Déli Hírlap, 1990. március (22. évfolyam, 51-75. szám)

1990-03-11 / 60. szám

Nem kell kínálni sem, úgyis megveszik... Az alapállás nemcsak a könyvpiacról isme­rős, ám ebben az esetben is több, mint elgondolkodtató. (Kerényi László felvétele) Az önállósult Gazdasági Kamara munkájáról a miskolci rádióban Szabad verseny, vagy mindent szabad? (2.) SÍ&mfwMrmk kész fényék efőft Gyűjthet, ha van miből • Az olvasó visszatér Meddig győzi az antikvárium? Közszemlén a módosított nyilvántartás Miskolc Megyei Város Ta­nácsa Végrehajtó Bizottsága tájékoztatja a város lakossá­gát, hogy az 1990. március 25-i országgyűlési képviselő- választás alkalmából a vá­lasztásra jogosult állampol­gárokról készített módosított nyilvántartás 6 napra — március 10-től március 16-ig — ismételten közszemlére tesszük. A módosított választói nyilvántartás megtekinthető a városi hivatal népesség- nyilvántartó csoportjánál, a Petőfi u. 39. sz. alatt, mun­kanapokon. A Művelődési Minisztéri­um az alábbi közlemény ki­adására kérte az MTI-t: az oktatásról szóló 1985. I. tör­vény 24. paragrafusa alapján a művelődési miniszter en­gedélyezte; az alap- és kö­A Magyar Gazdasági Ka­mara Észak-magyarországi Területi Bizottsága szerdán tartotta öt évet értékelő és tisztújító közgyűlését. Min kell változtatnia a mostan­ra önállóvá vált Gazdasági Kamarának a piacgazdaságra történő áttérés idején? Eb­ben a programban milyen szerephez juthatnak térsé­günk kohászati vállalatai? Többek között ezekre a kér­désekre válaszol a miskolci stúdió hétfő reggeli vendége, dr. Tolnai Lajos, a Dimag Rt. elnök-vezérigazgatója, az Észak-magyarországi Gazda­sági Kamara most megvá­lasztott elnöke. A műsor szerkesztője hétfőm reggel, ( zépfokú nevelési-oktatási in­tézményekben, valamint a zeneiskolákban a nevelőtes­tület döntsön arról, hogy március 21-én . tanítanak-e, vagy más programot szer­veznek a tanulóknak. 6-től 8 óráig az imént felso­rolt témákkal kapcsolatban várja a hallgatók észrevéte­leit, kérdéseit a 35-510-es telefonszámon. Csak azt ne kérdezze senki, hogy pontosan hány kiadó van pillanatnyilag az országban - hallottuk Győri Erzsébettől, az Országos Széchenyi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszer­tani Központja által megjelen­tetett Új könyvek cimű lap fe­lelős szerkesztőjétől. - Amíg egy-, kéthetenként támadnak újak és újak, nem lehet kö­vetni, de nem is biztos, hogy érdemes. Elég, hogy értjük azt az egyelőre meglehetősen le­hangoló tendenciát, amely a gyors meggazdagodásnak a könyvkiadásban is teret ad. A megértésből a cselekvés kö­vetkezik. De hogyan? - kér­deztük, és ha a városunkban is közismert könyves szakember (a miskolci városi könyvtár há­lózatának kiépítöje, pz intéz­mény igazgatója volt Győri Er­zsébet hosszú ideig) azonnali megoldást nem is lát, ismeri a járható utat. — Az állami könyvkiadás­nak évtizedeken keresztül a kulturális kormányzat volt a gazdája, néhány hónappal ezelőtt a Kiadói Főigazgató­ság megszűnt — mondta. — Talán azért is, mert az utób­bi években az állami dotá­ció értékében és mértéké­ben is egyre szűkösebbé vált. Ma a hozzávetőleg négyszáz állami és magánkiadóra van bízva, hogy mi jelenik meg.- Érthetjük ezt úgy, hogy a könyvnyomtatás, könyvki­adás évszázados hagyomá­nyai nyomán megtiszteli a kulturális kormányzat azokat a társulásokat, amelyek a be­tűből élnek? — Érthetjük úgy, hogy az elv, miszerint nem kell gá­tak közé szorítani a könyv­kiadás mestereit, minden idő­ben helyes, ha a dolog ter­mészetéből következő kultu­rált eredménye van. De a könyvpiac is piac, amelyet ma a magánkiadók jelentős része nem a fogalom tör­vényszerűségei szerint értel­mez, csupán a konjunkturá­lis előnyeit látja; adom, amiről úgy vélem, hogy a legdrágábban adhatom. Nem szakmai elbizakodottság, ha azt hiszi a könyves, hogy a gyors felfutást gyors lefutás követi, hanem törvényszerű.- A nagy kiadók mit szól­nak a vetélytársakhoz? — Nem másoktól tanulták, hogy abból a pénzből, amit a gyorsan népszerű hoz, érték­állót lehet kiadni. Tőlük szo­katlan, például az erotikus irodalom kategóriájába tarto­zó könyvekkel megkockáztat­ják még az átmeneti meg­botránkozást is. Nekik is pénz . kell, és sokkal később jut a pénzéhez, aki szépiro­dalmat ad ki; a klasszikus nem fogy ej rögtön. Nem öröm az a tendencia, mert ma már például ott tartunk, hogy, ha valakinek lenne annyi pénze, hogy megaján­dékozza a tizenhat éves gye­rekét egy alapkönyvtárral, nem tehetné meg. Arany Já­nost, Ady Endrét nagyitóval kell keresni.- Mekkora mára ez a lé­péshátrány? — Nem veszélyes, ha biz­tos értékrendű állami kiadás­politika követi. Ez az esze­ment áramlat két-három év alatt letisztul. Kis ország va­gyunk ugyan, de könyves ország, nem kell szégyenkez­nünk például a franciák előtt, ami a mennyiséget és a változatlanul jelen levő minőséget illeti. Reméljük, a pillanatnyilag mással foglal­kozó politika hamar odaér, hogy akár a franciákra is fi­gyeljen. Az ottani sokszáz kiadó, az évi sokezer cím ugyanis véletlenül sem je­lent káoszt; van arca. Más az aluljáró, más a könyves­bolt, más a könyvtár, más a profilja; ezt ott minden pol­gár tudja. A Piacé Pigalle- on élő francia véletlenül sem megy a fűszerbolt he­lyett pornómoziba, vagy nyil­vánosházba. Mi is tudjuk, hogy aki sok meztelenséget lát, előbb-utóbb arra az ál- lig begombolt hölgyre néz, akinek csak a bbkája villan ki a szoknya alól.- Nem veszélyes mégis, hogy az tudja megvenni a papírt, aki méregdrága köny­vekkel csak a saját pénztár­cáját szolgálja? Mi lesz pél­dául a közgyűjteményekkel, amelyek akármit mégsem vesznek meg? — A dokumentumiroda­lomtól a szépirodalomig, tu­dományos művekig nagyon sok érték jelenik meg, van mit gyűjteni. Más kérdés, hogy egyre kevesebb a könyvtárak pénze. A koráb­bi négy-öt helyett a köz­könyvtár ma már legfeljebb egy példányt tud megvenni; kérdem, hogy hogyan kölcsö­nöz. Mi ajánljuk az arra ér­demeset, de a megvásárolt dokumentumok ára négy év alatt negyven százalékkal emelkedett. Amíg 1985-ben 65 forint 95 fillér volt az is­mertetett könyvek átlagára, 1989-ben 109 forint 39 fii- - lérre kellett számítani. Ha csak a tavalyival azonos a pénz, már akkor is nagyon kevés.- Mit tehet a könyvtár? — Igyekszik megtartani az olvasót még úgy is, hogy megveszi (önkényes, de jel- 1 lemző a példa) például a Sport a szexben, szex a ' sportban című, hatvanegynél hány forintost, amelyet az igénytelen, szórakoztató cím­szóval ajánlunk. Ez nem a lebecsülés, hanem a realitás '' kategóriája, ami a könyvet, és a könyvtár helyzetét il­leti. Hadd tudja kézbe adni a könyvtáros, ha éppen ezt t kérik, mert arra ma is kevés a példa, hogy aki ide bejön, y. ne nézne szét. Hátha meglét mást is.- A könyvtárosok meg­könnyebbültek, hogy megve­heti, aki akarja, tehát nem az olvasóteremben fogja a benne levő poszterért meg­csonkítani például a Play­boyt? — Nem, mert változatlanul kitépi, vagy pengével gondo­san kimetszi, aki ki akarja. De nemcsak ezekért a ké­pekért csonkítják meg a fo­lyóiratot, könyvet. A művé­szeti albumok például válto­zatlanul a „slágerlistán” sze­repelnek, és még el sem tu- ’ dóm egészen komolyan ítélni a diákot, akinek például az iskola ad egy olyan házi fel- ; adatot, hogy másnap reggel nyolckor mutassa be a Mo- na Lisát. Lépéstévesztésről van szó, arról, hogy ami a kulturált szolgáltatást illeti, a könyvtáraink felszereltsé­ge szomorú. A szexfotó ax intim szférába tartozik, te­hát más országok úgy old­ják ezt meg, hogy pénzbedo­bással működő automata másolók vannak a nagy könyvtárakban; a könyvtá­ros kiiktatása nélkül bárki lemásolhatja az óhajtott ké­pet. De ez — egészen szűk felnőtt réteget leszámítva — csak a napi divat kategóriá­ja. Sokkal jobban hiányoz­nak ezek a másoló berende­zések a folyóiratok esetében. A fizetése megy rá annak, aki a. folyóiratirodalmat úgy akarja követni, hogy megve­szi. Módot kellene adni rá, hogy lemásolhasson egy-egy cikket, és akkor megtanulna vigyázni a könyvtárak nehe­zen együtt tartott állományá­ra is. Mert a gyűjteménye­ket féltem a legjobban. Ott­honra megveszi az ember a Kaput, a Hitelt, a könyvtár igyekszik a folyamatosságát biztosítani olyan folyóira­toknak is, mint a Kortárs, az Üj Írás, a többi. Nem biz­tos, hogy van rá anyagi ere­je. Most jött el igazán ax antikváriumok ideje, hogy a gyűjtemények egyre széle­sebben tátongó hézagait a közintézmény pótolni tudja. De ez a forrás sem kimerít­hetetlen. (Vége) Mr­Pályázat A Miskolc Megyei Város Tanácsa V. B. építési és közlekedési osztálya PÁLYÁZATOT HIRDET Az állás 1990. április 1 -tői tölthető be, meghatározatlan időre szólóan. FŐBB FELADATAI: ♦ városi útkorszerűsítések szervezése, bonyolítása, tanácsi hidügyi feladatok ellátása, ♦ útfenntartási feladatok koordinálása, irányítása, ♦ útügyi hatósági feladatok ellátása ^ALYAZATI FELTÉTELEK: ♦ a szakterületre irányuló főiskolai, vagy egyetemi végzettség, ♦ erkölcsi feddhetetlenség A PALYAZAT TARTALMAZZA: ♦ a pályázó jelenlegi munkahelyeinek és tevékeny­ségének felsorolását, ♦ részletes önéletrajzi adatait és iskolai végzettsé­gét tanúsító okiratok másolatát, ♦ fizetési igényét A pályázatokat legkésőbb 1990. március 15-ig kell be­nyújtani az alábbi címre: Miskolc Megyei Város Tanácsa V. B. építési és közlekedési osztálya 3530 Miskolc, Tanácsház tér 8. KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ, KIVÁLÓ KÖTŐELEMEK (itilMMlimUiá,nhmUrMiiUi.il ÁRUHÁZBÓL ♦ Lemez-, fa-, állványcsavarok ♦ Kapupántcsavarok, csőbilincsek ♦ Műanyag- és fémdübelek ♦ Metrikus csavarok BLACK AND DECKER KISGÉPEK Fúrógépek 5000-15 000 Ft-ig Hölégfúvó 3 340,­Láncfűrész 11 000,­Gyalu 7 000,­Körfűrész 7 680,­Lyukfűrész 3 720,­Jutányos áron, nagy választékban - amíg a készlet tartl . ír ........ív J3 Miskolc, Vágóhíd u. 9. Tel.: 38-542 Az Észak-magyarországi Innovációs Centrum (Park) Rt. Számítástechnikai Igazgatósága menedzseri munkakörbe Követelmény: felsőfokú végzettség és középfokú nyelv­vizsga és/vagy másoddiploma. Fizetés: kollektiv. szerződés szerint. Érdeklődni: a 46/89- 288, 89-888-as telefonon. Cím: 3530 Miskolc, MSZB tér 1. Március 21. tanítási szünet?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom