Déli Hírlap, 1990. április (22. évfolyam, 76-98. szám)

1990-04-28 / 98. szám

Bizonytalannak tűnik a jövő A munkásosztály már nem a paradicsomba megy A munkásosztályról ilyen­tájt, május elseje felé köze­ledve hosszú éveken át dics­himnuszokban beszéltek a szónokok. A dalok egységes erejéről szóltak, s arról, mi­lyen büszke erő tölti el a nép fiait a munkásosztály nagy ünnepe előtt. A való­ság ezzel szemben már hosz- szú ideje egy rétegekre bomlott, egységesnek sem­miképp sem mondható mun­kavállalói társadalom volt. Ha úgy tetszik, a munkás- osztály már régen nem la­kója annak a bizonyos para­dicsomnak, amiről a régi propagandafilmek szólnak. Mára pedig ez a szétesést folyamat felgyorsult, elve­szett a korábban emlegetett biztonság érzése is. A legtöbben védtelennek érzik magukat a nagy tár­sadalmi és gazdasági átala­kulás közepette, s naponta öltik magukra a kék overa-lit úgy, hogy soikan nem tudják a jövő hónapban is gépük mellé állhatnak-e majd. Ró. luk többnyire csak a na­gyobb statisztikai adatok alapján beszélnek mostaná­ban, leginkább úgy, hogy még ebben az évben hány embert küldenek el, s meny­nyi lesz a munkanélküliek száma. Amikor az év elején meg­alakult a Dimag Rt., a munkások közül jó néhá- nyan hitték, hogy a válto­zás számukra is előnyökkel jár majd. Akkor a Diósgyőri Acél- és Vasöntő Kft.-ben jártunk, ahol Szántó István öntő-formázó csoportvezetőt kérdeztük gondjairól,, remé­nyeiről. — Nem egészen jött be minden abból, amit akkor reméltünk — mondja most Szántó István —, bár ne­künk még eddig nem volt gondunk a fizetésnapon. Hallottunk már arról is, hogy bizony másutt nem volt mindig pénz, amikor a mun­kások várták a borítékot. Nekünk van elegendő meg­rendelésünk, dolgozunk is, csakhogy gondok vannak. termékeink kifizetésével. A „sorbaállás”, amiről az új­ságokban olvasunk, most már bennünket, munkásokat is érint, hiszen tudjuk, hogy amit gyártunk, azért nem fizetnek időben a megren­delők. Az emberek pedig tü_ relmetlenebbek lettek, s azt is látják, hogy itt rövid idő alatt nem lesz kedvező vál­tozás. Reggeli közben szó esik még a politikáról, csak. hogy meglehetősen bizalmat­lanok lettünk már a prog­ramokkal szemben. Keve­sebb van a borítékban is, mert megszűntek a túlórák, ami sokunknak jelentett fi­zetés-kiegészítést. Sokat be­széltünk már arról, hogy például ezt a szocialista- export-stopot miért nem gondolták át előre jobban a „fejesek”, mert megszervez­hették volna már korábban azt a piacot, ahová a szo­cialista helyett exportálhat­tak volna az érintett válla­latok. Csakhogy erről ben­nünket nem kérdezett meg senki, és gyanítom, hogy ez­után se igen fog ... Novak József, a Henger­mű Kft. dolgozója, a nemes­acél-hengermű esztergályosa. Régebben egy gmk-bam is dolgozó, jól kereső ember­nek számított. — Mára bizony megszűnt ez a lehetőség is — mondja —, jóval kevesebb a fizeté­sem. Bár az órabérem ma már nem rossz, s még némi túl­munka is akad. A legna­gyobb gondunk, hogy nincs lakatos szakemberünk, aki javítaná a gépeket. Mert egy esztergakés ára 510 forint, s egv óra alatt előfordul, hogy négy-öt darabot is elhasz­nálunk. A kések élezését gyáron belül a szerszámellá- tó végzi, de így is sokba ke­rül a kft.-nek. A legtöbb gép elavult, már régen cse­rére szorulna. Akik a volt Sűrűbben járnak az 1-es buszok Majális a Csanyilcban Vasárnap is vásárolhatunk tsz-meliléküzemeiktől jöttek hozzánk, azok ezt nem is tudták megszokni. Hamar elmentek. Mára egy kicsit átjáróház lettünk. Kelleme­sen csalódtunk viszont há­rom fiatalban, aki-k a szak­munkástanuló intézetből hoz­zánk jöttek először dolgozni Ügyes, jóravaló fiúk, és a katonaság után is visszavár­juk őket. Hogy a gyermekemet erre a pályára szánom-e? Azt hiszem, kevés munkást talál ebben a gyárban, aki ide adná a fiát. A legtöb­ben azt mondják, hogy ke­rülje még a kohászat kör­nyékét is. Én meg azt mon­dom, ne menjen műszaki pályára. Próbálja meg a hu­mán tárgyakat jobban ta­nulni. Hátha ott nagyobb si. kere lesz az életben. Biztos jövőt azonban ezen a pá­lyán se tudok neki ígérni . . Vadas Zsuzsa j|c A várost is virágpompába öltöztette a közelgő május (Kerényi László felvételei) reszti-k a Bányász fúvósze­nekar tagjai. Sűrűbben jár­nak majd az 1-es autóboszok a végállomásig, ahonnan gyalogosan -közelíthetik meg a csanyiki Majális-parkot. A rendezők azt javasolták, hogy aki teheti, ne menjen gépkocsival, mert nehéz a környéken parkolóhelyet ta­lálni. A program már fél tízkor megkezdődik a Majá­lis-park alsó színpadán, ahol a Vasas és a MÁV fúvósze­nekar ad koncertet. 10 óra­kor köszönti a résztvevőket Szőke Károly, a vasasszak­szervezet alelnöike. Délben az Avas táncegyüttes tart bemutatót, egy órakor pedig a Bányász Kick-Box csapat tagjait láthatja a közönség. Fél kettőkor divatbemutató lesz, s ezután kezdődik a Vasas kórus hangversenye. Kettőkor a Csipogó gyermek- csoport műsorának tapsol­hatnak, s három órától dzsessztánc-bemutatón szó­rakozhat a közönség. A fel­ső színpadon fél tizenegytől kezdődnek a sportbemuta­tók, s ugyancsak ebben az időpontban fújják meg a bí­rók sípjaikat a futballmér­kőzéseken. A mozisátrakban egész nap gyermek-videofilmeket vetítenek, s több helyen árulnak majd olvasnivalót. Nemcsak a szellemi táplá­lékról gondoskodnak, mert jó néhány magánkereskedő települt ki ez alkalomból a Csanyikba, aki-k megfelelő ételválasztékkal várják az ünneplőket. Nem érdemes szombaton tolongani az üzletekben, mert vasárnap a szombati nyitva tartási rendnek meg­felelően dolgoznak az élel­miszerboltok. Tejet és ke­nyeret pedig a kijelölt ven­déglátóipari helyeken vásá­rolhatnak hétfőn és kedden. Az MDF május 1-ről A Magyar Demokrata Fórum május elsejét a munkások önszerveződési jogára figyelmeztető napnak tekinti. Az ön- szerveződés és az érdekérvényesítés szabadságát valljuk, amely szabadság elidegeníthetetlen és alanyi joga minden embernek. E joggal élő önszerveződés folytán létrejövő szer­vezetek partnerei lehetnek a pártoknak anélkül, hogy egy­mást, saját érdekeikre figyelemmel kisajátítsák. A Magyar Demokrata Fórum május elsején ugyanúgy, mint tavaly, sátrat állít a Csanyikban. Csatlakozott hozzánk a nemrég megalakult Ifjúsági Demokrata Fórum, valamint a Kereszténydemokrata Néppárt. Könyveink, kiadványaink a helyszínen megvásárolhatók, propagandaanyagunkból bár­ki vihet magával. Nem fogunk koszorúzni és szónokolni: csupán jelezni szeretnénk, hogy itt vagyunk, számíthatnak ránk. Készséggel válaszolunk az érdeklődök kérdéseire és mi is kíváncsiak vagyunk mások véleményére. Keressenek meg minket. Beszéljünk közös dolgainkról. A Magyar Demokrata Fórum Miskolci Szervezete A Vizsolyt Bibliáról Ma délelőtt kilenc órakor kezdődött az a