Déli Hírlap, 1990. március (22. évfolyam, 51-75. szám)
1990-03-09 / 58. szám
Az alkotmánybírónak nincs munkáltatója Miniszteri rannban interjú dr. Zlinszky Jánossal a kamatadóról és a nyugdíjakról Az Alkotmánybíróság felállításáról a nemzeti kerékasztal-tárgyalásokon született elöntés. Egyben arról is, hogy még az új parlament megválasztása előtt — január 2-án — kezdje meg ténykedését, székhelye pedig Esztergom legyen. Alkotmánybírónak két tagot az MSZP, kettőt az ellenzék jelölt, egyet pedig közösen választottak. Egyetemünk Állam- és Jogtudományi Karán tanít dr. Zlinszky János, az öt alkotmánybíró egyike. Tőle kértünk interjút.- Professzor Úr! Kérem, beszéljen magáról, arról, hogy miért esett Önre a választása a... — ... Az ellenzéknek. Ügy tudom, engem Sólyom László ajánlott u figyelmükbe. Nyolcvanhárom eleje óta tanítok itt, Miskolcon, két éve vezetem a jogtörténeti tanszéket. Részt vettem a tanszék, illetve a kar szervezésében, most az Alkotmánybíróságéban, de szerveztem én már ügyvédi munkaközösséget is, Dunaújvárosban.- Professzor Úr dunaújvárosi ? — Nem, én tősgyökeres pesti vagyok. Igaz, egy percig sem dolgoztam a fővárosban. Tizenöt év Dunaújvárosban, előtte hat év a Tiszai Vegyi Kombinátban, még korábban a Turietaház- kezelő Vállalatnál, ott mint jogi előadó.- A miskolci Állom- és Jogtudományi Karon honnan tudták, hogy van egy dunaújvárosi ügyvéd, akire itt szükség van? — Az én szakterületem a római jog. Ügy alakult — talán életkorom miatt is —, hogy viszonylag kevesen vagyunk Magyarországon, akik ezt egyformán jól ismerjük. És ezt azért tudják a szakmában! Ha nem is főállásban, de mégiscsak dolgoztam Pesten, néhányszor meghívtak egyetemi előadásokat tartani.- Hogyan egyeztethető össze a tanszékvezetés, illetve az oktatás azzal, hogy On alkotmánybíró? — ötünk közül hárman is vagyunk, akik oktatunk. Ezt a törvény megengedi. De ez így együtt valóban sok, a tanszék vezetését hamarosan átadom.- Ha jól tudom, a döntés ellenére, az Alkotmánybíróság nem Esztergomban székel... — Ha arra vártunk volna, hogy ott megfelelő helyet kapjunk, nemhogy január 2-án nem lett volna, de öt éven belül se lenne Alkotmánybíróság Magyar- országon. Kétségtelen az ellentmondás, de nem volt mit tenni, ott dolgozunk, ahol tudunk.- Azaz? — Az MSZP, korábban az MSZMP XIII. kerületi, volt székházában. De nem ott kezdtünk, hanem a Parlamentben, egy olyan parányi szobában, hogy ha négyen voltunk bent, az ötödik már nem fért be.- Kérem, beszé'jen az Alkotmánybíróság szerepéről, munkájáról, arról, hogy mi a feladata az alkotmánybírónak? — Az Alkotmánybíróságnak, benne nekünk, felül kellene állni a pártokon...- Kellene? — Kell.- Hogy ki mit érez, honnan jött...? — Nem fejthetünk ki pártpropagandát, nem lehetünk párttagok, és tudjuk annyira a jogot, hogy ne vétsünk ez ellen. Mi, magunk között, a törvényhozás biztonsági szelepének nevezzük az Alkotmánybíróságot. Ilyen egyébként nálunk, Magyarországon sohasem volt, de sokfelé van a világban, eltérő kompetenciákkal. A miénket viszonylag tág jogkörrel ruházták fel. A lényeg: az alkotmányosságra ügyelni, benne arra, hogy alsóbbrendű jogszabály alkotmányos jogot ne sértsen, hogy az alkotmány ne sértsen nemzetközi normát, hogy az állampolgárnak legyen hová fordulnia, ha úgy véli, alkotmányos jogait megsértették, és nem kapott orvoslást a megfelelő fórumokon.- Én is tehetnék bejelentést? — Természetesen. Eddig egyébként úgynevezett egyéni panasz még nem futott be hozzánk, de csak azért nem, mert formai okok miatt nem volt annak minősíthető az, ami egy Algériában élő magyartól érkezett: azt sérelmezte, hogy a külföldön élő magyar állampolgárok nem választhatnak.- És? Kapott jogorvoslást? — Megsemmisítettük a választási törvénynek ezt a korlátozását, ami valóban alkotmányos jogot sértett.- Ha önök tévednek, akkor milyen jogi fórum hozhatja azt helyre? — Semmilyen. Nem illik tévedni. Most egyébként öten vagyunk, de az új Parlament majd további öt tagot nevez ki, öt év múlva pedig további öt alkotmány- bíróval bővül a testület.- Ki, vagy mi az önök munkaadója? — Nincs munkáltatónk. Miniszteri rangban vagyunk, leendő elnökünk — mert most még nincs — a miniszterelnökkel azonos rangban lesz.- És most öten élet és halál urai? — A törvényeket nem mi hozzuk, mi csak felügyeljük. És nem is öten vagyunk, hanem kiváló szakembergárda segít bennünket, mindegyikünknek van két tudományos munkatársa, de rajtuk kívül is bevonjuk az adott téma szakértőit a munkába. De azért van valami az „élet és halálban”. Sok más mellett egy olyan kérdés is van előttünk, hogy a halálbüntetés sérti-e az Alkotmányban biztosított jogot az élethez? Ez a kérdés egyébként sokfelé problémát okoz a jogállamokban.- Mi a testület véleménye? — Még nem alakult ki egységes álláspont.- És Professzor Úr szerint? — Az én alapállásom inkább a halálbüntetés elleni. De említhetném az abortuszkérdést. Mikortól kell, hogy védje a jog az embert? Mert ha a fogantatásától, akkor tudni kellene, hogy az mikor történt. Az utóbbi években szinte minden Alkotmánybíróság foglalkozik ezzel a kérdéssel.- Mi a véleménye a kamatadó bevezetéséről? — Nem tartom vitán felülinek az alkotmányellenességét.- Miért? Nem történt szerződésszegés? — Én úgy ítélem meg, hogy ez megfelel egy bizonyos adónemnek: a vagyonadónak. i- A jövö hétfőn erről fognak tárgyalni... — Igen, Esztergomban, ahol meghallgatjuk a panaszosokat, a minisztereket, ha kell, a szakértőket.- Milyen döntés várható? — Ezt természetesen nem tudhatom. Egyelőre arról fogunk dönteni, hogy döntésre érett-e az ügy.- Akkor úgy kérdezem, hogy az ön alkotmánybíró- kollégái osztják-e Profesz- szor Úr véleményét? Avagy: lehetséges, hogy mégis alkotmányellenesnek Ítélik a kamatadó bevezetését? — Lehetséges.- A szociális biztonsághoz való jog szerepel az Alkotmányban. Sokan megszenvedjük a hanyatlást, az inflációt, de talán legméltánytalanabb a nyugdíjasok helyzete. — Az Alkotmánybíróság vizsgálja, hogy a nyugdíj elértéktelenedése, az ebből adódó helyzet tekinthető-e alkotmányellenesnek. Ha úgy találjuk, hogy igen, akkor törvényben kell rögzíteni a nyugdíjak értékállóságát.- önök kötelezhetik a parlamentet törvényhozásra? — Igen.- Mennyi időre választják az alkotmánybírót? — Kilenc évre.- Hogyan szűnhet meg ez a státus? — Vagy a testület zárja ki, ha erre oka van, vagy az illető mond le.- Pártügyben fordultak-e panasszal önökhöz? — Ügy tudom, hogy nem. Szabados Gábor Olcsóbb lett a burgonya* velőgumó jjc A szakboltok jó kisgép- és vetőmagválasztékkal várják a vásárlókat. Vj paradicsom paprika* és hagymafajták A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM ÁRA: 3,50 1990. MÁRCIUS 9., PÉNTEK FORINT Az adós áram nélkül marad? Az EMASZ-nak 900 millióval tartoznak Az ellehetetlenült hazai pénzügyi helyzet egyre nagyobb gondot okoz az Észak- magyarországi Áramszolgáltató Vállalatnak is. Eladósodott vállalatok, szövetkezetek egész sora tartozik a cégnek. S nem azért, mert a a fizetési készségükkel lenne baj. Igyekeznek minden lehetséges eszközt megragadni, hogy a tartozás mérséklődjön, mert a termelés nélkülözhetetlen feltétele az energia. Ám keresztbe-kasba tartoznak egymásnak a vállalatok, s a dominó-elv alapján, ha az egyik nem fizet a másiknak, az előbbi sem képes tartozásait kiegyenlíteni. Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalatnál például tavalyelőtt és tavaly az év első hónapjában 300, illetve 600 millió forint volt az áramadósság miatt kintlevőség, az idén viszont már hátraléka is elég tetemes összeg — 5 és fél millió forint —, ám ez az összeg érdekes módon stagnál, tehát se nem csökkent, se nem nőtt jelentősen, a korábbi két évhez viszonyítva. A kisfogyasztók esetében az eljárás közismert: kikapcsolják az áramot, ha nem fizetnek érte időben. A vállalatokhoz, szövetkezetekhez pedig felszólító levelek mennek, hiszen a villamosener- gia-ipar már egyre nehezebben bírja el az ilyen mértékű adósságot. Volt rá precedens, hogy egy termelőszö-' vetkezet számára megszüntették az áramszolgáltatást, mert semmi kilátás sem volt arra, hogy belátható időn belül kiegyenlítik tartozásukat. Nem járnak el ilyen drákói szigorral, ha kellő garanciát látnak arra. hogy a tartozást előbb-utóbb rendezi a cég. Az ÉMASZ-nál úgy vélik, hogy sürgetésüket minden értéket meghaladóan, 900 millió forintra emelkedett. Ezen belül a nagyfo- gyaszú k adóssága 750 millió forint. A húsz legnagyobb adós cég összes tartozása 650 millió forint. A lakossági kisfogyasztók! megértik az érintett vállalatok, és a lehetőségekhez képest nem kis gondok, „pénzügyi manőverek” árán, de rendezik és folyamatosan csökkentik adósságukat. O. E. A tavalyi kedvezőtlen Időjárás miatt részben tartalékból, részben pedig importból biztosítja az egri központtal, Borsod és Heves megyében működő Magna Vetőmag-termeltető és -értékesítő Kft. a tavasat szaporítóanyag-igényeket — mondotta a Miskolcon megtartott sajtótájékoztatón Varró Imre ügyvezető igazgató. A teljes körű ellátásra törekednek; megpróbálják teljesíteni a nagyüzemek, a kertgazdaságok és a lakosság igényeit is. A két fontos élelmezési cikk. a burgonya és a káposztafélék szaporítóanyagából bő készletekkel rendelkeznek. A négyféle vetőburgonya között van az új, a Beáta is, amely nagy termésbiztonságú fajta. Hasonlóképpen nagy készleteik vannak hazai, szentesi és külföldi kánosztafélék szaporítóanyaiból is. A zöldség- és fűszernövények választékát is bővítették Csaknem tízféle bob közül válogathat a termelő. A paradicsomfái- ták választéka ói kecskeméti hibridekkel bővült. Pálinkából 30-faita áll rendelkezésre, közöttük az új kecskeméti hibridfaiták. amelvek a feldolgozóipari és a házikerti igényeket is jól kielégítik. Az amecikai oeronosznóra miatt az ubnrkarnap’zéove- ke+ norn tudtál^ .kielégítőm, nótláaára csak jrooortból van lehetőségük A haevTH»- maook csomagolása fémesről ása befejeződött. ÜT irt or - sár a feöér húsú. kevésbé oQínns sonkahapvma és a makói ; f oh ér is. ■ amely jól tárolható. A magok szanovítóanva- gok többségének ára nem változik. Valamelyest emelték a virágmagvak árát, csökkentették viszont néhány takarmánynövény és vetőburgonya árát.. Az új.Magro- vet, holland—magyar forgalmazású tasakok valamivel nagyobbak a korábbiaknál. Részletes tanácsokat is. rányomtattak, amelyek a vetési. ápolási munkákra, esetenként még a konzerválásra. a felhasználásra is vonatkoznak. (oravec)
