Déli Hírlap, 1990. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-13 / 37. szám

60, 40, 19 esztendeje Miskolcról itták, irtuk Nótaszó és hangverseny REGGELI HÍRLAP, 1930. FEBRUÁR 6. Ha már a cigányprímások is panaszkodnak, akkor nagy'bajnak kén lenni. Már pedig panaszkodnak. Rég­óta keseregnek, hogy nem kell a nótaszó. Nyomorog­nak, nincs miből élniük. Abban a két-három kávéház­ban és étteremben, ahol valami kereseti lehetőség ígérkezik, „idegen” bandák muzsikálnak. Panaszaikkal, amelyeket eddig csak egymás között tárgyalták és bi­zalmas körökben emlegettek — az illetékesek elé men­tek. Felkeresték Hodobay Sándor dr. polgármestert, hogy álljon melléjük és legyen segítségükre abban az , ákciójukteéri, amely a miskolci cigánymuzsikusok szo­ciális és egzisztenciális megmentésére irányul. A pol­gármester vállalta a neki felajánlott szerepet, hogy megmentse a cigánymuzsikusokat és rajtuk keresztül a magyar nótát is Miskolcon. ' Szerdán délelőtt jelentek meg első ízben a oigány- hHizsikusok kiküldöttei Hodobay polgármesternél, hogy megtárgyalják azokat a módozatokat, amelyek mellett ,.a, miskolci■ cigánytntuzsitkusok megélhetése a miskolci közönség igényének épségbenitartása mellett biztosít­ható lenne. A cigányprímásokat Geszti Jenő és Palócz Kálmán képviselték, a meghívott kávéház- és étte- remtuLajdonosofc közül Somló Jenő, a Pannónia kávé- ház üzemvezetője jelent meg. A megbeszélésen szxxrnoirú adatok kerültek M egy­részt Mnskolc leromlott gazdasági életéről, másrészt a ctgányíriüzsikusok megdöbbentő nyomoráról. Közel 300 cigánymuzsákus küzd a létért Miskolcon. Nincsenek mulató vendégek, a fányérozás pedig úgyszólván a semmivel egyenértékű. A flxből élnak a banda tagak, de ez a „fix” egy-ikét nyilvános hely kivételével a , megélhetésre, még a lefokozott igényű cigánytnuzsiku- sok megélhetésére sem elegendő. Varrnak éjszakák, amikor egy-két-három pengőt ke­res a muzsikus cigány. Ezéint a viszonyokhoz képest rendesen kell öltözködnie és éhgyomorral jó arcot vágni. De ezek a vendégek i.s az esetek nagyobb ré- , eaöben hűtlenek lettek a magyar nótához. Azok, akik szerelmesei a magyar muzsikának és vele együtt a magyar cigánynak — koldusszegénvek. Nines pénzük nótára, cigányra és mulatósra. Üresek, vagy nagyobb részt üresek a kávéházaik és a vendéglők. A jazz és « a gazdasági válság ellen küzd tehát a cigány. De kér­dés, hogy meddig bírja. A jelek szerint nem sokáig. ÉSZAKMAGYARORSZÁG, 1950. FEBRUÁR 38. A Magyar Rádió dolgozói látogatták el szombaton Dlósgyőrvasgyárba. Erre a', alkalomra zsúfolásig meg­telt a diósgyőrvasgyáici kultúrház szépen feldíszített híitaimos terme. A színpadon milcrofonok emelkedtek, huzalok vezettek kJ a szabadiba: a műsort kábeleken továbbították Budapestre, ahol magnetofcmszalagra vették és még aznap este sugározták a Kossuth-rádi- 6n. Szirmai István, a Rádió kfazgatója üdvözölte a. hall­gatóságot a Rádió dolgozói nevében és tolmácsolta örömüket, hogy közvetlenül is szórakoztathatják a ter­melésben oly szép eredményeket elért dióegvörvasgyá­ri dolgozókat. Egyúttal átnyújtotta a Rádió ajándékát, egy opera teljes lemeztárát. A diósgyőrvasgyárt dol­gozók részéről Nemeskéri elvtárs, a Kohászati Üzemek pártbizottságának tagja köszöntötte az előadó művé­szeket és nyújtotta át a dolgozók ajándékét. Gulyás Gyula rádióriporter „varázsólita” a közönség elé a stúdiót. Pei’vomajsakij, a Budapesten járt tutorén költő „Induló” című versét Kárpáti Zoltán, a Rádió állandó színtársulatának tagja szavalta. Olvasta a ver­set, ahogy a mikrofonnál szokták. Ez kezdetben .zava­rólag hatott, később a hallgatóság beleélte magát a rádióadás különleges körülményeibe. Nagy sikert ara­tott > a Rádió szimfonikus zenekara, amely Lehel Gvörgv energikus, szuggesztív vezényletével Glimka: „Ruslán és Ludmilla” című operájának nyitányával j mutatkozott be. A számot az országos sztahanovista tanácskozáson résztvevő diósgyörvasgyári küldöttek­nek ajánlották. DÉLI HÍRLAP, 1971. FEBRUÁR 16. A Miskolci Szimfonikus Zenekar tegnap esti bérleti hangversenye szép számú hallgatóságot vonzott a Miskolci Nemzeti Színházba. Műsoron Beethoven Fi- delio-nyitánya, VI. (Pastorale) szimfóniája, valamint Dvorák 'h-moll gordonkaversenye szerepelt. Mindenfajta zenekari produkció két összetevőire bontható; a.karmester és a zenekar teljesítményére. A nagy koncertek légkörét éppen az a plusz teszi fe­lejthetetlenné, ha a dirigens és együttese közös mű­vészi képességgel eszményi együttműködésre képes. Ka megéreztetik a hallgatóval az alkotás nagy pilla­natait, ha nem vonhatjuk ki magunkat a zene hatása í alól. A tegnap esti koncert nem volt ilyen szerencsés ta- !‘ lálkozás. A neves fiatal karmester, Borbély Gyula mozdulataiban ezúttal több volt a rutin, mint az ér­zelmi feszültség, máskor jobban megtalálta a kontak­tust a zenekarral. A pastorale szimfónia legjobban si­került része a „Falusiak vidám mulatsága” volt; itt szólt a zenekar a legmeggyőzőbben. A többi tételben éppen a szimfóniát olyannyira jellemző gondtalan, felhőtlen boldogságot hiányoltuk. íj *< f ■A; X IÁ V 3 f? ■ü ■.•is.': 1? ■ -3 * $ % * Táj I. (Barczi Pál rajza) S SH * ■'h, aj Egy könyvtár alapja lehetne Felsőzsolcaiak küldik Romániába a Károlyi-biblia iubiianmán Ünnepségek Vizsolyban W 4^* »» ■■ es Göncön A román emberek megse­gítésére kezdeményezett gyűjtőakciók első hulláma lezajlott; a léthelyzet javí­tásához közvetlenül szüksé­ges élelmiszereket, gyógyá­szati eszközöket már elszál­lították a teherautók. Más irányban kdl kereskedniük a segítő szándékú emberek­nek, szerverseteknek. Érdekes kezdeményezésről kaptunk hírt FclsÖTsolcáróI. Az ötlet Nagy József tanácstitkár fe­jében született. — Nemrégiben eűenőriztok szakmailag a községi könyv­tárunkat, és megállapították, hogy túlságosan zsúfoltak a polcok. A könyvállományból 1000—1500 kötetet be kell csomagolni. Bkikoir született meg az ötlet, hogy mi lenne, ha a könyvek egy részét a Romániában élő magyarok­nak küldenénk el. Az utóbbi években úgyis szűkölködtek magyar nyelvű olvasnivalók­ban. Terveink szerint kap­csolatot veszünk fél olyan erdélyi faluval, vagy kisvá­rossal, amelyben csak ma­gyarok élnek — hiszen ott kell igazán a magyar könyv —, és oda küldjük el a szál­lítmányt. Szeretnénk, hanem csupán szétosztanák a köny­veket, hanem magyar nyelvű könyvtár alapjait képeznék. Ezt a lehetőségeinkhez mér­ten bövítíietnénk. magánszemélyek adományait is, amelyet a községi könyv­tárunkba hozhatnak el. Már idáig is szép számmal érkez­tek könyvek. Főleg Ifjúsági irodalmat, klasszikus írók, költők műveit és mai