szimpozion a vizsolyi művelődési ház­ban, melyet a Vizsolyi Bib­lia megjelenésének 400-ik évfordulója alkalmából ren­deznek. A délutánig tartó előadássorozatban Abaúj vármegye történetéről dr. Csorba Csaba, Vizsoly köz­ség történetéről a Biblia nyomtatásának időszakában dr. Mádat Gyula, Károli Gáspár Bibliafordítási elvei­ről dr. Tóth Kálmán, a Vi­zsolyi Biblia nyelvének he­lyéről a magyar nyelv fej­lődésének történetében dr. Szatmáry István, a Biblia szerepéről a magyarságtudat megőrzésében (USA^-Kana- da) dr. Molnár Ágoston, a Biblia hatásáról a magyar irodalomban dr. Szilágyi Ferenc, a Biblia hatásáról Ecsedi Báthory István iro­dalmi munkásságában pedig dr. Komlovszki Tibor tart előadást. , Rorárius helyett Rori Pénzt kértek a névért Bármennyire hihetetlen, mégis igaz: a szemünk lát­tára megszűnt Miskolcon a Rorárius. Pontosabban a fi­gyelmesebb járókelőknek feltűnhetett, hogy a híres cukrászda bejáratáról lesze­relték a betűket, s ezentúl Korinak nevezik a Pannónia Szálló földszintjén található intézményt. Miért változtat­ták meg a nevét? — kér­deztük a cukrászdát üzemel­tető , cég, a HungarHotels miskolci önelszámoló egysé­ge igazgatóhelyettesét, Klu- sóczki Lajost. — Amikor megnyitottuk a cukrászdát, jelentkezett ná­lunk az egykori névadó cuk­rászmester egyik hozzátarto­zója, s pénzt kért a Rorá­rius név használatáért. Sze­retném hozzátenni, hogy jo­gos volt a illető követelése, hiszen védett névről van szó. Mi akkor átutaltunk ne­ki egy bizonyos összeget, de még többre tartott igényt a tárgyalópartnerünk. Időköz­ben újabb hozzátartozók is jelentkeztek. így most már az akkor kért összeg több­szörösét. több százezer fo­rintot kellene fizetnünk a Rorárius révért. A mai na­pig sem született meg az egyezség, hiszen ennyi pénzt nem tudunk erre a célra adni. Ügy döntöttünk, le­mondunk a Rorárius név használatáról. Ezentúl Rori- nak híviok a cukrászdát. Azt gondoljuk, hoev ezt mpatebetiük, hiszen az ere­deti névnek ez a becézett változata nem védrtt, en­nek a használtáért már nem kérhetnek nénz.t tőlünk. A vita azonban más most sem szűnt meg. a hozzátar­tozók nem osztják az állás­pontunkat. De bárhogy ala­kuljon is a dolog, bármi­Az idei, századik május el­sején szeretnék politikamen­tessé tenni az ünnepet a rendezők. Nem lesznek fel­vonulások, kikapcsolódásra várják a zöldbe a vendége­ket. Miskolcon reggel 7 órakor a lakótelepeken élőket éb­lyen.nevet kapjon végül is a cukrászdánk, szerintem a miskolciak maguk között ezentúl már csak Rorárius- nak, vagy Rorinak fogják hívni. Városunkban hasonló esetre volt már példa. A Széchenyi és a Szemere út ke­reszteződését mindenki egy­szerűen csak villanyrendőr­nek becézi, pedig már rég nemcsak ebben az egy cso­mópontban irányítja rendőr­lámpa a forgalmat. S azt is szeretném megemlíteni, hogy nemcsak a Rorárius név vé­dett a szakmában. A buda­pesti Gerbeaud is az. Ám a névadó Amerikában élő le­származottjai a tudomásom szerint lemondtak minden­nemű követelésükről. Mint mondották: nekik nem a pénz a fontos; hangm, hogy ebben a formában is fenn­maradjon a família neve ... (b. a.) Meg kellett változtatni a feliratot is. • (Kerényi felvétele) A MISKOLCIAK NAPHJMMA XXII. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM 1990. APRILIS 28., SZOMBAT ÁRA: 3,70 FORINT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom