Déli Hírlap, 1990. március (22. évfolyam, 51-75. szám)

1990-03-19 / 64. szám

Tavakba, patakokba telepítik Sürgős lenne a döntés jje A telepítéstől a lehalászásig hosszú hónapok telnek el. Évek is, míg egy-egy kapitális páldányra találnak. (Kerényi László felvétele) Hová legyük a szemetet? Három helyszínből kettő nem alkalmas A !%ádasrét J92-re betelik ezerszám Befejeződött a pisztrángok fejese, s ezzel a szaporítás szezonja a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Sá­rádnál telepén. Mint Haiísy György, a telep vezetője el­mondta. utolsóként mintegy 40 ezer szivárványos niszt- rájigikrát termékenyítettek meg mesterségesen. A garadnai nevelő tavak­ban jelenleg háromféle piszt­rángivadék növekedik Se­bes-. kemploops, valamint a korábban kikelt szivárvá­nyos pisztrángokból csaknem félmilliót tartanak az öt ne­velőtóban. Különösen nagy számban keltettek a kemp- loops-fajtából, melynek te­nyésztését három éve kezd­ték meg. Különösen a bá­nyatavak telepítésére kiváló­an alkalmas ez a fajta. Az igazi horgászok szíve­sen vetik ki a horgot erre a villámgyors suhanású. ra­gadozó halra. Nemcsak a Ti­szára, Bodrogra, a Rakacára, amályi és nyéki tavakra jár­nak szívesen kapásért, de megáztatják úszójukat a Há­mori-tóban és a Garadna- patakban is. A Hámori-tóba az idén még nem vásárolt telepítésre ivadékokat a ga­A Magyarországi Szociál­demokrata Párt elnöke, Pet­rasovits Anna március 14- én délelőtt látogatást tett a miskolci szocdem-házban, s találkozott a sajtó képvise­lőivel. A párt programját vázol­va hangsúlyozta, hogy a Magyarországi Szociálde­mokrata Párt polgári de­mokratikus átalakulást akar, amelyet csak a munkások­ra építve, azokkal együtt­működve fog megvalósítani. Lapunk munkatársának kérdésére válaszolva el­mondta: Borsod megye a tömeges munkanélküliség ál­tal fenyegetett vidék, és a szociáldemokrata párt tisz­tában van azzal, hogy a leg­keményebb szociális feszült­ségek keletkeznek majd az északi iparvidéken. Azt mondják, hogy Magyaror­szágon semmiképpen sem lehet egymillió munkanél­küli, de azzal számolnak, hogy a gazdaságtalanul ter­melő üzemeket be kell zár­ni. És ezzel egyidőben mun­kanélküliség is lesz. A szo­ciáldemokrata párt felfogá­sa szerint azonban kezelhe­tők ezek a problémák még­hozzá. a privatizáció meg­valósításával. Az ebből be­folyt összegeket külön alap­ba kell helyezni, amelyek­Telezöld lámpák Tájékoztatjuk a közlekedő­ket, hogy Miskolcon, a Pető­fi téren lévő jelzőlámpát március 20-án üzembe he­lyezzük. A csomópontban új, úgynevezett „telezöld” sza­bályozás .lép életbe (melyre jelzőtáblák is felhívják a fi­gyelmet). ezért kérjük, foko­zott figyelemmel hajtsák végre a balra kanyarodást. Javasoljuk továbbá, hogy ■\ Sze^tpéteri kapu felé igyekvők ezen a csomópon- ■,on egyenesen ha la dián k át és az Arany János téren kapcsolódjanak be az új út forgá'mába. Ezzel elkerülhe­tik a tetemvári csomópont­ban rendszeresen jelentkező ikihajtási nehézségeket is. radnai telepről a horgász­egyesület, a Garadna-patak- ba a tervek szerint mindhá­bpl meg lehet oldani az át­képzést, az áttelepülést, az újrakezdést. Ezt a költség­vetés feladatának tartják. Az állam nem vonhatja ki magát ebből. Tisztázni kell azt is, hogy egy vállalat miért veszteséges: az ár­rendszer, vagy a rossz vál­lalatvezetés miatt. Mert ezen lehet változtatni, és akkor nem szükséges