Déli Hírlap, 1990. március (22. évfolyam, 51-75. szám)

1990-03-19 / 64. szám

Miskoíokörnyéki címerek fi ■ é & I t fi NémelyíV Mískolc-Vőmyéki település az elmúlt időkben a történelmi múltjára emlékező címerrel is rendelkezett, de meghatározó jellegzetessége mindegyiknek van. A Borsod Megyei Levéltár munkatársai a elmertem törvényei szerint most megújították, megrajzolták a jelképedet. Ezekből mutatunk be néhányat. 1933-ban Mezőnyék és Ládháza községek összevo­násából keletkezett Nvéklád- háza. A törzsnéví eredetű Nyéket először 1234-ben, a birtokosáról nevet kapott Ládházát pedig 1293-ban említi először oklevél. A tö­rök időkben elpusztult, majd újratelepüit községeknek az első hivatalos népszámlálás­kor <17871 a következő volt a lakosságszáma: Nyéket 286-an lakták, Ládházát 477- en. közülük minden negye­dik nemes volt. míg Nyéken alig akadt nemes mutatóba. 1869-ben fordult az arány, a népszámlálásnál Nyéken már csaknem százzal töb­ben laktak, mint Ládházán. A két település lakossága azonban egvüttesen sem ér­te el az ezret. Az nevesítés­kor Nyék népessége már csaknem 1400. ezzel kétsze­rese Ládházáénak. 1988-ban Nvékládbáza lélekszáma: 4548. erőteljesen gyarapodó. Ládháza több mint két évszázados pecsétlenyomata virágot, s alatta egy szőlő­iskoScon Interjú a szerzővel, dr, Balás Istvánnal metszőkést tartó kart ábrá­zol. Nyék pecsétjének nem sikerült a nyomára bukkan­ni. Tóth Péter tudományos főmunkatárs ötlete alapján a kettéosztott csücsköstalpú cí­merpajzs egyik oldalán Lád­háza címerét ábrázoltuk: rózsa alatt az említett kar. a másik oldalra pedig egy kiterjesztett szárnyú turul­madarat helyeztünk, jelezve Nyék honfoglalás kori törzs­névre visszanyúló eredetét. A címert tervezte és raj­zolta B. Balsai Jolán, res­taurátor-művész. Dr. Csorba Csaba Pártok, események r Március i9-én. hétfőn. 17 óra­kor a Tokaj Szolgáitatóházban választói gy ülést tart dr. Ló­rin ez Lóránt, a 2 számú válasz­tókerület MSZMP kép viselő je­löltje. A választói gyűlés helyé: Miskolc. Győri kapu 57. sz. Március 19-én Hornyik László, az MSZMP képviselőjelöltje tart választói gyűlést :6 órai kezdet­tel Borsodbóta községben, a he­lyi kul túrházban. Ugyanezen a napon Hornyik László 18 óra­kor találkozik a választókkal, Uppony község kulitúrházában. Márciu» lí-én, hétfőn Orjovics Tibor, a 7. számú választóke­rület MSZMP képviselőjelöltje Királd községben találkozik a választókkal, akiket ezúton is tisztelettel hív és vár kötetlen beszélgetésre. A találkozó helye a községi kultúrház. Március 20-án. kedden. 18 órakor Szirmabesenyőn. a mű­velődési otthonban dr. Csorba Csaba, a Hazafias Választási Koalíció 1. számú választókerü­letének képviselőjelöltje, Üres tarisznyával nehéz, címmel, la­kossági fórumot tart. amelyre az érdeklődő választópolgárok megjelenését tisztelettel várja. Március 20-án. kedden. 18 órakor Miskolcon, a komlóstetői 49. Sz. Általános Iskolában dr, Barkóczi István, a Hazafias Vá­lasztási Koalíció 4. sz. válasz­tókerületének kép viselő j elő ; j e. Munkával és szakértelemmel a rendszerváltásért címmel lakos­sági fórumát tart. amelyre a választópolgárokat tisztelettel várja. A Magyarországi Szociálde­mokrata Párt 2. számú válasz­tókerületének képviselői elölrtje. dr. Rucskó Viktor értesíti a T. Városi Polgárokat, hogy márci­us 20-án. 18 órai kezdettel, a Vörösmarty Általános Iskolában választási gyűlést tart. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. A Magyar Demokrata Fórum országgy űlési képviselőjelöltj e. dr. Kiss György (4. sz. válasz­tókerület) a választópolgárokkal találkozik ma este. 6 órakor, a perecesi általános iskolában. Komlóstetőn ma este választási gyűlést tart a Szabad Demokra­ták Szövetsége. 18 órakor, a 49 Sz. Általános Iskolában (Úttörő u 1.). A gyűlés vendége dr. Bo. dó Pál. az SZDSZ Országos Ta­nácsának tagja, képviselőjelölt. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. Miskolcon, a József Attila Könyvtárban, választási gyűlést tart a Szabad Demokraták Szö­vetsége március 20-án. i7.30-kor. A gyűlés vendége Latrán Béla, az i. sz. vk. képviselőjelöltje, az SZDSZ alapító tagja. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. Ausózsoicán március 21-én. 18 órakor a könyvtár ifjúsági klubjában választási gyűlést tart a Szabad Demokraták Szövetsé­ge. A gyűlés vendége Latrán Béla, az SZDSZ képviselőjelölt­je. a miskolci csoport életrehí- vója. Minden érdeklődőt szere­tettel várnak. Ma este 6 órakor a Rendez­vények Házában, a Nagycsaládo­sok Egyesülete rendezésében választási vitaműsor lesz. me­lyen részt vesz dr. Matyi László, az SZDSZ országos tanácsának tagja, az SZDSZ 2. sz. vk. kép­viselőjelöltje. Az Agrárszövetség értesíti a kedves választópolgárokat, hogy dr. Farkas Attila képviselőjelölt ma. hétfőn. 18 órakor Miskol­con. az Elek Tamás utcai isko­lában; Tirpák Ferenc 18 órakor Fancsalon. a kultúrházban. Oláh István 19 órakor Nemesbü'kikön, az iskolában várja programis­mertető bemutatkozásra az ér­deklődőket. Ugyancsak ma. dél­után 4 órakor műsoros válasz­tási rendezvényre kerül sor Putnokon. a VÁM Kultúrházban. ahol dr. Tolnai Lajos, a 7. sz. választókerület agrárszövetségi jelöltje tart programismertetőt. Várhatóan holnap jelenik meg az 1956 forradalma Miskolcon című könyv, amelynek szerzőjével készült az alábbi interjú. — Mit tüntessek fel a nevén kívül? — Írja úgy, hogy dr. Ba­lás István ügyvéd, az MDF országgyűlési képviselője­löltje. — A könyv kiadója? Ára? Példányszáma? — Az MDF miskolci szer­vezete adja ki, 10 ezer pél­dányban, 37 forintba kerül. — Honnan az elhatáro­zás a könyv megírásához, és hogyan született meg a könyv? — Tavaly október 23-án nagyon szégyelltem magam. A többi ellenzéki párt szó­noka és a magam nevében. Ugyanis egyikünk sem be­szélt konkrét miskolci ese­ményekről. Akkor határoz­tam el, hogy megpróbálok utánajárni annak, mi is tör­tént ’56 október 23. után itt, Miskolcon. Nem volt célom vitába szállni az ötvenhetes kiadványokkal, hiszen azo­kat egy hatalomféltési görcs alatt írták. Eseményvázlatot kívántam adni, olyat, ami a tanulók kezébe is odaadha­tó. Generációk nőttek fel itt úgy, hogy fogalmuk sincs ar­ról, hogyan zajlott le a for­radalom Miskolcon, milyen szerepük volt sokaknak az itt élők közül. — Mire gondol? — Például arra, hogy az országban itt alakultak meg először a munkástanácsok. Budapesttől függetlenül. Vagy: ugyancsak Itt szerve­ződött meg elsőként a nem­zetőrség. Az itteni egyetemi rádió adott elsőként idegen­nyelvű híreket. És ami szin­tén nagyon fontos; a borso­di munkásság csaknem más­fél hónapig tartó ellenállása és politikai sztrájkja. i’ V Kihívás TISZTELT KÉPVISELŐJELÖLTEK Ügy gondolom, a szabad választások előtt nyilvánvalóvá kell ten­ni a választópolgárok számára a pártok programja közti különb­ségeket. Ezért felkérem önöket egy választási vitára március 20-án, kedden 18 órára, amelyre