Déli Hírlap, 1990. április (22. évfolyam, 76-98. szám)

1990-04-28 / 98. szám

Székelyföld történetéből 13. Meggyűlték a Báthoryakat ^c. Idilli tájképet festettek, majd cafatokra tépdesve a közönség soraiba dobálták „mű­vüket” — művünket? — a Radikális Életmentő Színpad tagjai Világmegváltás című da­rabjuk előadása során. „Szeretnénk, ha elgondolkodnának” Radikális Életmentő Színpad A játék morbid, a mondandó komoly Báthory Zsigmond fejedelem a románokkal közös havasalföl­di hadjáratához csak úgy tud­ta megnyerni a közszékelyeket, hogy kiadta részükre a szabad­ságlevelet, amiben mentesítette őket a jobbágyi kötelezettségek alól. A földesurak és nemesek már a hadjárat előtt ezt eré­lyesen kifogásolták. 1595. okt. 30-án Gyurgyevó felszabadításával véget ért a törökellenes háború. A ha­zatérő székelyek úgy érez­ték, hogy megszolgálták a szabadsághoz való jogukat a hadjáratban való részvéte­lükkel, és azt tőlük ' már senki el nem veheti. Megta­gadták földesuraiknak az en­gedelmességet. A jobbágyföl­deket, kaszálókat, erdőket, szőlőket sajátjukként kezd­ték használni. Gyulafehérváron az össze­gyűlt rendek Báthory Zsig­mondiéi azt kérdezték, hogy miként történhetett megkér­dezésük nélkül a közszéke­lyek szabadságának visszaál­lítása? a fejedelem úgynyi­Noha a filmtörténet leghíre­sebb „kisembere” vitathataila- nul Chaplin, mögötte a máso­dik helyen biztos, hogy Louis de Funes végezne egy közvé­leménykutatás eredményeként. Természetesen nem mérhető össze a két művészi pálya mi­nősége, mégis figyelemre mél­tó az a fantasztikus népszerű­ség, melyet az utánozhatatlan grimaszairól hires „Fufu” vívott ki magának. Nálunk több mint húsz film jelzi pályafutását, s ezek a filmek egytől egyig a szó szoros értelmében saját film­jei voltak: a Funes névre „ment be” a közönség, ha a Saint Tropez-i csendőrökről volt szó, vagy éppen Fanto- masról. Funes esetében nem lehet középútról beszélni: vagy kedvelte valaki a bohókás figurát, vagy egyszerűen ki­fordult a moziból, ha fel­tűnt a plakáton egy újabb Fufu-film. 1983 óta már nincsen újabb Funes-film, a nagy latkozott, hogy kényszerből tette, mert egyébként nem tudta volna a székelyeket a háborúra mozgósítani. A nemesség a szabadságlevél visszavonását szorgalmazta, a közszékelyek pedig megha­gyását, mivel ők a fejedelem kérését megszolgálták. A ne­mesek Báthoryt azzal győz­ték meg, hogy a közszéke­lyek már a hadba való in­dulás előtt felkeléssel fenye­getőztek. Az Országgyűlés meghozta a határozatot, Bá­thory visszavonta a szabad­ságlevelet. Minden lakóhe­lyen kihirdették, hogy a sza­badságlevél érvénytelen Akik 1595 előtt jobbágyok voltak,. azokat újra uraik­nak, vagy a fejedelmi várak kapitányainak hatalma alá rendelték. Számolva a fel­keléssel, a fejedelem paran­csára azonnal börtönbe ve­tették a székelyek legfőbb vezetőit. A közszékelyek először nem akarták hinni a változtatást, mert a zászló­kat, dobokat, fegyvereket még nem szedték be tőlük. rendező néhaivá minősítette a „leghíresebb csendőrt”: Funes-t elvitte egy szívro­ham. A Jákob rabbi kaland­jai című film, mely most látható a mozikban, 1973- ban készült. Aki szerette a Funes-filme- ket, ezúttal sem fog csalód­ni: pontosan azokat a gégé­két és grimaszokat fogja vi­szontlátni, melyekre számít, s melyek — a mozipénztá­rak statisztikái szerint — sok ember számára megun- hatatlanok. A bohózat cselekményekét szálon indul. Jákob rabbi New Yorkból Párizs felé tart, s mire a gépe landol Orly-ban. már ott van Vic­tor Pivert (azaz Funes), mint túsz, hátában revolverrel. A párizsi rokonság soha nem látta még az amerikai Jákob nagybácsit. így kézen­fekvő a mulatságos személy­csere: Fufu a továbbiakban álrabbiként próbálja félre­vezetni üldözőit, és szóra­koztatni a közönséget... Kájé Űj vezetők álltak a köz­székelyek élére. Károlyi András a marosszékieket szervezte, Gál János pedig a gyergyószékieket. Futárokat küldtek szét, hogy aki visz- szaáll régi urához és aláveti magát hatalmának „bárki legyen is, halál fia lesz”, aki pedig a felkelők ellen mer­ne szegülni, „azt fejjel lefe­lé karóba húzzák”. A nemesség arra töreke­dett, hogy még a haddá szerveződés előtt verjék szét a székelyeket. Ügy döntöttek, hogy éjszaka lepik meg a falvakat és az elfogottakat, a vezetőket elrettentő mó­don fogják kivégezni. Ra- vazdi György fejedelmi ta­nácsos Kézdi, Orbai és Sep- siszékben foganatosított megtorlást, Toldi István és Bogáthi Boldizsár Maros­székben, Apafi Miklós 2000 fővel a csíki és gyergyóiak ellen támadt. Amikor Károlyi Andrást elfogták, lófarkon húzatták, megkínozták, majd nyársba húzták. Sokat felakasztottak, soknak orrát, fülét metszet­ték le kíméletlen módon, és volt akinek csontját verték szét, kegyetlenül. Felgyújtott és füstölgő falvak jelezték a kíméletlen megtorlást. Való­ságos embervadászat folyt a Székelyföldön 1596 elején, amit a korabeli feljegyzés „véres farsang” jelzővel örö­kített meg. A közszékelyek ekkor meggyűlölték a Bátho- riakat. 1596 nekünk borsodiaknak is nevezetes esztendő. Bá­thory Zsigmond és Rudolf császár azt tervezték, hogy közös, összefogott erővel visszavonulásra kényszerítik a terjeszkedő törököket. Szikszó és Sajóvámos térsé­gében sikerült a két haderő­nek találkoznia, és onnan nyomultak déli irányba. A törökök elfoglalták Egert. 1596. október 24-én történt az első ütközet Mezőkeresz­tesnél, ahol Báthory serege megfutamította a török elő- hadat, de október 26-án a csata elveszett. A szétszórt császári és erdélyi had me­nekülni volt kénytelen. Bá­thory Zsigmond fejedelem, Kornis Pál, Huszár Péter kapitányai, Báthory István országbíró, Thurzó György, Csöbör Mihály és Nyári Pál a diósgyőri várban találtak menedéket. A törökök pusz­títása következtében a me­gye déli felén részben, vagy egészben megsemmisült 39 falu és Miskolcon leégett 39 ház az adólajstromok sze­rint. Sok embert pedig rab­ságba hurcoltak. (balázs) Néhány hete - az egyik szombaton - különös jelenetre figyelhettek fel a Szemere-sa- rok környékén járók. Fiatal lá­nyok és fiúk zacskóban levegőt árultak, s az utcán egy külö­nös utazási irodát nyitottak. Úticéljaik között olyan „egzo­tikus” ajánlatok szerepeltek, mint Csernobil, vagy Ausch­witz... - Kik vagytok, s mit akartok elérni? - kérdeztük tő­lük a minap. — Egy baráti körhöz tar­tozunk, s éppen a Borta­nyán beszélgettünk, amikor felvetődött az ötlet, hogy hozzunk létre egy élet- és értékmentő csoortcut. Kilen­cen vagyunk, jórészt közép- iskolások, s azonnal el is neveztük magunkat Radiká­lis Életmentő Színpadnak. Hogy miért, azt alapító nyi­latkozatban foglaltuk össze: „A teremtés után megalko­tott ember oly fehér jellem volt, mint a habos hegyi pa­tak vize.” ... „bár sosem volt szabad, mégis paradicsomi élvezettel habzsolta, a TER- MÉSZET-et, nem meghódí­tani, hanem benne élni akart.” Miután a Fidesz mindenféle alternatív cso­portosulást támogat — né- hányan tagjai is vagyunk —, tőlük kértünk, és kaptunk segítséget a RÉSZ-KARC cí­mű újságunk előállításához, vagy például az első meg­mozdulásunk során terjesz­tett szórólap fénymásolásá­hoz.- Mikor volt er az első al­kalom, s mit csináltatok ek­kor? — Április 14-én, szomba­ton mentünk ki a „Villany- rendőrhöz”, ahol bioszféra- mentő akciót szerveztünk. Ez abból állt, hogy a sétáló em­bereknek kosárból, nejlon- zacskókban „import bálás oxigént” és emléktárgyakat árultunk — ingyen —, s utazási irodát nyitottunk az LKM, Csernobil, Auschwitz „egzotikus” tájaira. Az egyik propagandaplakátunkra a következőt írtuk: „Fáradt, kimerült? Csemobilban su­gárzó arcú emberek várják önt! Biztos, hogy feLtöltődik energiával!”..,. Vagy példá­ul a négymilliós befogadóké­pességű Auschwitzba invitál­tuk az érdeklődőket. Elhe­lyezésüket egy 744 embert befogadó tábori istállóban biztosítottuk. Nagybetűvel azt is aláírtuk: Zuhanyozó is van!- Hogyan reagáltak a kis­sé morbid, polgárpukkasztó­nak is nevezhető játékokra az emberek? — Megdöbbentő volt, hogy bár látszott, igencsak kíván­csiak arra, mi van például a kosarunkban, igyekeztek kikerülni minket. Sokukkal megprób "tünk beszélgetés­be elegyedni, ám szinte fél­tek ettől a közvetlenségtől. Volt, aki bájosan, megértő­én mosolygott — miközben nem értette mit akarunk —. voltak akik „kapcsoltak”, s akadt egy néni, aki megkér­dezte, hol lehet befizetni az auschwitzi útra ...- Azóta már másik „elő­adásotokat" is láthattuk, a Föld napi alternativ koncert bevezetőjeként... — Világmegváltás címmel adtuk elő játékunkat, mely megosztott sikert aratott. Ám, mi nem foglalkozunk azzal a kérdéssel, hogy ak­cióink. műsoraink megvál­toztatják-e a világ gyarlósá­gát vagy sem. Azáltal, hogy egy problémáról ilyen, vagy olyan formában közöljük a véleményünket, csupán mi magunk könnyebbülünk meg. Ez a mi túlélésünk, s ha csak néhányan gondol­kodnak el azon, amit láttak tőlünk, már elértük a cé­lunkat. N. Zs. Tanácstagi fogadóóra Hétfőn tartja tanácstagi fogadóóráját Spisák István, a Pázsit u. 33. szám alatt, 17 órától. j Ifit lenéi liien lűmúu Hallottátok-e azt a hírt, hogy iskolákat akarnak megszün­tetni, bezárni? Tanárokat, kollégákat tettek az utcára, és akarnak elbocsátani a közeljövőben is? Mi megdöbbenve hallottuk a híreket és rémhíreket. Mindezekért a Miskolcon is megalakult és funkcionáló Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete úgy határozott, hogy e témákban fórumot szervez. A fórum célja, és amire vállalkozhat, az nem más, mint a téma (problémák) nyílt, őszinte, demokratikus megvita­tása. A fórum' helye: 16. Számú Általános Iskola (Miskolc, Vadrusz J. u. 8.), ideje: május 3., csütörtök 17 óra. Meghí­vottak: Szabó György, a megyei tanács elnöke, dr. Kovács László, a Miskolc Megyei Város Tanácsa elnöke, dr. Szá- deczky Zoltán, a megyei tanács vb társadalompolitikai fő­osztálya osztályvezetője, dr. Környey László, a Miskolc Me­gyei Város Tanácsa V. B. művelődési osztályának vezetője, Miskolc város valamennyi tantestülete, a szakszervezetek, Miskolc város országgyűlési képviselői, a pártok képviselői, a PDSZ Országos Választmánya, jogi, gazdasági szakértők és a helyi sajtó. A nyílt levelet kapják még: Művelődési Minisztérium, rá­dió. televízió. Miskolc, 1990. április 26. Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Miskolci Választmánya A JÚNÓ SZÁLLODA FELVÉTELT HIRDET takartói munkakör betöltésére JELENTKEZÉS: a Júnó Szálloda üzletvezetőinél Miskolctapolca, Csabai u. 2-4. A PANNONIA SZÁLLODA FELVESZ: melegkonyhai mosogatót JELENTKEZÉS: A Pannónia Szálloda üzletvezetőinél Miskolc, Kossuth u. 2. Napfényben árnyékot ajánlunk: Z/jL/A 7/V^7A bucfetfkűc cirmjákotok L ♦ CSUKLÓKAROS NAP- ELLENZÖT- családi házakra- nyaralókra- üzletek kirakatára- kerthelyisége^be ♦ BALKON-NAPELLENZÖT- lakótelepi lakásokra + LAMELLAS FÜGGÖNYT- sötétítőként- térelválasztóként TÖBB SZÍNBEN ÉS MÉRETBEN MEGRENDELHETŐ A LAKASTEXTILOSZTALYON VÁRJA. ÖNT A Jákob rabbi kalandjai

Next

/
Oldalképek
Tartalom