Déli Hírlap, 1990. április (22. évfolyam, 76-98. szám)

1990-04-26 / 96. szám

A MISKOLCIAK NAPILAPJA Tiszta képet kell látni és láttatni As SZDSZ as átmenet időssakáról / gyan vélekedik a helyi ha­talom átmeneti kérdéseiről a Szabad Demokraták Szövet­sége? Bodó Pál, az SZDSZ mis­kolci ügyvivője, az országos tanács tagja, nemcsak a he­lyi SZDSZ-véleményt kép­viselhette: — Az elmúlt hét végén le­zajlott országos küldöttgyű­lésünk úgy íoglalt állást, hogy ajánlatos lenne meg­hosszabbítani a tanácstestü­letek június 8-ig tartó man­dátumát mindaddig, amíg meg nem történik a helyha­tósági választás. Mi úgy lát­juk azonban, hogy nem sza­bad elkapkodni a helyható­sági választások előkészíté­sét, mert elegendő időt kell hagyni a parlamentnek az önkormányzati törvény jóvá­hagyására. A helyhatósági választásokat mi egyfajta választóvonalnak tekintjük, amikor is ki kell derülnie minden polgár számára vilá­gosan, egyértelműen, mi is az, amit az új tanácstestület örököl. — Az MDF nem kíván közvetlenül beavatkozni' a közigazgatás ügyeibe, a* átmenet idején. Az SZDSZ vajon hogyan viszonyul a helyi hatalomhoz ugyan­ezen időszakban? — Az SZDSZ nem tartaná helyesnek, ha a politikai pártok részt vennének a köz- igazgatás gyakorlati munká­jában. Elismerjük a jelen­legi tanácstagság kompeten­ciáját ahhoz, hogy az átme­neti időszakban szükséges döntéseket meghozzák. Ezek a döntések azonbah nem le­hetnek olyanok, amelyek va­lamely párt érdekeit szolgál­nák. — On azt mondta, hogy a helytartósági választások arra is szolgálnak majd, hogy mindenki tiszta ké­pet kapjon városa gazda­sági, társadalmi helyzeté­ről. Ez azt is jelenti, hogy a választásokon nem jel­szavak, hanem a tények mérkőznek majd' egymás­sal? — Óriási szükség lenne egy olyan információs bázis megteremtésére, amelybe a politikai pártok beletekint­hetnek, 'hiszen közös érdek, hogy egy új vezetés az általa jól ismert alapokra támasz­kodva, kezdhesse el a mun­káját. Véleményünk szerint nagyon sok múlik azon, hogy a sajtó mennyire nyújt ebben az átmeneti időszak­ban tiszta képet a város ügyeiről. Nyilvánosan kell megvitatnia a város lakói­nak az elkövetkezendő idő­szakban mindazon ügyeket, amelyek döntően befolyásol­ják a város jövőjét, a ci­gányság helyzetétől kezdve a lakásépítés kérdésein át a Kell-e Galgóczy főrendezőként a társulatnak? A szavazás elmaradt lyén kell maradnia a várha­tóan ősszel kiírható helyi vá­lasztásokig, és ebben az át­meneti időszakban tovább kell vinni az ügyeket, meg kell hozni teljes felelősség­gel minden olyan döntést, amire a városnak szüksége van. Az MDF az eddigi ál­lampárti módszereket elítéli, és nem kíván közvetlenül beleavatkozni az ügyekbe. Természetesen kíváncsiak voltunk arra is, hogy ho­Szavazásra gyűltek össze tegnap délelőtt a Kamara- színházba a Miskolci Nem­zeti Színház művészeti dol­gozói. A rendkívüli társulati ülést annak a múlt heti tár­gyalásnak a nyomán hívta össze Gyarmati Béla igaz­gató, amelyről mi is beszá­moltunk. Ezen a színház művészeti tanácsának, szak­szervezeti bizottságának kép­viselői mondták el — im­már sokadszor — kifogásai­kat Galgóczy Judit főren­dezői tevékenységével kap­csolatban. A lényeg: bizalmi /válság van a színházban, a társu­lat egy jelentős része nem hajlandó együtt dolgozni a főrendezőnővel. Hogy mi­ért? Egyebek között azért, mert úgy ítélik meg, hogy a műsorterv nem a társu­latra, hanem a nagyszámú vendégművészre épül, a dön­tések — személyi, művészi ügyekben — nem megalapo­zottak, egy, a folyosón el­hangzott mondata után va­laki egyik napról a másikra „rossz” színész lehet. Szavazás volt is, de csak a szavazatszedő bizottság tagjaira. Maga a szavazás — arról, hogy akarják-e fő­rendezőnek Galgóczy Judi- tot — viszont elmaradt. Galgóczy t — miként a színház másik két vezetőjét — a városi tanács végre­hajtó bizottsága nevezte ki, visszahívni is csak ennek a testületnek van joga. (Gal­Ha most úgy döntött volna a társulat, hogy nem kell nekik a főrendezőnő. vagy önként lemondott volna, vagy a vb-nek kellett volna lépnie. Ez azonban nem kö­vetkezett — és következik — be, mert a több, mint kétórás szócsatában a mű­vészeti tanács — amelynek a legitimitását egyébként Galgóczy Judit nem ismeri el — „magára maradt”. (Az a művészeti tanács, amelyet titkos szavazással választot­tak maguknak a művészek.) — Bocsánatot kérek, nem vagyok vádlott! Itt állok, és nincs semmiféle ügyem! Jogom és kötelességem dön­teni, és a döntéseimet vál­lalom! — fakadt ki Galgó­czy Judit Gyarmati Bélának arra a mondatára, hogy itt most Galgóczy Judit ügyé­ben szavaz majd a társulat. És a végeredmény őt iga­zolta. Nincs Gaigóczy-ügy, „legfeljebb” jó néhány szí­nésznek van „ügye” —rossz közérzete, legfeljebb a tár­sulat lett megosztott. A művészeti tanács több tagja elmondta, hogy jóhi­szeműen jártak el, amikor a színháziak rossz hangulatá­ról tájékoztatták a városi tanács — a fenntartó — il­letékeseit, szóban és írásban elpanaszolták sérelmeiket. (Köztük sajátjukat, hogy tudniillik a főrendező fi­gyelmen kívül hagyja az ő véleményüket.) Szűcs János rendező így fogalmazott: sjc A többség — szavazás nélkül is — mellette voksolt Kié a helyi hatalom a helyhatósági választásokig? Ezzel a kérdéssel két ízben foglalkoztunk eddig: először dr. Kovács László, a városi tanács elnöke mondta el vé­leményét, majd dr. Furmann Imre, az MDF országos és megyei elnökségének tagja fejtette ki álláspontját. Mindketten úgy vélték: a jelenlegi tanácstestületnek és tanácsi apparátusnak a he­Külföldi szakértők segítségével Variációk a gazdasági ionokra A partnerváltástól a magasan szervezett munkáig tál neki a munkának, és igaz, hogy egyszemélyi ve­zető vagy, de csak a mi tá­mogatásunkkal. Nálad még Csiszár is jobb volt, mert alatta legalább előre, pon­tosan lehetett tudni, hogy mi vár az emberre. Alap­vetően meg kell változtat­nod a vezetői stílusodat... Ezzel — és a művészeti tanács véleményével — szem­ben állt Galgóczyé és a többségé. A dolgok jól men­nek, igenis, folyik a j társu­latépítés, az eredményes művészi munkát igazolja a produkciókról megjelent nagyszámú kritika (valóban 'messze több a dicséret, mint a bírálat!), nem utolsósor­ban az előadások látogatott­sága. A művészeti tanács több tagja lemondott, illetve fel­ajánlotta lemondását, kér­ve, hogy újból szavazzanak a testület összetételéről. • Ez a szavazás azonban — szemben a fentebb is­mertetettekkel — már való­ban a színháziak belső ügye. (szabados) XXII. ÉVFOLYAM, 96. SZÁM 1990. APR. 26., CSÜTÖRTÖK ÁRA: 3,50 FORINT Egyesületi nap A Borsodban szerveződő egyesületek, baráti körök és társaságok képviselőit várják szombaton a megyei Köz- művelődési és Módszertani Központ Széchenyi úti szék­házába. A délelőtt 9 órakor kezdődő Egyesületek napján egyebek mellett konkrét jogi, gazdálkodási tanácsokat hall­hatnak a résztvevők, meg­hívott szakértők válaszolnak kérdéseikre. Ezen felül szó lesz az egyesületek szerepé­ről, és lehetőséget adnak a szervezetek bemutatkozásá­ra is. A közelmúltban készült el a Kék Szalag Bizottság ja­vaslata arról, hogyan olda­nák meg gazdaságunk átala­kítását a nemzetközi hírű közgazdászok, gazdasági és pénzügyi szakemberek. Any- nyi bizonyos, hogy vala­mennyien a gyors változás hívei, s programjukat mind­össze három esztendő alatt szeretnék megvalósítani. Pontosabban fogalmazva: most tippeket adnak a le­endő kormánynak. Erről tar­tott a minap előadást a Tu­domány és Technika Házá­ban Kádár Béla, a Magyar Közgazdasági Társaság alel- nöke a társaság miskolci cso­portjának. Nehéz lenne ma még meg­jósolni, hogy a sokféle köz- gazdasági program közül, a radikálisabb vonalat vállal­ja-e majd az új vezetés. Vannak ugyanis hívei annak az elképzelésnek, hogy ná­lunk is követni kellene a lengyel példát — méghozzá minél előbb —, csakhogy akik ezt javasolják, azok an­nak az életszínvonalra gya­góczy Judit megbízása, a szerződése értelmében há­rom évadra szól, a jövő szezon lesz a harmadik.) — Judit, te nem egy szín­házat kaptál, hanem egy színházat, társulatostól. Na­gyon kevés alázattal indul­5jc A magára maradt művészeti tanács elnöke Matus György, mellette Juhász Antónia művészeti titkár. (Kerényi László felvételeiJ korólt igen negatív követ­kezményeivel már kevésbé számolnak. A főként külföl­di résztvevőkkel dolgozó Kék Szalag Bizottság, és az első­sorban magyar szakemberek­ből álló Híd Bizottság prog­ramja között jelentős tartal­mi eltérések vannak, de mindkettő öt témacsoport kö­ré gyűjti a tennivalókat. Az első a. politikai változás, a második a gazdasági modell­váltás, a harmadik a kor kö­vetelményeinek megfelelő növekedési pályára történő átállás. Ez utóbbi egyébként az eddigi alacsony termelési szint után magas szervezett­ségű munkavégzéssel szá­mol. Mindehhez partnervál­tás szükséges, és ez magá­val hozza a — már bomló­félben lévő — KGST-kapcso- latok felszámolását, megvál­toztatását is. Az eddig felso­rolt négy témakör vonzata az ötödik, ami a szociális, pszichikai feszültségek oldá­sát tartja szükségesnek. Ahogyan az előadó fogalma­zott — pesszimista emberek­kel nehéz újrakezdeni egy gazdaság felépítését, s így vélekednek mostanában ró­lunk a külföldi szakemberek is. Ügy vélik, mielőbb ki kell lépnünk az apátiából, hogy „hadra foghatóbb” legyen a társadalom. A Kék S.zalag Bizottság a fő hangsúlyt a gazdasági modellváltásra, s ezen belül is a tulajdonviszonyok meg­változtatására helyezi. Ha ezen az úton következetesen végig tudunk menni, talán van remény arra, hogy a mostanra teljesen áttekinthe­tetlenné vált gazdasági folya­matok iránya megváltozzék. A Híd Bizottság ugyanis már a múlt év végén felhívta a figyelmet arra, hogy az egyes minisztériumok csupán saját érdekeiknek megfelelően dolgoznak. Azóta a helyzet tovább romlott, és romlani is fog, ha a vállalatok meg­maradnak a kivárás politi­kájánál. Még hónapokba tel­het, amíg központi program ad az egész országra érvé­nyes útmutatást. (vadas) bérlakások elidegenítéséig. Az lenne jó, ha a város pol­gárai valóban a legjobb, leg­alkalmasabb jelölteket vá­lasztanák meg városatyák­nak, ehhez viszont az kell, hogy mind a pártok jelöltjei, mind a választópolgárok rendelkezzenek a szükséges információkkal. (kiss) Angolul tanulhatnak Középhaladó angol nyelv- tanfolyam indul a diósgyőri Ady Endre Művelődési Ház­ban. Az érdeklődőket ma délután 5 órára várják a helyszínen. A jelentkezők 70 órában tanulják az angol nyelvet, a tanfolyam díja 3500 forint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom