Déli Hírlap, 1990. április (22. évfolyam, 76-98. szám)
1990-04-24 / 94. szám
Aki szegény, as a legszegényebb 1. Bárki juthat erre a sorsra A gyerekek tudták, Hogy a Föld napján a tiltakozók között a helyük, hiszen elsősorban az ö korosztályuk jövője forog veszélyben. Amíg korábban beszélni lem volt szabad róla, ma már el sem lehetne titkolni, hogy Magyarországon van szegénység. Mindenki tudna elszomorító és riasztó példákkal szolgálni erről Miskolcon is. Hiszen valameny- nyien láthatjuk: reggel néhány óra alatt több hullámban is végigkutatják a lakótelepi kukákat a guberálók csapatai. Egyre több a kéregető. Mindig akad szállóvendég a város éjjeli menedékhelyén. S aki korábban nem tartotta magát szegénynek, most az is megtanulja beosztani a forintjait. Érthető sikere van a különféle kedvezményes vásároknak. Százával sorakoznak az MDF-piacokon és az olcsó árut kínáló üzletek bejárata előtt. De még mindig nem tudunk eleget a szegénységről, pedig bizonyosnak látszik, hogy a következő években tartósan együtt kell majd élnünk vele. Nem árt tehát felkészülni rá, s megbarátkozni a gondolattal, hogy Magyarországon ma szinte bárkiből lehet szegény — ez derül ki abból a beszélgetésből, amelyet a Déli Hírlap munkatársa folytatott a szakemberrel. Dr. Pankucsi Márta, az ismert jogász-szociológus nyilatkozott lapunknak. — Egyre többet halljuk V ezt a szót, hogy szegény. De mérhető-e, hogy hányán vannak ma ilyenek? Egyáltalán: mitől szegény ma valaki Magyarországon? — Nehéz volna pontosan meghatározni, hányán is vannak a szegények. Ha mondjuk azt vizsgálnánk, hogy mennyien élnek a létminimumon, vagy az alatt, akkor sem kapnánk teljesen megbízható eredményt. Nemcsak a jövedelmi helyzetet kellene figyelembe venni, mert azt bárki köny- nyen beláthatja: azonos jövedelem mellett is eltérően élhet két ember, ha az egyik mondjuk falun, családi házban, a másik pedig városban, bérlakásban lakik. Inkább arról beszélnék, hogy szerintem a szegénységnek kétféle értelmezése létezik. Abszolút szegénynek nevezném azokat, akiknek az életben maradáshoz mindenképpen szükséges feltételei is hiányoznak: éheznek, nincs hol lakniuk ... Relatív értelemben tartom szegénynek azokat, akik egy adott társadalomban az átlagosan elfogadotthoz képest élnek rosszabbul. Magyarországon ma az a gond, hogy mindkét értelemben vett szegények száma növekedett. Egyre többen szorulnak a létminimum alá, s mind többen vannak azok, akik a korábbi életnívójukat ma már mellékállások sokaságával sem tudják fenntartani. Vagyis napjainkban már Tanácstagok fogadóórái Ma tartja tanácstagi fogadóóráját Kazár Judit, a Vörösmarty u. 76. sz. alatti általános iskolában, 18 órától. Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Lörincz Zoltán, a Mátyás Király Úti Általános Iskolában 18—19 óra között; dr. Kálmán András, a Gépipari Szakközépiskolában (Kun Béla út 10.), 17 órától. nemcsak a társadalom peremén élőket sújtja a szegénység. — Ismerve körülményeinket. aligha számíthatunk javulásra... — Ez igaz, sőt a helyzet tovább romlik majd. EleA közeljövőben lezárják a miskolci Gózon Lajos utcai Szinva-hidat. A felújításra szoruló híd várhatóan a közúti forgalom számára is járhatatlan lesz, ezért a VárosAz idén is lesz megyénkben és az országban is év lakóháza pályázat. A hír hallatán elmorfondíroztunk azon; vajon hogyan is áll majd föl Miskolcon az idén a lakóházépítők mezőnye. A kérdés már csak azért is elgondolkodtató, mert legutóbb egy riport közben amúgy mellékesen arról érdeklődtünk egy pénzintézeti szakembertől, hogy vajon egy fiatal házaspár ma, átlagos anyagi viszonyok között élve és igénybe véve a lehetséges . állami segítséget, hiteleket, miként juthat lakáshoz, miként építheti fel házát? A válasz tömören így hangzott; sehogy. 9 TELEK MÉG CSAK LENNE... Márpedig ma az - otthonra vágyóknak egyetlen reális esélye, ha építkezésbe fognak, mert állami lakásépítésről alig beszélhetünk, hiszen Miskolcon az idén ösz- szesen 90 állami bérlakás épül, ebből is 77 olyan, amelyet már tavaly kellett volna átadni. Nem sokkal jobb a helyzet az OTP-tár- saslakások esetében sem, ugyanis a 131 darab OTP- lakásból 99 szintén tavalyi, de nem teljesített vállalás. Azaz az idén összesen 45 új lakás épül Miskolcon állami bérlakásként és OTP-társasgendő arra gondolni, hogy előttünk áll a gazdaság szerkezetének átalakítása, jelentős munkanélküliséget jósolnak a szakemberek. Ez mind tovább termeli a szegénységet. (bujdos) (Folytatjuk) gondnokság tárgyalótermében szerdán délután két órától tájékoztatót tartanak a tervezett forgalomelterelésekkel kapcsolatban. házi otthonként. Ezen túlmenően 343 lakással számolnak az idén. De ezeket az otthonokat magánerőből, családi házként építik meg, ha futja erejükből az otthonteremtőknek. De nagy kérdés, hogy futja-e? Az idén mindössze 40 telket alakítanak ki Miskolcon, amely a magánlakásépítőknek készül. Ez borzasztóan kevés, ám elgondolkodtató, hogy több, mint 300 telek van jelenleg városunkban, amely gazdára vár. Mi is jelentettünk meg az elmúlt évben sorra hirdetéseket, amelyekben telkekre lehetett pályázni. De ma már ott tart a lakásépítés ellehetetlenülése, hogy ha valaki megvásárolja a telket, akkor egyszerűen már nincs miből építkeznie, mert csak hitelből, saját erő nélkül nem lehet semmire menni. Erre célzott a bevezetőben már idézett, egyáltalán nem pesszimista, csak őszinte bankár is. Ugyanis úgy tűnik, ma már szinte másodlagos kérdés, hogy valaki el bírja-e cipelni a hitelek törlesztési terheit, mert inkább az a baj: elegendő saját rpegtakarítás híján el sem jut odáig, hogy felvegye a hiteleket. • PÓTOLJA AZ ÁLLAM! Kézenfekvőnek látszik, hogy ezt a hiányzó saját erőt kellene az államnak Az április 22-i Föld napja alkalmából az előző napokban interjút olvashattak arról, hogyan látja Miskolc környezeti problémáit az ökológus. A szakember véleménye is az volt, hogy sok mindent el lehetne érni, ha egy város polgárai másként élnének, alkalmazkodni próbálnának környezetükhöz, ha tisztában lennének azzal, milyen következményei vannak cselekedeteiknek. Ehhez az újfajta életmód kialakításához kapnak segítséget olvasóink Rózsa Sándortól, a nemrégiben Miskolcon járt magyar származású nyugatnémet környezetvédőtől. — Húsz éve élek Kölnben, vegyészként. Egyébként Zen- tán születtem. A nyugati társadalmi életmódba csöppenve döbbentem rá arra, hogy a szüleimtől tanult életstílus szöges ellentétben áll a fogyasztói társadalomban tapasztaltakkal. Ekkor a BUND — egy 120 ezres környezetvédő mozgalom — képviselőjeként kezdtem foglalkozni azzal, milyen más technikák állhatnak rendelkezésre, milyen szabályokat követve adhatunk nagyobb esélyt a természet és az emberiség életben maradására. — Milyen szabályokra gondol? — Frederick Vester müncheni professzor kutatásai alapján kidolgozta azt a nyolc biogenetikai szabályt, melyet a természet már négy- milliárd éve követ. Ezek közé tartozik például a negatív visszacsatolás szabálya, tehát a populáció, az életközösségek egymásrautaltsága, vagy például, hogy a természet nem ismer szemetet, minden keletkező és pusztuló anyagot hasznosít. De fontos az esztétikus környezet is, hiszen biológiai alapszükséglet, hogy lakásunkban, munpótolnia, ha már nem épít lakásokat. A városi tanács * működtet egy pénzügyi támogatási rendszert, amelynek révén azok kaphatnak kisebb-nagyobb összegeket, akik lemondanak lakásigénylésükről, és helyette maguk oldják meg építéssel, vagy vásárlással lakásgondjaikat. Az igénylésről való lemondás hovatovább illuzórikussá válik, mert ha valaki előtt néhány százan, vagy ezren sorakoznak lakásért, könnyen kiszámíthatja, hogy az évi 40—45 új