Déli Hírlap, 1990. március (22. évfolyam, 51-75. szám)

1990-03-26 / 70. szám

SPORT ■ A vereséggel végződött DVTK—PVSK NB I-es női kosárlabda-mérkőzés után, hazafelé tartott Király Sán­dor ismerőse gépkocsiján. A Szabadság tér közelében — a vezető edző elmondása sze­rint — egy Polski Fiat 126- as eléjük vágott. Az ütközést már nem tudták elkerülni. Királyék nekimentek a kis Polskinak. Az felborult a közeli járdaszigetre, vezető­jét pedig elszállították a mentők. A másik kocsiban ülők közül is ketten köny- nyebben megsérültek. ■ A Miskolci EAFC NB Il-ben szereplő férfi kosár­labdacsapata szombaton dél­után Kiskunfélegyházán kezdte a rájátszást. A csa­pat kiváló teljesítménnyel 112-89 (61-44) arányban győzte le alföldi ellenfelét. Pontszerzők: Botár (24). Fo­dor (20), Magyar (19), Lő- rincz (14), Deák (11), Bar- nóczki (10). ■ Két arany- és két ezüst­érmet szereztek versenyző­ink a nyugatnémet birkózó­versenyen. A dobogó legfel­ső fokára Bódi Jenő és Ta­kács Ferenc léphetett fel. Mindketten pontozással győztek. Komáromit szovjet ellenfelével szemben lelép­tették, így csak a második helyen végzett. A másik ezüstöt Klauz László nyerte. Repka Attila bronzérmes lett. ■ Prost nyerte a brazil nagydíjat, a Forma—1 má­sodik világbajnoki futamát, öt követően a sorrend; Ber- ger, Senna, Mansel. Két fu­tam után az összetett ver­senyben Senna vezet. ■ Szegeden a Secotex Sze­gedi Textilművek—Borsodi Bányász NB I-es női kézi­labda-mérkőzésen a hazaiak 17-14 (9-6) arányban bizo­nyultak jobbnak. ■ A Rába ETO férfi ké­zilabdacsapata nem jutott be a legjobb négy közé a BEK- ben. Az ok: Minszkben az SZKA Minszk ellen 31-22 (15-9) arányú vereséget szenvedett a csapat. ■ Kovács Kálmán csapata az Auxerre 4-2 arányban nyert idegenben a Monaco ellen a francia- labdarúgó­bajnokság harmincadik for­dulójában. Kovács, a négy­ből három gólt lőtt. ■ Mark Goult 21 éves váltósúlyú profi bokszoló válságos állapotban fekszik az egyik norwich-i kórház­ban. Az öklöző a Porter el­len vívott találkozója után összeesett, kórházba szállítot­ták, és miután egy vérrög nyomán agyembóliát kapott, műtéten esett át. ■ Családi asztalitenisz­versenyt rendez május else­jén a Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Sportiroda, mely­re minden érdeklődőt szere­tettel várnak. Oltott mész ELADÓI Szükség esetén rakodásról, szállításról gondoskodunk. Miskolc, Hetedik u. 26. „Szivárvány" Ipari és Szolgáltató Kisszövetkezet. ★ A második félidő végén Csiba fejesei „felszabadították” az ellenfél kapuját Labdarúgás, ]\B 11., Keleti csoport Nagy volt a mellény Ezt nem várta egyetlen szurkoló sem. Mármint azt a játékot, amit szombaton délután a DVTK produkált a vezetés megszerzése után a stadionban. Sajnos, a já­tékosok kicsit korán vették fel a nagy mellényt, amely ellen pedig Palicskó Tibor korábban teljes mellszélcs- séggel tiltakozott. A mámor elborította a piros-fehéreket, és már túl későn józanod- tak ki a fiúk. De lássuk a kilencven perc történéseit... Minden úgy kezdődött, mint az eddigi hazai