bezárni a gyárat, s utcára küldeni az embereket. Lesznek azonban olyan üzemek, amelyeket mindenképpen fel kell szá­molni. De nem mindegy, rom fajtából 2000—2500 da­rab pisztrángivadékot helyez­nek ki. hogyan. A szociáldemokra­ták szerint ez nem magán-, hanem társadalmi ügy. A szakszervezetekre új, felelős szerepkör hárul. Ez a szak- szervezet független a gaz­dasági oligarchiától, és nyomást kell gyakorolnia a vállalati vezetésre. Az 5 dolguk lesz, hogy például informálják a munkásságot arról, mikor fogják bezárni az üzemet, s hol lehet el­helyezkedni. így bizonyos munkaközvetítői funkciókat is be kell tölteniük. A nádasréti szeméttelep — melyhez máig sincs létesíté­si és szakhatósági engedély, Sem hatástanulmány — már 8 méterre magasodik a meg­engedett határ fölé, és 1992- re eléri a lerakhatóság kriti­kus szintjét. 1984-re készült el az első tanulmányterv ennek az állapotnak a meg­szüntetésére, ám megbízást a beruházási program elké­szítésére máig nem adott ki a tanács. A Technika Házá­ban a múlt hét elején meg­rendezett kommunális hulla­dékgazdálkodási ankéton sem született eredmény. Legutóbb novemberben került a tanács végrehajtó bizottsága elé a „szemétügy”, ahol a tervező a . Hazafias Népfronttal karöltve kérte, hogy végre adják ki a beru­házási tervre szóló megbí­zást az egyetlen, általa szak­mai szempontból alkalmas­nak ítélt területre, a sajóbá- bonyi Császár-hegyre. Nem tudtak dönteni az illetéke­sek, így továbbra is három helyszín vizsgálatát kérték. Ezért Bán István tervező- mérnök ezen az ankéton to­vábbra is csupán a társadal­mi vitaanyag szintjén tudta előterjeszteni elképzeléseit, hiszen mindenféle szakmai szempontnak megfelelő anyag elkészítéséhez pontos adatokra, geodéziai és talaj- mechanikai mérésekre lenne szükség, amihez pénz kell, s amit döntés hiányában eddig még nem biztosítottak szá­mára. E nélkül azonban a most összejött szakmai kö­zösség sem tudta elbírálni, hogy melyik helyszín az, mely 1992-től a legalkalma­sabb Miskolc város szemét­lerakóhelyének: a nyéklád- házi Kutyavacok-völgy, a sajószentpéteri Pilta tanya, vagy a sajóbábonyi Császár­hegy. A nyékládházl Kutyava- coknál hat évre (ha bármi­féle hasznosítómű épül, ak­kor is csak tíz évre) elegen­dő a terület a lerakásra. A helyi tanács az ottani létesí­téshez nem járul hozzá, a lakók, a kétezer kistelkes, az állami gazdaság, a tsz (mint területtulajdonosok) még megfelelő kártalanítás esetén sem egyeznek bele. Tájképi szempontból is kifogásolható lenne, de emellett gondos­kodni kellene egy nagyfon­tosságú gázvezeték és tele­fonkábel kiváltásáról is. Ha a sajószentpéteri Pilta- tanyán hozzák létre a lera­kót, ahhoz négy sávúvá kel­lene szélesíteni a 26. számú fő közlekedési utat, s a szi­várgó vizek miatt feltételez­hetően meg kellene oldani a sajóecsegi vízkivételimű vé­delmét. Ráadásul a lerakás­hoz szükséges agyagréteg — ez akadályozza meg az el­szennyeződött csapadékvíz lejutását az alsó rétegekbe — kialakításához ki tudja, hány teherautó agyagot kel­lene egy távoli bányából szállítani. Ahhoz pedig, hogy a szél ne fújja Sajóbábonyra a szemetet, véderdőt kellene telepíteni, mely 15 év múlva nőne fel akkorára, hogy er­re a célra alkalmas legyen. Mindezek után csupán 4 év­re szólna a terület befogadó­képessége. A harmadik, a tervező és mások által javasolt hely­szín a sajóbábonyi Császár­hegy egyharmad része Sajó- bábony közigazgatási terüle­tén, kétharmad része Mis­kolc közigazgatási területén lenne. Itt az Észak-magyar­országi Vegyi Művek hulla­dékégetése miatt elpusztult, illetve 72 %-ban tarra vágott (az erdőfelügyelőség vélemé­nye szerint is teljesen érték­telen) erdőterület található, ahol az ÉVM már egyébként is megkezdte ipari hulladé­kának lerakását. Ezen a he­A vadregényes bükki tájakat yalogosan, gépkocsival vagy ppen a LÁÉV klsvonattal fel­kereső turisták egyik kedvenc pihenőhelye a hámori Közpon­ti Kohászati Múzeum kezelésé­ben levő Mossa Múzeum. A Szinva-völgyi vasgyár­tás kezdeti, majd pedig a diósgyőri vasgyár kialakulá­sát bemutató tárlaton egy­kori berendezések, a hámo­rokban és a vasgyárban ké­szített tárgyi emlékek adnak képet a több évszázados ko­hászkodásról. Az ipartörténeti emlékeket bemutató Mássá Múzeum a múlt évben több, mint 25 ezer látogatót fogadott. A hazai kirándulókon kívül je­lyen megvan az a szükséges agyagréteg, mely megfelelő védelmet nyújtana az el­szennyeződött vizek félfoga­dására, s a völgyben 61 éven át lehetne lerakni a szeme­tet. A szemét szállítása két irányba történne, a Feszty és a Testvériség utcán ke­resztül. Az ellenérvek közé trtozik, hogy a szeméthegy 25—30 év múlva esetleg za­varhatná a környéken élő­ket a szél által elhordott hulladékával. Ennek esélye azonban megfelelő fásítással és takarással csökkenthető. A közeli vadásztársaság tag­jait az aggasztja, hogy a le­rakással járó zaj megzavar­hatja a terület apróvadas ál­lományának nyugalmát. A fenti tények, s a vizs­gálati anyag ismeretében le­het mérlegelni, melyik terü­let a legalkalmasabb a lera­kásra. Senki sem akar sze­méthegyet a környezetébe. Ilyen elképzelésekkel bárhol is áll elő a tervező, tucatnyi ellenérvvel kellene megküz­denie. Azonban a szemét nem tűnik el, s miután ha­zánkban a hulladékkal való gazdálkodás nyomokban sem fedezhető fel, át sem alakul. Az indokokat tehát felelősen mérlegelni kell, s a fontos­sági sorrendet fel lehet állí­tani. Bár az ankét elnöke szerint egyedül a sajóbábo­nyi (Császár-hegy) lerakó hatástanulmányát érdemes elkészíteni, a döntést nem lehet tovább halogatni. N. Zs. ^ lentős számú külföldi ven­dég is megtekintette. Sok holland volt a látogatók kö­zött, de jöttek a világ kü­lönböző tájairól, Kanadától az USA-n keresztül Japán­ig és Ausztráliáig. Szinte nem volt olyan, külföldi vendége, üzleti partnere a diósgyőri gyárnak, akik meg ne nézték volna a vasgyár­tás kezdeteit bemutató ki­állítást. A tervek szerint az ide­genforgalmi szezon kezdeté­re, április 15-re tervezik a nyitást. Addig az ott levő berendezéseket, tárgyakat, különböző kézi-, tűzi-, és gépi szerszámokat hozzák rendbe, elvégzik a szükséges konzerválást. V. Zs. A porköpönyeges költő A fémköltő fémfa alatt ül. fémpadon, és nézi fémszemével a fémleveleket. Körös­körül a szobor mellett némi fű, távolabb pedig mindenütt beton és beton, tízemelet­nyi magasan, ablakszem.ekkel pettyezve. Állok, és hallgatom, ahogy a fémfa levelei között a szél dudorászik, kortyolom a le­vegőt és megpróbálom ízlelni az ízlelhe- tetlint. Olyan hihetetlennek tűnik, hogy ha ideállítanék egy műszert a fémfa tövébe, a költő érclábaihoz, akkor az kattogni kez­dene. és papírkígyót írna tele azokkal a számokkal, amelyeknek minden sora a mérgek névjegye, és én mégsem