Déli Hírlap, 1990. április (22. évfolyam, 76-98. szám)
1990-04-06 / 80. szám
A polgárok védelmére kelt Mátyás király és Misk f**»**- ^WW'I **o- (t»vi£»ií^ fln- —■ *—*—/J ........ ^........... ' n ífV iíir \\\jfl|]!!íínr \V^flnrfír‘ v/ Onofif «lut«».).»- -fitk/«™ **Vo»M., pb ulnUwi hkn# pr Hl ifin hl „ fW*- Ofü*» H«. Aívji^U^ f(>„- n *n**He:l4u’») iflnut**} koflin,*) 4rhm.il ,v»MU#«to# piámé míKj.éit ii^.cAa*, ■,«« w,- ' í. * í£~ rf ■ ,4-' f-J. ^ T *Ufr7,L71”’ ^**tntmny >"««*"• Vtu*U»4 *r~Li* c*U-* «wm* ^ínlmj „nWLLf ^ |^fc r v*r <"r ih jn*"^ i«ni *W*?»*»y ft-ltm- «• +li*imv -f^oST cv **•«<«. műt (u*C~ ___L .. ' I " ™ Vltti.;jiH —*-L 1 Kí~íi a ■ -------— - - 11 i). a / fl.. /. .-. - ■ -- ■'— 1,^,. .. Htftnifxji. . p* vi«wm»»7 íi V«j£h A&ddr i Vt^ ►*» íl nxumjtue p'tmJei pr< mnij MWT.t.fl / tluvt “4 *r "Hőm* »«Mi 'Vi»ne|2f«r| J*T*njnct) i.un5<»»M ■J' ”71 n«y» i«n**n VOuUnl «nwini« <•► fc-o.*.«. wm» ^y«u* ^’""“"'5 m**. |u«C~ ,« KKtim., cy,.~««*\s ItUta- rrÁUln,..*, ytvdmjhLr (piir^xu* \»úddvr >.»~w ti'...,* L.íL.*..U — lnljJn*éUotcm Vet -itrc:.«. - ■ *“ ÍW ynUnijltnrvf veim, "’ vfv<‘>4 -tr *elr~a *r (Cm«« «•»'*"*. .ytdrrrÜ-n^ nnp^nrt •(« '-vo^to ÍUwimWmtvt tlvvlcn tt yxáüiuun'mc/imxn« Tucr sSufdUwy mx>l ^ «jKUlJn.» ^«-A «**.««, ßmp*- VCÄ .».kmwi* VluitWv .^AHtyhfrife* jiaa, eputvra. UWV«vmV Vő/» ^t^iyxjTxn^jytnnó^Véyxx rjj}<hiU» fcnrJto V« «^»wtvlo ;. ______ _J L > _ f I t>*tUimvnr) yt*A*v í^"vivt* hujb* . ----------^ --------- .. ........------------------------.l<rpi\rid^xtnr, VíHomi^ *»iVí^.« «*«• ^liTwfsj«« fyuhttiM ÍW q ipnjhtnt- ß>**j4 iw.n»w««-nä jailubry k» ►►« ►/ •»> clr»t <♦ (Cm«« tilim .ttxdnvf*ni yt\m^rvt. «m>« «H«ni< *r i+r H COtm* AyVl^r) "• W t'ho«y 'T'TV--- I---foCn»-™I Uim^ !XI ai'.JÍ .vuíCW. Mt^Ux , ytlH9 +Jt+y ^mk«» end^, l,kvr«.'' >jb fjh*»> sZJtUi ÍVwm *nWy**U> «^vuibJúpKfM Szombaton bemutató 4 három testőr Tapolca-történet (4) Hova lett a levegő? 4 hajdani egyesítés dokumentumai Fél évezrede. 1490. április 6-án megrendültén és szorongva álltak körül egy betegágyat az ország akkori legfőbb hatalmasságai Bécs városában. Meghall Mátyás király. Nem adatott hosszú élet neki, de tetteivel kivívta a halhatatlanságot. Elődei, az Árpád-házi szent királyok kivívták népük mélységes tiszteletét, Mátyás a magyarság szeretetét érdemelte ki. Legendák és mesék jóságos alakja, szegények, sorsüldözöttek, betegek. elnyomottak gyámolitó- ja, az igazságos bíró. Tinédzserként kezdett uralkodni, — meglett embereket is megszégyenítő bölcsességgel és körültekintéssel. Élete eseményei jól ismertek, aligha lehetne egy ilyen rövid megemlékezésben minden jelentős mozzanatot felsorolni. Engedtessék meg, hogy itt és most arra a Mátyás királyra emlékezzünk, aki megértéssel viseltetett jámbor eleink, Miskolc város polgárai iránt, amikor sérelmeikkel színe elé járultak. Miskolc város levéltára három oklevelet őriz, amit Miskolc városa számára kiállítottak „a király úr tu- ' lajdon parancsa”, illetve „a király úr parancsa” értelmében. 1461-ben a diósgyőri várnagyok túlkapásai ellen kelt a városi polgárok védelmére a király, majd 1471-ben ismét e tárgyban szabályozta a vár és a város viszonyát. 1467-ben a miskolci kereskedők kedvezményeit gyarapította: a tulajdonukat képező árucikkeknek az ország egész területére vámmentességet biztosított. A kiváltság célja egyebek mellett az, hogy „ezen mezővárosunk a népek számát tekintve még jobban gyarapodjék”. Nem A Zöldeknél a Id napiéról A Magyarországi Zöld Párt miskolci ügyvivői megelégedéssel értesülnek aról, hogy egyre több politikai párt tartja fontosnak a környezetvédelem ügyét, örömünkre szolgált, hogy a napokban például megalakult a Szabad Demokraták Szövetsége megyei környezetvédelmi tagozata is, amely „Kékek” az egészséges környezetért elnevezéssel mozgalmat indított. Csak helyeselni tudjuk, amiért április 22-én szeretnék renbetenni a szentlélek! kolostorrom környékét. Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet arra, hogy e napon, április 22-én tartják az egész világon az évtized legjelentősebb környezetvédelmi eseményét, a Föld napját. Énnek megyei rendezvényeit, valamint a Miskolcra tervezett demonstrációkat, egyebek között az avasi liget kitakarítását, az élő- láncot, az esti alternatív koncertet — amint azt már a sajtóban is többször bejelentettük — a Zöld Párt miskolci csoportja koordinálja. Kérjük a pártokat, illetve az érdeklődőket, hogy csatlakozási szándékukról, elképzeléseikről tájékoztassák a helyi Zöldeket, akik a város több szervezetével és a pártok helyi csoportjainak egy részével együttműködve már régebben megkezdték a szervezést. A bejelentéseket a Zöld Párt Hunyadi u. 2. sz. alatti irodájába — a 87-861-es telefonszámon — várjuk. Ugyanitt a nap eseményeiről is tájékozódhatnak az érdeklődők. A Zöld Párt miskolci ügyvivői A rendőrkapitány fogadóórája A Miskolci Rendőrkapitányság vezetője, dr. Tuza László rendőr alezredes április 9-én 14 órától fogadóórát tart Miskolcon, a Frie- szol József u. 4. sz. alatt. Előzetes bejelentkezés: a 35-103/20-55 telefonszámon. véletlen, hogy ez utóbbi, különösen becses kiváltságlevelet II. Lajos királlyal (1521. január 28.), sőt II. Rudolf királlyal is (1593. március 22.) jóváhagyólag átíratták. Az 1461-es oklevélből megtudhatjuk, hogy a város két része közül Ö-Miskolc bírája Kun, Üj-Miskolcé pedig Kazay családnevű. Azaz az egyik vagy kun származású, vagy kunok lakta vidékről költözött ide, a másik Kazáról (ma Sajókaza) települt be. Az esküdtek Ó-Misikol- con mesteremberek: az egyik molnár, a másik fazekas. E nevek viselői e korban minden bizonnyal még mesterségük tényleges gyakorlói is voltak. Űj-Miskolc egyik es- küdtje szintén kézműves lehetett: Szabó Tamás, A másik neve: Német, arra utal, hogy vagy ilyen nemzetiségű, vagy németek lakta vidékről (esetleg az északi bányavárosokból) származott. Miskolc városa híven és épségebn megőrizte a nagy király okleveleit minden viszontagsága, török-tatár, ku- ruc-labanc hadak járása közepette is. Tavaly óta a Mátyás király utcában levő általános iskola Mátyás király nevét viseli. Akkoriban még ezért a névválasztásért keményen küzdeni kellett... Vajon gondolnak-e arra az iskola tanulói, hogy olyan idős korban, amikor ők még az iskolapadban ülnek, fél évezrede egy gyerekember külföldi követekkel tárgyalt, apja mellett tolmáeskodott, majd egy minden oldalról fenyegetett ország gondjait vette a vállára. Sokszor mondogatják a történészek, hogy háborút utoljára Mátyás alatt nyert Magyarország. Mondják, hogy halálával hódításai gyorsan elenyésztek, s egy emberöltő múlva bekövetkezett . az összeomlás. Életműve azonban mégsem volt hiábavaló, alig több, mint három évtized alatt úgy megerősítette az országot, hogy mégsem roppant össze. S ebben igencsak nagy szerepe van neki. felmérhetetlenül nagv. Illő, hogv mélységes / tisztelettel hódoliunk emlékének. Sírhelyét feldúlták. cscntiait szerteszórták, mint nemzetünk anrvi nagv alakiénak. De életműve megmaradt. s belőle eev darabka a miénk, miskolciaké is. Dr. Csorba Csaba Spanyolországban is élénk figyelemmel kísérik a magyarországi választásokat, ismerik hazánk belpolitikai helyzetét, tisztában vannak az itthoni erőviszonyokkal. Mindezt dr. Furmann Imrétől, a Magyar Demokrata Fórum országos és miskolci elnökségének tagjától hallottuk, aki a napokban tért haza az Ibériai-félszigetről. Látogatása céljáról, tapasztalatairól kérdeztük. — Március 30. és április 2. között jártam Spanyolországban, pontosabban Sevillában. A Hans Seidel-alapít- vány segítségevei a Spanyol Néppárt kongresszusán vettem részt. Erre az eseményre Magyarországról csak a Magyar Demokrata Fórumot hívták meg, annak képviseletében utaztam. A kongresz- szuson kívül az Európa Parlament több jeles képviselőjével is találkoztam. El kell mondanom, hogy tapasztalatom szerint az MDF-nek igen nagy a respektje Spanyolországban is, felelős politikai tényezőnek tekintenek bennünket. Egyedülálló, nagyszabású produkciót mutat be a Városi Művelődési Központ Ifjúsági Háza; a Dumas regényéből készült, A három testőr című „zenés felfordulást”. Túlnyomórészben középiskolás fiatalok, az Art Stúdió növendékei a szereplők, s fellép két népszerű színművész, Csapó János és Somló Ferenc. Zenei vezető Kalmár Péter, a rendező' Lengyel Pál. Az Ifjúsági Ház április 7-én, 8-án, 9-én, este 7 órai kezdettel várja az érdeklődőket az előadásokra. ■ Ezzel a produkcióval az általános iskolások szintén találkozhatnak a diósgyőri várban május 31-én és június 1-jén, valamint a felnőtt közönség is megtekintheti a Miskolci Nyár programjaiban július 11-én, 12- én, 17-én, 18-án és 19-én. A Rádiótechnika és a Rádiózás című lapok szerkesztőségeinek munkatársaival . találkozhatnak azok az érdeklődők, akik április 9-én, hétfőn délután 3 órakor ellátogatnak a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárba. A lapokkal kapcsolatos előze— A választások eddigi eredményeit ismerve úgy tűnik, az MDF-nek a legnagyobb az esélye rá, hogy kormányt alakítson. Vajon a leendő kormány nevében, is folytatott tárgyalásokat? — Nem, ez csak pártközi látogatás volt, amire az említett alapítvány támogatása nyújtott lehetőséget. De el kell mondanom, hogy nagy a gazdasági érdeklődés is Spanyolországban hazánk iránt. Igaz, vendéglátóink többször kifejezték azt is, hogy szeretnék, ha az MDF alakíthatna kormányt, de ismétlem: azért utaztam, mert az MDF fontosnak tartja, hogy széleskörűen tájékozott legyen az Neurópai politikai életben, ez mindenképpen a hasznunkra válhat. Természetesen nem tagadhatom: az ország sorsát érintő kérdésekről is tárgyaltunk. Így például találkozhattam Egon Klebsch úrral, aki az Európa Parlament néppárti szövetségének elnöke. Arról váltottunk szót, mennyire fontosnak tartjuk, hogy hazánk Európához tartozhasNemrég írtunk róla: Ta- , polcán sokan arról beszélgetnek mostanában, hogy nem ártana újra rendezni Tapolca és ,a nagyváros kapcsolatát; a tapolcaiak nagyobb önállóságot szeretnének. Ez nem jelentene elszakadást, hiszen az nem volna célszerű, ám igazságosabban szeretnének osztozkodni az anyagiakon. Ez elsősorban azt szolgálná, hogy maguk a tapolcaiak közvetlenebbül érdekeltek legyenek a városrész bevételeinek növelésében. Iglói Gyula, ismert miskolci lokálpatrióta helytörténeti sorozatának befejező részében a hajdani teljes önállóság, majd a városihoz csatolás eseménysorát eleveníti fel. • 1945-BEN: TERULETÁTADÁS Miskolc törvényhatósági jogú város Nemzeti Bizottsága 1944. december 27-én elhatározta Hejőcsaba, Dióstes kérdéseket távbeszélőn is feladhatják az olvasók a 111-02-62, illetve a 135-91-91- es számokon. A könyvtár ez alkalomból házilagos kivitelezésű rádiókészülékek, műszerek bemutatására is lehetőséget ad. son. ők is pártolják, hogy az Európa-ház egyenrangú tagja lehessen Magyarország — Az MDF-ről tudjuk, hogy ahol csak lehet, szóvá teszi a határon túl élő magyar kisebbségek helyzetét is. így volt ez most is? — Ez alatt a pár nap alatt én is több fórumon részt vettem. Mindenhol szó-, vá tettem a magyar, kisebbségek helyzetét is. És erre szükség is van! Ügy gondolom ugyanis, hogy az európai közvéleményt különösen az erdélyi, marosvásárhelyi ügyben félretájékoztatták. Ha mindenhol megszólalunk, ahol erre módunk van, az nem maradhat eredménytelenül. Örömmel könyvelhetjük el, hogy az Európa Parlament felelősen politizál. Mint arról tájékoztattak, hamarosan nyilvánosságra hoznak egy tiltakozó nyilatkozatot az erdélyi magyar kisebbség, egyáltalán a kisebbségek helyzetével kapcsolatban. (bujdos) győr és Tapolcafürdő Mis- kolchoz való csatolását, s ehhez kérte a Debrecenben lévő kormány belügyminiszterének a hozzájárulását. A belügyminiszter ezt az 1945. január 9-én keit 8/945. B. M. szám alatt hozott határozatával tudomásul vette, azonban a kártérítési kötelezettség ügyében való döntés jogát magának tartotta fenn. A területek tényleges átadása 1945. január 27-én történt . meg. Borsod vármegye törvényhatósági bizottsága az 1945. április 3- án tartott ülésén ezekkel az Ügyekkel is foglalkozott, és a belügyminiszteri határoza. tót tudomásul vette. A közgyűlési jegyzőkönyv szerint a törvényhatósági bizottság „Görömböly-Tapolcai fürdőtelepet illetőleg pedig azért látja az egyesítést megokoltalak, mert Tapolca Miskolc város tulajdona, a telep fejlesztéséért ez a város hozott eddig is áldozatokat és hozhat jelentős további áldozatot is, és mert a telep lakosságának túlnyomó része miskolci lakosból áll.” • SZENT BENEDEK HEGYE így vált Tapolca, az ősi Miskolc-Bor» nemzetség földje, több mint ezer esztendő után közjogilag is Miskolc város részévé. A 12 —13. századi alapítású monostor, a Miskolc nemzetség temetkezési helye történeti és régészeti kutatásra vár. Az alapító nemzetség nevét városunk, a Szent Benedek- rendi szerzetesek nevét pedig a Hejő-völgy mentén emelkedő „hegyek” őrzik, amelyek legmagasabb pontja: a 183 méter magas Szent Benedek csúcs. Mostanság persze sok minden változik, Tapolca története tovább írható. Már az is érdekes fejlemény, hogy a Benedek-rendi szerzetesek újra visszatérnek városunkba, az avasi egyházi gimnázium felépültével. Jólessen vették tudomásul Miskolcon járva, hogy a rend névét hűen őrzi a térkép is. • JÓZANSÁGRA LENNE • SZÜKSÉG Tapolcának persze prózaibb gondjai is vannak, például a légszennyezés. Sajnos, Tapolca levegője erősen szennyezett, mert a kohászat füstjét erre hajtja a szél. Az is feltűnhet a régi miskolciaknak, hogy odalett Tapolcán az a jellegzetes párás, illatos levegő, amely nyári estéken szinte ködsze- rűen ülte meg a parkot. Nem vagyunk szakértők ebben az ügyben, de véleményünk szerint a helyzet romlásáért alapvetően két tényező okolható: egyrészt a tapolcai .gépkocsiforgalom mérhetetlen megnövekedése, másrészt a rendkívül sűrű beépítés, amelynek következtében drasztikusan csökkent a tapolcai völgyet körülvevő domboldalakon a zöld növényzet mennyisége. Nem akarunk vészharangot kongatni, de Tapolca a legjobb úton haliad afelé, hogy épp azt veszítse el, ami eddig értéke volt, a meghitt hangulatot, a kellemes mikroklímát. Hatalmas házak épülnek sorra az aprócska telkeken, s kialakul ugyanaz a környezet, amelybe, ha valakit ejtőernyőn ledobnánk, nem tudná hirtelen megmondani, valahol Budán van-e, a Balaton mellett, vagy itt Tapolcán. Reméljük, a nagyobb önrendelkezési jog azzal a józansággal párosul majd, hogy rájönnek a tapolcaiak: ha nem védik meg azokat az értékeket, amelyek megkülönböztetik Tapolcát egy más, zsúfolt lakónegyedtől, akkor saját érdekeik ellen cselekednek. (Vége) Sevillában nagy az MDF respektje Dr. Furmann Imre a spanyol %aidasáq érdeklődéséről MISKOLCI ÁRUHAZA Rádiósok találkoznak a szaklapok szerkesztőivel