járt, hogy a vasas színjátszók a biztoskezű rendező útmutatásai nyomán nagyobb biz­tonsággal érvényesíthették képességeiket, alakító kész­ségüket. DÉLI HÍRLAP, 1971. ÁPRILIS 19. Április utolsó hetében egymást váltják az érdeke­sebbnél érdekesebb események, művészeti programok a Miskolci Galéria épületében elhelyezett Művészklub­ban. Huszonhatodikén — mint erről már korábban hírt adtunk — a Napjaink szerzői és szerkesztői talál­koznak az olvasókkal. Huszonnyolcadikán Berek Katit látja vendégül a klub. Kiváló előadóművésznőnk Jó­zsef Attila műsorával mutatkozik be a miskolciaknak. Huszonkilencedikén a szarajevói kisszínház művészeti vezetői találkoznak a klubban a sajtó képviselőivel. (Nemrég közöltük, hogy a szarajevói együttes a mis­kolci Játékszín jugoszláviai vendégszereplését viszo­nozva érkezik hozzánk a hónap végén.) . Már május első napjai is bővelkednek művészeti eseményekben. Május 4-én szimfonikus zenekarunk néhány tagja kamarahangversenyt ad a klubban. Ez alkalommal tekintheti meg a klub tagsága az április 30-án nyíló Rajzok című kiállítást, mely a borsodi, miskolci képzőművészek munkájába enged betekintést. Május 6-án a Játékszín ’71 legújabb produkciójával, Wittlinger- Ismeri a Tejutat? című drámájával mutat­kozik be a Művészklub tagságának. Az előadás után — a hagyományokhoz híven — a színházbarátok meg­vitatják a mű és az előadás tanulságait, a szereplők­kel és a rendezővel. jje Macbeth és Banquo: Dóczy Péter és Kovács Lajos (Jármay György felvétele) Miskolci «kiások sikerei Shakespeare Macbeth-jét, a megírása óta eltelt közel há­romszáz év alatt sokszor és sokféle rendezői felfogásban állították már színpadra. Arra azonban aligha volt példa a színháztörténetben, hogy Dun­can, a skót király már a pró­bák alatt kénytelen lett volna megválni trónjától, ahelyett, hogy a dráma egy véres je­lenetének főszereplőjeként tá­vozott volna. Miskolcon azonban ez tör­tént: Galgóczy Judit, a szín­ház főrendezője, és a darab rendezője királyt cserélt. A színházi kelléktrónon Matus Györgyöt rövid uralkodás után. a Nagyváradi Színház művésze. Miske László kö­vette. A pontos ok nem is­mert, s mivel a kulisszák mögötti ügyről van szó, nem is igazán a közönségre tar­tozik. A közönséget — na­gyon bölcsen — inkább az érdekli, ami a kulisszák előtt történik. Ott pedig az utolsó simí­tásokat végzik a Macbeth- en, mely a hazai Shakespea­re irodalomban méltatlanul szorul a többi nagy dráma mögé. Ezt azonban kiegyen­líti a közönség vonzódása ehhez a nagyszerű történel­mi tárgyú bűnügyi történet­hez: bizonyosan nem vélet­len, hogy Roman Polanski olyan emlékezetes sikert aratott Macbeth filmjével. A film ugyan a felszínen mozgott, s kissé a horror irányába csúszott el, de — és ez bók, nem pedig vád — Április 19-től május 10-ig tart az immár hagyomány- nyá vált Magyar Nyelv He­te rendezvénysorozat. A megnyitó szerdán délután 3 órakor a református egy­házkerület székházában (Kossuth u. 17.) lesz, dr. Ma délután fél 6-kor kezdő­dik az egyes programon az Ez (is) zárkózott ügy című do­kumentumfilm első része. A film 1989-90 között készült, és egy 1982-ben, Gyöngyöshalá­szon megtörtént eseményt dolgoz fel. Az ottani lakosok a szó szoros értelmében fel- lázaltak, mikor tanácselnöküket el akarták távolítani. Azóta hatalmasat változott a világ, ám mégsem tanulságok nélküli ez a film, hiszen az a hata­lom már megszűnt, de erejét, nyomását kellemetlen örökség­ként ma is érezzük. A film második részét holnap délután 5 óra 25 perctől vetítik ugyan­csak az egyes programon. A Csimpánzpolitika nem politikai pamflet címe, ha­nem egy tudományos műé: Frans de Waal etológus ez­zel a címmel dolgozta fel egy hollandiai állatkert csimpánz közösségének éle­tét. Erről a híres csimpánz­családról rövidfilm is ké­szült, bemutatva a rangsor­rendszerből adódó magatar­tásformákat. A film holnap délután 7 órától látható a TV2-őn, a címe: Csimpánz­család. '' Pénteken délután egy las­san harmincéves magyar filmet láthatunk újra. mely sok mozibajárónak ma is elevenen él emlékeiben. Az Elveszett paradicsom ez a film, melyet Makk Károly rendezett 1962-ben Sarkadi Imre művéből. A film fő­szerepeit nagyszerű színész­hármas játssza: Törőcsik Shakespeare-nél ez is „ben­ne van a pakliban”. Az irodalomtörténeti ada­tok szerint Shakespeare 1606 nyarán készült el a Macbeth-el. Nem is titkolta szándékát, aktuális művet akart színpadra állítani. Alig egy éve múlt akkor, hogy egy bizonyos Guy Fawkes nevű úriember pár hordó lőpor . segítségével meg akarta szabadítani Ang­liát uralkodójától, és a, tel­jes parlamenttől. Ráadásul Fawkes távolról sem saját szakállára akarta elkövetni tettét, hanem konzervatív indíttatású csoport megbízá­sából. A demokratikus ér­zelmű angolok (közöttük Shakespeare is) felháborod­tak, és Stuart Jakab mellé álltak. Ilyen légkörben szü­léiéit tehát a Macbeth: ért­hető, hogy a dráma igazi főszereplője (és vádlottja) maga a bűn. az emberi élet kioltására irányuló gonosz akarat. A holnapi bemutató hosz- szú szereposztását lehetetlen itt felsorolni. Macbeth sze­repében a miskolci közönség által jól ismert Dóczy Pé­tert láthatjuk (vendégként), Banquo-t Kovács Lajos játssza. Lady Macbeth Csorna Judit, Macduff Gesztesi Károly, ugyancsak vendégként. A díszleteket és a jelme­zeket Bozóky. Marianne ter­vezte, a zeneszerző Gesztesi Károly. Kájé Szabadfalvi József múzeum­igazgató méltatja az ese­ményt. Ez alkalommal" Lő­rincié Lajos A reformkor nyelvétől reformjaink nyel­véig című előadását is meg­hallgathatják az érdeklődők. Mari, Páger Antal és a fe­lejthetetlen Pálos György. Vasárnap lesz a Föld nap­ja, s a rádió a Petőfi adó sugárzási idejének tekinté­lyes részét erre fordítja ezen a napon. A Zöld reg­gel már 6 órakor jelentke­zik, ebben a műsorban — többek között — interjú hangzik el Denis Hayesszel, a Föld napja-akció elindító­jával. A Zöld délelőtt 8 óra 5 perckor jelentkezik, ebben Az Egressy Béni Zeneiskola április első napjaiban gordon­kások játékától volt hangos. Az első napon rendezték meg az észak-magyarországi zene­iskolások Gombás Ferenc gor­donkaversenyét, melyen 9 ze­neiskola 30 tanulója vett részt. A miskolci növendékek hagyományosan jól szerepel­tek. Újdonság, hogy első Íz­ben adták át a Gombás Fe- renc-díjat, melyet a nemrég elhunyt gordonkaművész özve­gye alapított a legjobb bor­sodi versenyző számára. hallgatók bevonásával játék is lesz, az adás ideje alatt élő telefonokkal. Az este 10 óra 20 perckor jelentkező Zöld klubest ke­retében tudósok, közéleti emberek ' találkoznak 'majd, és cserélnek véleményt, az­tán pedig válogatás hangzik el a Föld napja itthoni és külföldi eseményeiről. Az 1. osztályosok között I. díjas lett Mazug Péter, az Egressy Béni Zeneiskola ta­nulója, tanára: Bartáné Em­ber Hajnalka. Dicséretben részesült Balog Krisztián és Kecskeméty Barbara az Eg­ressy Béni Zeneiskola és a Fazekas Utcai Általános Is­kola tanulói (tanáraik: Bar^ táné Ember Hajnalka és Gergelyeié Barna Katalin J.^ A 2. osztályosok versenyé­ben I. díjas lett Szolnoki Zsuzsa, az Erkel Ferenc Ze­neiskola növendéke, tanára! Győri Nagy Ilona, II. helye­zést ért el Komáromi Rózsa a Fazekas Utcai Általános Iskola tanulója, tanára: Gergelyné Barna Katalin. III. díjat kapott Falticska Rita az Egressy Béni Zene­iskola növendéke, tanára: Bartáné Ember Hajnalka. A 3. osztályos tanulók kö­zött II. díjas lett Szabó Ve­ra, dicséretben részesült Grób Iván és Murányi Nor­bert a Fazekas Utcai Általá­nos Iskolából. Valamennyien Gergelyné Barna Katalin tanítványai. A 4. osztályosok között III. helyezést ért el Kiss Krisztina az Egressy Béni Zeneiskola növendéke, taná­ra: Bartáné Ember Hajnal­ka. Az ötödik osztályosok ver­senyében II. lett és egyben a Gombás Ferenc-díjat Lip­tóié Zsuzsa érdemelte ki, aki a Fazekas Utcai Általá­nos Iskola tanulója, tanára: Gergelyné Barna Katalin. III. helyezést ért el Povázsay Krisztina az Erkel Ferenc Zeneiskola növendéke, taná­ra: Nemes Tamás. S végül a 6. osztályosok­nál II. díjas lett Kulcsár Anita, az Erkel Ferenc Ze­neiskola növendéke, tanára: Győri Nagy Ilona. Eredményes felkészítő munkájáért tanári díjban részesült: Bartáné Ember Hajnalka, az Egressy, Győri ■ Nagy Ilona az Erkel Ferenc Zeneiskola, és Gergelyné Barna Katalin a Fazekas Utcai Általános Iskola gor­donka tanára. A zongorakísérők közül az Egressy Béni Zeneiskolából dr. Kígyóssyné Komoróczi Zsuzsanna és a Fazekas Ut­cai Általános Iskolából dr. Dudás József né részesült ta­nári különdíjban. Barta Féter Kájé A Mestersége: színész sorozatban Máthé Erzsivel talál­kozhatunk. (Tv-1, szombat este fél 10.) A Magyar Nyelv Hete Nézze meg, hallgassa meg... Csim pánztika Meghalt a király, élfen a király Holnap: Macbeth

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom