Déli Hírlap, 1990. április (22. évfolyam, 76-98. szám)
1990-04-03 / 77. szám
Tapolcán, tavasszal r Gödöllőre utaznak méhészeink A Magyar Méhészek Egyesülete szombaton délelőtt, 10 órától űrösi Pül Zoltán emlékére méhésznapot rendez Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetem auláiéban. A tervezett hat szakelőadáson kívül több, korszerű méhészeti eszközt i? bemutatnak. Az érdeklődő miskolci, illetve városkörnyéki méhészek a 6.50-kor induló gyorsvonattal juthatnak el a helyszínre, ugyanis ezen a napon a szerelvény Gödöllő állomáson is megáll. Az egyesület felhívja a figyelmet arra, hogy, visszafelé a 16 órakor induló gyorsvonattal utazhatnak, mely Vá- mosgyörk—Füzesabony és Miskolc érintésével közlekedik. XXII. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM ÁRA: 3,50 1990. APRILIS 3., KEDD FORINT A MtSKOLOtAK NAPtt-AfUA Hajhullás és légszennyezés Bízhatunk-e a hatóság mérésében? Hibás műszer, pontatlanság, vagy más... Aprilis közepére rend lesz Bár még nem kezdődött meg a tervezett tapolcai fürdőszálló építése, Tapolca fürdőinek rekonstrukciója, fejlesztése nem áll meg. Ennek most lépten-nyomon láthatjuk a jeleit, hiszen a parkban, a termálfürdő környékén csöveket fektetnek, teherautók kerekei szabdalták össze a sétányokat. Vajon mikor lesznek újra rendezett állapotok a fürdők környékén? Major Adámtól, a Miskolci Vízművek főmérnökétől megtudtuk, hogy április közepére rendbe tesznek mindent. A csőfektetésre egyébként azért volt szükség, mert ki kellett cserélni a strandot ellátó vezetéket. Egykoron nyílt árakban jutott el a víz a forrásoktól a strandig. Az ’50-es évek-, ben öntöttvas-csöveket fektettek le. amelyeken keresztül gravitációs úton jutott el a medencékig a víz. Időközben azonban ez a vezeték nyomás alá került, s ezt már nem viselte el, egyre több volt a csőtörés. A vízműveknél úgy látták: nem vállalhatják tovább azt a kellemetlenséget, hogy a turistaszezon kellős közepén itt is, ott is csőtöréseket kelljen reparálgatni. Egyébként a mostani munkálatokkal párhuzamosan megpróbálnak javítani a csónakázótó felső végének áramlási viszonyain, hogy ne gyűljön meg ott mindig a tóba hulló szemét, falevél. Sajnos, túlzott reményeket nem lehet ehhez a beavatkozáshoz fűzni — mondta a főmérnök — mert, a csónakázótó vize akkor tisztulna meg, ha a tó-környék domboldalait ellátnák megfelelő övárok- és sövényrendszerA naptárak szerint még pirosbetiis ünnep április 4-e, ám a felszabadulás évfordulójának megünneplése — egy kormánydöntés alapján — az idén elmarad. Helyette október 23-a, a Magyar Köztársaság kikiáltásának napja lesz munkaszüneti nap. A parlament egyébként még nem határozott arról, hogy ezután melyek lesznek az állami ünnepeink. Mi volt eddig a miskolci gyakorlat? A Városgondnokságon megtudtuk, hogy tanácselnöki utasítás rendelkezett arról, melyik épületnél milyen alkalommal kell bekapcsolni a díszkivilágítást. mikor, hová és milyen zászlók kerüljenek. Tavaly például eredetileg félmillió forint állt a cég rendelkezésére a zászlózáshoz, de körülbelül egymilliót költöttek a lobogókra, hiszen sok eltűnt belőlük, ezért, újakat kellett vásárolni, a régieket pedig többször javíttatták. Kiemelt ünnepnek számított április 4-e, május 1-je, augusztus 20-a és november 7-e. Ezekre az alkalmakra. úgynevezett teljes zászlózást írt elő az utasítás. Ez pedig azt jelentette, hogy a főútvonalakon minden egyes zászlótartóban el kellett helyezni egy lobogót. rel, megakadályozva, hogy az eső belevigye a tóba a hordalékot. Lapunk 3. oldalán is Tapolcáról olvashatnak, mégpedig Tapolca' fürdőinek történetéről. Idén a zászlózásra ismét félmillió forintot szántak. S amíg nem tudni, hogy hivatalosan mit ünnepiünk ezután, addig — a Városgondnokságon hallott kifejezéssel élve — „operatív módon” döntenek pátriánk fellobogózásáról. Ez nagyjából azt jelenti, hogy az ünnep előtt közük a Városgondnoksággal az adott évfordulóval kapcsolatos teendőjüket. Így például most arról értesülhettek, hogy április 4-ét nem ünnepeljük meg Miskolcon, ezért nem kerülnek ki a zászlók sem. Az idei március 15-én is visszafogottabban láttak neki a lobogózásnak mint máskor, a nemzetiszínű trikolórokat csupán a kiemelt helyeken rakták ki. A Városgondnokságnak egyébként körülbelül 3000 zászlója van. Ezek többsége piros-fehér-zöld. De nagyjából ezer darab vörös zászlóval is rendelkeznek. Természetesen kíváncsiak voltunk, hogy ezeknek mi a sorsa, hiszen várhatóan nem lesznek olyan ünnepek, amelyeken ezekre is szükség volna. Erről. most még nem tudtak felvilágosítással szolgálni. mert mint hállpttuk: egyelőre nincs elképzelése a cégnek arról, mihez kezdjen ennyi vörös lobogóval... De hogy visszatérjünk az eljövendő állami ünnepek„Hajszálszemlére” indult a tévé Tájkép-stábja az elmúlt hetekben. Miskolc volt az űticéljuk, s elsősorban a nők körében jelentkező hajhullás okait igyekeztek felderíteni a műsor készítői. Igyekezetük több-kevesebb sikerrel járt. A március 24-én látott adásban hallhattuk dr. Molnár László bőrgyógyászt, aki a vizsgálatok közepén tartva még nem mondhatott többet, mint hogy valószínűleg a kedvezőtlen környezeti hatások az okozói a hajhullásnak. Igaz, hogy a főorvos nem utalt konkrétan Miskolc és körzete egyetre, szeretnénk minél körültekintőbb képet adni ezekről. Ezért megkérdeztük az új országgyűlésbe már biztosan bekerült néhány párt miskolci képviselőjét; pártjuk szerint melyik ünnep érdemelné meg, hogy a külsőségekben is méltó módon emlékezzünk meg róla? Balázsi Tibor, az MDF miskolci elnöke, a Demokrata Fórum Országos Választmányának tagja szerint március 15-re, Szent István napjára és október 23-ra kell majd méltó módon emlékezni. Hasonlóan nyilatkozott dr. Bodó Pál, az SZDSZ miskolci ügyvivője, a Szabad Demokraták Országos Tanácsának tagja, aki szintén március 15-öt, Szent István napját, és október 23-át említette, mint ünneplésre méltó évfordulót. Az MSZP irodája nevében Madarász György azt mondotta, hogy szerintük március 15-ét, május 1-jét, augusztus 20-át, mint az államalapító ünnepét és október 23-át, mint a Magyar Köztársaság kikiáltásának évfordulóját célszerű ezután megünnepelni. Ami április 4-ét és december 3-át illeti, ezekről nem, de május 9-ről, mint a háború befejezésének ünnepéről helyes lenne megemlékezéseket tartani. (bujdos) len vállalata levegőszennyezésére sem, a műsor készítői mégis a Borsodi Ercelő- készítő Mű és az Észak-magyarországi Környezet- és Vízgazdálkodási Igazgatóság vezetőit szólaltatták meg, a vállalat ólomkibocsátását firtatva. Egy kis késéssel újra felszínre hozták tehát az 1968 decemberében lezajlott kétpapos kísérletet. Ennek során a kohászat által felhasznált zsugorítványba igyekeztek beágyaztatni a veszélyes hulladéknak minősülő galvániszapot azzal a szándékkal, hogy ez javíthat a gyártandó acélok minőségén. Miután a megfelelő filter, azaz levegőszűrő berendezés hiányzik a vállalat kéményéből, természetes, hogy az egyébként is magas le- vegőszennyezettségi értékek a kísérlet során megnőttek. Mindezt figyelembe kell venni a hajhullás okait vizsgálva, de köztudott, hogy a BEM csak egy a sok vállalat közül, mely a város és környékének levegőjét szeny- nyezi. Márpedig a műsorban más vállalatról szó sem esett. Nincs miért védeni a BÉM- et, valóban súlyosan károsítja a Sajó-völgyben élőket, a természetet. Ám a kiválasztás egyoldalúnak tűnik, mi több: a műsorban néhány megszólaló nevének felcserélése még nehezebbé tette az események követhetőségét. Mi, akik itt élünk, nagyobb eséllyel tudtuk helyrerakni a részleteket, egy azonban közülük számunkra is újdonságként hatott. Dr. Gyulai Iván, ökológus — háttérben a porba, füstbe vesző LKM-kéményrengeteg- gel — egy méréssorozatra hívta fel a figyelmet a vele készített riport során. Az elmúlt év októberében ugyanis a Köjál és az Ékövizig 10 napos szinkronmérést végzett Encsen és Miskolcon. Ugyanazokon a helv°ken. ugyanazokban az időkben mérte a két'hatóság a levegő szennyezettségét, egyforma műszerekkel, mégis az eredmények szerint néhol tizennyolcszoros volt a mérések közötti különbség, átlagban pedig három-négy- szer kevesebbet mutattak a Köjál műszerei. A műsor elhangzása után megkerestük dr. Gyulai Ivánt. Véleménye szerint az ilyen bizonyítottan nagy adatkülönbségek után nemigen bízhatunk a hatóságok méréseiben. A decemberben elkészült szakértői vélemény (a B.-A.-Z. Megyei Köjál im- miszió-pontjainak felülvizsgálata alapján) sem határozza meg egyértelműen, mi okozhatja az eltéréseket. A műszerek hibája, a mintavétel pontatlansága, esetleg más? Kelemen József, az Ékövizig környezetvédelmi és vízminőség-védelmi mérőszolgálatának vezetője: — A mintavétel műszeres felülvizsgálata során azt állapítottuk meg, hogy a Köjál elöregedett, korszerűtlen műszerparkja nem volt korrekt, ezért lettek mások az eredmények. Húszéves Aeromat készülékekről van szó ugyanis. Erre a Köjál is gyanakodott már korábban, a kontrollt tehát kölcsönös tapasztalatcsereként végeztük. A minták feldolgozásánál nem tapasztaltunk hibákat, minden esetben az elfogadható 5 százalékon belül voltak az eltérések. Dr. Takács Sándor, a Köjál igazgató főorvosa: — Mi is láttuk a Tájkép műsorát, lenne véleményem az elhangzottakról, de erről nem kívánok nyilatkozni. Annyit azonban mondhatok, hogy az ügyben hivatalos lépéseket kezdeményezünk. Elkeserítő ugyanis a közegészségügyben dolgozók számára, hogy olyan igaztalan, vagy nem valós alapokon nyugvó közlemények, nyilatkozatok 'jelennek meg a tömegkommunikációs eszközökben az utóbbi egy—másfél évben, mellyel kellő ismeretek hiányában a. Köjált kívánják lejáratni. (Szabad Föld 1 — február 9. Heti Hírnök — 1989. november 29., Ablak -- március 2,) N. Zs. Tanácstagok fogadóórái Ma tartja tanácstagi fogadóóráját Csetneki Józsefné, a Győri kapu 156. szám alatti kollégiumban, 16-tól 17 óráig; Homolya Gizella a Széchenyi út 70. sz. alatti HNF- székházban, 17 órától. (k-ó) Mikor zászíózuirk ezután? Sej, a mi lobogónkat...
