Déli Hírlap, 1990. április (22. évfolyam, 76-98. szám)

1990-04-24 / 94. szám

Aki szegény, as a legszegényebb 1. Bárki juthat erre a sorsra A gyerekek tudták, Hogy a Föld napján a tiltakozók kö­zött a helyük, hiszen elsősorban az ö korosztályuk jövője forog veszélyben. Amíg korábban beszélni lem volt szabad róla, ma már el sem lehetne titkolni, hogy Magyarországon van szegénység. Mindenki tudna elszomorító és riasztó pél­dákkal szolgálni erről Mis­kolcon is. Hiszen valameny- nyien láthatjuk: reggel né­hány óra alatt több hullám­ban is végigkutatják a la­kótelepi kukákat a guberá­lók csapatai. Egyre több a kéregető. Mindig akad szál­lóvendég a város éjjeli me­nedékhelyén. S aki koráb­ban nem tartotta magát sze­génynek, most az is megta­nulja beosztani a forintjait. Érthető sikere van a kü­lönféle kedvezményes vásá­roknak. Százával sorakoznak az MDF-piacokon és az olcsó árut kínáló üzletek bejárata előtt. De még mindig nem tudunk eleget a szegénység­ről, pedig bizonyosnak lát­szik, hogy a következő évek­ben tartósan együtt kell majd élnünk vele. Nem árt tehát felkészülni rá, s meg­barátkozni a gondolattal, hogy Magyarországon ma szinte bárkiből lehet sze­gény — ez derül ki abból a beszélgetésből, amelyet a Déli Hírlap munkatársa foly­tatott a szakemberrel. Dr. Pankucsi Márta, az ismert jogász-szociológus nyilatko­zott lapunknak. — Egyre többet halljuk V ezt a szót, hogy szegény. De mérhető-e, hogy há­nyán vannak ma ilyenek? Egyáltalán: mitől szegény ma valaki Magyarorszá­gon? — Nehéz volna pontosan meghatározni, hányán is vannak a szegények. Ha mondjuk azt vizsgálnánk, hogy mennyien élnek a lét­minimumon, vagy az alatt, akkor sem kapnánk teljesen megbízható eredményt. Nemcsak a jövedelmi hely­zetet kellene figyelembe venni, mert azt bárki köny- nyen beláthatja: azonos jö­vedelem mellett is eltérően élhet két ember, ha az egyik mondjuk falun, családi ház­ban, a másik pedig város­ban, bérlakásban lakik. In­kább arról beszélnék, hogy szerintem a szegénységnek kétféle értelmezése létezik. Abszolút szegénynek nevez­ném azokat, akiknek az életben maradáshoz min­denképpen szükséges felté­telei is hiányoznak: éhez­nek, nincs hol lakniuk ... Relatív értelemben tartom szegénynek azokat, akik egy adott társadalomban az átla­gosan elfogadotthoz képest élnek rosszabbul. Magyaror­szágon ma az a gond, hogy mindkét értelemben vett szegények száma növekedett. Egyre többen szorulnak a létminimum alá, s mind töb­ben vannak azok, akik a korábbi életnívójukat ma már mellékállások sokasá­gával sem tudják fenntarta­ni. Vagyis napjainkban már Tanácstagok fogadóórái Ma tartja tanácstagi foga­dóóráját Kazár Judit, a Vö­rösmarty u. 76. sz. alatti ál­talános iskolában, 18 órától. Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Lörincz Zoltán, a Mátyás Király Úti Általá­nos Iskolában 18—19 óra kö­zött; dr. Kálmán András, a Gépipari Szakközépiskolában (Kun Béla út 10.), 17 órától. nemcsak a társadalom pere­mén élőket sújtja a szegény­ség. — Ismerve körülménye­inket. aligha számíthatunk javulásra... — Ez igaz, sőt a helyzet tovább romlik majd. Ele­A közeljövőben lezárják a miskolci Gózon Lajos utcai Szinva-hidat. A felújításra szoruló híd várhatóan a köz­úti forgalom számára is jár­hatatlan lesz, ezért a Város­Az idén is lesz megyénk­ben és az országban is év lakóháza pályázat. A hír hallatán elmorfondíroztunk azon; vajon hogyan is áll majd föl Miskolcon az idén a lakóházépítők mezőnye. A kérdés már csak azért is el­gondolkodtató, mert leg­utóbb egy riport közben amúgy mellékesen arról ér­deklődtünk egy pénzintézeti szakembertől, hogy vajon egy fiatal házaspár ma, át­lagos anyagi viszonyok kö­zött élve és igénybe véve a lehetséges . állami segítséget, hiteleket, miként juthat la­káshoz, miként építheti fel házát? A válasz tömören így hangzott; sehogy. 9 TELEK MÉG CSAK LENNE... Márpedig ma az - otthonra vágyóknak egyetlen reális esélye, ha építkezésbe fog­nak, mert állami lakásépí­tésről alig beszélhetünk, hi­szen Miskolcon az idén ösz- szesen 90 állami bérlakás épül, ebből is 77 olyan, amelyet már tavaly kellett volna átadni. Nem sokkal jobb a helyzet az OTP-tár- saslakások esetében sem, ugyanis a 131 darab OTP- lakásból 99 szintén tavalyi, de nem teljesített vállalás. Azaz az idén összesen 45 új lakás épül Miskolcon állami bérlakásként és OTP-társas­gendő arra gondolni, hogy előttünk áll a gazdaság szer­kezetének átalakítása, jelen­tős munkanélküliséget jó­solnak a szakemberek. Ez mind tovább termeli a sze­génységet. (bujdos) (Folytatjuk) gondnokság tárgyalótermé­ben szerdán délután két órá­tól tájékoztatót tartanak a tervezett forgalomelterelé­sekkel kapcsolatban. házi otthonként. Ezen túl­menően 343 lakással számol­nak az idén. De ezeket az otthonokat magánerőből, családi házként építik meg, ha futja erejükből az ott­honteremtőknek. De nagy kérdés, hogy fut­ja-e? Az idén mindössze 40 telket alakítanak ki Miskol­con, amely a magánlakás­építőknek készül. Ez bor­zasztóan kevés, ám elgon­dolkodtató, hogy több, mint 300 telek van jelenleg váro­sunkban, amely gazdára vár. Mi is jelentettünk meg az elmúlt évben sorra hirdeté­seket, amelyekben telkekre lehetett pályázni. De ma már ott tart a lakásépítés ellehetetlenülése, hogy ha valaki megvásárolja a telket, akkor egyszerűen már nincs miből építkeznie, mert csak hitelből, saját erő nélkül nem lehet semmire menni. Erre célzott a bevezetőben már idézett, egyáltalán nem pesszimista, csak őszinte bankár is. Ugyanis úgy tű­nik, ma már szinte másod­lagos kérdés, hogy valaki el bírja-e cipelni a hitelek tör­lesztési terheit, mert inkább az a baj: elegendő saját rpegtakarítás híján el sem jut odáig, hogy felvegye a hiteleket. • PÓTOLJA AZ ÁLLAM! Kézenfekvőnek látszik, hogy ezt a hiányzó saját erőt kellene az államnak Az április 22-i Föld napja alkalmából az előző napok­ban interjút olvashattak ar­ról, hogyan látja Miskolc környezeti problémáit az ökológus. A szakember véle­ménye is az volt, hogy sok mindent el lehetne érni, ha egy város polgárai másként élnének, alkalmazkodni pró­bálnának környezetükhöz, ha tisztában lennének azzal, milyen következményei van­nak cselekedeteiknek. Ehhez az újfajta életmód kialakítá­sához kapnak segítséget ol­vasóink Rózsa Sándortól, a nemrégiben Miskolcon járt magyar származású nyugat­német környezetvédőtől. — Húsz éve élek Kölnben, vegyészként. Egyébként Zen- tán születtem. A nyugati társadalmi életmódba csöp­penve döbbentem rá arra, hogy a szüleimtől tanult életstílus szöges ellentétben áll a fogyasztói társadalom­ban tapasztaltakkal. Ekkor a BUND — egy 120 ezres környezetvédő mozgalom — képviselőjeként kezdtem foglalkozni azzal, milyen más technikák állhatnak rendelkezésre, milyen szabá­lyokat követve adhatunk na­gyobb esélyt a természet és az emberiség életben mara­dására. — Milyen szabályokra gondol? — Frederick Vester mün­cheni professzor kutatásai alapján kidolgozta azt a nyolc biogenetikai szabályt, melyet a természet már négy- milliárd éve követ. Ezek kö­zé tartozik például a negatív visszacsatolás szabálya, te­hát a populáció, az életkö­zösségek egymásrautaltsága, vagy például, hogy a termé­szet nem ismer szemetet, minden keletkező és pusztuló anyagot hasznosít. De fontos az esztétikus környezet is, hiszen biológiai alapszükség­let, hogy lakásunkban, mun­pótolnia, ha már nem épít lakásokat. A városi tanács * működtet egy pénzügyi tá­mogatási rendszert, amely­nek révén azok kaphatnak kisebb-nagyobb összegeket, akik lemondanak lakás­igénylésükről, és helyette maguk oldják meg építés­sel, vagy vásárlással lakás­gondjaikat. Az igénylésről való lemondás hovatovább illuzórikussá válik, mert ha valaki előtt néhány százan, vagy ezren sorakoznak la­kásért, könnyen kiszámít­hatja, hogy az évi 40—45 új lakás építésével