a következő (pártok jelöltjeit hívtam meg: Dr. Barkóczi István (HVK), dr. Bodó Pál (SZDSZ), dr. Iván Gé­za (FKGP), dr. Kiss György (MDF), Nyíró Sándor (MSZMP), Rond- zik András (MSZP). A vita az Ady Endre Művelődési Házban lesz. Ha elfogadja a ki­hívást, kérem a következő címen értesítsen: FIDESZ-iroda, 3525 Hu­nyadi u. 2. Telefon: 15-259, 36-157. Ezután beszéljük meg a vita szabályait (mennyi ideig beszélhet egy párt képviselője, a jelöltek mellett egy-egy gazdasági szak­értő részvételével stb.) Wachsler Tamás, a FIDESZ jelöltje a 4. sz. választókerületben Az MSZMP választási nagygyűlése A Magyar Szocialista Munkáspárt megyei válasz­tási irodája tisztelettel hív­ja és várja a város és a megye választópolgárait március 20-án, kedden dél­után 16 órára a Diósgyőri Vasas Művelődési és Okta­tási Központban (Miskolc, Marx Károly u. 36.) meg­tartandó választási nagy­gyűlésre. A nagygyűlés elő­adója: Thürmer Gyula, a Magyar Szocialista Munkás­párt elnöke. A rendezvényen bemutat­koznak az MSZMP egyéni és területi, valamint orszá­gos listáin induló képviselő- jelöltek. Minden érdeklődőt őszinte tisztelettel várunk. Anyanyelvűnkről, délidőben Levél a kórházból Kedves tanárom beteg, ismét kórházban van. Látogatá­somkor nem engedi, hogy a beteg testről, a „szamártestvér­ről” váltsunk szót, inkább nyelvészeti, irodalmi kérdésekről beszélgetünk, Ibsenről, Rilkéről. A következő napok egyikén levél érkezik a kórházból. Arról ír benne Tanár Űr, hogy mi foglalkoztatja a betegágyon is rádiózás közben, hogy mennyire elszomorítja, ha „túrkevei füle” a vészesen ter­jedő csúnya, nagyvárosi kiejtést hallja, és milyen sokat mér­gelődik a vonatkozó névmások túltengése miatt is. Példája így szól: „A másik sávra tért, ahol szembe jött vele egy Trabant.” Bizonyára fel sem tűnik sok embernek a hiba, annyira gyakori. Pedig a mondat helyeden így hang­zana: „A másik sávra tért és ott szembe jött vele egy Tra­bant.” A vonatkozó névmást! vagy a vonatkozó jellegű ha­tározószót) ugyanis csak akkor szükséges használni, ha va­lóban vonatkozást fejez ki, ha a főmondat egy mondatré­szét akarjuk bővebben kifejteni. Például: azt a könyvet vidd el, amelyik az asztalon van. Tehát a könyvek közül csak azt a bizonyosat! (Sokan nem tudnalí különbséget tenni az „aki”, „ami”, „amely” vonatkozó névmás között. Nyelvmű­velő cikkben olvastam; „...az értelmiség, aki...” Igaz, hogy az értelmiség szó gyűjtőnév, tagjait személyek alkot­ják, de a kialakult nyelvhasználat szerint nem értelmileg, hanem alakilag egyeztetjük, vagyis fogalomhoz illesztjük a vonatkozó névmást, nem pedig személyhez. Hetesen tehát: ....... az értelmiség, amely .. Tanár Űr az „egy" határozatlan névmás felesleges hasz­nálatán is kesereg. „Te vagy egy nagy szamár! — említi a hallott példát. Helyesen: „Te nagy szamár vagy!”. A magyar nyelvben ugyanis az „egy” határozatlan névmást főképpen csak ismeretlen, vagy határozatlan személyek, dolgok neve előtt, vagy határozatlan méreteket jelentő kifejezések előtt szabad használni. Helyes tehát: Látott egy embert. Eszem egy keveset. De helytelen; A sas egy madár, a mondat pon­tosan így hangzana: A sas madar. Névszói állítmány előtt ugyanis felesleges az „egy” határozatlan névelő használata. Tanár Űr végül Platont idézi; „Ha valamit nem szépen mondunk, az nemcsak (hogy) rosszul hangzik, hanem árt is a léleknek.” Az igazi nyelv- és emberművelő még a kór­házban is az emberi lélek ártalmai ellen hadakozik. Kovács Ferencné — Könyvében mindent tényként közöl. Nem ma­radtak kérdőjelek, kéte­lyek? — Dokumentumokat ve­tettem egybe egykori részt­vevők emlékezéseivel. Több adatot kellett egyeztetnem ahhoz, hogy elfogadjak va­lamit. Engedélyt kértem és kaptam arra, hogy belete­kinthessek az állami anya­könyvbe. Interjúkat készí­tettem, sokszor úgy, hogy három-négy embert össze­szerveztem. Egy jogász szá­mára egy szemtanú nem ta­nú. Igyekeztem csak azt megírni, amit több oldalról alátámasztottak, annak a közléseit elfogadni, aki sza­vahihető tanúnak bizonyult. Kiszűrtem az olyan túlzáso­kat, amelyek a saját szerep óhatatlan túlértékeléséből fakadtak. — Szerepel-e olyan tény, adat a könyvében, amit eddig nem ismerhettünk? — Tudomásom szerint az október 26-i ÁVH-s sortűz polgári áldozatainak névso­rát sehol sem publikálták. Itt a visszaemlékezésekben óriási volt a bizonytalanság, és ellentmondás. Az egykori sajtó is hiányosan maradt fenn. A névsor most sem végleges. — A forrásait, informá­torait megnevezi? — Interjúalanyaimmal úgy állapodtam meg, hogy a könyvben nem mutatom ki, melyik adatot kitől kap­tam. De általában a nevü­ket adták a munkához. Kö­rülbelül negyven emberrel készítettem interjút. Át tud­tam olvasni sok ítéletet, hozzájutottam több olyan vádirathoz, amit egykori kollégáim emeltek el, hogy megmentsék az utókornak. Az események résztvevőinek túlnyomó többsége ma is él. És többségüket senki nem kérdezte még meg. — Ki kérdezte volna? — Például a történészek. Mert ’56 történelem. Még ma is félnek a történészek? Mert az ő dolguk tudomá­nyosan feldolgozni a kort. Amit én írtam, azt számos irányban ki lehet egészíteni. — Hadd térjek vissza az interjúalanyokhoz. Meg­nevezne néhányat? — A legtöbb használható információt Papp Miklóstól, egykori munkás-tanács-elnök- helyettestői kaptam. Öröm- mei vett részt a munkában, a felkutatott adatok helytálló­ságának ellenőrzésében is. Beszéltem volt pufajkással, volt spiclikkel, és olyanok­kal, akik a spicliség gyanú­jába estek a rendőrök, illet­ve a fegyőrök manipulációi­nak jóvoltából. Fontos ada­tokat kaptam a Társadalmi Igazságtétel Bizottság tit­kárától, aki szintén itt volt akkor, mint egyetemista. De nem mindenkivel volt sze­rencsém. Több olyan sze­mélyhez eljutottam, aki ma­ga is megsérült az ÁVH-s lövéseknél, de az eltelt évti­zedek alatt sikerrel államo­sították a tudatát, ezért ke­reken megtagadta, hogy be­széljen a történtekről. Szabados Gábor “ A Miskolc Megyei Város Tanácsa V. B. Városgondnoksága pályáza ot hirdet: gazdálkodási osztályvezető munkakör betöltésére. FŐBB FELADATAI: 0 ai intéimény üzemeltetési, működési feltételeinek biztosítása, 0 anyag- és eszközforgalom, raktározás lebonyolítása, irányítása, 0 az intézmény kezelésében levő fizető parkolók üzemeltetése. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: 0 szakirányú főiskolai, vagy felsőfokú műszaki-gazdálkodási végzettség, 0 erkölcsi feddhetetlenség, 0 5 éves vezetői gyakorlat. A PÁLYÁZAT TARTALMAZZA: 0 a pályázó munkahelyeinek, tevékenységének fel­sorolását, adatait, 0 szakmai önéletrajz, iskolai végzettséget tanúsító okiratok másolatát, 0 fizetési igényét. A pályázatokat legkésőbb 1990. március 25-ig kell be­nyújtani az alábbi cimre: Miskolc M. város Tanácsa V. B. Városgondnoksága személyzeti és munkaügyi vezető 3531 Miskolc, Győri kapu 48-50. sz. V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom