Déli Hírlap, 1990. március (22. évfolyam, 51-75. szám)

1990-03-01 / 51. szám

Eladó lakások a Tulipán-tömbben ,1* ■ • • ss«!, ma Dolgozik az infláció Bár már tavaly tavasszal elvonultak az építők- és át­adták a Széchenyi út 94. szá­mú házat, a benne levő la­kásokból néhány még mindig üres. Ez az az épület, amely a Tulipán-tömbben találha­tó, mégpedig a tömb Mesé cukrászda felé eső részén. Voltaképpen egy teljesen új házról van szó, amely azon­ban a tömb régi, épületeihez illeszkedik. Vajon miért üre­sek ma is a reprezentatív, jó helyen levő lakások? • A PANEL !S A városi tanács a Miskol­ci Beruházási Vállalatot bíz­ta meg a lakások értékesíté­sével. Nos, tavaly az első körben nem is számítottak arra, hogy gyorsan eladják az otthonokat, hiszen egy belvárosi telken felépített, az átlagosnál tetszetősebb épü­letben levő lakások ára nem alacsony. Legalábbis tavaly rnég magasnak találtatott, s nem nagyon tolongtak a je­lentkezők. Csakhogy azóta telt-múlt az idő, az infláció dolgozott, és a tegnapi magas lakás­árak ma már nem is olyan magasak, holnap pedig akár mértéktartónak, vagy ala­csonynak is nevezhetjük. A városi tanács pedig nem vál­A MISKOLCIAK NAPILAPMA XXII. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM 1990. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK ÁRA: 3,50 FORÍNT Füstadó? Arat emelnek a kéményseprők; március l>Jétfl me­gyénkben jó 40 százalékkal magasabbak lesznek a seprési díjak. A közleményben úgy indokolják az áremelést, hogy az élet- és vagyonbiztonság, valamint a környezetvédelmi „ * es energiagazdálkodási követelményeknek fokozottabb mér­tékben kíván eleget tenni a megyei szolgáltató vállalat. Az állampolgár persze már csak legyint az efféle hírek és in­doklások hallatán, és azt kérdezi: ugyan miért éppen a kéményseprési díjak ne emelkednének, hiszen minden drá­gul. De míg a vízdíj emelésénél elvileg megteheti valaki, hogy kevesebb vizet fogyaszt, a lakbéremelésnél, kisebb la­kásba költözik, avagy nem veszi meg a drágább csokit és húst, de kéményt egy rendelet értelmében évente két alka­lommal kötelező tisztítani. Tehát ez amolyan „füstadó”, ami azért van, hogy meg ne fulladjunk a füsttől az eldugult ké­mény miatt. Mi azt ajánljuk a kéményseprőknek, legalább azzal ellensúlyozzák az áremelést, hogy akivel találkoznak és üt illető időben megcsavarja a gombját, annak továbbra is díjmentesen hoznak szerencsét.. . (k—ó) Francia filmklub A Rónai Sándor Művelő­dési Központban működő Francia filmklubban pénte­ken este 6-tól A nagy út cí­mű filmet játsszák. Jean­Loup Muttert a rendezője az 1987-ben készült filmnek, amely természetesen fran­ciául megy a klubban. Gyöngygallérok, drágakövek Fehér Anna népi ékszer­készítő és Pálinkás László drágakőcsiszoló munkáiból nyílik kiállítás az úttörő- juuban. Jancsó Adrienné nyitja meg pénteken 2 óra­kor a március végéig látha­tó tárlatot, amelynek látoga­tói meg is vásárolhatják a bemutatott alkotásokat. toztatott a Széchenyi út 94. szám alatti lakások árán, így érdemes újra fontolóra ven­niük a lakásra váróknak, hogy megéri-e venni a ma még rendelkezésre álló 10- nél több lakásból, amelyek között van alig több, mint 30, és majdnem 100 négyzet- méteres is. Szomorú, de igaz: a panelházaknál jóval igé­nyesebben kialakított épület­ben levő lakások ára ma már lassan ugyanannyi, mint amennyit az újonnan fel­épülő átlagos panellakásokért kell fizetni vevőiknek Mis­kolcon, vagy másutt. • AKI FIZETNI TUD Kétségtelen tény azonban, hogy az infláció nemcsak a lakásárakat hajtotta felfelé, hanem jelentősen megcsapol­ta a lakásvásárlók pénztár­cáját is. Sajnos ma az, hogy hányán szeretnének lakáshoz jutni, és mekkorára tehető az úgynevezett fizetőképes kereslet, két teljesen külön­böző dolog. Egyrészt a lakás­ra várók száma állandóan gyarapszik, és ezzel ellentét­ben egyre csökken a fizető­képes kereslet. Másrészt a kettő nem fedi egymást, azaz megfelelő pénzmennyiséggel többnyire nem azok a csa­ládok rendelkeznek, akik la­kásra várnak. Kétségtelen tény azonban, hogy mégis­csak van kereslet a jó minő­ségű, nem átlagos lakótelepi lakások iránt, hiszen akad­nak, akik szeretnék már meglevő lakásukat nagyobb­ra, jobbra váltani. S hogy mi ennek az akadálya? Első­sorban az, hogy ma Magyar- országon nincs még normális ingatlan- és lakáspiac. Azaz nem a kereslet, kínálat ala­kítja az új és a használt la­kások árát, hanem sok egyéb más tényező is. Például az, hogy milyen feltételekkel jut­hat kölcsönhöz valaki, ha lakást akar cserélni, jobbat vásárolni. Ma az a furcsa helyzet alakult ki, hogy ha valaki egy nagyobb lakáshoz kíván jutni, azáltal, hogy el­adja régi lakását, s hozzápó­tol az összeghez, vállalkozá­sát nem könnyű keresztül­vinnie. • TÚLADNAK RAJTA Nem egyszerű dolog ugyanis ma jól eladni laká­sunkat. mert miközben 3G ezer forint feletti négyzet­méterárakért egyie kevesebb otthont épít az állam, a visszavásárlásnál nem na­gyon lehet elérni 20—21 ezer forintnál magasabb árat. A különbözet a rendkívül ma­gas kamatok miatt kölcsön­pénzből nem, vagy nehezen hidalható át. Manapság ezért az egymás közötti lakás adok-veszek sokkal népszerűbb, mint az állammal, vagy állami pénz­intézettel való üzletkötés, a kölcsönös alkuban ugyanis mégiscsak egy szintre hoz­hatók valahogy az árak. De, ha az ingatlanpiac forgásá­ból kimarad az állam, vagy­is a tanács, akkor egyre ne­hezebben tud majd lakást adni azoknak, akik nem ké­pesek önerőből vásárolni. Bi­zonyosak vagyunk benne, hogy a Tulipán-tömb tucat­nyi üresen álló lakásán ha­marosan tűi fognak adni. De abban is bizonyosak va­gyunk, hogy az állami, taná­csi lakásgazdálkodást be kell tudni kapcsolni az ingatlan- forgalomba, a lassan alakuló ingatlanpiacba, különben nem lesz mit elosztani az otthon­ra várók között. (kiss) A Szeretetszolgálat szállította Kórházai, ajándékba Miskolc NSZK-beli test­vérvárosa, Aschaffenburg a közelmúltban egy új kórhá­zat avatott. A régi kórház­ból, az öreg 100 éves épület­ből átvitték a betegeket, át­költözött a személyzet. A bútorokat, műszereket azonban nem kellett költöz­tetni, mert az újat tökélete­sen berendezve vették át. Mivel a régi kórház az utol­só percig működött, ezért az otthagyott felszerelések ki- válló állapotban voltak. Aschaffenburg és Miskolc város vezetőinek jó kapcso­lata eredményezte azt, hogy a kiürített kórházból ami „mozdítható”, azt Miskolc két kórháza, a Vasgyári és a Semmelweis megkaphatja. A főbb, mint ezer kilomé­terről történő szállítás szer­vezését a Máltai Szeretet- j szolgálat vállalta. Ezen a hé- I ten rrár meg is érkeztek az i első kamionok. egyelőre j azokkal a berendezési tár­gyakkal, amelyeknek besze- I relése és szállítása nem igé­nyel különösebb szakértel­met. így itt van már 115 ágy, a hozzá tartozó matra­cokkal, és az etetőasztallaí kombinált kisszekrény. Vár­nak még mintegy száz ágyat. A kapott bútorzat egy részét a rövidesen Miskolcra tele­pülő Szent Ferenc kisnővé- rei és kistestvérei rend szá­mára adják át. Tegnap utazott el Aschaf- fenburgba egy nyolcfős, or­vosokból és műszerészekből álló csapat, hogy az értékes orvosi műszereket (lélegez-' tető gépeket, műtőlámpákat,' röntgenfelszereléseket) szak­értő módon szerelje !e és csomagolja be. hogy szállít­hatók legyenek. (kerényi) Ha a sajátunknak éreznénk... Szabad préda a Bükk? A napsütés sokakat csalt a hét végén is a Bükkbc. Többezren váltottak úthasz­nálati díjat a Biikk-fennsík útjaira is, s akik Jávorkút felé vették az irányt, sokfé­le furcsasággal találkozhat­tak. Mindjárt az utazás elején vadul előző autósok .ették a szűk kanyarokat, veszélyez­tetve ezzel nemcsak a szem­bejövő gépjárművek utasait, hanem a békésen gyalogló turisták testi épségét is. Ügy tűnik, senki sem veszi ko­molyan a sebességkorlátozást, pedig ezt az utat nem rali­versenyekre tartják fenn. A fennsíkon aztán már a mű- út szélén álldogáló autókat kell kerülgetni, s többen a füves területet választják parkolóul. Ez pedig egyértel­műen tilos, mert csak a ki­jelölt parkolóhelyeken sza­bad megállni. Próbáljuk csak meg, mennyi büntetést fizet­tetnének ezért velünk a Tát­rában, ahol egyébként ilyes­mi eszükbe sem igen jut az autósoknak. A Bükk-fennsí- kon ellenben szinte mindent megengednek maguknak. Évente százezer kocsi megy fel, ez pedig meglehetősen riasztó adat, ha tudjuk, hogy ez az első számú vízvédelmi bázisa Miskolcnak, a karszt­vizekből kapja több telepü­lés is az ivóvizet. Ezért határozták el még 1988 januárjában, hogy for­galomkorlátozással csökken­tik az áthaladó gépjárművek számát. A kirándulók szá­mára azonban azóta sem egyértelműek ezek a rendel­kezések. Mert az autós be­hajtáskor ugyan kifizeti a hatvanforintos úthasználati díjat, ám ezenkívül semmi­lyen korlátba nem ütközik. Tehát a síszezonra hivatkoz­va — ami az idén ugve ná­lunk csupán „hónélküli” sze­zon volt — gyakorlatilag hónapokon át ugyanannyi autó halad át az értékes ter­mészetvédelmi területen, mint a korlátozások előtt. Jávorkútnál egy felengedett, félig törött sorompó és egy behajtani tilos tábla figyel­meztet arra, hogy célszerűbb lenne a parkolóban hagyni a gépjárművet. Ehelyett szinte mindenki továbbhajt, sokszor céltalanul autózgatva a fenn­síkon. Aki gyalog indul út­nak. szívhatja a mérgező gázokat, s menekülhet a gyorsan haladó kocsik elől. A társadalmi, természetvé­delmi őrszolgálat tagjai a hétvégéken ugyan járják az erdőt, de számuk igencsak kevés az autós kirándulók­hoz képest. Ha a „síszezon” véget ér — ennek tervezett időpontja március 1. —, újra érvényes lesz a behajtási tilalom. Kér­dés azonban, hogy lesznek-e akik majd betartatják eze­ket a korlátozásokat. Vajon mennyire érezzük majd sa­játunknak páratlan természe­ti kincseinket úgy, hogy ké­nyelmünk feláldozása árán is vigyázzunk rá? V. Zs,

Next

/
Oldalképek
Tartalom