az állam nagyapa korára fogja lakás­hoz juttatni. Sajnos, ezzel a pénzügyi támogatási rend­szerrel is baj van most, mert nincs meg az a 150 millió forint Miskolcon, amely még úgy nézett ki rövid idővel ezelőtt, hogy meglesz, s így még azt a néhány száz családot sem tudják jelenleg támogatni, akinek jutott volna a pénz­ből. A helyzet visszásságát mi sem jellemzi jobban, mint hogy szóba került a támogatási összegek csök­kentése — miután 150 he­lyett csak 90 milliót kapott erre a célra a tanács —, miközben néhány hónappal kahelyünkön kellemesen érezzük magunkat. Ha stabil gazdaságot akarunk, akkor ezekhez a szabályokhoz iga­zodva, szelíd technikákat, technológiákat kell alkal­maznunk. Mindehhez kitű­nő segítséget, hasznosítható módszereket kínál a termé­szet, olyan egyszerű minták­kal, mint a rák ollója, mely a szabászolló, vagy a kagy­ezelőtt még abban értettek egyet a szakemberek, hogy nem csökkenteni, hanem épp ellenkezőleg, növelni kellene a támogatási össze­geket, mert manapság a juttatás szinte nem elég semmire. • KI KÍNÁL MEGOLDÁST? Mit tűzhet ki célul ebben a helyzetben egy év lakó­haza pályázat? Például azt, amit ma úgy tűnik, senki nem tart fontosnak; szülessenek végre olyan ter­vek, építészeti megoldások is, amelyek valamiféle le­hetőséget kínálnak arra, hogy a tömeges, paneles la­kásépítési korszak után is létezzen valamilyen olcsóbb lakásépítési lehetőség. A po­litikusok és az építészek nagy felelőssége az, hogy ne csak elegáns villák épül­jenek magánerőből, hanem olyan szerény lakóépületek is, amelyek azért egyszerű­ségükben is lehetnek eszté­tikusak, hagyománymen­tők és korszerűek. Megol­dást kell kínálni az embe­reknek lakásügyben, de ez nem lehetséges pusztán gazdasági eszközökkel: jó építészeti ötletek is kellenek. (kiss) ló, mely a feszítővas ötletét szolgáltatta elődeinknek. — Mennyire utópisztikus az említett modell alkal­mazása? — Csupán más szemléletet, gondolkodást kíván, s tudr nunk kell, hogy ' nincs más lehetőség, mint ez, hiszen ■ a mai technika rendkívül meg­terheli a környezetét. A hulladékfeldolgozás világ­szerte gond manapság, pedig sok hasznot hozhatna. De a pazarlás megszüntetése a legnagyobb feladat. Napja­inkban egy háztartás ener­giafelhasználásából 55 száza­lék megy a fűtésre, tehát itt kell elkezdeni. Ne fűtsük az utcát, csavarjuk $1 a gom­bokat — ha vám,—, ha már elértük a lakájban az ideális hőmérsékletet.' Csu­pán megszokás ' kérdése az egész. Hosszú távra jó be­fektetés a lakás megfelelő szigetelése. A városokban el kell érni azt, hogy az elekt­romos ellátás szolgáltatássá váljon. Sok helyen ma mar árkülönbözettel is árra kész­tetik az embereket, hogy csúcsfogyasztás ideje alatt ne használják a háztartási gépeket. — Milyen tanácsokat tudna adni például egy család számára, amely környezetbarátként kíván élni? — Ilyenkor felteszem a kérdést: szója, vagy atom­erőmű? Tehát választhatunk, hogy a növényi eledelek fo­gyasztását helyezzük előtér­be táplálkozásunk során, vagy a 20 százalékkal na­gyobb energiával — több­szöri szállítás, feldolgozás, hűtés — az asztalunkra ke­rült húsokat esszük nagy­részt továbbra is. A hulla­dék csökkentése érdekébert igyekezzünk az egyszer hasz­nálatos tárgyakat nem al­kalmazni. Vannak már két­ezerszer feltölthető elemek, takarékos izzók! Gyűjtsük válogatva a konyhai szeme­tet — komposzt, üveg, papír —, persze ennek csak akkor van értelme, ha azt a város valóban újból be tudja épí­teni a termelésbe. A vegy­ipari úton előállított kozme­tikumokat váltsuk fel termé­szetes anyagokkal. Valahol itt kellene kezdeni.,. N. Zs. A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 94. SZÁM ÁRA: 3,50 1990. ÁPRILIS 24., KEDD FORINT Lezárják a hidat Nem lufijuk, mi jön a panel után... Mire futja magánerőből? Lakásügyeinkről egy pályázat kapcsán A természet nem ismer szemetel inyezetaiénl kellene élni

Next

/
Oldalképek
Tartalom