Déli Hírlap, 1990. március (22. évfolyam, 51-75. szám)

1990-03-21 / 66. szám

' XXII. ÉVFOLYAM, 66. SZÁM 1990. MÁRCIUS 21., SZERDA ARA: 3,50 FORINT j|c A Halasi barna kenyér —, amit a kiliáni kenyérgyárban sütnek már néhány hete — még nem veszi fel a versenyt a fehér kenyerekkel. De választékbővítésképpen természetesen továbbra is készítik, hiszen a benne levő rozsliszt mi­att sokan egészségesebbnek tartják. Naponta 500—600 kiló készül a 90 dekás Halasi kenyérből. Ugyancsak hetek óta kapható a boltokban az Erzsébet-kenyér. A fehérlisztből készült újdonság 90 dekás, és 22,60-ért vásárolható meg. Akik bizalmat szavaztak n A tanácselnök válasza A megkurtitoltfOf-es Több pénz továbbra sincs Tegnapi számunkban hirt adtunk róla, hogy az Cmász kilép a Magyar Hitelbank lakossági folyószámla-rend­szeréből. Hogy miért? Az érintettek egy részének fel­zúdulása miatt. (Mi is sok telefont kaptunk, az MHR la. Kétségtelen, hogy az elő­zetes reklámok ellenére sok miskolcit váratlanul ért a bank küldeménye, értesítése a csekkes befizetésről.) Harmincezer ilyen csekk ment ki. közülük — nem a bank hibájából, hanem a pontatlan címlista miatt — számos tévesen. Eddig több. mint tízezren fizették be a telefondíjat, a villanyszám­lát és a kéménvseprés díját, kinek, mit kellett. Ezrével érkeztek az MHB Miskolci Igazgatóságára a válaszleve- lezólaook, rajtuk megjelöl­ve. hogy mely szolgáltatók díjköveteléseit szeretnék ilyen módon befizetni. Mert csak akkor van ér­telme a lakossági folyószám­lának, ha egv csekken fizet­hetjük be minden szolgálta­tás díját. Vagy talán ez nem is igaz? Jobb elosztva, „elapróz­va”? A szolgáltató vállalatok jól ismerik a fogvasztók fizetési morálját. Egvebek között a következőket hallottuk az il­letékesektől: természetesen a túlnyomó többség pontosan fizet. De nem kevesen van­nak. akikhez hiába kopog többször is a díjbeszedő, lá­togatása eredménytelen ma­rad. (Van cég. amelv tud szankciót alkalmazni, van. amelyik nem.) A postaládá­ba bedobott értesítésről nem vesznek tudomást. Ügy vé­lik ezek, a szolgáltatók, hogy a csekk még inkább lehető­séget kínál a nemfizetésre. A bank? Korszerű, európai rend­szert kínált — kínál — a miskolciaknak. Ingyen, egyet­len fillér felszámítása nél­kül. Az emberek? Sokszor becsapták már őket. bizalmatlanok. És. hogy most mi lesz? Az MHB azokra alapozva indítja meg — folytatja — a lakossági folyószámla- rendszert, akik visszajeleztek neki. Akik bizalmat szavaz­tak. Megkeresi a szolgálta­tó vállalatikat, amelyek kö­zül nem egy olyan nyilatko­zatot tett korábban, hogy ha a lakosság igényli, ők be­lépnek a rendszerbe. Az Émász? Nem hajlan­dó. A Borsodtávhő? (Amely lapunkban is hirdette, hogy semmi köze a lakossági fo­lyószámlához.) Aki kéri, an­nak lehetőséget biztosít az MHB-csekken történő befi­zetésre. A többi szolgáltató? Majd meglátjuk. Sz. G. ön hogyan oldaná meg a lakáskérdést? — ezt kér­deztük több, Miskolcon mű­ködő politikai párt képvis- lőjétől. Az apropót az adta sorozatunkhoz, hogy köny- nyen meglehet: megszűnik a tanácsi lakásalap városunk­ban. A bérlakások egy részét a benne élők a paragrafusok szerint megvásárolhatják. Üjabb állami lakások építé­sére aligha lesz pénz. Most pedig azt tervezik, hogy esetleg eladják a megürese­dett, s a tanácsnak vissza­adott állami bérlakásokat. Sorozatunk előző részében a Magyar Demokrata Fórum lakásgazdálkodással kapcso­latos elképzeléseit közöltük. Most a Szabad Demokraták Szövetségének álláspontját adjuk közre. A Szabad Demokraták Szövetsége a következő cí­met adta válaszának: „La­káspiacot, igazságos lakás- gazdálkodást! „Magyarországon nyo­masztó a lakáshiány, az ál­lami tulajdonú bérházak ál­lapota nyomorúságos, és ki- áltóan igazságtalan a laka­Me&kurtították március l-töl a 101-es busz útvonalát. Nem járnak a kocsik ezentúl a Ma­jális-parkig, ugyanoda került a végállomásuk ahol a 10l B-sé található. A környékbeliek ter­mészetesen tiltakoztak a dön­tés ellen, százával írták alá azokat az íveket, amelyeket a városi tanács elnökéhez, dr. Kovács Lászlóhoz xs eljuttattak. Azt sürgettek, hogy ismét ere­deti útvonalán járjon a 101-es. Az ügyben megszólaltak már a Miskolci Közlekedési Válla­lat szakemberei is. s elmond­ták: kevesebb a pénze a cég­nek. mint amennyire szüksé­gük volna. Legutóbb úgy nyi­latkoztak az MKV-nál, hogy ha a tanács úgy döntene, újra meghosszabbítanák a 101-es já­ratát. Időközben megkaptuk azt a levelet is. amelyet dr. Kovács László, a tanács elnö­ke írt ebben az ügyben. Most ezt a dokumentumot közöljük. „A 101-es autóbuszjárat útvonal-rövidítésével kap­csolatos lakossági panaszo­sok elosztása. A tömeges lakásmizériának a bérlakás­építés fellendítése vethet vé­get. A kínálat növekedése teremthet csak olyan hely­zetet, amelyben bárki bér­lővé válhat, és a bérlők igényeik szerint költözhet­nek át nagyobb vagy ki­sebb lakásba. Ha lesz meg­felelő számú szabad bérla­kás, akkor a kereslet és a kínálat játéka nem fogja a csillagos égig felhajtani a lakbéreket. A szabad de­mokraták tehát ösztönözni fogják a lakásépítő, laká­sokat karbantartó és bérbe­adó, lakásforgalmazó ma­gánvállalkozások létrejöttét. Elsődleges gazdaságpolitikai céljaink közé tartozik, hogy a magántőke számottevő ré­sze áramoljon a lakásszek­torba. A szabad bérű, ma­gántulajdonban levő bérla­kások mellett szükség lesz állami tulajdonban levő, szociális bérlakások sokasá­gára, hogy a legalacsonyabb jövedelmű családok is leg­alább kisebb méretű, alap­komfortot biztosító lakás­hoz juthassanak. Az ilyen lakásokat az állam építteti kát megvizsgáltattam. Az érintett lakosság kérésének megfelelően válaszomat nyil­vánosan adom meg. A vá­rosi tömegközlekedéshez szükséges források a válla­lat jegybevételéből és köz­ponti támogatásból — rész­ben közvetlenül az állami költségvetésből, illetve a ta­nácsi bevételekből — szár­maznak. Ez évtől e tanácsi támogatás teljes egészében a város költségvetését terheli, melynek fedezetéül — más feladatokkal együtt —asze­mélyi jövedelemadó-többlet szolgálna. Megjegyzendő, hogy ez a forrás erre az egy feladatra nem elegendő. A támogatások összege nem éri el az előző évi nagyságrendet, így emiatt és és osztja el: lehetőleg ál­lampolgári jogon. Az építő és karbantartó azonban éppúgy lehet magánvállal­kozó, mint a szabad bérla­kások körében, sőt ez a kí­vánatos. A szabad bérlaká­sok és a szociális bérlaká­sok között még jó ideig fenn kell maradnia a sza­bályozott bérű lakások kö­rének, ahol a lakbérek a fenntartási költségeket fede­zik, és csupán e költségek növekedésének arányában — évente legfeljebb egyszer — emelhetők. Végezetül az ál­lamnak támogatnia kell a saját erős lakásépítést, ha az nem kiemelt övezetben történik, és nem luxusigé­nyeket szolgál. A támogatás legcélszerűbb formájának az építkezési hitel kamatainak átvállalása látszik. A veze­tőknek nemzeti ajándékként juttatott lakás intézményét meg kell szüntetni. Érvényt kell szerezni annak az elv­nek, hogy a szolgálati lakás a szolgálat idejére szól.” (Folytatjuk) ^ (bujdos) a költségek jelentős növeke­dése következtében nem biz­tosítható a bázisszintű szál­lítási teljesítmény. A teljesítménycsökkenés lehetőségeit a vállalat az el­múlt időszakban a források és kapacitások összhangjá­nak számos változatával vizsgálta, keresve a város számára legelfogadhatóbb megoldást. A szolgáltatásban való visszalépés a város tömeg- közlekedésének egészét érin­ti, mivel egyes járatok mun­kaszüneti napokon nem köz­lekednek, az útvonalak dön­tő többségében a járatok száma csökkent, amely a követési idő és a zsúfoltság növekedését vonja rnaga után még a legfontosabb út­vonalakon is. Ezen intézke­dések egyike a 101-es vonal megrövidítése. A tömegkommunikáción keresztül a vállalat vezeté­se az előkészítő munka és az intézkedések teljes körét részletesen ismertette. Az előkészítés kiértékelése a szakmai felügyelet bevoná­sával, a feladatok végrehaj­tása az előzetes egyezteté­seknek megfelelően történt, melyeket a feltételek isme­retében megalapozottnak tartok. Az elmúlt évek tömeg- közlekedési színvonalának tartása, kis mértékű emelé­se a vállalat fegyelmezett és takarékos gazdálkodásá­nak eredménye. összehasonlítva a többi tömegközlekedési vállalattal, az MKV fajlagosan a leg­alacsonyabb állami támoga­tással látta el a feladatát, belső tartalékait kimerítet­te. A vállalat szervezettsé­ge, működése jó színvonalú, amit alátámasztanak a * A II. Rákóczi Ferenc Me­gyei Könyvtár politikatörté­neti előadás-sorozatot indít a pártharcok történeti be­mutatására. Az előadásokat Miskolc történészei, jogtör­ténészei, szociológusai, levél­tári és helytörténeti szakem-. pénzügyi és szakmai ellen­őrzések megállapításai. A március 1-től beveze­tett menetrend 250 M Ft ta­nácsi támogatás figyelem- bevételével készült, amely azt szolgálta, hogy a szük­ségszerű kaparitáscsökken- tést hosszabb időszakra el­osztva, az kisebb mérték­ben jelentkezzen. A kelet­kezett feszültségek hatására — a végleges döntésig át­meneti jelleggel — szüksé­gessé vált a rásegítés egyes vonalakon, így például az avasi, diósgyőri, hejőcsabai járatokon. Ügy ítélem meg, hogy a tömegközlekedést érintő visz- szalépés várospolitikai kér­déssé nőtt, amely a támo­gatás növelésével lenne fel­oldható, azonban nem hagy­hatók figyelmen kívül az 1990. évi „válságköltségve­tés” miatt a lakossági ellá­tás más területein jelentke­ző feszültségek, amelyeket kénytelenek leszünk viselni.” * A mi alapos olvasatunk­ban a válasz lényege: egye­lőre nincs mód a menetrend megváltoztatására. Informá­cióink szerint azonban fél­évkor felülvizsgálják a most bevezetett menetrendet, és ha valóban beigazolódik pél­dául a 101-es megkurtításá­nak ésszerűtlensége, változ­tatnak. Egy bizonyos: annyi pénzből, amennyi az idén jut, nem futja többre a tö­megközlekedésben, és legfel­jebb az lehet kérdéses, hogy hol nyirbálják meg a me- I netrendet.., béréi tartják. Az első elő-, adás március 22-én. délután fél 5 őrei kezdettel lesz a megyei könyvtárban. Előadó: dr. Iván Géza, aki a reform- mozgalmakat ismerteti a múlt században és ma. \ Pártok a takáskérdésről 2• Bárki bérlővé válhasson At keltene váltatni a kamatokat Poli ti ha történeti előadássor ozat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom