Déli Hírlap, 1990. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-19 / 42. szám
jfc Az emlékoszlopot az a Szondi Sándor népi iparművész faragta, aki az Arany- szarvas gyógyszertár szarvasát is xijrafaragta néhány évvel ezelőtt. (Kerényi felv.) Zsuzsanna most havat hozott Zsuzsanna az idén \ úgy látszik, rácáfolt a i népi megfigyelésen [ alapuló idöjárásjelzés- i re. A jelek szerint ' ugyanis nem vitte el , a havat, hanem meg- i hozta. A fekete téli J hónapok után csak <■ most fehéredett meg némileg a határ. Ezért i aztán Zsuzsannának a > szűre ujjábán marad- , tak a pacsirták is: i ezeket a kedves, a ta- J vaszi munkában már i a mezőn tevékenyke- [ döket köszöntő mada- , rak sem szólaltak meg. Most hát várni kell [ Mátyás napjára — t mert a népi bölcses- J ség szerint ha nem i most, hát akkor a hónap végén várható a t tavaszt jósló időjárás- 1 változás. Zsuzsanna azonban > nemcsak mint idő já- , rásjósló jeles nap ma- i radt meg a nép emlé- ] kezeiében. Kedvenc , témája volt a képző- ■ művészetnek is. Bizonyára kevesen van- i nak, akik nem hallót- [ tak a „Zsuzsanna és i a vének” históriájáról. 1 Ezt a témát számos , klasszikus festő is i megfestette. A törté- J net Dániel próféta vi- i tatott hitelű részletére alapítódon. Eszerint i ugyanis Zsuzsannát, a 1 szép fiatalasszonyt kerti fürdőzés közben [ meglesték a vének, s , zsarolással akarták ke- 1 gyét elnyerni. Ez a törekvésük kudarcot i vallott, hamisságuk le- [ leplezödött. A szép, i erényes hölgy hű maradt nevéhez, amely , héber eredetű, s any- > nyit jelent, mint ..lili- , om. liliomszál”. Ez a i virág pedig közismerten az ártatlanság jel- i kéne. Napjainkban már | nem kell a Zsuzsán- ■ náknak attól tartani, , hogy „meglesik” őket. i Bájaikat önként is fel- ] tárják a mohó férfi- i szemek előtt a nudis- j ta strandokon. i Faragás közben haUotta: kitört a forrada!om A véletlen formálta emlékfa Ha kigyulladnának itt a gyertyák... Könnyen lehet, hogy ma egy kicsit higgadtabban ítéljük meg azt, ami Romániában történt, mint a forradalom felemelő pillanataiban, de a decemberi napok sorsfordító jelentőségét nem vitathatja el senki. Bizonyosak vagyunk benne, hogy azokról a mártírokról, akik életüket áldozták a forradalomért. valamint minden magyarról, akik hosszú éveken át szenvedtek az elnyomástól, ezentúl rendszeresen meg fogunk emlékezni a decemberi forradalom évfordulóin. Furcsa véletlen, hogy Miskolcon már áll egy olyan emlékoszlop, amely ma egyetlen emlékműve városunkban mindannak, amit a karácsonyi népfelkelés jelentett Románia népeinek. Valóban véletlenről van van szó, ugyanis Szondi Sándor népi iparművész, fafaragó mester, csak arra kapott megbízást, hogy készítsen egy szép faragást, térplasztikát a Miskolci Közterület-fenntartó Vállalat számára. Az volt a lényeg: a vállalat szeretne hozzájáegy szép plasztikát állítva, hozzájárulhatnak a város szépítéséhez. Az már a történelem váratlan fordulata volt, hogy amikor Szondi Sándor nekifogott a faragás munkájának, az első kalapácsütés után hallotta a rádióban: Tőkés László házát embergyűrű védi, és nem sokkal rá kitört a forradalom. A fafaragó, elmondása szerint, akkor úgy érezte, hogy ennek áz eseménynek kell emléket állítania, és ettől kezdve ez határozta meg, mi kerül ki a keze alól. Egy hatalmas kopjafát faragott, amelynek díszítései az élet legyőzhetetlenségét szimbolizálják, a kopjafát körülvevő kis „kerítés” pedig az összefogódzó emberalakokat hivatott jelképezni. A munka elkészült, és minden különösebb ceremónia nélkül feállították a Shell-kút- tal szemközt, a Közterületfenntartó