Déli Hírlap, 1990. március (22. évfolyam, 51-75. szám)
1990-03-08 / 57. szám
Táblák, Kun Bélától Leninig Szépül a színház A főutca felől, a színház főbejáratánál még a védőfal takarja el a járókelők elől a homlokzatot, s ennek oltalma alatt szorgos munkát végeznek a Miskolci Építőipari Vállalat 2. sz. építésvezetőségének dolgozói. Már befejezték az árkádok alatti részen a főbejárati felület újravakolását és most a vasbeton pillérek vakolását végzik. Ezt követően erősítik fel a már előregyár- tott gipszpárkányzati részeket, majd pasztellszínűre festik a • homlokzatot. Az elkövetkező hetekben munkába veszik a színház Déryné utcai felületét. Az állványozást rövidesen megkezdik, majd „tégláig” letisztítják a falat, leverik, aztán pedig újravakolják a felületet. Már előregyártották azokat a gipsz-idomokat, párkányzatot, ablakkereteket, amelyeket felhelyezve, eredeti szépségében állítják helyre az utcai homlokzatot. XXII. ÉVFOLYAM, 57. SZÁM 1990. MÁRCIUS 8., CSÜTÖRTÖK ÁRA: 3,50 FORINT A sűrű fillér elvén kereskednek Szervezik a Hangya Szövetkezeteket A II. világháború kezdete előtt, fénykorában, kétezer tagszövetkezete, négyezer boltja, harminc ipari üzeme, valamint húsz konzervgyára volt a Hangya Szövetkezeteknek. Ennek ellenére, az 1989- ben fogyasztási és értékesítő országos szövetkezetként létrejött Hangyát 1947-ben felszámolták, vagyonával pedig létrehozták az áfészeket. Egykori tagjait, a kisiparosok szolgáltató rétegét be- lekényszerítették a kisipari szövetkezetekbe, 1965 után pedig a parasztság egészét a különböző termel őszövetke. zetekbe. A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt hozzálátott — az egykori Hangyaszövetkezetek újjáélesztéséhez. — Miért ez a párt karolta fel az ügyet, s hogyan működik most, napjainkban egy Hangya Szövetkezet? — kérdeztük Szabó Lászlótól, a kisgazdák miskolci csoportjának sajtófőnökétől. — Kevesen tudják, de 1945 után a pártok közül egyedül a K'sgazdapárt állt ki a Hangya változatlan megtartása mel'ett s gazdasági programunkba ma is szervesen illeszkedik a Hangya szellemisége. Hogy igény van rá. s hogy űrt tölt be a kereskedelmi és szolgáltatási szférában, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy 1989 szeptemberétől ez ideig csaknem ötven szervezetünk alakult, melyek között a 15 fős és 500—600 fős Hangya egyaránt megtalálható. Ha tehát minimum 15-en megfogalmazzák céljukat, tevékenységük körét, s ehhez az induláshoz szükséges vagyont megteremtik, akkor létrehozhatják a helyi szövetkezetüket. A tagoknak nem kell főállásban dolgozniuk, más szövetkezeteknek is tagjai lehetnek, s csatlakozáskor csupán 100—500 forint értékű részjegyet — legalább egyet — kell vásárolniuk. A szervezést a Hangya Országos Központjából (1115 Budapest, Csóka u. 7—13. Tel.: 1-854-977) segítjük. — Mi a lényege a Hangyák működésének, miért számithatunk mi, vásárlók ezáltal az árak letörésére? — Mint ismeretes, az FKGP a magántulajdont tartja, mint tulajdonformát az egyedül célravezető lehetőségnek a gazdasági fel- emelkedés alapjainak lerakásánál. Ezzel a tevékenységgel tulajdonképpen fokozatosan kihúzza a talajt a piacgazdaságban nehezen mozgó állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek alól. A korszerű vállalkozások, a gazdatudat, és a felfokozott érdekeltségi rendszer képes a rendkívül gyors eredmények