Déli Hírlap, 1990. március (22. évfolyam, 51-75. szám)
1990-03-12 / 61. szám
XXII. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM ÁRA.’ 3,50 1990. MÁRCIUS 12., HÉTFŐ FORINT Vizsgálat után eltűnik a beteg? Fejlesztik a miskolci szűrőállomást Még mindig üresen áll a felújított hírlapbolt. Az újságokat kényszerűségből addig is c Hunyadi u. 2-ben árusítják... (Herényi László felvételei) Bős—Nagymaros, világkiállítás, szénbányászat Á képviselőcsop megköszöni A hegyközi kisvasút sorsa • Korszerűbb fő közlekedési utak • Az új dubicsányi bánya Harmadik évét kezdte meg idén Miskolcon, a László Jenő utcában az egészségügyi szűrőállomás, amelynek létét az első esztendőben „megszenvedte” a lakosság: sokan panaszolták fel, hogy távol esik a centrumtól, nehéz megtalálni. Mára már megismerték a miskolciak tízezrei, s jóllehet megközelítésé most sem könnyebb, ma már nem panaszkodnak. A szolgáltatások az első évhez képest erőteljesen bővültek. Ma már a tüdőszűrésen kívül nőgyógyászati rák- és emlőszűrést, EKG-t, laboratóriumi vizsgálatokat is vállalnak. Ez utóbbiak között főként a vér- és vizeletvizsgálat jelent újdonságot: tavaly júliustól vállalkoznak rá, hogy általános vérképet s négyféle kémiai vizsgálatot — vércukorszint-mérést, májműködésre utaló enzimvizsgálatot. koleszterinszint mérését és a zsírsavak kimutatását is elvégzik. Dr. Lakatos Zoltán vezető főorvos szerint ezt erős propagandával sikerült elfogadtatni a tüdőszűrésre jelentkezőkkel. Ma már egyre kevesebben csodálkoznak rajta, hogy a „kínálat” ilyen széles skálájú az állomáson. Hála a vállalati vöröskeresztes titkároknak, akik hatáskörükben ismertetik ezeket a lehetőségeket. — Hány miskolci lakos veszi igénybe évente a szűrőállomás munkáját? — Tüdőszűrésen általában 80 ezren jelennek meg évente, ez a szűrésre kötelezetteknek több, mint 82 százaléka. Sajnos, a tüdőbetegek éppen azok közül az elhanyagolt esetek közül kerülnek ki nagyobb arányban, akik kimaradnak a szűrésből. Az elektrokardiogramos vizsgálatunkat tavaly 6000- en vették igénybe, akiknek tíz százalékát kisebb-na- gvobb rendellenesség miatt további kivizsgálásra küldtünk a szakrendelőkbe. Az onkológiai szűrésen is több, mint 3200-an jelentek meg, 25 százalékuknál kellett további kivizsgálást kérni. Laboratóriumunkban körülbe- 1 ül 2000 lakostól vettünk le vizsgálati anyagot, s húsz százalékuknál állapítottunk meg az átlagostól eltérő értékeket. — Az orvosok és az intézetek visszajelzik-e hogy mi történt a kiszűrt betegekkel? — A tüdő- és az onkológiai eltéréseket a gondozó- intézeteknek továbbítjuk, az összes többit azonban a körzeti orvoshoz juttatjuk el. Visszakérdezést jogkörünk sajnos nincsen, s ezért visz- szajelzést sem kapunk. A. beteg a vizsgálat után a mi látókörünkből eltűnik, sorsukat nem tudjuk tovább kísérni. Ennek pedig különösen az egészségügyi reform időszakában lenne nagy jelentősége. Ha a családi orvoslás programja teret nyer, az illetékes körzeti orvosok jogköre és felelőssége tovább bővül e téren is. — A szűrőállomás további fejlesztéséről hallhatnánk valamit? — Szakmailag bővítjük szűrési skálánkat: még idén bevezetjük az emésztőszervi rákok szűrését, ugyanakkor az alkoholbetegekkel is foglalkozni kívánunk. Ez utóbbit legkivált az indokolja, hogy tbc szempontjából ők rizikócsoportba tartoznak. Szervezés alatt van a számítógépes rendszer kialakítása a házon belül, amelynek segítségével Miskolc lakosságának egészségügyi adatbankját akarjuk létrehozni. Segítségével a betegségek előfordulási gyakoriságát, egyáltalán, a lakosság egészségi állapotát tudjuk majd regisztrálni. Ez a számítógépes rendszer még idén kiépül, s lehetőséget teremt arra is, hogy tudományos munkára alkalmas adatokat nyerjünk általa. Ezért is szükség van rá, hogy visszajelzést kapjunk a körzetekből. mert ezeket is fel tudjuk majd használni az adatbankunkban. Lakatos főorvosnak és munkatársainak dédelgetett álma az is, hogy saját laboratóriumi gépparkkal rendelkezzenek, amely fölöslegessé tenné, hogy az anyakórház- ba — a Semmelweis Kórház ez — küldözgessék a levett vizsgálati anyagokat. Korszerűbb EKG-t is szeretnének, amely közvetlenül csatlakoztatható az adatbankhoz, s automatikusan vezeti az adatokat az . állampolgárok nevére. — A magam részéről olyan szabályozórendszert vezetnék be — mondja —, ami az egészséget honorálja. Igaz, ennek nincs még múltja nálunk. ám valamikor azt is meg kell teremteni. (r) Áprilisban végleg kinyit? Hírlapu a Szíclisnyin Még mindig üresen áll a Széchenyi út 6. szám alatti hírlaobolt, amit az épülettel egyidőben újítottak fel. A díszes feliratból már sejthetik ugyan a járókelők, hogy ha ismét megnyílik, újságokat lehet majd benne vásárolni, ám egyelőre semmi jele annak, hogy a közeljövőben betérhetnénk ide kedvenc lapjainkért. Miért késlekednek a nyitással? — kérdeztük Mezővári Attilánét, a Magyar Posta Vállalat Miskolci Postaigazgatóságának hírlaposztály-vezetőjét. — Sokan vannak, akik a postának tesznek szemrehányást, amiért még mindig zárva van a Széchenyi úton a hírlapbolt. Pedig erről mi tehetünk a legkevesebbet. A helyiség felújításánál a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat volt a beruházó. A MIK egy iparművészt bizott meg azzal, hogy elkészítse a felirat betűit, és a bolt berendezését. A betűk azóta a helyükre kerültek, ám a bútorok még mindig nem készültek el. Az eredeti szerződés szerint nekünk tavaly május 20-án kulcsrakész állapotban kellett volna átvennünk az üzletet. Mivel hónapok óta semmi sem történt az ügyben, a napokban ismét tárgyaltunk a MIK- esekkel és az iparművész megbízottjával. Akkor azt az ígéretet kaptuk, hogy legkésőbb április 15-re átadják nekünk berendezéssel együtt a hírlapboltot. A posta természetesen az eddigi késedelemért kötbérre és kártérítésre is igényt tart, a Széchenyi úti hírlaposunkat ugyanis az itteni üzlet felújításának idejére átmenetileg a Hunyadi u. 2- ben kellett elhelyeznünk. Itt pedig lényegesen kisebb a forgalom, tehát bizonyítható, hogy az elmúlt hónapok alatt is kára származott a postának abból, hogy nem költözhettek vissza. B. A. Lobogózzuk fel az épületeket! i 4 városi tanács koszorúiási ünnepségei Miskolc Megyei Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága felkéri a vállalatok, üzemek, szövetkezetek és intézmények vezetőit - a város lakosságát hogy március 15-re, nemzeti ünnepünk tiszteletére lobogózzák fel épületeiket. A zászlódísz március 14-16 között köszöntse az ünnepet. A városi tanács tisztelettel meghívja a város lakosságát az 1848-as polgári forradalom emlékére rendezett koszorúzási ünnepségekre március 15-én 10 órára a Kossuth-szoborhoz, 10.30 órára a Szemere-szo- borhoz és 11 órára a Petöfi- szoborhoz. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből 1985. júniusában mint képviselő 26 állampolgár foglalta el a helyét az Országházban. Az azóta elmúlt közel öt esztendő alatt lényeges változások következtek be, s az átalakulásoknak még csak az elején tartunk. Milyen tapasztalatokkal és tanulságokkal válik meg országgyűlési képviselői tisztségétől? — kérdeztük Kiss Dezsőt, a Borsodi Szénbányák vezérigazgatóját, országgyűlési képviselőt, a megyei képviselő- csoport vezetőjét. — A legfőbb és legáltalánosabb tapasztalat az — válaszolta —, hogy az utóbbi időszakban egyre nehezebbé vált a képviselők munkája, kinek-kinek munkahelyi elfoglaltsága mellett igen nehéz ellátni országgyűlési tisztét. Jellemző, hogy a 26 megyei képviselő közül csak ketten indulnak ismét a választásokon. Nyilvánvalóvá vált, hogy csak profi módon lehet tisztességgel ellátni ezt a feladatot. Csoportunk történetéhez tartozik, hogy időközben egy társunk meghalt, egy pedig a közelmúltban visszaadta mandátumát. Helyükre a megválasztott pótképviselők léptek. Tizenkilencen vagyunk tagjai valamelyik országgyűlési bizottságnak, hárman-hár- man az egészségügyi, szociális, illetve a terv- és költségvetési bizottságnak. A Borsod megyei képviselők általában aktívak voltak, s ezzel nem kis mértékben hozzájárultak az utóbbi időszakban kibontakozott reform- és demokratizálódási folyamathoz. Felszólalásaik, kérdéseik, interpellációik többsége az ország közvéleményét is érdekelte. — Hogyan foglaltak állást a borsodi képviselők az elmúlt időszak nagy vihart kiváltott témáiban? Például a tervezett -bős— nagymarosi vízierőmű, az 1995-ös világkiállítás ügyében, vagy hogy az északmagyarországi régiót hozzuk fel országos szintre? — Képviselőtársaim nevében is elmondhatom, hogy szándékunk mindig tisztességes volt. A tervezett dunai erőmű első vitájánál nem álltak rendelkezésre a szükséges információk. Mint ahogy a képviselők többsége, mi is csak később tudhattunk meg új, fontos információkat, s ugyanúgy, mint a többség, mi is csak ekkor változtattunk álláspontunkon. Hasonló módon támogattuk az első időszakban a világkiállítás megvalósítását. Én ekkor elsősorban politikai okok miatt szavaztam igennel, mivel így is az ország nyitottságát kívántuk volna elérni, és azt természetesen, hogy a világkiállítás kapcsán térségünk infrastruktúráját is fejleszthessük. Az időközben e téren is bekövetkezett óriási változások túlhaladták akkori reményeinket. Ezért én most elsősorban gazdasági megfontolások miatt a világkiállítás megrendezése ellen foglalok állást. Az észak-magyavor- szági régió gazdasági fel- emelkedésének témájában nem sokat tudtunk elérni. Az olyan válságágazatok, mint a kohászat, később a bányászat — ide értem a ruda- bányai vasérc- és a hegyaljai ásványbányászatot is —, igen nehéz helyzetbe kerültek. Az ország lakossági tüzelőjének több mint felét a Borsodi Szénbányák Vállalat termeli. Ugyanakkor hasonló módon a többi bányavállalathoz, nem képes biztosítani a napi működési feltételeket. Pedig a hazai szánbányászat összes, 35 milliárd forintos adósságából miránk „csak” 2 milliárd forint állami és bankhitel, illetve ezek kamata jut. Igenám. de ez például 1990-ben 320 millió forintot jelent. Az új dubicsányi bánya nyitását az ipari tárca támogatja, mivel ennek hiányában 1995-ben nem lesz elegendő szene a lakosságnak, és az energiaiparnak. A Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium azonban nem biztosítja az ehhez szükséges anyagi forrásokat, a kormány pedig már nem akar dönteni ebben a kérdésben. Ez pedig majd annak idején a foglalkoztatási gondokat is súlyosbítja Borsod megyében. — A kormány elengedte a hazai vaskohászat közel 29 milliárd forintos adósságát. Ha a szénbányászat csak a termelői árak emelésének segítségével tud megélni egyik napról a másikra, miként tudja egyáltalán visszafizetni ezt a hatalmas adósságterhet és kamatait? — Hát ezt mi sem tudjuk. Valószínűleg arra lesz szükség, hogy az illetékesek felülvizsgálják az adósságtömeget annak érdekében, hogy valamiféle megoldás szülessen. — Néhány lokális kérdést is felvetettek a Parlamentben, így a hegyközi kisvasút visszaállítását, a 3-as fő közlekedési út Gyöngyöstől Miskolc felé való járhatóságát, a Mezőkövesdet elkerülő szakasz építését, a 26-os, a Miskolcról Sajószentpéter- re vezető út szélesítését, illetve a nagyközséget megkerülő útszakasz létesítésének szükségességét. Volt, van ezeknek foganatjuk? — Ezekben a helyileg fontos kérdésekben gyakorlatilag semmi sem történt. Kérdéseinkkel, interpellációinkkal azt azért elértük, hogy Borsod megye, ezen belül Ózd és térségének gondjait, az illetékes főhivatalok kiemelt figyelemmel kísérik. — Nem indul a mostani képviselőválasztásokon. Melyek a legfőbb tapasztalatai közel ötesztendős képviselői tevékenységéről? — A március 14-i,- utolsó ülésszakra az Országgyűlés ideiglenes elnöke meghívta a képviselők feleségeit, illetve a férjeit is. A tényleges munka, két törvényjavaslat megvitatása után megkoszorúzzuk a Parlament előtt álló Kossuth-emlékművet. A Borsod megyei képviselő- csoport, mint testület már megtartotta utolsó összejövetelét. Megállapítottuk, hogy bár hibáztunk is, tisztességgel képviseltük vá- lasztóoolgárainkat. Megtanultuk, hogy milyen óriási felelősséggel jár a képviselő megbízatása. A magam részéről megköszönöm a választópolgárok bizalmát és mindazoknak a támogatását, akik javaslataikkal segítették a Borsod megyei képviselőket, s szeméiy szerint engem is. Oravec János
