Déli Hírlap, 1990. március (22. évfolyam, 51-75. szám)

1990-03-02 / 52. szám

Táncszín házi bemutató: S ifeÉIi iára Bemutató lesz ma este a Miskolci Nemzeti Színhéz- ban. A Kékszakállú herceg vára című táncpantomimet adjá elő M. Kecskés András és a vendég Tóth Zsuzsa. A koreográfus természetesen M. Kecskés, partnere a szegedi balett-társulat tagja, akit már láthatott a miskolci kö­zönség, A csodálatos manda­rinban. Az előadáson közreműkö­dik színházunk tánckara. Az opera felvételről szólal meg. Kékszakállút Sámuel Ramey, Juditot Marton Éva énekli. A ma esti premiert holnap újabb előadás követi, mind­kettő 7 órakor kezdődik. A Kékszakállúval egy es­tén ismét műsorra tűzik A csodálatos mandarint. >k Judit és Kékszakállú. (Jármap György felvétele) Székelyföld történetéből 6. ősi jogaikhoz A W. gyónt anyóson íratlan törvények szabályozták a székelyek ősi jogait A Székelyföldre a ma­gyar király birtokadományozási jogát nem terjesztették ki. így o földhasználat és az örökösö­dét ügyében érvényben marad­tok a régi szokások. Az óllon- dé hadkötelezettség miatt nem Miatt ódét fizetni. Egynek szá­mítottak a magyar nemesség­gel. Idegen hadakat a Szé- Myföldön nem szállásoltak be. A családokat megillette a sza­bad, ingyenes sóhesználaL (Porejd, Felsöséfahre és Alsé- sófaWáról.) Joguk volt az ön- áHé polgári és katonai köz- igazgatáshoz is. ősidők óta katonai szer­vezetben éltek. A falvakban tízes csoportokat alakítottak ki. A tizedekbe tartozó csa­ládok férfitagjai alkották a rajokat, majd több raj a szakaszt, és a szakaszok a századot. A közigazgatási he­lyeken a „székekben” pedig falvanként és katonai egysé­genként vették nyilvántartás­ba a családokat pontosabban a katonaköteleseket. A 14. század első felétől megkezdődött a székelység társadalmi rétegeződése, ami abból állott, hogy egyesek saját lovon, mások pedig csak gyalogosként teljesítet­ték katonai szolgálatukat. Az volt a szokás, hogv a család­nak csak egv férfitagja vo­nult be katonai szolgálatra azonos időben. Amennyiben a szolgálat — háború esetén — meghatározott időn túl is tartott, akkor az állományt cserélték azokkal, akik előbb otthon maradtak. A katonás­kodás terheit a családoknak kellett viselni. Minden har­cos maga gondoskodott harci felszereléséről és saját élel­mezéséről a hadrakeléstől számított 15 napon át A te­herviselés alapja a földmű­velés, az állattenyésztés és a háziipar volt. A székelység társadalmi tagozódását, a főembereket (seniores), a primórokat és a lófőket 1407-től említik az írások. Ezek a tisztségek örökletessé váltak. A lófő­nek kétszer akkora föld járt, mint a gyalogosnak és a pri- móroknak annál is több. Később a gazdagabb szé­kelyek telkeire „földönla­kók’’, nincstelenek települ­tek, ami társadalmi ellen­téteket eredményezett. Hunyadi János erdélyi ^aj- da 1446 és 1453 között már kénytelen volt védelmébe venni a közszékelyeket a föl­desúri kihasználással szem­ben. Az 1466-ban Mátyás király nevében kiadott vaj­dai utasítás pedig kimondta, hogy a közrendű székely nincs szolgaként alárendelve a főnépeknek. Nem kötele­sek szántani, vetni, aratni, vagy bármilyen módon ro­botolni a főembereknél. Ilye­nekre csak azokat kötelezhe­tik, akik a főember földién laknak. Megengedte a közép­rétegnek, hogy az erőszakos­kodó főembert — régi szo­kás szerint — minden va­gyonától megfoszthassák. A primőrök kifogásolták 1492-ben, hogy Báthori Ist­ván erdélyi vajda — több Báthori István volt az idő sorrendjében —, a székelyek ispánja, meg akarja fosztani a közszékelyeket szabadsá­guktól és az Udvarhelyen le­vő várhoz kényszeríti őket szolgálatra. Zsarnoksága mi­att az összes székely székek közönsége is panasszal for­dult II. Ulászló királyhoz, hivatkozva ősi jogaikra. A király Báthorit 1493. január 19-én megfosztotta a vajdai tisztségétől és a székely is- pánságtál. Zsigmond király 1429-ben előírta a székelyek ispánjá­nak, hogy a törökökkel ví­vandó háború esetén két bandériummal kell kiállni, ha pedig ellenség támadja meg Erdélyt, akkor a szé­kelyek és a szászok 4000 harcost kötelesek indítani a táborba. Balázs József Romániai árvaházakban 3. Á betonba kottazfák a magyar himnuszt Következő állomásunk Székelykeresztúr. Az árvaház vezetői szeretnének testvér­intézményi kapcsolatot ki­alakítani magyarországi ott­honokkal. Nagyon nagy az igényük a korszerű szakmai továbbképzésekre, gyerme­keik számára pedig magyar- országi kulturális és sport­találkozások lehetőségét kérték. A gyerekek között aránylag kevés volt az, aki tudott magyarul. Elmondták, hogy nagyon szeretnének el­jönni Magyarországra, hogy szeretnék majd ők is a he­gyekbe sátortáborba hívni a magyarországi gyermekeket. Többen is örömmel újsá­golták, hogy a félévi ered­ményük 8—9 között van. (Romániában 10-es osztály­zási rendszer működik). Az árvaház magas gyer­meklétszámára való tekin­tettel itt két buszunk szál­lítmányát pakoltuk ki, a fel­nőttek és gyermekek nagy örömére. Az intézmény belső megje­lenése, felszerelése hasonló a Kolozsváron látottakhoz, ha lehet, a zsúfoltság még na­gyobb, és ebből következik, hogy a legelemibb egészség- ügyi ellátás sincs biztosítva. Székelykeresztáron a ma­gyar konvoj megbeszélésünk alapján kettévált. A négy kiürített autóbusz visszain­dult Magyarországra, kettő pedig folytatta útját Maros- vásárhely—Cafksomtyó taté. Kaptunk egy útikalauzt is----„ _ szakos tanár személyében, akinek a szakszerű Idegenvezetése mellett szinte észre sem vet­tük, hogy egymás után ka­paszkodunk fel a magas he­gyekre, és ereszkedünk le a havas, csúszós szerpentine­ken a szűk völgyekbe. • PETŐFI-LEGENDA A Hargita és a Kelefl-KSr­pátok (Hároraaaéki Havasok) felejthetetlen élményt nyúj­tottak valamennyiünk szá­mára. Az idegenvezetéssel hiva­tásszerűen is foglalkozó kí­sérőnk nagyon sok érdekes történelmi és földrajzi neve­Bábszínészképző Az Állami Bábszínház Igazgatósága meghirdeti a Tiszalúci Művelődési Házban kihelyezett Bábszínészképző tanfolyamára a jelentkezést. A tanfolyam 2 éves. felső­szintű oktatás, amely az 1990—91-es tanévben indul. Jelentkezési feltételek: kö­zépiskolai érettségi. 30 éves korhatár. Jelentkezési határ­idő: 1990. március 31. A je­lentkezés beküldését az aláb­bi címre kérjük: Állami Bábszínház tanfolyam-tit­kársága, Budapest, Jókai tér 10. A felvételi helyéről és ide­jéről a jelentkezőknek írás­ban értesítést küldünk. A tanfolyammal kapcsola­tosan bővebb felvilágosítást a tiszalúci Tűzvirág Báb­színház igazgatójától, Cziko- ra Jánostól is kaphatnak. Cím: Művelődési Ház Tűz­virág Bábszínháza, Tiszalúc, Széchenyi u. 2. Telefoil: 21. A DIÓSGYŐRI GÉPGYÁR FELAJÁNLJA szabad raktári kapacitását darabánik tárolására 450 négyzetméteres fedett, fűthető, földszintes raktárépületében FŐBB JELLEMZŐK: 0 450 négyzetméteres hasznos tárolási alapterület + 21 négyzetméter irodahelyiség telefonnal, 0 beton padlószerkezet és beton vázszerkezet, 0 a raktárhoz vezető közút aszfaltburkolatú, 0 a raktárban alkalmazott szállitó- és anyagmozgató eszközök:- villanymotoros és belsőégésű motorral ellátott emelővillás és platós targoncák,- máz. 5 tonna teherbírású felsőpályás futódaru, 0 állvány nélküli tárolási mód. Érdeklődés, részletes tájékoztatás az alábbi cimen: Diósgyőri Gépgyár szállítási főosztály Kugler István Telefon: 51-955/24-36 mellék zetességgel ismertetett meg bennünket. Timafalván el­mondta, hogy a nép hite sze­rint az itteni temetőben nyugszik Petőfi Sándor. A legendát annyira igaznak tartják, hogy a pedagógusok és a gyermekek rendszere­sen gondozzák a sírt. To­vábbhaladva egy hatalmas acélmű láttán — amelyet a múlt rendszer „torzszülöttjé­nek” nevezett — a követke­zőket mesélte: a környéken sem érc, sem energia, sem szakképzett munkaerő nem volt, mindent úgy kellett ide szállítani. Képzelhető, hogy mibe került ez az acél! Galambfalvát elhagyva