felmutatására, a felesleges adminisztráció és improduktív közeg kiszorítására. Minimális árréssel dolgoznak ezek a szövetkezetek, a ma jellemző 25 százalék helyett 2—3 százalékos haszonra számítanak, tehát a sűrű fillérek elvére építenek. Kikapcsolják a kereskedelemből az úgynevezett lánckereskedelmet, a termék közvetlenül jut el a termelőtől a fogyasztóig, ezáltal például a legmagasabb fel- vásárlási árat tudják a termelőnek fizetni. Az áruskála igen széles, a Hangya Részvénytársaság valóban mindennel hajlandó kereskedni: élelmiszerrel, ruházati termékekkel, kisgépekkel, s bármivel, melyben tagjai fantáziát látnak. — Mikor találkozhatunk a Hangya Szövetkezetek miskolci, vagy városkörnyéki kereskedőivel, szolgáltatóival? — Jelenleg már folyik a szervezés, miskolci, vagy fel- sőzsolcai székhellyel szeretnénk megalakítani az első Hangját a megyében. Nem a piaci standokon kell keresni majd bennünket, mozgó árusaink saját kocsijukról kínálják a különféle élelmiszereket, konyhafelszereléseket. Valószínű, hogy kisgépek kereskedelmével és annak szervizével is foglalkoznak majd, de erről csak egy-két hónap elteltével tudunk biztosabbat mondani. n. zs. Minek nevezzelek? Történész-bizottság rostálja a miskolci utca- és ternevekef Az egész ország nevetett és bosszankodott azon, hogy egy Leninváros melletti kistelepülésen a legutóbbi időkig volt Sztálin utca. Most gyorsan átkeresztelték Alkotmány utcára. Amikor e sorokat fogalmazza az újságíró, azon is elgondolkodik, vajon jól teszi-e. hogy Leninvárost, és nem Tisza- szederkényt ír? Ma ezt is, azt is lehet olvasni. Miskolcon is elkerülhetetlen, hogy megváltozzanak utcanevek, döntés szülessen az emléktáblák, emlékhelyek, emlékművek ügyében. Mert az ugye elképzelhetetlen, hogy megtörténik a rendszerváltás, de mindenütt megmaradnak a régi rendszert szimbolizáló elnevezések, emlékműveik. Csakhogy a változtatás nem olyan egyszerű, mint első pillantásra látszik. Könnyen ráléphetünk arra az útra, amelyen akkor jártak hazánkban, amikor eltüntettek minden utcanevet, amely az 1945 előtti Magyarországra emlékeztetett... • RÉGÓTA KÖVETELIK A politikai pártok céljai között szinte születésük pillanatától szerepel Miskolcon is az utcanevek felülvizsgálata. Az MDF például már a legelső felhívásaiban közzétette ezt. a Fidesz pedig nehány hónappal ezelőtt nyílt levélben fordult a város tanácsának elnökéhez, többek között a névváltoztatásokat követelve. Legutóbb pedig arról kaptunk hírt, hogy a városi tanács összeállított egy vaskos listát a Miskolcon fellelhető szobrokról. emlékművekről, emléktáblákról, utcanév-táblákról. mindenfajta emlékhelyről. A városi tanács művelődési osztályán elmondták, hogy a munka alapjául elsősorban egy lelkes amatőr helytörténész, Fogarassy Tivadar munkája szolgált, aki lankadatlan buzgalommal jegyzékbe gyűjtötte Miskolc és a megye nevezetes helyeit, emlékeit. Ezt az alapanyagot egészítették ki a tanácsiak. A lista azonban csak sorvezető. mankóul szolgál ahhoz a munkához, amit egy történész-bizottság kíván elvégezni. A bizottságot azért hozta létre a tanács, hogy a lista alapján áttekintsék az utcaneveket, az emléktáblákat, általában az emlékhelyeket, valamint foglalkozzanak az iskolák, városi intézmények jelenlegi elnevezéseivel is. • NEM ŐK DÖNTENEK Bócz Sándortól, a városi tanács illetékes munkatársától úgy tudjuk, hogy a bizottságban részt vesznek a levéltár, a megyei múzeum, a városszépítő egyesület szakértői, valamint azok a Kárpátaljai együttesek Fekőzsolcán Szeretettel várnak a szervezők minden érdeklődőt ma délután 5 órától a felsőzsol- cai művelődési házba, ahol a kárpátaljai Visk város néptánc-, népdalegyüttese, zenekara, valamint a felsőzsol- cai férfi népdalkor közös íolklórestet tart. miskolci lokálpatrióták és helytörténészek, akik a város történetének jó ismerői. Ez a felsorolás is sejteti, hogy ez a bizottság nem kíván a politikai érdekegyeztetés fóruma lenni. Az a feladata, hogy dokumentumok, tényanyagok alapján bemutassa, mennyire kapcsolódik a város történetéhez az adott elnevezés, helytálló-e az emléktábla szövege, azaz készüljön el egy olyan háttéranyag, A városszépítők véleménye A Miskolci Városszépítő Egyesület vezetősége is foglalkozott Miskolc utcáinak elnevezésével, pontosabban a kívánatos változtatásokkal. Az egyesület vezetősége a kérdést úgy közelítette meg, hogy kik azok, akik eddig méltatlanul Kimaradtak az utcanévadásokból, azaz hány olyan jelentős alakja van városunk történelmének, akiknek emlékét nem őrzi utca, tér, tábla. Sok névről szó esett az ülésen, s most csak kettőt emelünk ki: Nagy Lajos királyét, akinek szerepe Miskolc fejlődésében kétségbevonhatatlan, valamint Hodobay polgármesterét. akinek nevét ugyan őrzi egy városrészünk — de nem hivatalosan. Miután a városszépítö egyesület tagja annak a történész-bizottságnak, amely utcanév-ügyekben vizsgálódik Miskolcon, mód nyílik arra, hogy a városszépítők érvényesíthessék elgondolásaikat. amelynek alapján egy . testület — s ez a városi tanács testületé lehet — dönteni tud majd a változtatásokról. • TÖRTÉNELEMMÉ AKARTÁK NEMESÍTENI A listát olvasgatva lehet meditálni azon, hogy mi az, ami maradhatna, és mi az, ami nem. Mert ahol van felkutatható régi. többszáz éves elnevezés, ott legegyszerűbb azt választani, erősítve ezzel a történelmi folytonosságérzetet. Hiszen teljesen fölösleges például az Avason egy utcát Nógrádi Sándorról elnevezni, amikor ott időtlen idők óta a Pálinkás-dűlőt jelölte a térkép. Vagy az is elgondolkodtató. hogy miért kell városrészeinket Kun Béláról, vagy a Tanácsköztársaságról elnevezni, amikor vannak régi miskolci városrész- és városnegyed-neveink is, amelyeket használhatnánk. Egészen bizonyos, hogy nincs szükségünk olyan emléktáblákra, amelyek politikai szervezetek megalakulását. ténykedését, ittlétét kívánják történelemmé nemesíteni. Az is elég furcsa helyzet, hogy emléktáblák sokasága hirdeti: 1956-os ellenforradalom, holott ez a minősítés már a múlté. De azt se állítják már, hogy felszabadulásnak nevezhető az a pillanat, amikor a szovjet csapatok bevonultak városunkba. Az pedig mai szemmel nézve abszurd, hogy emléktáblák őrzik azon elesett szovjet katonák nevét. akik azért jöttek ide, hogy a magyar nép felkelését leverjék 1956-ban. Egyéni tragédiájuk szomorú, de nem valószínű, hogy ezért egy városnak emléktáblákat kelljen állítania, nem beszélve arról, hogy az ellenoldal mártírjainak emlékét nem örökíti meg semmi. Bizonyos, hogy a jövőben rengeteg névnek meg kell változnia, sok táblának le kell kerülnie. De helyükre csak az kerülhet, ami a város történetének élő. elszakí‘1'!>- tatlan, saját része. (kiss) # Kommentár nélkül..- l Kerényl László felvetem