lakás építésével az állam nagyapa korára fogja lakáshoz juttatni. Sajnos, ezzel a pénzügyi támogatási rendszerrel is baj van most, mert nincs meg az a 150 millió forint Miskolcon, amely még úgy nézett ki rövid idővel ezelőtt, hogy meglesz, s így még azt a néhány száz családot sem tudják jelenleg támogatni, akinek jutott volna a pénzből. A helyzet visszásságát mi sem jellemzi jobban, mint hogy szóba került a támogatási összegek csökkentése — miután 150 helyett csak 90 milliót kapott erre a célra a tanács —, miközben néhány hónappal kahelyünkön kellemesen érezzük magunkat. Ha stabil gazdaságot akarunk, akkor ezekhez a szabályokhoz igazodva, szelíd technikákat, technológiákat kell alkalmaznunk. Mindehhez kitűnő segítséget, hasznosítható módszereket kínál a természet, olyan egyszerű mintákkal, mint a rák ollója, mely a szabászolló, vagy a kagyezelőtt még abban értettek egyet a szakemberek, hogy nem csökkenteni, hanem épp ellenkezőleg, növelni kellene a támogatási összegeket, mert manapság a juttatás szinte nem elég semmire. • KI KÍNÁL MEGOLDÁST? Mit tűzhet ki célul ebben a helyzetben egy év lakóhaza pályázat? Például azt, amit ma úgy tűnik, senki nem tart fontosnak; szülessenek végre olyan tervek, építészeti megoldások is, amelyek valamiféle lehetőséget kínálnak arra, hogy a tömeges, paneles lakásépítési korszak után is létezzen valamilyen olcsóbb lakásépítési lehetőség. A politikusok és az építészek nagy felelőssége az, hogy ne csak elegáns villák épüljenek magánerőből, hanem olyan szerény lakóépületek is, amelyek azért egyszerűségükben is lehetnek esztétikusak, hagyománymentők és korszerűek. Megoldást kell kínálni az embereknek lakásügyben, de ez nem lehetséges pusztán gazdasági eszközökkel: jó építészeti ötletek is kellenek. (kiss) ló, mely a feszítővas ötletét szolgáltatta elődeinknek. — Mennyire utópisztikus az említett modell alkalmazása? — Csupán más szemléletet, gondolkodást kíván, s tudr nunk kell, hogy ' nincs más lehetőség, mint ez, hiszen ■ a mai technika rendkívül megterheli a környezetét. A hulladékfeldolgozás világszerte gond manapság, pedig sok hasznot hozhatna. De a pazarlás megszüntetése a legnagyobb feladat. Napjainkban egy háztartás energiafelhasználásából 55 százalék megy a fűtésre, tehát itt kell elkezdeni. Ne fűtsük az utcát, csavarjuk $1 a gombokat — ha vám,—, ha már elértük a lakájban az ideális hőmérsékletet.' Csupán megszokás ' kérdése az egész. Hosszú távra jó befektetés a lakás megfelelő szigetelése. A városokban el kell érni azt, hogy az elektromos ellátás szolgáltatássá váljon. Sok helyen ma mar árkülönbözettel is árra késztetik az embereket, hogy csúcsfogyasztás ideje alatt ne használják a háztartási gépeket. — Milyen tanácsokat tudna adni például egy család számára, amely környezetbarátként kíván élni? — Ilyenkor felteszem a kérdést: szója, vagy atomerőmű? Tehát választhatunk, hogy a növényi eledelek fogyasztását helyezzük előtérbe táplálkozásunk során, vagy a 20 százalékkal nagyobb energiával — többszöri szállítás, feldolgozás, hűtés — az asztalunkra került húsokat esszük nagyrészt továbbra is. A hulladék csökkentése érdekébert igyekezzünk az egyszer használatos tárgyakat nem alkalmazni. Vannak már kétezerszer feltölthető elemek, takarékos izzók! Gyűjtsük válogatva a konyhai szemetet — komposzt, üveg, papír —, persze ennek csak akkor van értelme, ha azt a város valóban újból be tudja építeni a termelésbe. A vegyipari úton előállított kozmetikumokat váltsuk fel természetes anyagokkal. Valahol itt kellene kezdeni.,. N. Zs. A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 94. SZÁM ÁRA: 3,50 1990. ÁPRILIS 24., KEDD FORINT Lezárják a hidat Nem lufijuk, mi jön a panel után... Mire futja magánerőből? Lakásügyeinkről egy pályázat kapcsán A természet nem ismer szemetel inyezetaiénl kellene élni