egy híd mellett haladunk tovább, amely igen neveze­tes Székelyföldön: a bátor székelyek a híd betonpillé­rébe kottázták a magyar himnuszt, és erre a cseleke­detükre — joggal — igen büszkék. A román—magyar szakos tanár kolléga elmesélte, hogy éveken keresztül nem tanít­hatta a magyar nyelvet az árvaházban, sőt nem is na­gyon szólalhatott meg ma­gyarul. A forradalom győzel­me után az volt az első in­tézkedése az árvaház testü­letének, hogy visszaállította a magyar nyelv oktatását. Visszahívják a más megyék­be áttelepült magyartaná­rokat. Közülük többüknek ■tkerült )• a visszatelepülés, de Jelenleg a tanügyi igaz­gatás szeptemberig leállította a tanárok mozgását az isko­lák között Székejyudvai helyen elha­ladtunk a magyar tévénézők előtt is ismert, kiégett milí- ciaépüiet előtt, amelyet a szekasok gyújtottak fel azért, hogy megsemmisítsék az írásos dokumentumokat. Útközben a gyermekvédel­mi szakmáról is szót ejtet­tünk. Kísérőnk elmondta, hogy az árvahának elsősor­ban azért zsúfoltak, mert az elmúlt évek helytelen népe­sedési politikájának követ­kezményei itt csapódtak le. A családok sok esetben al­kalma tlmuok a gyermekek neveléeere, és így már a kór­házból sem viszik haza az újszülötteket. A megyei gyámügyi hivatal utalja be a gyermekeket az otthonok­ba. Közülük csak nagyon ke­vesen kerülnek vissza a szü­lőkhöz, többségük 18 éves korukig intézetben nevelke­dik. Miután szakmát szerez­nek, vállalatokkal kötött szerződések alapján állítják őket munkába, lakást pedig a munkásszállásokon talál­nak számukra. Közben a Hargitán egyre sűrűbben esett a hó. Az út­viszonyok okozta bizonyta­lanság-érzetünket kissé ol­dotta egy-egy újabb székely település csodálatos látvá­nya. A székelykapuk szinte egymás mellet^ sorakoztak. # RUHA- ES FEJTETŐ Üjabb történettel gazda­godtunk. A Hargitának vol­tak olyan részei, amelyeket Ceausescu és közvetlen mun­katársai családtagjaik részé­re kisajátítottak vadászterü­letnek, és azokon 10 millió lej értéket is meghaladó vadászházakat építtettek. A hegyek között medvékre va­dásztak. A nagy zsákmány érdekében mesterségesen is szaporították őket, és olyan sikeresen, hogy a környéken több 10 kilométeres távol­ságban félni kellett, mivel a* elszaporodott medvék az emberre is veszélyessé vál­tak. A változatos és igen is-' galmas, többórás hegyi út után elértük Csíkszeredát, illetve a következő állomás­helyünket: Csücsomlyót. A csík Somlyói árvaház a tel«- "r pülés szélén, egy hatalmas, elhanyagolt régi épületben kapott otthont az árvaház­ban 200—250 gyermek ne­velkedik 3-tól 17 éves korig. A találkozás, az ismerkedés hasonló volt az elóző árva­házakban tapasztaltakkal. Az intézmény külső és belső látványa még az előzőeké­nél is elszomorítóbb képet nyújtott. Már-már közelít az embertelenhez a gyermekek helyzete. A hálókban 10—12 °C a hőmérséklet, egy pok­róccal takaróznak, meleg ru­hájuk annyi van. amennyit magukon hordanak. A WC-k, mosdók állapota mi­nősíthetetlen. Az egyik kol­léga meg is jegyezte, hogy nálunk a Köjál — hasonló körülmények miatt — már a bejárati kaputól bezárná az intézményt. A fertőtlení­tő és fertőzést megelőző sze­rek hiányának következmé­nyeként a ruha- és fejtetű igen elszaporodott, de meg­található a poloska, sőt bél- férgek előforduláséról is be­széltek. (Folytatjuk) Dr. Dobos László / , Értesítjük tiszteit közületi és magánvásárlóinkat, hogy a Zsolcai kapu 26, szám alatt kiállított VOLKSWAGEN TRANSPORTER KISTEHERKOCSI MEGVÁSÁROLHATÓ, illetve a «tinta alapján többféle típus is előjegyezhető: ÉRDEKLŐDNI: a 35-974-es telefonon, illetve a következő cimen lehet; Vegyesiparcikk Értékesítő Kft., Miskolc, Zsolcai kapu 26. A MISKOLCI KÖZTERÜLET-FENNTARTÓ VALLALAT felvételre keres: gyakorlattal rendelkező SZTK-ügyintézőt JELENTKEZNI LEHETr Miskolc, József Attila út 65. szám alatt, az üzemgazdasági osztályvezetőnél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom