Déli Hírlap, 1990. április (22. évfolyam, 76-98. szám)
1990-04-14 / 87. szám
jfc Hagyományápolás a 7-es számú Általános Iskola rajztagozatán a húsvéti tojásfestés it Piros tojást a vendégnek, virágot a kedvesnek „Arra kérem az anyját, adja elő a lányát, hadd ön- tözzen a haját, mint a pünkösdi rózsát’” — ez a régi mondóka mit sem vesztett népszerűségéből, s bizonyára sok helyen és nemcsak a matyó községekben hangzik el húsvét hétfőjén. Mert a régi szokások közül ha valamelyik, akkor a húsvéti lo- csolkodás túlélte a múló időt. Az a régi szokás, hogy a lányokat a kút mellett öntözzék meg friss, hideg vízzel. már a múlté. Városon, faluhelyen egyaránt a „szagos víz” a divatos, ami bőségesen és nagy választékban kapható az üzletekben. Viszont nem ment ki a divatból a „piros tojás”, amit a gyerekeknek, de még a felnőtteknek is adnak, na, meg természetesen a virág, melyet azonban csak a „szívbelinek” ajándékoznak a lányok. Az pedig természetes, hogy a lányos házaknál terített asztal várja a locsolókat húsvéti sonkával, tojással, kaláccsal és természetesen itókával. Itt azért hadd jegyezzünk meg annyit, hogy Mire gondol? 1 esthes ★ Egy ilyen tojás kedves ajándék a locsolkodóknak. azoknak, akik gépkocsival érkeznek, és a gyerekeknek még véletlenül se kínáljunk szeszes italt! Gondolatolvasás gesztusokból az alcíme Allan Pease Testbeszéd című könyvének, mely nemrégiben megjelent magyarul is. Ha figyelmesen szemléljük beszélgetőpartnereinket, nemcsak olyan érzelmeket, szándékokat fedezhetünk fel rajtuk, melyeket ők el akarnak titkolni, hanem olyasmit is, aminek ők maguk sincsenek mindig tudatában. A könyv egész sorozatra- valót ismertet a fejmozdulatok, a kéz- és lábtartás, végtagmozgások repertoárjából. Az egyes mozdulatok mind mást és mást jelentenek. Ügyes kézzel, sokféle mintával díszítik a tojásokat (Herényi László felvételei) A húsvéti tojásokat* — A bankó már teltűnt a feketepiacon Át ötezres Széchenyi A budapesti Felszabadulás téren az elmúlt cv végén nyugatnémet márkáért „új ötezer forintost” kínáltak. Az üzlet nem jött létre: a márka tulajdonosa gyanúsnak találta az 1000 forintosnál jóval kisebb, kék színű bankjegyet. Am ez a történet is jelzi: az ötezer forintos már benne van a köztudatban. Koppel László, a Magyar Nemzeti Bank emissziós főosztályának helyettes vezetőjét kérdeztük az új bank- ■ jegyről. — Az új 5000 forintos valójában még csak tervben létezik. A Pénzjegynyomdában a vésnök most dolgozik a lemezen. Ezt a. gyártási folyamat követi, és a kibocsátásra előreláthatólag 1991. tavaszán kerül sor. A bankjegy nagysága megegyezik a 100 forintoséval, de már biztonsági szálat is tartalmaz. Emellett korszerűbb festéket, több bonyolult gépi jelet alkalmazunk. Mindezt azért tesszük, hogy nagyobb védelmet nyújthassunk a hamisítók ellen. A színe az 50 forintoséra emlékeztet, de árnyalatában eltér attól. Előlapján Széchenyi, hátoldalán a Magyar Tudományos Akadémia ,képe látható. A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság lillafüredi Igazgatóságának területén — Posta Jánosnak, az igazgatóság főmérnökének közlése szerint — a tavaszon mintegy 115 hektáron telepítenek a erdőt. A munkálatoknak — hála a jó időnek — gyakorlatilag több, mint a felénél járnak. Bevégezték mintegy 7 hektáron az erdősítést a Hollós-tető melletti részen, ahol korábban tarvágással termelték ki a már elöregedett fenyvest. Helyére most ismét fenyőcsemetéket ültettek, míg egy hektáron bükk került a talajba. A tapolcai részen több, mint 20 hektáron nő majd új erdő. Itt azonban nemcsak csemeték kerültek a — Miért éppen Széchenyi arcképe? — Mindenki ’ ezt kérdezi, hiszen éppen a legnagyobb magyar elvei álltak legme&z- szebb korának inflációs pénzpolitikájától. De eddig még sohasem sikerült olyan bankjegyet kibocsátani, amely mindenki elképzelésével találkozott volna. — Hivatalos közlemény még nem látott napvilágot az új címlet megjelenéséről. — Nem, de a „jól értesült” újságírók fantáziáját már többször megmozgatta. Ha jól emlékszem, 1989. tavaszán döntött az MNB elnöksége a kibocsátás előkészítéséről, és az év közepén már elfogadta a grafikai tervet is. — Van-e köze az inflációnak az új címlethez? — Nem az ötezres bankjegy gerjeszti az inflációt, és ez még csak nem is tekinthető inflációs bankjegynek. Amikor annak idején Magyarországon megjelent az 1000 koronás, amiért akkoriban már egy kisebb házat lehetett vásárolni senkinek sem jutott eszébe, földbe, hanem a korábban összegyűjtött tölgymakkot vetették el — hasonlóan ahhoz, amikor természetes úju- latot nevelnek. Tart még a munka többek között a Bükk-fennsíkon. Itt a hegység névadó, őshonos fafajtáját, a bük- köt ültetik, valmint fenyőcsemetéket. Lyukóban pedig tölgy-csemetéket ültetnek. A munkát zömmel nők végzik. Azok közül is az idősebb korosztály, akiknek jó része már nyugdíjas. Mint a főmérnök közölte, több munkáskezet is tudnának foglalkoztatni, de a jelentkező kevés. Akik pedig az ültetésnél dolgoznak, azok a bükki községekből, Répáshutáról, Bükkszentkeresztről, Ömassáról járnak az erdészetbe. hogy ez inflációt jelenthet. Akkor a napszám nem haladta meg az 50 fülért, az árak viszonylag alacsonyak voltak, és mindezt árubőség kísérte. — Végül is szükség van-e már az 5000 forintosra? — Már 1987 óta szükség volna rá! Amikor mi az új, magasabb címlet kibocsátását először javasoltuk az elnökségnek, nem a távoli prognózis, nem az áremelkedés indexe motivált bennünket, hanem az, hogy olyan mennyiségű készpénz került forgalomba, amit a pénzintézetek, a posta és a kereskedelem nem tud gyorsan, biztonságosan kezelni. Már képtelenség a naprakész feldolgozást megoldani; túl költségessé válik az utánpótlás (forgalomnövekedés, selejtezés), ami nem olcsó dolog. Ezért mondtam, hogy a forgalom az új címletet már három éve el tudta volna fogadni, és ez technikailag nagy könnyítést jelentett volna a pénzkezelőknek, az állampolgároknak. — Tehát úgy érzi, elkéstek? — Valamelyest igen. össz- gazdasági szinten megtakarítást érhettünk volna el, ha az új bankjegy korábban jelenik meg. A készpénzforgalom növekménye ugyanis mindig a legnagyobb címletnél jelentkezik, hacsak nem irreálisan magas az. Vagyis ha 10 miüiárd forinttal nő a készpénzállomány, szinte biztos, hogy forgalmának 90—92 százaléka a legmagasabb címlettel — ami ma az 1000 forintos — bonyolódik le. Vagyis a többi címletre a pénzforgalom növekményének csak 8—10 százaléka jut. Ebből az következik: minél később bocsátjuk ki az új címletet, annál több bankjegyet kell feleslegesen gyártani, forgalmazni, kezelni. P. G. A legszebb szerelmes levél A közelmúltban Brüsszel egyik házasságközvetítő irodája pályázatot hirdetett a legrornantikusabb és legszebb szerelmes levél megírására. A szakemberekből álló zsűri, több száz levelet elolvasva és értékelve, az első díjat egy bizonyos Christiane Maurez nevű hölgynek ítélte oda. Amikor a győztes a díj átvétele céljából felkereste az irodát, kiderült: a hölgy 78 éves, és még soha nem volt férjnél. ú oá flovelem! A Bühk-feemsikon Erdőt ültetnek A MISKOLCI KERTÉSZETI VÁLLALAT BÉRBE ADJA 0 1100 m? térmértékű, külön bejárattal rendelkező, épületekkel és téglakerítéssel zárt szabad területét; • 16 m? alapterületű betongarázsait; • 10-15 m2 alapterületű irodahelyiségeit Miskolc, Szentpéteri kapu 103. sz. alatti központi telephelyén Érdeklődni: a vállalat központjában, a titkárságon lehet Telefon: 38-386, 15-435 Találó „Albániát tulajdonképpen múzeummá kellene alakítani, azért, hogy az emberek lássák, milyen volt a kommunizmus.” (V. Naramenko, kommentátor) * „Az öregkor kétségtelen egészségi előnye, hogy az ember már sokat a pohár mellé önt abból azalkohol- ból, melyet meg akar inni.” (André Gide, író) * „A többnejűség ismert formái közül különösen kettőre hívnám fel a figyelmet. Az egyik az, amikor valamely férfinak egynél több felesége van. A másik pedig, amikor eggyel több felesége van annál, mint amennyit képes elviselni.” (Alain Dubois, publicista) Megtudhatjuk például, hogy beszélgetés közben a nyitott, kifelé fordított tenyér a nyíltság, őszinteség, becsületesség megbízható mutatója. Aki eldugja tenyerét, valami takargatniva- lója van, nem őszinte. A lefelé fordított tenyér parancsolást fejez ki, dominanciajelzés. míg a fölfelé fordított tenyérrel a kérést fejezzük ki vagy nyomatékosítjuk. A zsebből kiálló, felfelé tartott hüvelykujjak uralomvágyra, fölényességre engednek következtetni. A test előtt ösz- szefont kar a védekezés, zárkózottság vagy a határozott véleményalkotás jele. Hasonló funkciója lehet a keresztbevetett lábaknak is. Ha többen beszélgetnek, a lábfejek afelé a személy felé irányulnak, aki legjobban érdekli a láb gazdáját. ahol nem csokoládényuszit, -tojást adnak — a háziak rendszerint maguk festik. Matyóföldön például egész iparművészeti remekek kerülnek ki a „pingálóasszo- nyok” keze alól. De van hely, ahol még készítik a „berreges tojást” is. A tojásra bürök levelét ragasztják, s azzal együtt főzik ki hagymalében. így a levél vékony erezete a tojáson marad. Néhol a lányok az ünnepek előtti napokban a patakhoz vonulnak, ahol a friss, hideg vízben megmossák az arcukat, és zöld lombokkal törülköznek,, hogy szépek, frissek legyenek az ünnepekre.
