Déli Hírlap, 1990. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-15 / 39. szám

A gyerek mehet, a fürdővíz marad Hamarosan az a vendég is észreveszi az Augusztus 20 strand 50 méteres me­dencéjében. ísogy valami történi, aki »'ég életeben sohasem hallott a vízvisz- szaforgató berendezésekröi. Azt is mindenki örömmel fogadja majd, hogy itt to­vább nem lehet a zavaros­ban halászni, pontosabban úszni: a víz tisztasága szem­mel láthatóan javul az ed­dig megszokott képhez ké­pest. Az uszoda — nyáron strand — látogatói előtt szin­te az egész berendezés rejt­ve marad: nem feltűnő az a pár tucat, arasznyi átmé­rőjű lefolyórács a medence fenekén, melyeken beáram- lik a megtisztított, fertőtle­nített víz. A víz kifelé a medence szélén körbefutó, ráccsal fedett árokban talál utat. ahogyan az egy feszí­tett víztükrű uszodában illik. A túlcsorduló víz vezetéke­ken a föld alatti gépházba kerül — ez már régebben is megvolt ezen a strandon —, ahol megszűrik, tisztít­ják, fertőtlenítik^ majd visz- szaszivattyúzzák a medence alján levő nyílásokon. Általánosan elterjedt tév­hit Miskolcon, hogy a strand A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM 1990. FEBRUÁR 15., CSUT. ARA: 3,50 FORINT Apasztják m fészekrablókat A aenesvadakat most nem lövik le Véget ért a vadászidény — kezdetét veszi e hónap kö­zepétől a vadászati tilalom. Pihenőbe kerültek a puskák, mert a nemesvadakat most nem lövik le. Védelmet él­veznek az őzek, szarvasok, muflonok — de még a vad­disznók is kíméletet kapnak, az anyakocák vemhességé- nek idejére. Ugyancsak ti­lalmas az apróvadak, a fá­cán, a fogoly, a nyűi kilö­vése. Ezzel szemben nemcsak lehetséges, hanem egyene­sen kívánatos a dúvadnak nevezett szőrmés, szárnyas vadak apasztása. Ezek közé tartozik többek között a szarka, a tarkavarjú, á szaj­kó, a dolmányos varjú és a többi fészekrabló. Apasztá- suk annál is indokoltabb, mert elszaporodtak például a Tisza menti ártéri erdők­ben, de a folyó menti liget- erdőkben is. Létszámuk csök­kenésével a fácános terüle­tek megkímélhetők attól, hogy a tojásrakás idején a természetes szaporulatot to­jásfeltörésekkel csökkentsék. A kilövési tilalom ellenére a vadászok nem hagyják el az erdőt: rendszeresen szál­lítják az élelmet a vadete­tőkhöz. Nemcsak szálas ta­karmánnyal töltik fel azo­kat, hanem abrakkal: kuko­ricával. olajos magvakkal is. A rendszeres és gondos ete­tésnek hála, eddig nem ta­pasztaltak pusztulást az ér­tékes állományban sem a bükki, sem pedig a zempléni erdőségekben. Ez ■ gondos­kodás most, a vemhesség időszakában fokozott mér­tékben szükséges. területén található forrás miatt óriási a vízbőség, emi­att aztán nincs értelme va­cakolni az efféle megoldá­sokkal. Mint azt a vízmű­vek illetékesétől megtudtuk, szó sincs vízbőségről, külö- ( nősen a mostani (sorrendben éppen hetedik) aszályos esz­tendőben. A tiszta víz egyre nagyobb kincs, és az uszo­dák örök dilemmája, hogy a hálózati ivóvíz tulajdonkép­pen „túl jó” fürdés céljára, de hát ez van ... Indokolt tehát a vízvissza­forgató berendezések beépí­tése (az Erzsébet téri uszo­dában már működik ilyen, s Tapolcán is beindítják a sze­zon kezdetére), amely egy­szeri nagy költséggel jár, fő­ként a medence alját behá­lózó csővezeték megépítése miatt. Elkészülte után azon­ban roppant takarékos üze­meltetést, ésszerű vízfelhasz­nálást tesz lehetővé. Az Augusztus 20. strand 50 mé­teres medencéjébe például csaknem kétezer köbméter víz fér, melyet az eddigi üzemeltetés miatt 2—3 na­ponként teljesen le kellett engedni, majd újratölteni. A most megépített visszaforga­tó berendezés lehetővé teszi, hogy egy szezonban összesen két-három alkalommal kell­jen teljes vízcserét csinálni, miközben naponta csak mintegy 10 százaléknyi friss utánpótlás szükségeltetik, és — ami ugyancsak fontos szempont — folyamatosan jobb a víz minősége, mint a hagyományos rendszerben. A berendezés 24 óra alatt hétszer forgatja meg a teljes vízmennyiséget. A keletkező szennyeződések eltávolításá­ra még egy ügyes szerkeze­tet használnak, a víz alatti porszívót. Az NSZK-gyárt- mányú víz alatti porszívó — szárazföldi rokonával ellen­tétben — egyáltalán nem döglik be a víz alatt, ha­nem eltávolítja azokat a le­begő szennyeződéseket, me­lyeket szemérmesen „pely- heknek” nevez a szakiroda­lom, s melyek más úton nem jutnának ki a medencéből. Ezekhez a korszerű meg­oldásokhoz már illene vala­miféle korszerűbb, kevésbé büdös és kevésbé „szempi­rosító” fertőtlenítő anyag, mint a jó öreg klór (mely ráadásul veszélyes a vele dolgozókra is). Sajnos azon­ban, mint megtudtuk, hiába léteznek már ilyen „barát­ságosabb” fertőtlenítő anya­gok a világ jómódú orszá­gaiban: ott is csak azokban az uszodákban tudják alkal­mazni, amelyeket egy éppen alkalmas hőfokú saját for­rással tudnak táplálni, s nem kell hozzá — például hűtés céljából — klórozott ivóvizet adagolni. Ezek az újfajta fertőtlenítő szerek ugyanis roppant rátartiak: nem szívesen keverednek a klórral... Kiss József Rikkancs- románc Lásson elmondhatjuk, hogy hozzá tartozik a miskolci utcaképhez a Déli Hírlap Kft. rikkancsainak bordó­köpenyes hada. .. Szívesen vásárolnak tőlük olva­sóink amellett, hogy legfontosabb partnerünk a ter­jesztésben immár két évtizede a posta. Fotóripor­terünk képe bizonyság rá, hogy a kedves, fiatal árusok szoros együttműködésben, ha nem is vállvet­ve, de kéz a kézben terjesztik a Déli Hírlapot, illet­ve a Borsod Expresszi. (Kerényi László felvétele) Miből gazdálkodik a város az idén? [31 Ami a feketelistára kerül, s ama nem n Petőfi tértől a művészeti gimnáziumig Az idén befejezik a Szé­chenyi út átépítését, de az valószínű, hogy további ut­cabútorozásra már nem fut­ja. Inlkább kiírnak egy pá­lyázatot, hogy milyen le­gyen a főutca képe a jövő­ben. Ha utcabútorozás nem is lesz egyhamar, hídfelújí­tás igen: a Szemere utcai hidat most már muszáj át­építeni, mert nem bírja to­vább a forgalmat. ® TÖBBET ÖNERŐBŐL Ha minden igaz, az idén megoldják Ómassa vízellá­tását, és teljesen kiépül a peremterületi közkutas háló­zat. Majdnem dupla annyi pénz jut a lakossági önerős közműfejlesztések támogatá­sára, mint tavaly. Az emelt összeg azt is jelzi, hogy a városnak saját pénzéből már nem telik közműhálózat­fejlesztésre. Zöldterületből Múzeumi kutatások Mit reff az Avas? A felületes szemlélő is ész­reveheti: az utóbbi években szépül az Avas. A város szi­vében levő hegyecskc oldalá­ban egyre több pincét, pihe­nőházacskát hozatnak rend­be. Kevés város dicseked­het hasonló adottságokkal, mint Miskolc, ahol a főut­cától alig pár lépésre talál­ható ilyen pihenőhely. Mit jelentett a miskolciak­nak az Avas? — erre keres feleletet a Hermán Ottó Múzeum történeti osztálya. D obrossy István irányításá­val, Veres László és Kárpáti László közreműködésével, az osztály munkatársainak se­gítségével kutatják a törté­netét. A városi tanács meg­bízásából mintegy hároméves kutatási program során kí­vánnak feleletet adni az ős­régészeti feltárások szerint már az őskorban is ember­lakta területnek a város tör­ténetében betöltött szerepé­re. Hajdan virágzó szőlőmű­velés folyt a domboldala­kon, pincéi pedig vetekedtek Hegyalja nemesbort érlelő pincéivel. A századfordulón nem számított igazi miskol­ci polgárnak, akinek nem volt •Pincehelye az Ava­son, ahol hétvégeken, de hét­közben is vidám társaság gyűlt össze egy kis beszél­getésre, poharazgatásra. Még az irodalomtörténet is szá­mon tartja ezt. Móra Ferenc látogatásának kapcsán. Ezeknek a gazdasági-város- történeti ismereteknek az összegyűjtése, felderítése mellett számba veszik az ott található pince- és épület- állományt is. Felmérik őket, s elkészítik műleírásukat, a még fellelhető műemléki épületekkel együtt. Mindeze­ket kiegészítik azokkal a ja­vaslatokkal, amelyeket hasz­nosításukra tesznek. eddig sem volt sok Miskol­con, és ezután sem lesz, mert a szükséges fejleszté­seknek csak az egyharmadát tudják elvégezni az idén, pénz hiányában. Helyreállít­ják azonban a lillafüredi függőkertek támfalait, ame­lyek most már balesetveszé­lyesek. Ügy tűnik, idén sem lesz pénz a Domus Áruháztól az avasi városrészhez vezető út átépítésére. Ez azt jelenti, hogy tovább szennyezzük a belváros levegőjét, és pa­zaroljuk a benzint az óriási kerülőutakikal a város szí­vében. Az avasiaknak jó hír, hogy megkezdik a lakó­telep III. ütemében az or­vosi rendelő építését. Nem kezdődik meg viszont az új szociális otthon beruházása, de megürülő egyéb, épületek, ben megpróbálják bővíteni a szociális otthoni férőhelyek számát. • KISPIAC IGEN, NAGY NEM Megszűnt az az állami tá­mogatás, amelyet még ta­valy iskolai tanterem és tor­naterem építéséhez adtak. Ez azt jelenti többek között, hogy nem kezdhetik meg két szakközépiskola bővítési ter­veinek készítését, a Szeles utcai általános iskola és a kisegítő iskola építését, de nem jut pénz a művészeti szakközépiskola és gimnázi­um beruházásának megkezdé­sére sem. Csak igen szerény lépésekkel folytatódik a Bú­za téri piac fejlesztése, bő­vítése, de megvalósulhat a hejőcsabai kispiac. Nem jut pénz a Zsarnai-piac rendbe­tételére, a hejőcsabai szol- gáltatoházra és az Eszperan- . tó téri ABC-re sem. Kegye­lete® gondjaink is pénzbe kerülnek, mert bővíteni kel­lene a Szentpéteri kapui városi temetőt. Most csak kisebb lépésre futja, de jö­vőre már nem halogatható tovább a bővítés. A neheze­dő anyagi helyzetet jelzi aa is, hogy az idén már nem nyújtanak vállalati támoga­tásokat a város kasszájából. Ez a döntés érinti az in­gatlankezelő vállalatot, a sü­tőipart, a közterület-fenntar­tókat és a vízműveket is. A pénzhiány miatt elha- gyandónak ítéltetett célok között van jó néhány, amely bizony nagy veszteség a vá­rosnak, ha nem. vagy csak késve valósul meg. ® VÁLTOGATOK LEHETSÉGESEK Ilyen például a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felmérése, a Centrum Áruház bővítése, a Blaha Lujza utcai rehabili- . táció folytatása, Bükkszént- lászló vízellátása, a 'komlós- tetői sportkomplexum és az avas-ruzsini szabadidőköz­pont, a sportcsarnok előtti terület rendezése, a Petőfi tér rendezése és számos épü­let felújítási munkálatainak indítása. A tervkészítők ál­lítják; bár sok lehetséges változat készíthető el, az azonban elkerülhetetlen, hogy a meg nem valósítható célok listájára ne kerülje­nek fel olyanok is, amelyek valóra váltására bizony óriá­si szükség lenne. A szomorú listák után jog­gal kérdezhetik a városlakók, hogy vajon miért nem kutat­ták fel a tervkészítés során azokat a lehetőségeket, ame­lyekből pénzre tehetett volna szert a város, és a cikkso­rozatunk eddigi részeiben bemutatott tervezett draszti­kus takarékossági intézkedé­sek enyhíthetek lennének. Nos, megtették ezt is. So­rozatunk következő részéből kiderül, hogy vannak lehet­séges pénzforrások, de min­den forrásteremtő lépésnek ára van ... (Folytatjuk) INémó kapitány porszívója

Next

/
Oldalképek
Tartalom