érzékelek ebből semmit, hiába forgatom meg tüdőm­ben. garatomban a levegőt. Itt állok védtelenül, mert amit esetleg mégis megérzek szaglóhámom sejtjeivel, csak olyasmi, mint a konyhából szálló il­lat: valaminek a nyoma, de a lényeg ott ben a fazékban fő. Tudom, értem, mégis valahogy felfoghatatlannak tűnik, hogy itt, a fémköltő mellett állva is ólommolekulák milliárdjai szállnak felém — hiszen oly messze innen az országút. De hinnem kell ebben, mert a műszerek gépagya nem té­ved. A világban azonban rend van, és mi a nehezen felfoghatót is megregulázzuk: hiszen ami íztelen, szagtalan méreg min­dennapi levegőnkben, arra paragrafusok írnak elő határértékeket. Hisz az oly meg­nyugtató: ott áll fehéren és feketén a tör­vénykönyveinkben, hogy ennyit és annyit, éhből és abból jog által garantáltan nyu­godtan beszívhatunk. Nagy kár, hogy a gé­peknek nincs emlékezete, mert akkor azt is odaírnák a papírkígyókra, hogy amikor a fémköltőnek nem állt szobra sehol, és hús-vér alakját a rövid memória is jól őrizhette, itt a betonsivatag helyén gyü­mölcsösök. szőlők zöldelltek. Esténként sé­tára indulhattunk a város szívében: illa­tok szálltak a kipufogógáz helyett, a Nép­kert mellett, Tapolcán pedig úgy hömpöly- gött végig a pára a parkon, mintha vatta­cukrot oldottak volna levegőben. Ha hátat fordítok a fémköltőnek, akkor épp arra nézek, amerre a kertem van. Lát­nám is. ha nem lenne közben úgy negy- ven-ötven méternyi beton. Ott, abban a kertben, ha belerúgok egy fűcsomóba, por­zik. Szürke köntösbe öltöznek a gyümöl­csök. szennylé folyik az első percekben az ágakon, ha esni kezd az eső. Ránézek a költőre, akinek szemöldökén, ruhájának redőin is ott a poregyenruha csukaszürké­je. Egyszer láttam mikroszkóp alatt, mi is az, amit egy fújással odébblibbentünk a komód tetejéről, és most ujjheggyel köny- nyedén letörlök a költő bronzzakójának karjáról. Elképzelhetetlenül perverz gaz­dagságú gyűjteménye iszonyú szúró-vágó fegyvereknek — mint egy őrült tervezte arzenál, amely nyálkahártyáink ellen tá­mad. Egy kicsit feljebb sétálva a költő padjá­tól, már felülről látni a várost. Sárgás bu­ra terpeszkedik felette, egy levegőkupola. Csupa olyasmiből építettük és építjük, va­dul tovább ma is. ami olyan idegen az em­beri szervezetnek, mintha a Marsról szállí­tottuk volna ide. Itt teremtettünk egy ál­talunk ízlelhetetlen, láthatatlan, tapintha- tatlan, ellenséges világot, molekulabörtönt, ami mindent magába zárt már. A porköpönyeges költő vajon megéri-e, hogy megszülessen az az ük-ükunokám, az új típusú ember, akinek a tüdejében már nem rombol, hanem épít majd az ólom, a nitrogén-oxid? Aligha. De talán a költemé­nyek megmaradnak, hihetetlen ősi mese­ként egy újjáteremthetetlen világról... Kiss László lávám más ípIeíc r«MUOtS?KOZKtSISKIMlMI vállalat nagy árenged­ménnyel kínálja közüle- tek és magánszemélyek részére az alsózsolcai Házépítők Boltjában az alábbi termékeket: © Hódfarkú betoncserép -j- tart. 50% # Hőszigetelő anyagok 30-50% © Arox fényvédő 20% © CRC adalékok, Purhab 50% © NDK pala (szürke) 15,10 Ft/db © NDK hullámpala 2500x920x6 265,50 Ft/db Az akció március 19-től március 31-ig tart. NYITVA TARTÁS: hétfőtől szerdáig csütörtökön pénteken TELEFON: 83-034 7.30- 15.30 7.30- 17.00 7.30- 14.00 VÁRJUK VÁSÁRLÓINKAT! Látogatás a szocdem-házban Nyitás el a Hassa Izem

Next

/
Oldalképek
Tartalom