Vállalat előtti füves placcon. Mi is csak egy baráti beszélgetés kapcsán tudtuk meg, mi a kopjafa története. szebb is a gondolat, hogy nem előre megtervezve készült el az emlékfa, hanem az események alakították az alkotás sorsát. Jó lenne, ha a városunkban munkálkodó pártok, politikai és társadalmi szervezetek felfigyelnének erre a szerény kis emlékoszlopra, és ide szerveznék azokat az ünnepségeket, amelyek a romániai ese- * ményekhez kapcsolódnak. Ha néhány gye.tva itt is meggyullad majd évről évre halottak napján, vagy december végén, Miskolc gazdagabb lehet egy nemes hagyománnyal ... (kiss) A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM 1990. FEBRUÁR 19., HÉTFŐ ÁRA: 3,70 FORINT Nyílt titok a banktitok Eií villást zsarolják a vállalatok rulni ahhoz, hogy Miskolc városkapui ne olyan lehangolóak legyenek, mint amilyenek. Mivel ez a vállalat a város keleti kapujánál helyezkedik el, úgy gondolták, hogy a cég épülete előtti területet rendezve, s oda Ügy gondoltuk, hogy jó lenne, ha a miskolciak tudnának arról; van egy hely, ahol le lehet róni kegyeletünket a romániai hősök emléke előtt. Talán még így A vállalatok pénzügyi helyzetével kapcsolatos banktitok manapság alighanem nyílt titok. Annyi cég tartozik egymásnak keresztbe- kasba, hogy az eladósodást már lehetetlen inkognitóban tartani, esetleg az összeg nagyságát lehet latolgatni. forrásait leköti a költségvetési hiány, a pénzt tehát a gazdaságból vonja ki. E helyzetben viszont félő, hogy az egész pénzforgalmi rendszer összeomlik — ettől tart Lőrincz László, a Magyar Hitel Bank Rt. miskolci igazgatója. 9 DUPLA ANNYI KINTLÉVŐSÉG A bank, amely a hazai gazdaság felében érdekeit, azt látja, hogy egy év alatt megkétszereződött az eladósodott vállalatok száma, s az az összeg is a duplájára emelkedett, amivel tartoznak egymásnak. A kiélezett helyzet olyan vállalatokat is ellehetetlenít, amelyek eredményesen gazdálkodnak, s csak a pénzhiányból adódnak a nehézségei!?:. Ha az adós vállalat nem fizet szép szóra, vagy többszöri felszólításra, természetesen bíróságon keresztül perli a pénzét a követelő. Ám a Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Bíróságon is „sorban állnak” az úgynevezett fizetési meghagyások. — Az ilyen perek számának példátlan növekedése a gazdaság lázas állapotára utal — mondja Kovácsné dr. Oláh Anna Mária megyei bíró. — 1989-ben a tavaly- előttihez viszonyítva már kétszer annyi fizetési meghagyás érkezett, összesen 3469. Az idén, az év első hónapjában pedig 770, s csak ebben az egy hónapban 380 millió forint kintlévőséget követeltek bírósági úton a cégek. • LASSAN ÁRAMLIK VISSZA A PÉNZ Több száz más hazai termelővállalattal együtt evez az adósságárral szemben a Diósgyőri Gépgyár. 1988- ban még általában másfél milliárd forint hitelállománnyal dolgoztak, a drasztikus hitelstop következtében ez az összeg 300—400 millióra redukálódott. — No, de ennyi sincs, mert a bank rögtön visszaveszi a magáét, mindenki előtt elsőbbséget élvez, még a költségvetési befizetéseket illetően is — mondja dr. Molnár István, a Digép gazdasági vezérigazgató-helyettese. Most, amikor már némi pozícióra kezdtek szert tenni a tőkés piacon — radikálisan csökkentve a rubelelszámolású exportot — aa anyag- és az alkatrész-beszerzési gondok akadályozzák a termelést. A pénz visszaáramlása lelassult. A belföldön értékesített áruk megtérülési ideje 25 nap. A rubelelszámolású export tekintetében 18—20 nap volt, most az exportstop miatt teljesen bizonytalan. Sőt a Digépben 70—80 millió forint értékű áru vár engedélyre, hogy kiszállíthassák. A tőkés országokba exportált termékek után 120—150 nap elteltével kapják meg a pénzüket. Természetesen mindezek anyagát, a termeléshez felhasznált szolgáltatások értékét és a munkabért is meg kell előlegezni. A gyárnak körülbelül egy- milliárd forint kintlévősége van, s ebből 450 millióval belföldi — nem mind kis — cégek tartoznak. Ha valami csoda folytán a pénzük egyik napról a másikra befolyna, akl?or ők is ki tudnák egyenlíteni a hasonló nagyságrendű tartozásukat. • HA VALAKITŐL KAPUNK EGY VÁLTÓT ... — Jönnek a fenyegető levelek, telexek és telefonok a szolgáltatóktól, amelyeknek a végső kitétele, hogy fel- számolási, szanálási eljárást kezdeményeznek. Természetesen hozzáteszik, hogy nem vagyunk korrektek — mondja rezignáltan a vezérigazgató-helyettes. — A zsarolások persze azért indulnak be, mert őket is zsarolják. Ezek a taktikai manőverek felőrlik a gazdasági és pénzügyi munka területén dolgozók szinte teljes munkaidejét, az érdemiekre, a tervezésre semmi sem marad. Például azt „játsszuk”, hogy összeül négy cég képviselője, és „sakkozunk”. Az ősi cserekereskedelemmel üzletelünk, ki mit ad, így kompenzálunk. Ha valakitől kapunk egy váltót, futárszolgálat viszi egy másik céghez, ha ez hajlandó elfogadni. Hogy a vállalatok meddig bírják ezt a kötélhúzást, nem tudom, de attól tartok, hogy mire a végére érünk, teljesen szétzilálja a kapcsolatokat. ______ (oláh) » Gát a Sajó árvize ellen A balpartot — csak jobb időben ? Az idén elvégzik a befejező munkálatokat a Sajó jobb parti töltésének Alsó- zsolca és Sajópetri közötti részén. Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak az optimálisnál kevesebb pénz áll rendelkezésére. ezért csökkentett programmal valósítják meg a feladatokat. Ügy azonban, hogy a száz évre mért árvízi gyakorisággal szemben megfelelő biztonságot nyújtson a véd- mű. A befejező munkálatok közé tartozik például a már elkészült gátoldalak füvesítése; ahol szükséges, a gát megfelelő magasítása; a különböző műtárgyak elhelyezése. A szeszélyes vízjárású folyómenti jobb parti védmű- vek kiépítését az igazgatóság 1986-ban kezdte meg. A gátak létesítését szükségessé tette a Miskolc határában lévő ipartelepek védelme csakúgy, mint a város szomszédságában fekvő települések megóvása az esetenként bekövetkező árvizektől. Az árvízmentesítés azonban szükségessé teszi a folyó másik oldalán, a bal parton is a védművek kiépítését. Az igazgatóságon már készen vannak a szükséges tervek; ezek a Szir- mabesenyő—Sajóecseg—Bód- va közötti szakasz árvízmentesítését teszik lehetővé. Kivitelezéséhez azonban hiányzik az anyagi fedezet. Ha ezt sikerül előteremteni, a munkálatok késedelem nélkül megkezdhetők. Egyelőre azonban csak remény van rá, hogy erre is sor kerül. — Rendkívüli méreteket öltött a vállalatok fizetés- képtelensége, s ez ma már igen sok gazdálkodó szervezetet érint, függetlenül attól, hogy nyereségesen, avagy veszteségesen dolgozik. Érvényesül a dominóhatás; hiszen ha egy szállító nem kap pénzt a termékeiért, ő sem tud fizetni. A kialakult helyzet okai közismertek: szaknyelven szólva ez a monetáris restrikció, azaz a pénzszűke-politika. A Magyar Nemzeti Bank csökkenti a pénzkibocsátást, mert a sfe A Miskolci Hűtőipari Vállalatnál tavaly mintegy 130 vagon málnát fagyasztottak, s az idén ennél is többet hűtenek majd le, elsősorban a külföldi piacokra. Igaz. az eddiginél is jobb minőségű — elsősorban a nagymarosi — málnát exportálják a termelésére már ezekben a napokban megkötik a szerződéseket. A szép és magas vitamintartalmú málnaszemeket vevőcsalogató dobozokban hozzák majd forgalomba.