mécs­eseken. Megvették a kezdő­rúgást. Az első érintést ez­úttal Rácz Csaba, a Stadion Betéti Társaság vezetőhelyet­tese végezte el egy tizenhár- mas számú DVTK-s mezben. Ezután jöttek a csapatok. Egy olyan Szolnok, amelyik tavasszal nyerni sem tudott és a DVTK. amelyik az idén nem vesztett pontot még ide­genben sem. Kedvezőek vol­tak tehát az előjelek. A DVTK Knotz—Bém, Csiba, Csizi, Leskó, Katona, Tóth György, Varga, Hanyecz, Hu- szák, Lakatos összeállításban kezdett. A piros-fehér ti­zenegy támadóan lépett fel, ám már az első percben hi­degzuhanyként érte őket a szolnoki Szabó József gólt érő lövése. A szolnokiak lab­darúgója jobb oldalon futott el, a hazai védők pedig el­aludtak. így nem csoda, hogy a kapujából kifutó Knotz mellett Szabó közép­magasán elrúgott labdája a hálóban kötött ki. (0-1.) A diósgyőriek nem keseredtek el, hanem igyekeztek minél előbb kiköszörülni a csorbát. Gyors támadásokat vezettek, amelyekkel gyakran hozták zavarba a vendégek védőit. A DVTK játékosait többször csak szabálytalanul tudták szerelni. így jutott szabadrú­gáshoz a hazai együttes az ötödik percben. A labdát Hu- szák tette le a kijelölt hely­re, majd a kapu elé ívelte azt. Jól érkezett Tóth György, aki bólintott... A pettyes pedig a hálóban kötött ki, (1-1). Volt nagy öröm a le­látókon, és a piros-fehérek között. A szurkolók lanka­datlanul, és egyre lelkeseb­ben űzték kedvenceiket. A játékosok pedig hagyták ma­gukat. Egyre több és szebb gólveszélyes helyzetet terem­tettek az ellenfél kapuja előtt. A vendégek idegesek lettek és többször szabályta­lanul avatkoztak a játékba. A szolnokiak csak elvétve jöttek át a hazaiak térfelére, akkor sem jelentettek külö­nösebb veszélyt Knotz kapu­jára. A diósgyőriek maga­biztosan hozták ki tizenhato­suk elől a labdát, és azonnal ellentámadásba lendültek. A tizenkilencedik percben is­mét szabadrúgáshoz jutott a DVTK. Katona jobb oldalról középre ívelt. Az érkező ha­zai támadók közül Csizi is­merte fel a helyzetet, és a kapu jobb oldalába fejelte a labdát. (2-1.) Megnyugodtak a szurkolók, de sajnos a já­tékosok is. Mindenki azt hit­te, illetve elhitte azt, hogy a Szolnoknak itt már nincs semmi keresnivalója. A le­látókon többen mór gólszü­retről beszéltek, és találgat­ták: a megszerzett három ponttal hányadik helyen áll majd a Diósgyőr. Hát, kicsit túl korai volt az öröm. A hazaiak alaposan megkeserí­tették a szurkolók szívét, mint később kiderült. A pi­ros-fehérek ugyanis elkezd­tek könnyelműsködni, a gól­helyzetek „ronda” értékesíté­se helyett pedig „szép” gólt akartak rúgni. Dicséretes do­log ez az igyekezet, csak még túl korai ez a tempó (!) A második hazai gól után le­ült a meccs. Igaz, a diósgyő­riek még vezettek néhány támadást, ám azok nem ve­zettek eredményre. Az első félidő végéig inkább me­zőnyjáték folyt a pályán, megtűzdelve néhány izgal­mas pillanattal. A piros-fe­hér támadók azonban az el­lenfél kapuja előtt tulajdon­képpen befejezettnek nyilvá­nították a támadást, ahelyett, hogy valóban gólra váltották volna azt. A szünet után ott folytat­ták a diósgyőriek, ahol azt tíz percei korábban abba­hagyták. Többet támadott a DVTK, és csak időnként jött át a felezővonalon a Szol­nok. Többször került gól­helyzetbe Csiba, aki most nem tündökölt, és sorra pus­kázta el a lehetőségeket. Ez­után az első gólt fejelő Tóth György hagyott ki óriási le­hetőséget csapata előnyének növelésére. Az ötvenhetedik percben kapott pazar labdát társaitól. Becsapta őrzőjét, kicsalta a kapust, de elügyet- lenkedte a helyzetet, mert még egyet tolt a labdán, hogy a lehető legszebb gólt rúgja, majd ellőtte. A szol­noki portás azonban bele­nyúlt a pettyesbe, és szöglet­re tolta azt. Ezekben a per­cekben meglehetősen eldur­vultak a vendégjátékosok. Többször nem a labdát akar­ták megszerezni, hanem egy-1 értelműén lábra mentek. Ügy tűnt, hogy mindkét együttes elégedett az eredménnyel. Ám a hatvanötödik percben kiderült, hogy a szolnoki Va- dicska nem így gondolta. Vezetgette a labdát diósgyő­ri szemektől kísérve, majd mintegy tizenkilenc méterről kapura lőtt. grre senki nem számított, legkevésbé Knotz. Felugrott ugyan, és kézzel érintette is az erősen meg­lőtt labdát, ám az egyenlítő góltól nem sikerült megmen­tenie csapatát. (2-2.) Feltá­madt a DVTK-ban a ve­szélytudat. Mindenáron visz- sza akarták szerezni az el­vesztegetett pontokat.Eről tet­ték a támadást, ám mint az ilyenkor lenni szokott, semmi nem sikerült. Többször ke­rültek a játékosok gólhely­zetbe, de a háló mintha nem fogadta volna be a hazaiak rúgásait, vagy az alapvona­lon túlra, vagy a mezőnybe került a labda. A vendégek játéka eldurvult. Mindent megtettek azért, hogy meg­őrizzék a döntetlent. Húzták az időt, ami esetükben ért­hető volt. A diósgyőrieknek a lefújás előtti pillanatokban még volt egy nagy gólhely­zetük, ekkor azonban a ka­pufa segített a Szolnokon. Maradt tehát a döntetlen. Ezen a mérkőzésen a DVTK veszítette el a ponto­kat. A szolnokiak joggal örültek a kilencven perc vé­gén a 2-2-nek, hisz számuk­ra ez egyértelmű siker. A hazaiaknak viszont a döntet­len, az első húsz-harminc és az utolsó negyedóra alap­ján kudarc. Kicsi könnyedén fogták fel a játékot a veze­tés birtokában. Nem lett volna szabad. Palicskó Tibor szavaival: a piros-fehérek nem mehetnek még biztosra egyetlen NB Il-es csapat el­len sem. Ez így igaz. A sport­ban már nem egyszer meg­bosszulta magát az, hogy le­becsülték az ellenfelet. A szolnokiak két, jól eltalált labdával vitték el az egyik pontot. Hát ez van. A felfo­gáson viszont sürgősen vál­toztatni kell, mert az NB I- be jutás így még jövőre is csak álom marad. (szikra) TOVÁBBI EREDMÉNYEK: Nyíregyháza—Mezőtúr 2-0 (1-0); Szegedi Dózsa—Kecskemét 0-1 (0-1); Metripond SE—Debreceni Kinizsi 2-0 (2-0); DMTE—Eger 2-3 (0-2); Salgótarjáni Síküveg­gyár-Baja 2-1 (2-1); Szarvas— Kazincbarcika 4-1 (1-0). A KELETI CSOPORT ALLASA 1. Szeged SC 2. KVSE 3. Eger 4. DVTK 5. Kecskemét 6. Szarvas 7. BVSC 8. Metripond 9. DMTE 10. D. Kinizsi 11. Baja 12. Nyíregyh. 