Déli Hírlap, 1990. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-17 / 41. szám

A közönség a szabnia és a KOT 4 1989 évi díjaiért Az ú j magyar zene a rádióban J(e Swetterék (Mocsári László jelvétele) A mesterszalag elkészült Ismét üzemel a Romániában koncerteznek A Magyar Rádió Zenei Fő­osztálya 19. alkalommal ren­dezte meg: az új magyar zene seregszemléjét. Ennek kereté­ben élő zeneszerzőknek a kö­zelmúltban írt szimfonikus, kamarazene- és kórusműveit hallgatta meg a közönség, a szakma és a KÓTA bírálóbi­zottsága. Az !989-ben tartósí­tott felvételen bemutatott mü­vek között a legtöbb pontszá­mot elért szimfonikus zeneka­ri alkotás szerzője 20—20 ezer, a kamarazenei műfajban 15— 15 ezer forintos díjban része­sült. A KÓTA I. díjával 10 ezer forint járt, míg a Magyar Zeneművészek Szövetsége ál­tal felajánlott 8 ezer forintos különdíj a seregszemlén leg­jobban szereplő 35 éven aluli zeneszerzőt illette meg. örven­detesnek tartom, hogy meg­állt az utóbbi évek csökkenő tendenciája: az 1988-as 37 szer­zeményhez képest 1989-ben 51 mű került a bírálóbizottságok elé. Agárdi Péter, a Magyar Rádió elnökhelyettese a díj­átadáskor megerősítette a rádió mecénási szerepének fontosságát az új viszonyok­hoz igazodó világunkban is. A zenekari kategóriában a szakmai zsűri I. díját 13 (kompozíció közül Orbán György I. szerenádja nyerte, melynek előadógárdája a Selmeczi György vezette Miskolci Üj Zenei Műhely. Ez a mű közérthetőségével, szépségével hat elsősorban. Az áradó, romantikus, más helyeken vidám szórakozta­tó hangzásával a kortárs FtebrtzAr 2S-ig tekinthető meg, díjtalanul az a bélyegbemutató, melyet a miskolci Kazinczy és a salgótarjáni Kohász bélyeg­gyűjtő körök rendeztek a MA- BÉOSZ Észak-magyarországi Területi Iroda, Miskolc, Széche­nyi -út 83. sz. I. emeleti kiállí­tótermében. A salgótarjáni Ju­hász Ildikó kiállítási anvagábó! ezúttal a Felvilágosodás és klasszicizmus, valamint A re­formkori romantika irodalma című részeket szeretnénk ki­emelni, javasolva azok tanul­mányozását. A másik salgótar­jáni kiállító: Simon László gyűjteménye szinte oktató jel­leggel ábrázolja a fregattmadár­féléket. a szulaféléket, a jég- madárféléket, ‘ a lileféléket, a szalonkaféléket bélyegeken, car­te maximumokon. A tárlat — szombat, vasárnap és ünnepnap kivételével — naponta. 8—15 óra között, illetve csütörtöki napo­kon 17 óráig tekinthető meg. ★ Az észak-magyarországi terü­let egyik legnagyobb bélyeg­gyűjtő köre, a Miskolc városi február 21-én, 17 órától tartja meg az 1989 évről szóló beszá­moló taggyűlésé* az FAÉV-szék- ház, Miskolc. Zsigmondv u. 2. bt. alatti összeiöveteli helyisé­gében. A vezetőség ezúton is kéri tagjait az aktív részvételre. Felkészíthetik a köri küldötte­A martintelepi elöljárósá­gon, a Kisfaludy u. 37. szám alatt, február 19-én, 17 és 19 óra között elöljárósági fogadóórát tartanak. FIGYELEM I A JÁRMŰ- ÉS FÉMIPARI KFT. vállal közületek és magánszemélyek részére:- vas- és fémszerkezetek,- nyílászárók,- kerítések, kapuk,- épületlakatos munkák,- forgácsoló munkák,- gépkocsi-utánfutók,- vonóhorgok (nyugati tipusú gépkocsikra Miskolcon csak nálunk) gyártását, szerelését, javítását garanciával! ÉRDEKLŐDNI: Miskolc, Nyár u. 23. sz. Telefon: 76-013. zene népszerű vonalába so­rolható. Ebben a kategóriá­ban a közönségzsűri évek óta Kocsár Miklós műveit helyezi első helyre — s nem véletlenül. Az éjszaka képei — Juhász Ferenc szövegére, intellektusával, mély tartal­mával, döbbenetes emocio­nális hatásával fogja meg a hallgatót. Két kitűnő éne­kes: Pászthy Júlia, s a nem­rég tragikusan elhunyt Csűr ja Tamás, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara Ligeti András ve­zényletével szólaltatta meg a pusztulás vízióját, az em­ber nélküli békét. Az Orbán-műhöz hasonló népszerű hangvételű zene Csemiczky Miklós Koncert­áriája. Bátori Éva énekelte a Budapesti Kamarazenekar kíséretével — ugyancsak tet­szett. Két-két művel szere­pelt Király László, Lendvay Kamilló és Nógrádi Péter. Király opuszai közérthetőb­bek, Lendvay darabjaiban a műhely-jelleg, Nógrádi ze­néjéből az ötletek sokfélesé­ge emelkedett ki. A kamaraművek annyiban változatos képet mutattak, hogy a népszerűtől az avant- garde kísérletig, a szóló pro­dukcióktól az együttesek játékáig sokféle színt vonul­tattak fel. Kitűnő előadó- művészek egész sora vállal­ket a területi én országos kül­döttértekezletekre, a tagság ér­dekvédelme szempontja alapján Is. A taggyűlés befejező aktusa­ként megrendezik a szokásos bélyeg sorsolást. * A „Védett madarak” elneve­zésű b élv edzést február 20-án, a budapesti 4. sz. postahivatal fogja alkalmazni. Miután az esemény bélyegkiadással is ösz- szefüggésben áll, azon a napon, az arra kijelölt postahivatalok elsőnapi bélyegzéssel Is ellátják — kérésre — a kiadványokat. Február 23-án a budapesti 8. sz. postahivatal fogja használni .,A Budapesti Rotary Club ala­pító ünnepélyre — CHARTER” feliratú bélyegzést. Három országrész találkozá­sánál, szorongattatásban élt Diósgyőr lakossága a 17. szá­zad közepén. Egerben volt a török haderő egyik kerületi központja. Északnyugaton a magyar királyság, III. Ferdi- nánd uralma alatt, aki a ka­tolikusok pártfogója. Diósgyőr pedig a protestáns erdélyi fe­jedelemség északi határán, mint végvár. A végvárak vonala a ter­jeszkedő törökökkel szemben határt jelentett. Feladatuk volt akadályozni a további hódoltatásokat rajtaütések­kel, zavarásokkal, színlelé­sekkel. Veszély esetén pedig a helyi és menekült lakos­ság befogadása. 1643-ban a bükki utakon és ösvényeken felderítést végzett lovas csapatával Haller Sámuel várkapitány, hatodmagával. Egy útka- nyarban portyázó törökökkel akadtak össze. Kitérésre nem volt lehetőség. A kíméletlen közelharcban, a hadakozás­ban a 30 éves kapitány éle­tét vesztette. Még abban az évben a törökök többször felkeresték Diósgyőrt hol nappal, hol éjszaka, és fosz­togattak, kegyetlenkedtek, elhajtották a lakosság álla­tait, és támadást intéztek a vár ellen. A lakosság félel­me határtalan volt. Szinthay Márton alkapitány 1644. te­lén, január 13-án levélben fordult a vármegyéhez: „Tu­datom volt Nagyságtok érté­kozott a kortárs műveik be­mutatására, nem rajtuk mú­lott, ha egy-egy műre még­sem rezonált a hallgató. A kamarazenedarabok kö­zül a szakmai zsűri Sáry László Magnificat-ját, a kö­zönségzsűri Bozay Attila H egedü—zongora-szonátáját díjazta. A Magnificat elő­adói: Csengery Adrienné — ének és Gyöngyössy Zoltán — fuvola teljes értékű pro­dukciót nyújtottak, maga a mű azonban nem gyakorolt rám mélyebb hatást. Jobban tetszett a Bozay-szonáta (előadói: Perényi Eszter — hegedű, Rohmann Imre — zongora) sokszínűsége: erő­teljes és lírai zenei váltako­zások, virtuozitás, tréfás epizódok, népzenei elhamgo- lás. Ebben a kategóriában — mely nem ért fel a zenekari művek szintjére — értékel­tem Hidas Frigyes Fantázia tizenkét kürtre című művé­nek egyedülállóságát (Tarjáni Ferenc kürtegyüttese szólal­tatta meg a különleges ze­nét) és az ugyancsak szóra­koztató jellegű, de értékes darabot: Orbán György Réz­fúvós kvintettjét. A kórusműveik mindig más világot jelentenek. Az együttes éneklés nehezen viseli az öncélú technikai bravúrt, ezért évek óta a legszebb műveket az ének­karok előadásában hallhat­juk. A KÓTA díját Kocsár Miklós Mégis mondom Da- mion című hatásos kompo­zíciója, a Magyar Zenemű­vészek Szövetsége Elnöksé­gének különdíját Reményi Attila öt gyermekkari müve nyerte el. Ebben a kategó­riában is tetszett Orbán György műve Magyar nép­dal — balladarészlet. Mély hatást gyakorolt rám őszin­te líraiságával, szép vonal- vezetésével Huszár Lajos Ave Mariája. Sikerült kó­rusműnek tartom Balassa Sándor Bánatomtól szaba­dulnék és Győré Zoltán Ba­kony című kompozícióját is. Barta Péter sére, micsoda szorongatta­tásban vagyunk az egri tö­rök vitézek gyakorta ránk jövetele miatt. Kik miatt az ide rendeltetett vitézié nép és azon kívül az itteni la­kosok is minden éjszakára feleségestől, gyermekestől a várba kényszeríttetnek hálni bejönni.” ... „Noha a győri erdő csaknem ránk szakad, de minthogy eleitől fogva marhát nem tarthattunk a szomszéd ellenség miatt, kö- nyörgünk azért Nagyságtok­nak és Kegyelmeteknek, hogy i valami tűzrevalóval szolgáljon bennünket.” Nem volt állatuk, nem tudták a tűzifát befuvarozni az elő­vár területén levő házak fűtésére. A nincstelenség mellett szól az is, hogy „a fejede­lem végvárának alkapitánya Keresztes András” kérésére a vármegye a következő év­ben 33 szekér szénát kül­dött a vár területére telepí­tett állatoknak. 1646-ban pe­dig maga a fejedelem, I. Rákóczi György parancsolta meg a vármegyének, hogy a diósgyőri katonaság részére 200 darab kenyeret szállít­sanak, mert önmagukat nem tudják ellátni. Ugyanakkor 17 szekér szénát Is fuvaroz­tak. 1647-ben is történt ha­sonló takarmányszállítás. A törökök időszakos és várat­lan támadása II. Rákóczi G-örgy fejedelemsége ide­jén (1648—1658) is folytatő­Az elmúlt év szeptemberé­ben riportban számoltunk be a Swetter zenekar ideiglenes leállásáról. A fő ok, mint ak­kor Heffner Attila elmondta, az önálló lemez megjelenése kö­rüli bonyodalmak és a profivá válás nehézségei. Ezek a tényezők lefékez­ték az addigi munkát, Attila a Tokaj Varieté zenekará­ban kapott állást, olyat, ami­ből meg tud élni. Ezt a Ki mit tud? II. helyezett együt­tes nem tudta biztosítani számára. Akkori döntésük: a lemez megjelenése esetén ismét dolgozni kezdenek. A korong ugyan még nem je­lent meg, de a csapat ismét próbál. Beszélgetőpartnere­im: Heffner Attila és Ud- vardi Lakos Márton. — Marci, te az előző cikk megjelenése után megkeres­tél és elmondtad, hogy to­vább akarod vinni a mű­sort és a nevet is. dott. 1650-ben azonnali in­tézkedés történt a Szinva- gát kijavítására, mert az biztosította a kellő vízma­gasságot a várárokban. Az intézkedés előrelátónak bi­zonyult. Szendrei János A diósgyőri vár című könyvé­ben írja, hogy 1650-ben a törökök váratlanul megtá­madták a várat. A vár ka­tonái éppen kint a szőlők­ben szanaszét