Déli Hírlap, 1990. április (22. évfolyam, 76-98. szám)
1990-04-23 / 93. szám
+ A képen Frédo la Frédouille és triójának harmonikása. A francia együttes 27-én — pénteken — Miskolcon szerepel, a Rónai Sándor Művelődési Központban. Mint a fotó is sejteti, jó pár évtizeddel ugrik vissza az időben a trió, ami a zenei világukat illeti. A belépő 40 forint, jegyek már kaphatók a Rónai és a színház pénztárában. Stabat Mater Haydn Stabat Ma térj ét szólaltatja meg a minorita templomban ma este az Állami Hangversenyzenekar Kamarazenekara a Budapesti Madrigálkórus, Pász- thy Júlia, Takács Klára, Molnár András és Tóth János közreműködésével. VeLucia nővér levele Peresztrojka és világ vége Ami mostanában Kelet-Euró- pában történik, nem más, mint „ai Isten segítsége a világ érdekében, azért, hogy megszabadítsa a pusztító atomháború veszélyétől”. Az események e látnoki megvilágítása ezúttal nem a politikai kommentárok világából származik. Egy törékeny hölgy írta le, a 88 esztendős Lucia nővér a zárda pártvillongásoktól mentes fedezékében, egy látnok biztonságával. Lucia nővér az utolsó élő tanúja annak a három gyermeknek, akikre 1917-ben, Fatimában, jelenés formájában rábízta titkait a Szűzanya. Részletekkel a „30 giorni” című olasz, katolikus folyóirat szolgál, új megvilágításba helyezve a politika néhány történését. Eszerint a gondviselés akarata érvényesült II. János Pál 1984. március 25-i üzenetében is, amikor Mária szívének oltalmába ajánlotta a világot, és abban is, hogy néhány hónappal később pártfőtitkárrá választották Gorbacsovot. A katolikus lap arra is felhívja a figyelmet, hogy a fatimai jelenések időpontja egybeesik az októberi forradalom véres eseményeivel — iaaz. hosv csak 1930-ban ismerje el az esvház e jelenéseket. Azóta igyekszik megtudni a világ, hogv mi is volt az a három titok, melvet a Madonna a három gyermekre bízott. A titok továbbra is titok maradt. A ..30 giorni” Lucia nővér levelének közreadásával nem zárja ki a lehetőséget. hogy a harmadik — s egyben a leeszörnvűbb titok — Kelet-Európa helyzetére vonatkozik. „Egyes vélemények szerint magának a Szentatyának is az a meggyőződése, hogy a keleteurópai eseméhyek a fatimai ígéreteknek megfelelően alakulnak.” zényel: Szekeres Ferenc. A kamarabérleti hangverseny 7 órakor kezdődik. Upi á Rónai Sándor Művelődési Központ fennállása óta gondot fordít arra, hogy tanfolyamaival megpróbálja megkönnyíteni mindazok életvitelét, akik ezt igénylik. A tanfolyamok az utóbbi néhány évben jelentős tartalom- és formaváltozáson mentek keresztül. Korábban a közhasznú címszó alatt főleg a szabás-varrás, gépi hímzés, kötés iránt volt nagy az érdeklődés. Az elmúlt ké. évben a pályamódosítást, munkahely-változtatást, vagy éppen a munkába állást segítő képzések a népszerűek, közülük is a gépírást és a számítástechnikát oktató kurzusok. A Rónaiban két hónappal ezelőtt kezdték el az IBM számítógépek használatával kapcsolatos tanfolyamok szervezését. Azóta is folyamatosan indulnak a tanfolyamok, amikor összejön egy csoportra való jelentkező. A Rónai partnere a Sztáv Progress Kft. E hó elején az első oso- port már sikeres vizsgát tett. A végzettek kétharmada nő. Jelenleg is szerveznek egy délelőtti csoportot, amelyet a munkahelyi vezetők, továbbá ' a gyesen és gyeden levő kismamák figyelmébe ajánlanak. A bíráskodás szervezete Miskolci ügyvédek, anno 1890 Manapság, amikor napirendre került a bírósági, ügyészségi, és ügyvédi szervezet gyökeres átalakítása, s amikor az ügyvédek kezdenek ismét olyan szerepet játszani a közéletben, mint régen (egész sor ügyvéd lett parlamenti képviselő, köztük Miskolcról is), bizonyára érdeklődésre tarthat számot, ha végig böngésszük a régi irományokat. Egy évszázada immár, hogy a Miskolci Ügyvédi Kamara — hagyományosan — megküldte Borsod vármegye alispánjának tagjai nyomtatott névsorát. Jólismert nevek sorakoznak mind a tisztségviselők, mind a tagok között. Az elnök 1890- ben Sassy István, az elnök- helyettes Kovács Lajos. A választmányi tagok közölj