Déli Hírlap, 1990. április (22. évfolyam, 76-98. szám)
1990-04-02 / 76. szám
★ Pfening László ózdi fiatalembertől sohasem voltak idegenek a különböző művészeti ágak, hiszen kitűnően zongorázik, fest. rajzol, farag, ám ezúttal teljesen új oldaláról ismerhette meg a nagyközönség. Keramikus lett. s nem is sikertelen! Első nyilvános bemutatkozása után megállapodást kötött egy holland céggel, amely alapján Hollandiában is értékesítik alkotásait. Az átképzéstől a pályaelhagyásig Lesznek-e pedagógusok állás nélkül? Páncél vármegye nevelte éket H©f* palaki éiálmk I Anekdota szól arról, hogy a régi időkben, amikor a diákok szuplikációba jártak, hogy összegyűjtsék á kálvinista pat- rónusok és az egyszerű hívek által a kollégium fenntartására szánt természetbeni adományokat, az egyik patrónusnál összetalálkozott egy debreceni, •gy pataki és egy pápai diák. Jó kedélyű ember volt a házigazda, s nem is késett, hogy a három híres kollégium szupli- kánsait vetélkedésre bírja. Elővett hát egy körmöd aranyat, mondván: azé lesz, aki az asztalra tett főtt tojásra a legtalálóbb idézetet mondja a Bibliából. Elsőnek a pápai diák nyúlt a tojáshoz, ráolvasván a Szentírásból a következő textust: „Megtörlek téged, mint az asszonynak magva a kígyó fejét.” — Jól van. amiee — szólt a patrónus —, de add csak át a debreceni barátodnak. A debreceni átvéve a tojást, héjától megtisztította, majd ezt idézte: „Megsózlak téged, a földnek savával.” — No, pataki, lássuk, tudsz-e te is mondani valamit? A pataki diák cseppet sem kérette magát. A megtisztított, megsózott tojást kezébe vette: „Menj bé a te uradnak örömébe!” — mondta, s azzal lenyelte. ilyen és ehhez hasonló történetek kötetszámra maradtak fenn az 1531-ben alapított Sárospataki Református Kollégium diákjairól, bizonyságául annak, hogy a letűnt csaknem félezer esztendő folyamán sajátos diákélet alakúit ki az ősi falak között. A kg telt el 90 év, s az iskola rendjének, okiató-neve- lő munkájának es a d.őkéiéinek a szabályozására a kollégium palrónusa, I. Rákóczi György 1821 ben elrendelte a/ addig csak so- káslogon a apu.ó törvények rendszer be foglalását. A latin nyelven szerkesztett iskolai törvénykönyv, a „Leges Scholae Saaros-Patachi- nae” paragra tusaiból és a későbbi iskolai rendelkezésekből azt láthatjuk, hogy valóságos kis köztársaságban éltek haidan a pataki diákok övék volt egészen az iskola, de rájuk nehezedett annak sok gondja is. A nagyobbak tanították a kisebbeket. a diákság őrei álltak a kapuban mint janitorok. diákörs7emek, a vigilek vigyáztak éjjel a kollégium nyugalmára. A diákok gondozták a kollégium szőlőit: kapáltak, szüreteltek, tartották rendben a pincét, árulták a bort, osztották hetenként a cipót, kezelték a könyvtárt. Ök voltak az iskola szünidei őrzői mint remanensek, ők virrasztottak beteg társaik felett, ők vitték temetőbe a kollégium halottait: tanárokat és diákokat. önállóságra, helytállásra nevelte a kollégium a diákjait, s ennek számos lehetősége, intézménye volt, például az említett szuplikáción kívül a legáció, mendikáció. A „sátoros” ünnepeken: karácsonykor, hnsvétkor, pünkösdkor a diákok falun, városon felkeresték a kálvinista gyülekezeteket. A nagy diákok templomi szolgálatot végeztek, a kisebbek pedig ünnepi verssel köszöntötték a családokat. Se szeri, se száma századokon át Patakon a különféle ifjúsági egyesületeknek. Kövy Sándor, a kollégium országos hírű jogproí'esszora 1813-ban Páncél vármegye néven egy jelképes vármegyét alapított, amelynek pataki diákoskodása alatt Kossuth Lajos is „polgára” volt. Az volt ezzel a célja l£övy- nek, hogy a joghallgatok ebben a jelképes vármegyében gyakorlatilag is felkészülhessenek jövendő hivatásukra: a törvénykezésre, a vármegyei életre és szolgálatra. A diákok másik szellemi „gyakorlótere” volt a Pataki lijúegylet, amely 1832-ben Szemere Bertalan kezdeményezésére alakult, aki jogi tanulmányait a pataki kollégiumban végezte. Az egyesület pár év múlva irodaimi önképzőkörként működött, s a nevét Szépmű Egyletre változtatták. Vasárnap délelőtti összejöveteleiken saját verseiket, elbeszéléseiket, tanulmányaikat és más szépprózai müveiket adták elő s bírálták meg. Parthenon néven egy irodalmi zsebkönv- vet is megjelentettek a kollégium nyomdájában. A Szépmű Egylet műsorain gyakran szerepelt verseivel Tompa Mihály is, akiről az egyesületi jegyzőkönyvében az egyik helyen ezt a „bíráló” mondatot olvashatjuk: „A szavalás hevében üstöké úgy állt az égnek, akár a pacsirta kontva.” És ha már anekdotával kezdtük a pataki diákéletre való emlékezésünket, befejezésül is hadd mondjunk el egy kedves történetet az egyszeri cigándi emberről, aki Patakon járva ellátogatott a kollégiumba is, és hazatérve falujába, így szólt a feleségéhez: „Hallod-e anyjuk? Nem tudom, mi van ezekkel a pataki diákokkal... Húsz évvel ezelőtt jártam utoljára a kollégiumban, de most is épp oly fiatalok, mint akkor voltak!” Igaza van a cigándi atyafinak. Mert a pataki diákok évszázadok óta, ma is, mindig fiatalok, friss gondolkodásúak, talpraesettek. És iskolájukat ugyanolyan ra- gaszkodóan szeretik, ahogyan a hajdani neves és névtelen elődök szerették. Hegyi József Vannak, lesznek-e miskolci pedagógusok — és óvónők — állás nélkül? - kérdeztük dr. Környey Lászlótól, a városi tanács művelődési osztályának vezetőjétől. Megtudtuk, hogy az elmúlt években Miskolcon általában 50-80 pedagógus vált feleslegessé egy-egy esztendőben. Ám állás nélkül senki sem maradt, aminek több oka van. Az egyik: akire nincs szükség itt, arra szükség lehet ott. Szép számmal vannak pályaelhagyók. A gyesen, gyeden levőket is pótolni kell. A nyugdíjba menőket úgyszintén. Az iskolák önállóvá válásával még inkább megnőtt a tanács — a művelődési osztály — szerepe abban, hogy koordinálja a ..pedagógusmozgást”. A pillanatnyi helyzet: szeptemberre a miskolci óvodákból 21-en mennek nyugdíjba, az általános iskolákból 38-an. Az óvodákban 37-en válnak feleslegessé a mindinkább csökkenő gyereklétszám miatt. A két szám különbsége 16. Ennyi óvónőt szerződéssel tudnak foglalkoztatni. Az általános iskolákban 71 pedagógus munkájára nem tartanak igényt, tehát 33 tanár és tanító lesz, akinek szerződéses munkát tudnak kínálni. Nem éppen szívvidító hír annak az 57 nyugdíjas pedagógusnak, aki szerződéses viszonyban dolgozik az általános iskolákban, és annak a 11 nyugdíjasnak, aki üres álláshelyen van, hogy velük szemben előnyt élveznek azok. akik még nem érték el ezt a kort. Az egri főiskolával közösen szeptembertől két, Miskolcra kihelyezett nyelvszakos osztály indul (német és angol), amelynek tanulója 20—20 miskolci pedagógus lesz. Jelenleg 207 oroszos jár különböző nyelv- tanfolyamokra. Nagyban enyhítheti a gondokat, hogv szeptemberben 10—12 új középiskolai osztály indul (öt gimnáziumi, három szakközépiskolai és kettő-négy szakmunkásképzős), ami új álláshelyeket jelenthet. (Miskolc általános iskoláiban 50-en dolgoznak középiskolai tanári diplomával !) Világos, hogy az ideális az lenne, ha — mert kevesebb a gyerek — kisebb csoportokat alakítanának ki. Erre azonban nincs pénz. Arra viszont kerítettek — természetesen máshonnan elvéve —, ami azt a veszélyt hárította el, hogy oktatási intézményeket kelljen bfezárni. A városi tanács 184 millió forint pluszt biztosított a művelődési ágazat számára. Jelenleg Miskolcon két pedagógus él munkanélküli segélyből, de ők nem azért kerültek az utcára, mert feleslegessé vált a helyük. A tanácson rendelkezésre állnak az óvónők, az általános iskolai tanítók-tanárok és a középiskolai tanárok fizetésének átlagai. Ezek a következők: 10 590 forint, 13 300 forint, és 15 988 forint. Sí— * János passió A Miskolci Szimfonikus Zenekar újabb nagy vállalkozása Christop Biller NDK- beli karmester vezényletével Bach János passió című művének bemutatása. A monumentális mű kórusbetétjeit a Magyar Állami Énekkar szólaltatja meg. Az evangélista szólamot Mukk József énekli. A szoprán, alt, bariton és basszus szólóra írt áriákat Váradi Marianna, Németh Judit, Pataki Antal és Köves Péter előadásában hallhatja a közönség. Az orgonaszólamot Déri András játssza. Az előadás ma este fél 8-tól lesz a Miskolci Nemzeti Színházban. II Map Mise Miskolcon Eddig még soha nem hallott, egységes és sajátos zenei világ egyszerre kongatja meg a harangokat és a szíveket. Ez a műfaj hidat Miskofc-környéki címerek Kisfokai Némelyik Miskolc-környé- ki település az elmúlt időkben a történelmi múltjára emlékező címerrel is rendelkezett, de meghatározó jellegzetessége mindegyiknek van. A Borsod Megyei Levéltár munkatársai a címertan törvényei szerint most megújították, megrajzolták a jelképeket. Ezekből mutatunk be néhányat. Kistokajt először 1256-ban említi oklevél, de minden bizonnyal ennél századokkal régebbi múltra megy vissza. Neve török eredetű, egyes nyelvészek szerint „folyó menti erdő” a jelentése. A „Kis” előtag a megkülönböztetést szolgálja a másik, a Tisza-Bodrog összefolyásánál fekvő, s híresebb Tokajtól. Az első népszámláláskor (1787) félezren lakták, akik közül minden tizedik nemes volt. A kiegyezéskor alig másfél százzal éltek itt többen. mint 8 évtizeddel azelőtt. Száz esztendőt kellett várni, míg a lélekszám megkétszereződött (1980: 1245). Az 1980-as években erőteljes a népesség gyarapodása (1988: 1453). Borsod vármegye levéltárában, egy 1784-ben kelt bizonyságlevélen maradt meg Kistokaj címeres pecsétjének lenyomata, „KIS TOKALY HELYS. PETSET” felirattal. Pelikánt ábrázol, feje fölött (valószínűleg) korona látszik. Tóth Péter, a levéltár tudományos főmunkatársa érdeme a pecsét kikutatása. A megújított címert B. Balsai Jolán restaurátor-művész tervezte és rajzolta: csücsköstalpú pajzs kék mezejében ezüst színű pelikán áll (amely a monda szerint saját vérével táplálja fiókáit), fölötte arany korona lebeg. A pelikán zöld halmon áll. Bár az eredeti pecsét nem ábrázolja, talán a pecsétvéső felületessége miatt, hiányzik a pelikán lába mellől a fészek, a nyakukat nyújtogató fiókákkal (jellegzetes címerábrázolás). Talán a címer megújításakor, hivatalossá tételekor érdemes lenne ezzel is kiegészíteni ezt az imponáló közösségi jelképet, amelyre Kistokaj lakossága méltán lehet büszke. dr. Csorba Csaba alkot a klasszikus zene, a rock és az autentikus népzene között — írta a kritika jó három évvel ezelőtt az akkor Szegeden nagy sikerrel bemutatott Magyar Miséről. A darabot most országos tűrnésorozatra indítják. Ennek első állomásaként a miskolci közönség láthatja. A Tolcsvay testvérek, László és Béla négy évvel ezelőtt írták és zenésítették meg a Magyar Misét. Rá egy évre mutatták be a szegedi szabadtéri színpadon és a Margitszigeten. Az előadás olyan sztárvendégeket sorakoztat fel, mint Demjén Ferenc, Vikidül Gyula, Pitti Katalin, Begányi Ferenc, a Téka, a Tomkins és az. Ama- dinda együttes, valamint közreműködik a szerzőpáros is. A Liszt Ferenc-díjas operaénekesnő Pitti Katalin darabbeli szerepéről szólva mondta: „miközben a magyar misét énekelem, az a •hit erősödik bennem, hogy a szeretet örökkévaló”. A mise gyökerei a keresztény hagyományoknál jóval mélyebbre nyúlnak. A mű egy ősi beavatási szertartást elevenít fel, amelynek célja, hogy megtisztítsa az egyént, a közösséget, hogy a hétköznapokat ünneppé formálja. Az. előadást a mis4- kolciak április 5-én a Miskolc városi sportcsarnokban láthatják. II szlovákiai ií A szlovákiai magyarság néprajzi kutatásának múltjáról, jelenéről és távlatairól tart előadást dr. Liszka József, a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság elnöke. Az érdeklődőket a Herman Ottó Múzeum Felszabadítók útja 23. sz. alatti épületének dísztermébe várják ma délután 3 órára.