kapáltak, ami­kor egyszerre megszólalt a seregdob. Nagy Balázs em­berei és Homonnai hajdúi verejtékszakadva rohantak a városba (elővárba), és vé­res küzdelem után kiűzték a törököket. Az előváron és főleg annak 150 em vastag kőkerítésén keletkezett ron­gálásokat gyakran kellett javítani. Például 1654-ben 100 munkást rendelt a vár­megye az ilyesmi elvégzé­sére. A vár területén 1652-ben 102 huszár, 100 hajdú (gya­logos katona), 2 tűzmester és 3 alkalmazott lakott. II. Rákóczi György feje­delem hadjárataihoz a szul­tán jóváhagyását mellőzte megszerezni, és ezért hely­zete megrendült. 1655-ben már német katonaságot he­lyeztek a magyarok mellé. Az erdélyi fejedelemséghez való. tartozásunk fellazult, de a vár birtokosai — ro­konságuk révén — a kap­csolatot továbbra is tartot­ták az erdélyi vezetőkkel. Balázs József — Igen, részben új tagok­kal kiegészülve szerettem volna továbbvinni az együt­test. Nem akartam, hogy kárba vesszen az eddig el­telt évek munkája, de az­tán mégsem kellett új em­berek után néznem, mivel sikerült Attilát és a többi­eket is meggyőznöm, és is­mét együtt dolgozunk. Far­kas Bálint nincs köztünk, 6 Magyar Vizsla néven kon­certezik társaival. — Mi a helyzet a lemez­zel? — A mesterszalag teljes egészében elkészült — mond­ja Heffner Attila —, tíz szá­mot tartalmaz, harmincöt perces. Ezt az anyagot át­másoljuk kazettára, s a ki­adóknak elküldjük, remélem, találunk megfelelő partnert. Az egyik számhoz szeretnénk videót is készíteni, de ehhez szponzorra van szükségünk. A lemezborító megtervezésé­re pályázatot fogunk kiírni. — Tavasszal Kolozsvárott lépünk föl egy nagyszabású rendezvényen, ahol magyar és romániai magyar zeneka­rok szerepelnek. Ezt az MTV és a Magyar Rádió közösen szervezi, a Rákóczi Kiadó közreműködésével. Terveink szerint önállóan Is adunk koncerteket Romániában. Itthon, a lemez megjelenésé­ig nem akarunk koncertezni. Romániával kapcsolatban hadd mondjam el, hogy a Ki, mit tud? döntőinek idején a nagyváradi utcákon a há­zak falán, kerítéseken Swet- ter-feliratokat helyeztek el a helybeliek, de telefonon is érdeklődtek a zenekar iránt. — Gj programot csináltok? — Igen..,, ez most készül, az év első negyedében kész is lesz. Annyi változás van az új daloknál, hogy nem­csak a Muzsikás által fel­dolgozott népdalmotívumo­kat használjuk, hanem önál­ló számokat ötlünk ki, az új műsorban lesznek vers­megzenésítések is. A hang­zás a régi marad, esetleg népi hangszerekkel bővítjük. Himer Bertalan- Mikor láthatjuk a csa­patot szinpodon? SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓJÁNAK SZAKSZERŰ, PONTOS BEVALLÁSÁT bízza szakemberekre! Az általuk készített adóbevallásért 5 évig felelősséget vállalunk VARJUK: munkanapokon 14-18, szombaton 9-71 óráig. Miskolc, Vologda u. 4., 510-es szoba. Tel.: 18-021/238. FELAJÁNLJUK MEGVÉTELRE, KÖZÖS ÜZEMELTETÉSRE VAGY BÉRBEADÁSRA Diósgyőr-vasgyár vonzáskörzetében 1 db 2 szintes, szintenként 425 m2 1 db 3 szintes, szintenként 220 m2 alapterületű, közművesített, telefonos, központi fútéses ingatlanjainkat. AZ ÉPÜLETEK KIVÁLÓAN ALKALMASAK ♦ irodák, ♦ vendéglátóipar! egység, ♦ szálló, vagy szálloda kialakítására Érdeklődni lehet: DIGEP Bukszár Józsefné osztályvezetőnél Telefon: 51-955/25-64 mellék. BÉLYEGGYÜJTÉS R. L Diósgyőri meditációk (45.) I fejedelem végvára

Next

/
Oldalképek
Tartalom