13. S. Síküveg 14. Szolnok 15. Mezőtúr lt. Szegedi D, 19 14 3 2 35-10 45 19 11 3 5 27-16 36 19 10 3 6 29-23 33 19 8 7 4 29-25 31 19 9 3 7 29-26 30 19 8 6 5 22-19 30 19 8 4 7 22-21 26 19 7 4 8 25-22 25 19 5 8 6 26-22 23 19 6 5 8 16-18 23 19 5 7 7 18-21 22 19 6 4 9 14-19 22 19 6 3 10 26-32 21 19 5 6 8 23-34 21 19 3 7 9 13-28 16 1« X 5 13 16-31 U Holnaptól indul sorozatunk Előzetes letartóztatásban Amikor valaki elszánja magát és előre eltervezve, vagy éppencsak a véletlen hozta lehetőségeket kihasználva, bűn- cselekményt követ el, bizonyos, hogy száz százalékra veszi: tettére soha nem derül majd fény. Aztán egy napon mégis­csak kopogtat a rendőrség. Utána a már ismert hivatalos felvonások követik egymást: kihallgatás, tárgyalás, majd éles hanggal csapódik mögötte a börtönkapu. De a végle­ges ítélet előtt van még egy állomás: hetek, olykor hóna­pok a történtek újra átgondolására, az utolsó számvetésre — de már a rácson túl. Mégpedig előzetes letartóztatott­ként, a kapitánysági fogdában ... A napokban órákon át jártuk a Miskolci Rendőrkapitány­ság fogdájának folyosóit, zárkáit, hogy választ kapjunk ar­ra: hogyan is telnek-múlnak a napok itt és így, a külvi­lágtól elzárva, a szűk kis zárkákban, ahol az ablakokon be­szűrődő fényt is külön védőlemez fogja fel. Ahol. ha kívül- rő1 bereteszclik az ajtót, többnyire csak a kemény fapriccs, a magány és a csend marad. Kíváncsiak voltunk arra, hogy ki, mivel próbálkozik az ítélethoztál előtti utolsó lehetőség­ként. Megtudtuk, mekkora érték egy öngyilkosságra készü­lő számára egy kis darab cipzár, és hogyan lehet viszony­lag hasznosan elütni az időt néhány keményre száradt ke­nyérdarabbal és egy kis mézzel. A holnap induló Fekete sa­rok-sorozatunkban végigjárjuk azokat az állomásokat, ame- ket egy előzetes letartóztatásba vettnek kell megtennie. P Kamaszrén az lton • VÉDTELEN KISDIAKOKRA TAMADTAK m KÖVETELTEK, VEREKEDTEK, FENYEGETTEK • A KICSIK SZÓLNI SEM MERTEK Rémisztő hírek érkeztek mostanában az avas-déli 20- as iskola környékéről. Néhá- nyan már chicagói állapoto­kat is emlegettek, amikor a sötétedés utáni itteni dél­utánokról szóltak. Ugyanis fiatal suhancok egy csapata a pénzszerzés lehető legegy­szerűbb és egyben leggátlás­talanabb módját választotta: ártatlan és a nagyhangon kötekedő kamaszokkal szem­ben teljesen védtelen, meg­szeppent kicsiket megtámad­tak, nem egy esetben kira­boltak tanítás után. És ami az ügyben a legrosszabb, a gyerekek jó ideig nem hogy a rendőrségnek, de még szü­leiknek sem merték elmon­dani a történteket.. A suhancok heteken át megvárták a kora délutáni órák végeztével még szakkö­rökön, külön foglalkozásokon bentmaradó gyerekeket. Az­tán, amikor a kicsik haza­felé igyekeztek volna, leszó- lítgatták őket a kapu előtt. Többnyire azokat a diákokat szemelték ki, akikről már messziről látszott, hogy meg­szeppenve, védekezés nélkül forgatják majd ki zsebeiket. Ha arra a követelésre, hogy: dobjál meg egy kettessel! nem kaptak megfelelő vá­laszt, vagy a gyerek nem szedte elő uzsonnapénze ma­radék forintjait, máris csat­tantak a pofonok. Beszélik, hogy nemegyszer azonnal or­voshoz kellett rohanni egy- egy gyerekkel. Volt, amelyik az ütésektől, az eséstől agy­rázkódást szenvedett, a má­siknak a szája, vagy éppen a szemhéja repedt fel. Ezt már a kis áldozatok sem tudták tagadni szüleik előtt. Persze, ha nem volt ilyen látványos sérülésük, több­nyire elhallgatták a történ­teket. Ugyanis támadóik ko­molyan megfenyegették őket azzal, hogy ha eljár a szájuk, bárkinek is elmondják, azon­nal számíthatnak a bosszú verésre. Mondják, hogy a kamaszrémuralom már odá­ig ment, hogy az iskola már­cius 15-ére meghirdetett ün­nepi műsora elmaradt. A gyerekek egyszerűen nem mertek elmenni a késő dél­utánba nyúló próbákra. Végül is azért jó pár szülő megtudta, mi folyik sötéte­dés után az iskola környékén. Bár gyermekeik szinte kivé­tel nélkül minden ilyen eset elmesélése után sírva hozzá­tették: ne szóljatok senki­nek, a rendőrségnek sem, mert titeket is megkeresnek és megvernek. De az ügyet sokáig nem lehetett húzni. Először néhány szülő vállal­ta, hogy a délutáni órák után megvárja a diákokat, de ez­zel ugye még nem lehetett pontot tenni az ügy végére. Végül néhány apuka, anyu­ka és az iskola vezetése el­szánta magát, s jelentették a történteket. így sikerült kézre keríteni a banda hang­adóit. Mint utólag kiderült, a tizenhatodik évüket alig betöltött kamaszok számlájá­ra nemcsak a 20-as iskola környéki támadások, rablások írhatók. Nem egy esetben a téli hónapokban a jégpálya környékén portyáztak. Volt, hogy csak kikaptak egy-egv korcsolyát az Avasról már ismert és jó párszor meg­fenyegetett gyerek kezéből. Mentek vele néhány kört, majd hallgatásra bírva a gyereket, visszaadtak. De elő­fordult, hogy ott is pénzt követeltek, és ha nem kap­tak. már vissza sem adták a korcsolyacipőket... Az ügyben egyelőre folyik a vizsgálat. Annyi bizonyos, hogy a két legnagyobb szá­jú. legarrogánsabb fiút már előzetes letartóztatásba he­lyezték. F— . — A miskolciak napilapja. — Kiadja a Dell Hírlap Kft. Miskolc, Bajcsy-Zslllnszky út 15 3527 — Felelős^ kiadó: BÉKÉS DEZSŐ főszerkesztö-ügyvezető.' - Szerkesztőség: Miskolc. Bajcsy-Zslllnszky út 15. 3527. Pos tacim: Miskolc. 3501 Pf.; 39. Telefonközpont: 38-941 Titkár Ság: 18-223. Bel- és várospolitikai rovat: 18-227 Gazdaság politikai rovat: 18-224. Levelezési rovat: 18-225. Kultúrpoll tikai rovat: 18-226. Sportrovat: 18-222. Telex: 62342. Telefax 18-225. Hirdetésfelvétel: Miskolc. Szécnenyl út 15—17. Tele fon: 16-213. — Terjeszti a Magysr Posta. Előfizetnető bár melyik hfrlapkézbesítő postanivatalnál a hlrlapkézbesitök nél, a posta hírlapüzleteiben és a Hlrlapelfifizetési és Lap ellátási irodánál (HELIR). Budapest V.. József nádor tér 1 — 1908 — közvetlenül, vagy postautalványon valamint át utalással a Postabank Rt. 219-98636 pénzforgalmi lelzöszám ra Előfizetési dij egy hónapra 85 forint, l negyedévre 25 forint, 1 évre 1020 forint. Index: 25 951. — Készült a Borsodi Nyomdában. F. v.s HORVÁTH Ferenc. — issn 0133 0200 \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom