Déli Hírlap, 1990. március (22. évfolyam, 51-75. szám)

1990-03-05 / 54. szám

Míg tavaly tavasszal szíve­sen mutogatták hasukat a hölgyek, addig az idei divat Hűvös április és nyárközép Meleulesz a március zéphőmérséklet már március második hetének végén 6— 7 fok lesz. de maximumként 10—11 fok is várható. A hó­nap melegcsúcsát húszadika környékére ígérik. A tavasz hivatalos első napján. 21-én, akár 15 fokot is mutathat­nak napközben a hőmérők. A rákövetkező héten viszont ismét fokozatosan csökken a hőmérséklet, 10—11 fokos maximummal, valamivel hű­vösebb napok következnek. Nagyobb csapadékra tizediké körül számíthatunk. Az. elő­rejelzés szerint egyébként egész márciusban az előző években megszokott meny- nyiségű eső várható. Ápri­lisban viszont a szokásosnál több csapadék valószínű, s a hőmérséklet az átlag alatt marad. Az első napokban emelkedik egy keveset a na­pi középhőmérséklet, de a második héten már csak fi— 7 fok körül alakul. Néhány hűvös délután után lassan felmelegszik, és a hónap vé­gére már 16—17 fokos me­leg is lehetséges. Májusban, 15-e környékén napközben már nem csökken 20 fok alá a hőmérséklet. Az első hé­ten valamivel kevesebb eső lesz, a második héten vi­szont már jócskán számítha­tunk csapadékra. A hosszú távú prognózis szerint júni­usban átlagos, júliusban és augusztusban azonban a meg­szokottnál valamivel hűvö­sebb napok ígérkeznek. A februári tavasz után esős, őszre emlékeztető idő­vel kezdődött, majd napos, viszont hűvösen szelessel folytatódott a március. Az elkövetkező napokban azon­ban ismét, az ilyenkor meg­szokott érték fölé kúszik a hőmérő biganyszála — ígéri az Országos Meteorológiai Intézet hosszú távú előre­jelzése. Az első hűvös napok utá"> ■saknem a hónap végéig kel­lemes, az előző években re­gisztráltaknál melegebb idő­re számíthatunk. A napi kö­s/IISKOLCIAK NAPILAPJA ÉVFOLYAM, 54. SZÁM I. MÁRCIUS 5„ HÉTFŐ ARAt 3,70 FORINT ti szarkák inváziója Ki mit lop? A miértekre is meg kell keresni a választ rok, ne lopjatok! bécsi áruházban ez ; fogadja a turistá- t, ezt a táblát ki le­nni itthon is, mert Becsben vagyunk zűek. Hogy ki és az azonban nem büntetőjogi kérdés, _ a miértre is választ keresünk, akkor az okok kö­zött ott van a mélyülő sze­génység, a kisnyugdíjasok, a sokgyerekesek elnyomorodá- sa. Persze, akármilyen sze­gény is az ország, a lopás, mint a jövedelemkiegészítés, vagy létfenntartás módszere, nem nyerhet soha polgárjo­got. DOBOGÓS AZ ITAL A szabálysértésekről szóló törvényben külön írnak a tulajdon elleni szabálysérté­sekről, amelyek között sze­repel a lopás is. Ha valaki 2000 forintnál kisebb érté­ket lop, akkor a tanács tár­gyalja szabálysértési ügyét, ezen értékhatár fölött pedig már a bíróság az illetékes. Dr. Tolnay Tamás, a városi tanács csoportvezetője szo­ciológiai igényű elemzést nyújtott át a sajtónak nem­rég arról, hogy ki mit, és miért lop. Hozzátehetnénk azt is, hogy az üzletekben ugyanis a tulajdon elleni szabálysértések 90 százalékát Miskolcon a lopás teszi ki, és a 90 százalékon belül is, szinte teljes egészében bolti lopásról van szó. Tavaly 300-zal több tulajdon elleni szabálysértési ügyet tárgyalt a tanács, és az emelkedés az idén még meredekebb. öt évvel ezelőtt a taná­csiak megvizsgálták, hogy ki, mit lop. Akkor azt tapasz­talták, hogy az esetek 90 százalékában 35 és 50 forint közötti értékeket vittek el, s k elsősorban a kétdecis tö­mény szeszt jelentette. A gyesen levők, valamint a magasabb nyugdíjjal rendel­kezők jelentős számban első­sorban élvezeti és kozmeti­kai cikkeket próbáltak fize­tés nélkül elvinni a boltok­ból. Az értelmiségiek 3 szá­zalékkal képviseltették ma­gukat a bolti lopásokban, igaz, hogy ők már nem a kétdecis pálinkát vitték, ha­nem a márkás italokat, ci­garettákat, cipőket, ruhákat. Vajon mi ma a helyzet? A DRÁGÁBB MA KELENDŐBB Változatlanul dobogás, és annak is a legfelső fokán áll a kisebb űrmértékű sze­szes italok lopása, bár itt mutatkozik az infláció, mert az érték már 100 forintig terjed. Űj jelenség, hogy ugrásszerűen megnőtt azok­nak az eseteknek a száma, amikor a drága italokat vi­szik el. Továbbra it népsze­rű cikkek a tolvajlásoknál a kávéfélék, cigaretták, koz­metikumok. Sajnálatos mó­don jelentősen megnöveke­dett a nyugdíjas korúak részvétele a bolti lopások­ban. A tapasztalatok szerint ma még ők sem az alapve­tő élelmiszerekhez nyúlnak hozzá, hanem a korábban megszokott, de ma már számukra megfizethetetlen árukhoz, például csokoládé­hoz, kávéhoz, olykor italhoz. Furcsa, de igaz: vannak ese­tek, amikor teljesen érthe­tetlen módon filléres árukat is megpróbálnak elvinni az üzletekből. így kelt lába a Kertész Áruházban az 5—6 forintos fűmagnak, vagy másutt a 10—12 forintos ba­basamponnak. A tanácsi szakemberek ar­ra figyelmeztetnek, hogy a statisztikai adatok koránt­sem fedik a teljes valóságot, hiszen sokszor csak utólag fedezik fel a lopást, amikor már a tettesnek híre-hamva sincs, avagy olyan csekély a kár, hogy emiatt nem vál­lalják a feljelentést, s a ve­le járó hatósági tortúrát. De az is valós tény, hogy van­nak. akik tartanak az elkö­vetőktől, a későbbi bosszú­tól. (Hozzátennénk, hogy itt nem a megtévedt kisnyugdí­jasokra kell gondolni...) NEM ELÉG CSAK BÜNTETNI A ne lopj ősi parancsolata nem tesz különbséget ember és ember között. A bolti lo­pásokat azonban nem lehet ma egy kalap alá venni, és azt mondani, hogy lazulnak az erkölcsök, szegényedünk, tehát ezért lopunk. Mert teljesen más okból lop egy kisnyugdíjas, vagy egy unat­kozó úrihölgy, és más az, amikor egy család foglalko­zásszerűen űzi a legkiseb­bek bekapcsolásával is a bolti szarkaságot. A jog persze nem képes arra, hogy a miértet kinyomozva, való­jában tegyen is azért, hogy valaki ne lopjon többet. Á jog csak arra képes, hogy büntessen — különbséget té­ve egy kisnyugdíjas és egy dörzsölt bolti tolvaj között. A büntetési tételek felső ha­tárát eddig 20 ezer forint­ban szabták meg, de úgy hírlik, hogyha meglesz az új szabálysértési jogszabály, ak­kor a felső határ 50 ezer fo­rint is lehet. (Nagy kérdés, mire ez így lesz, mennyit fog érni 50 ezer forint?) Mindenesetre, a bolti lopá­sok mögött fellelhető társa­dalmi szövevényt vizsgálva csak egy dolog biztos: bün­tetni kell, de az elrettentés messze nem elegendő ahhoz, hogy kevesebb legyen a bolti szarkákból. (kiss) >(c Amit ma Rákóczi-házkéntismerünk, voltaképpen a Döry-család kúriájának megmaradt nyugati szárnya. bgykoron a belvárosban (17,) A Rákóe^I-liáz Először rabként, mafd vezerUént Majd’ 300 évvel ezelőtt, 1702-ben a Rákóczi utca 2., a Rákóczi-ház volt Miskolc egyetlen emeletes épülete. Mellesleg az épület a Döry- család kúriája volt, és Rá­kóczi fejedelem neve csak később kapcsolódott a ház történetéhez. A Rákóczi ut­ca 2. Miskolc egyik jelképe is, hiszen rengeteg képesla­pon. grafikán szerepel, s azon kevés építészeti emlé­künk közé tartozik, amelyik mindmáig megőrizte a 18. századi formáját. De néz­zük, mit mondanak a törté­nészek, miért lett Rákóczi- ház az 1650-ben emelt Dőry- palota neve? • ASPREMONT HERCEG CÍMERE Az elnevezés onnan ered, hogy 11. Rákóczi Ferenc két alkalommal lakott ebben az épületben. Először 1697-ben, amikor a bécsi udvar a hegyaljai felkelésben való részvétellel gyanúsította, és a letartóztatott Rákóczit, a bécsújhelyi fogságba szállít­va, itt szállásolták el. Má­sodszor 1706-ban, amikor Tokaj visszafoglalását köve­tően, a kuruc seregek a vá­rosban alakították ki téli szállásukat, és egy időre Miskolc a szabadságharc központja lett. Az épületben Rákóczi francia követeket fogadott, itt adta ki az úgy­nevezett Miskolci dekrétu­mokat, és innen adott uta­sítást a szabadságharc új­ságjának megindítására. A Dőry-palotát a 17. század közepén, 1650—1660 között emelték. 1690-ben az épület és a telek már a Dőryek birtoka volt. A telek kiala­kításáról 15—16. századi ok­levelek tanúskodnak. A ta­tárjárás idején csárdaépület állott a telken, a mai bi­zsuüzlet helyén. 1642-ből is van adatunk a házhely léte­zéséről. A Dőry-család 1755- ig birtokolta az épületet. A királyi uradalom ekkor fog­lalta le, illetve korabeli szó- használattal, likvidálta a tel­ket. így került az építmény kamarai tulajdonba. Ekkor báró Dőry Ferenc volt a tu­lajdonos. Miután a kamara visszavette a telket, jogos tulajdonosának, Rákóczi Ju­lianna férjének, Aspremont hercegnek adta át. Erről ta­núskodik az épület oromza­tán látható Aspremont-cí- mer, amelyet ebben az idő­szakban helyeztek ide. • LEÉGETT, DE ÚJJÁÉPÜLT A diósgyőri koronaurada­lom 1783-ban ismét • számba vette miskolci tulajdonait Ez tömbünk szempontjából kiemelkedően . fontos, mert az egyetlen bizonyító erejű adatsor az 1781-es tűzvész pusztításainak, illetve a ká­rok felszámolására. Nemcsak erre az épület­re, hanem általában a tömb épületeire is vonatkoztak, hogy az építkezéseket 2—3 év alatt sikerült befejezni. Az összeírás 1783-ban kieme­li, hogy a Dőry-kúriát sike­rült teljesen felújítani. Az épület 1895-ben ura­dalmi tulajdonban volt. A helyiségeket különböző ma­gánszemélyek és intézmények bérelték. 1895-ben itt műkö­dött a Miskolci Általános Fogyasztási Szövetkezet iro­dája, az utcai fronton levő üzlethelyiségben kapott he­lyet Groszman Jágó fűszer­kereskedése, Waktor József bőrkereskedő üzlete, és Wohlstetter Hermán cipőke­reskedése. • FRESKÓKAT TALÁLTAK Századunk húszas éveiben kerül az épület városi tulaj­donba a görög egyháztól. A második világháború végéig számos üzlet nyílik itt, dro­géria, divatház, és helyet kapnak különféle szerveze­tek is. Ma felújítás alatt áll a Rákóczi utca 2., az egykori Dőry-kúria nyugati szárnya. A tervek szerint az emele­ten grafikai galéria nyílik, a földszinten pedig idegen- forgalmi információs iroda, ékszerbolt kap helyet. Az épület felújítását lassítja, hogy a falak feltárásakor freskó-maradványokat lel­tek, akárcsak nem messze innen, a Rákóczi utcai gö­rög kereskedőház esetében. A városi tanács azt szeret­né, ha a Rákóczi-ház bekap­csolódna városunk kulturá­lis és üzleti életébe, sokan fordulnának meg falai kö­zött. A Rákóczi-háznak van egy szép belső udvara is, ahol egy olasz kávézót, fa- gyizót nyitnának. Reméljük, sikerül a terveket valóra váltani, ugyanis a Rákóczi- ház és a mellette levő Béke mozival szemközti épületek alkalmasak arra, hogy egy történelmi hangulatú üzleti és szórakozónegyed alakul­jon ki a belváros szívében. (kiss) A Rákóczi-ház bejárata feletti címer nem a fejedelemé, hanem Aspremont hercegéé. r

Next

/
Oldalképek
Tartalom