olyanokkal találkozunk, mint Bársony János, Bizony Ákos. Miskolcon ekkor 54 nyil- ványtartott ügyvéd működött, Mezőkövesden hat, Sa- jószentpéteren három, Ede- lényben kettő, Mezőcsátön kettő. Sátán, Szuhakállón, Hejőszalontán és Diósgyőrben egy-egy. Miskolcon 11, Edelényben két, Mezőkövesden eg.y ügyvédjelölt folytatott gyakorlatot. Akkoriban a bíráskodás legfőbb szerve, amely nagyjából a mai Legfelsőbb BíGyémántos gombként, magyar mentén Órák az ősidőktől Az időmérés alapja a csillagos ég látszólagos mozgása, a nap- és a holdjárás. A napdeleiés észlelésére a napórát használták, amelyet ősidőktől fogva ismertek, az ókori görögök a napórák segítségével már kisebb időközöket is mértek. A napórát a babyloniaknál a vízóra váltotta fel, amelyet a föníciaiak már Kr. e. 600 körül terjesztettek. A kínaiak, később a görögök és rómaiak a homokórát is ismerték, amely főleg a középkorban jutott nagy szerephez. Lágytojás készítésére, telefonbeszélgetések idejének mérésére ma is használják. Természetesen ezek az órák nem szorították ki egymást, az idők folyamán mindegyik' tovább jelen volt. Sokan II. Szilveszter pápának tulajdonítják a kerekes óra felfedezését. de valószínűbb, hogy az arab egyetemeken végzett tanulmányai során ismerkedett meg vele az arab számjegyekkel együtt. Az órakészítést óriási léptekkel vitte előre a fizika nagy alakja, Galileo Galilei, aki időmérésre sárgaréz ingát használt, és azt ajánlotta, hogy a lengéseket fogaskerék segítségével számlálják. Ebből a kezdetleges szerkezetből, és a már említett kerekes órákból szerkesztette meg az igazi ingaórát a holland Hyghens. Ö a lengések állandósítására nehéz súlyokat akasztott az ingára, és a kitéréseket horoggátiókkal szabályozta. Az ingaórán kívül megszerkesztette az első kronométert is, amelyet a Ifi. században Peter Helle fejlesztett oda. hogy zsebórákat készíthetett. A zsebórák, mint ékszerek is elterjedtek, és az óra a 17. században az ioarművészeti remeklés ééüa lett. A magyarországi óratörté- netről annyit tudunk, hogy az első toronyóra Iái 6-ban Lőcsén ’jelent meg. Másrészt tűrünk azt is, hogv János Zsigmond erdélyi feiedelem — a tudomány, a lelkiismereti szabadság, a zene és a könwnvom+atás raioneoia — Egyed nevű udvari órásával U. Szulejmán részére olyan órát készíttetett, amelynek ütőszerkezete mogyorónagyságú volt, és aranygyűrűbe volt foglalva. A későbbi években akadt olyan magyar főúr is, aki mentegombjai helyett drágakövekkel kirakott órákat használt gomb gyanánt. Elképzelhető, milyen finom órák lehettek ezek. A szobrászatét és a zenét is összekapcsolták az órákkal. Toronyórák alakjait automaták mozgatták, és ezek az alakok zeneszó mellett léptek ki rejt ekükből, és mozogtak az óralap előtt. A barokk-empire korszakból számos ütő és zenélő órát örököltünk. Híres a strass- burgi székesegyház toronyórája, amely először 1574- ben szólalt meg. A képünkön látható óra nem régisége miatt múzeumi tárgy, hiszen csak 1926- ban készült. Arany és zománc Misztérium-óra, amelyet a Musée de Petit Pa- lais-ban (Párizs) mutattak be a Cartier Alapítvány egyéb műkincseivel együtt. Az óra kvarccal, ónixszal, koraUal és gyémántokkal van kirakva. róságnak felelt meg, a Királyi Curia volt, Budapesten. Több megyére kiterjedő régió bírósági szerve volt a kúriánál alacsonyabb szinten a királyi tábla. Miskolc és Borsod a debreceni királyi táblához tartozott. A mai megyei bíróságoknak feleltek meg (legalábbis területileg) a kiráyi törvényszékek. A miskolci királyi törvényszék 1890-ben a Városház tér sarkán álló épületben működött, A ma is használt bírósági palota csak 1898 99- ben épült meg. A miskolci királyi törvényszéken a korabeli tiszti címtár (a közhivatalok évente kiadott névjegyzéke) szerint egy elnököt és kilenc bírót találunk. Minden járásnak volt járásbírósága, egy-egy járásbíró irányítása alatt. Mellettük általában egy albírót nevezetek ki, csak Miskolcon volt három, s Mezőkövesden kettő. A járásbíróságok egyébként a következők voltak: miskolci, edelényi, me- zőcsáti, mezőkövesdi és sa- jőszentpéteri. Az átszervezések miatt manapság a sajó- szentpéteri és az edelényi járásbíróság megszűnt, a csáti pedig Leninvárosban működik, s nem járási, hanem városi bíróság lett valamennyi megmaradt egység. Dr. Csorba Csaba Szemere Bertalan alapította Szépmfi Egylet Sárospatakon Évtizedek óta szinte „menetrend szerint" megrendezik megyénkben a magyar nyelv hetét. A sokszínű, változatos témák nyelvünk szépségéről, nyelvi kultúránkról, anyanyelvűnk állapotáról, történetéről szólnak. Ez utóbbival kapcsolatosan előadások hangzanak el nyelvünk fejlődéséről a múlt század első felének reformkorától egészen a jelenkor reformjaiig. A reformkor ugyanis történelmünknek és irodalmunk fejlődésének egyaránt legszebb fejezetei közé tartozik. A XVIII. század fordulójától kezdve haladó szellemű politikusaink és íróink kemény harcot folytattak a nemzeti nyelvnek a hivatalos latin nyelvvel szemben való diadalra juttatásáért. Ebben a küzdelemben a Sárospataki Református Kollégium tanárai és diákjai is részt vettek. A kollégium 1796-ban olyan korszerű tantervet állított össze, amelynek értelmében a gimnáziumban teljesen magyarul folyt a tanítás, sőt a technológia és a jogi akadémián is egyes tantárgyakat magyar nyelven kellett előadni. ® GYENGÉD KÖTÉL A magyar nyelv és irodalom ügye annyira fellelkesítette a diákokat, hogy Szemere Bertalan joghallgató javaslatára 1832. március 22- én létrehozták az Esküdt Deákkar Magyar Könyvtárát, hogy minél több magyar nyelvű szépirodalmi és tudományos művet vásárolhassanak, S olvashassanak. „A szellemvilág polgára az ember tökéletesedéséhez a tudományos műveltség és a könyv által közelíthet... A honi nyelv, s az ezen nyelven fejlett ismeret az a gyengéd kötél, mely a nemzet különböző gondolkozású, érzésű, érdekű tagjait édesen kapcsolja egybe” — írta Szemere Bertalan a kollégium főhatóságához intézett beadványában. Kevéssel ezután szükségét érezték egy irodalmi önképzőkör megalakításának is, hogy ne csak olvassanak, hanem epedeti műveket is írjanak, és azokat a vásárnap délelőtti gyűléseiken előadhassák és megvitathassák. Irodalmi munkásságukkal szintén a „honi nyelv” és a műveltség fejlesztését tekintették feladatuknak. Ezt ugyancsak Szemere Bertalan ekként indokolta: „A nyelv és a szabadság szorosan ösz- szefüggenek egymással, mert ahol a nyelv szunnyadozik, ahol az ifjúnak vagy férfinak a nyelve szűkkörű, ott a lélek is rab. A nyelv és műveltség válhatatlan társak; ahol tiszta, tág, bő a nyelv, ott magas, sokoldalú a műveltség és viszont”. $ A HAZÁÉRT TENNI: KÖTELESSÉG A Szépmű Egylet néven működő önképzőkör később Parthenon című irodalmi zsebkönyvet is megjelentetett, amely a diákok saját verseit, elbeszéléseit, kritikai és tudományos írásait közölte. Az első számból tiszteletpéldányt küldtek Pozsonyba, a második reformországgyűlés ünnepelt szónokának. Kölcsey Ferencnek. A költő a Patakra küldött levelében dicsérte a diákok egyesületi életét, irodalmi próbálkozásait, majd a lelkűkre kötötte: „Vigyétek által szép törekvésteket az iskola falain túl majd a zajló életbe is; ne feledjétek el soha, hogy a hazáért minden lehetségest tenni szent kötelesség, de tenni csak tiszta, hűkeblű egyesületek által lehetséges”. Hegyi József Csütörtökön sorsoljuk a Rambo-főröket Az év végéig beváltják Bécsken Olvasóink érdeklődésére közöljük, hogy a Springer W aff en-tombolaszel vény eket április, 26-án, csütörtökön déli 12 óráig lehet beküldeni szerkesztőségünkbe. Még aznap délután kisorsoljuk a Bécsben lepecsételt tombolákat, s a másnapi lapban közöljük a nyertesek nevét. Jó ha tudjuk, hogy a le nem bélyegzett, 50 schillinges utalványokat a bécsi, Mariahilfer strassei boltban az év végéig beváltják. Valószínű, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel a jövőben nemcsak a Déli Hírlapban, hanem a Borsod Expresszben is megtalálják a Rambo-tőrök elnyeréséhez szükséges tombolaszelvényt. Lehet, hogy májusban ismét öt szuper Rambo-tőrt nyerhetnek olvasóink.