ma­gyar könyveket, kiadványo­kat válogattunk össze, ezeket várjuk az adományozóktól is S a kapcsolatok bővítésének még sok-sok lehetősége van. Ha van ré igény, romániai magyar gyermekek is tábo­rozhatnának a tesfcvérközség­ből nálunk Felsőzsoleán. A 2-es iskola udvarán levő fa­házban jó körülmények kö­zött üdülhetnének a kicsik. Sz. B. A Vizsolyi Biblia megjelené­sének 400. évfordulója alkal­mából országszerte ünnepsége­ket rendeznek, sőt az első tel­jes magyar bibliafordítás jubi­leumát számon tartják a nagy­világban is. A rendezvények sorábél kiemelkednek a gönci és a vizsolyi programok. Károlyi Gáspár gönci plé­bános munkája a Nyitra me­gyei Galgócról Vizsolyba te­lepített nyomdában nyerte el végső formáját A körülbelül 800 példányból 52-t tartanak számon, amiből Magyaror­szágon 24-et őriznek. Vi­zsolyban is megtekinthető eredeti példány. 1981-ben facsimile alakban kiadta, a Magyar Helikon, az idén':]£•* met megjelenik. A Vizsoly! • Biblia hasonmás kpteté- 4-100 forintba kerül májSf" előjegyezhető az alföldi és a* északkeleti megyék városi" művelődési központjaiban. Az abaúji ünnepségek áp­rilis 28-án kezdődnek, a vívj* zsoiyi művelődési házban rerH dezendő szimpóziummal. A,,, tudományos tanácskozáson a - Tiszáninneni Református!? Egyházkerület és a megy?gta Közművelődési Módszertani Központ által meghívott irodalomtörténészek, kutatóké és lelkészek vesznek részt:- (Az előadásokat videóra rög- " zítik, és könyv alakban is# ' megjelentetik.) A vizsolyi műemléki tempj lomban Kürti László, a Ti­száninneni Református Egy- házkerület püspöke ünnepi istentiszteletet szolgáltat áp­rilis 29-én. (Az istentiszte­letet zártláncú televíziós közvetítés segítségével a templomkertben, rossz idő esetén az iskolában is lát­hatják azok, akik a temp­lomba nem jutnak be.) Májusban bibliatörténeti kiállítás nyílik a vizsolyi mű­velődési házban, Göncrusz-J kán, a református templom-" bán pedig énekeskönyv-ki- állítást rendeznek. A gönci általános iskola május 18- ón veszi fel Károlyi Gáspár nevét. Ugyanezen a napon lesz az I. abaúji szabadegye-; tem megnyitója. A téma: a reformáció szerepe a magyar művelődés történetében. A főelőadók: Kosáry Domokos és Gaál Botond. Pozsgay Imre lesz a júni­us 10-1 vizsolyi nagygyűlés szónoka. A jubileumi rendez-! vények sorába tartozik Szalay Lajos gönci kiállítása," Benkö Dániel koncertje, a debreceni Cantus Kórus hangversenye, és többek kö­zött ifjúsági vetélkedő a bibliafordítás koráról, éa magának a Bibliának az is­meretéből. Emelőgép-felújításban jártas mlianysserelőt és elektrotechnikust csoportvezetőnek, változó munkahelyre, kiemelt fizetéssel alkalmazunk GÉPSZER Kisszövetkezet Miskolc, József Attila u. 13. A Rónai Sándor Művelődési Központ, a Nehézipari Műszaki Egyetem gondozásában alapfokú IBM-számítógépkezelő tanfolyamokat indít február hónapban, 40 órás időtartamban, 3 csoportban A TANFOLYAMOK RÉSZVÉTELI DÍJA: 7800 Ft, melyet két részletben lehet befizetni. (A későbbiekben haladó és különböző programnyelveket oktató tanfolyamokat is tervezünk indítani.) itLLNTKEZNI LEHET: a Rónai Sándor Művelődési Központban (Miskolc, MSZB tér 3.) II. emelet 207-es szobában. mVU ÁGOSÍTÁST ADUNK: a 88-439-es és a 61-177/175-ös telefonon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom