Déli Hírlap, 1990. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-13 / 37. szám
s OfpQ házak kórlapjai Boltívbe falazott Sztálin és Rákosi y A Rákóczi-ház: egy az öreg Széchenyi úti épületek közül. Sajnos, többségüknél még nem kezdődött meg a felújítás, é» így azt sem tudni, vajon mennyit bírnak még ki a vén falak. (Kerényi László felvételei) ^ MISKOLCIAK NAPILAPJA a kérdést: „vajon meddig áll még az ősz Peterdi háza?” A tét tehát nem csekély, hiszen — egzakt mérésekkel és számításokkal ugyan — egy kicsit jósolni is kell, méghozzá felelősséggel. Mindebből persze az is következik, hogy az állapotfel- véieli jegyzőkönyvek, felmérések, szerkezetfelújítási javaslatok és tervek távolról sem száraz és unalmas dolgok, hanem izgalmas fejezetei egy történelmi regénynek, melynek főszereplői öreg házak. Gr and András statikus mérnök ma a Ház és Dekor gazdasági munkaközösség közös képviselője, azonban ezt megelőzően már a Miskolciéra színeiben elkészítette az említett izgalmas várostörténelmi regénynek számos fejezetét, mely a Széchenyi úton „játszódott”. A Széchenyi öreg házainak pontos szerkezeti, állékonysági felmérése alapját képezte a belvárosi tömbrehabilitáció néven ismert, és az utca embere által néha értetlenséggel szemlélt épületfelújítási munkának. Az értetlenség többnyire az előítéletekben gyökerezik, hiszen mindannyian hajlamosak vagyunk „a régiek még tudtak” és „ha már eddig állt, miért dőlne ösz- sze” típusú közkeletű bölcsességeknek hinni. Nos, a statikus nem hisz az ilyen szentenciákban: csak a szemének hisz, a vizsgálatoknak, a méréseknek. Ez érvényes a régi miskolci házakra is, melyek tulajdonképpen nem is olyan régiek: a gyakori árvizek, tűzvészek miatt többször is újjáépítették ezeket, s gyakorlatilag alig akad közöttük olyan, mely teljes szerkezetét tekintve „egyidős lenne önmagával”. Éppen a gyakori helyreállítások idővel, pénzzel egyaránt takarékoskodó volta okoz ma sok fejtörést a helyreállítás során: a szerkezeti csomópontok kibontásakor, a födémgerendák feltárásakor hajmeresztő dolgok derültek ki. Két-, sőt háromrétegű födémek kerültek napvilágra, melyek közül a legalsó viselte a többi súlyát, és még ehhez jött a hasznos terhelés. Hasonlóan felelőtlenül bántak eleink a téglaboltozatokkal és boltívekkel is, melyeket csak szigorú szabályok szerint, erőjátékukat figyelembe véve ssabad megbontani, átalakítani. A szakszerűtlen átalakításokra — afféle állatorvosi lóábraként — a legjobb példa a Tanácsház téren álló lila ház, melynek gyakorlatilag csak a főfalai voltak használhatók a helyreállítás során. A statikus persze nemcsak lebontat óvatosságból falakat és födémeket, hanem megpróbál értékes, ma már egyre ritkább, ipartörténeti értéket jelentő műszaki megoldásokat megőrizni. Ezeket nem is annyira az idő vasfogától kell megóvni, mint inkább a kivitelezők kényelmességétől. A Széchenyi út 8. szám alatti épületben például nem sikerült megmenteni a szép téglaboltozatot, a 6. szám alatt viszont igen: itt új vasbeton födém került a régi fölé, és átmenő csavaros függesztékekkel tartja a régi boltozatot. Ma, amikor a város költségvetésének összeállítása szinte megoldhatatlan döntések elé állítja a városatyákat, a különféle tervezési munkákra előirányzott ösz- szegek elsők között eshetnek a „kihúzandó” kategóriába. A belvárosi rehabilitáció is lelassult, sőt további sorsa is kétséges: ennek fényében még fontosabb és elkerülhetetlenebb a felújításra váró épületek statikai vizsgálata. Erre részben biztonsági okokból van szükség (hiszen lakott épületek), részben pedig a pénzszűke miatt célszerű lenne, ha az épületek műszaki állapota határozná meg felújításuk sorrendjét, hiszen, ha egyéb sorrendet követnek, könnyen lehet már menthetetlen az öreg épület, mire odaérnek az építők. Pedig kár lenne a régi miskolci házakért, melyek díszletként szolgáltak a távolabbi és a közelebbi múlt viharos történelméhez, magukon viselve ennek nyomait. Sőt, meglepetésekkel is szolgálhatnak, mint a Széchenyi út 6-os épület. Itt egy befalazott üregben, a vizsgálatot végzők legnagyobb megdöbbenésére, két gipsz mellszobrot találtak, melyeket Sztálinról, és legjobb tanítványáról. Rákosi, ról mintázták. Hogy valamiféle értékmentő akcióról van-e szó, vagy az egykori építőmester egyszerűen meg akarta mutatni a két bölcs vezérnek, milyen érzés bizonytalan időre bezárva lenni, valószínű már sohasem derül ki... Kiss József Ügyfélszolgálati iroda nyílt Azoknak, akik lakbértámogatásra jogosultak Többezres rohamra számítanak a városi tanács hivatalában a lakbértámogatási ügyekkel kapcsolatban. Ezért mától megnyitották a Hunyadi u. 6. szám alatt, a földszinten, azt az új ügyfélszolgálati irodát, amely speciálisan csak a lakbértámogatási ügyekkel foglalkozik. Szeretnék elérni a tanácsi hivatal munkatársai, hogy minél gyorsabban, bü- rokráciamentesebben intéződhessenek a lakbértámogatási ügyek. Mint ismeretes, a parlament döntése értelmében, a lakbérek emelkednek, ám az emelkedéssel egy • időben életbe lép egy szociális alapokon nyugvó kedvezmény- rendszer is. Azt, hogy ki, milyen kedvezményben részesülhet, annak alapján döntik el. hogy megfelel-e a kérelmező azoknak a kívánalmaknak, amelyeket az ingatlankezelő vállalat által kitűzött nyomtatványon olvashatnak. A MIK minden összkomfortos és komfortos lakásban élő bérlőjének elküldi a lakbérközléssel együtt ezeket a szükséges nyomtatványokat. (Csak azért az összkomfortos és a komfortos lakások bérlőinek, mert a komfort nélküli lakások bére nem emelkedik.) A kiküldött nyomtatványokkal. a lakbérközléssel, a személyi igazolvánnyal, és a rokkantak esetében a rokkantságot igazoló okmánynyal kell felkeresni az ügyfélszolgálati irodát. Természetesen a nyomtatványokat ki kell tölteni, de ha valaki nem boldogul vele. tanácsot is kaphat hozzá az ügyfél- szolgálati irodán. Ha jól van kitöltve a kérelem, és nincs túl nagy tömeg, az ügyintézők azonnal el is intézik a lakbértámogatási ügyet. Az iroda reggel 8-tól délután 4-ig tart nyitva, szerdánként délután 6, pénteken pedig 8-tól déli 12 óráig. Miből gazdáik: dik a város az idén? (1.) Nadrágszíj-megh ázás, több tételben Ha majd szülnek a lányok is __ Sokan nevezték már az 1990-cs év tanácsi költségvetését Miskolcon válság-, vagy katasztrófa-költségvetésnek, és nem is ok nélkül. Jóval több, mint egymilliárd forint hiányzik a város kasz- szájából, ha szembeállítjuk a jogos igényeket és a város várható bevételeit. Ez a különbség már akkora, hogy a szakadékot csak az igények drasztikus csökkentésével lehet valamelyest áthidalni. Az idei költségvetésről folyó vitát lapunk kezdettől fogva figyelemmel kíséri, hiszen minden miskolci polgár pénztárcájáról, bőréről van szó. Néhány részben megpróbáljuk az elkövetkezendő napokban bemutatni, milyen terv az, amiről vitat- kóznak a szakemberek és a tanácstagok, milyen dokumentumról határoz majd a tanács testületé, amikor is rövid időn belül véglegesen döntenie kell. • AMIT NEM LEHET LEÁLLÍTANI Ebben a már vázolt anyagi vészhelyzetben két alapvető elvhez tartották magukat a tervkészítők: továbbra is a működtetésnek — iskolák, óvodák, egészségügyi intézmények, tömegközlekedés — biztosítanak elsőbbséget. a beruházásoknál pedig csak a kivitelezés alatt álló, műszakilag le nem állítható feladatok pénzügyi fedezetét tudják előteremteni. A működtetés elsőbbsége azonban nem. jelenti azt, hogy ne lennének olyan területek — például köztisztaság, park- Aeaotartás, művelődésügy —, ahol a költségek lefaragása már szinte a teljes felszámolás veszélyével fenyeget. Q PISZKOSABB LESZ Egyedül a szociális ellátásra juthat több pénz a tavalyinál, a segélyezéstől az éjjeli menedékhely fenntartásáig. Ugyanakkor olyan tempóban fokozódik a szegénység a városban, hogy a szociális szolgáltatások színvonala nem növekedhet. De legalább az áremelkedéseket sikerült a pluszpénzből ellensúlyozni. A városüzemeltetésben meglehetősen komor az előrevetített kép: jóval kevesebb a pénz, mint tavaly. Útkarbantartást csak a tömegközlekedési útvonalakon végezhetnek, s csak a megkezdett útkorszerűsítési munkákat fejezik be. A köz- tisztaság megőrzésére annyi pénz jut, hogy ennek következményeit mindenki érezni fogja: hacsak nem szemetelünk jóval kevesebbet az eddigieknél, a megszokottnál is piszkosabb lesz a város. A parkfenntartásban pusztán a minimális gondozási feladatokra jut, és nincs egyetlen fitying sem a képzőművészeti alkotások és a játszóeszközök karbantartására. Ami pedig a közvilágítást illeti: el kell búcsúznunk az ünnepi díszkivilágításoktól. Az egészségügyben a feladatok jelentős részét az idén már a társadalombiztosítás fedezi. De a tanácsra maradó — például műszerbeszerzési — teendőkre sem elegendő a pénz: nem tudni például, hogy mi lesz a Vasgyári Kórház hiányzó 20 milliójával. Nyilvánvaló nagy visszhangot kelt majd, hogy további négy bölcsődét kívánnak bezárni a gyermek- létszám csökkenése miatt, a Budai József utcán, a Ki- lián-északon, a Mátyás király utcán és az Avas-dél III. ütemében. A gyerekeket a közeli bölcsődékben helyezik el; a bölcsődei dolgozókat elhelyezik, illetve átkép- zik. 6 ÓVODA- ES ISKOLABEZÁRÁSOK A művelődésügyben a számítások során kiderült: a rendelkfezésre álló pénz és a szükségletek között akkora az eltérés, hogy halaszthatatlan az intézményhálózat megváltoztatása. Kétségtelenül az oktatás az idei költségvetés egyik legkényesebb pontja. A vitára bocsátott terv ugyanis az iskolák. óvodák esetében intézmények bezárásáról is szól. De már a bölcsődebezárásokkal kapcsolatban többen figyelmeztettek: a most középfokú oktatási intézményekben tanuló rendkívül népes korosztály — a demográfiai hullám csúcsa — hölgytagjai hamarosan szülőképes korba kerülnek, és mit csinálunk majd a kicsikkel, ha nem tartjuk fenn a bölcsődéket? Az oktatásban is számtalan ellenérv szól az ellen: úgy takarítsunk meg pénzt, hogy bezárunk óvodákat és iskolákat. Nagyon megfontolandó, hogy az így „megtakarítható” milliók valóban megtakarításnak nevezhetők-e, hiszen az oktatás színvonalának süly- lyedése néhány éven belül katasztrofális következményekkel is járhat... (Folytatjuk) XXII. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM 1990. FEBRUAR 13., KEDD ÁRA: 3,50 FORINT A jól ismert költői kérdésre — „áll-e még az ősz Peterdi háza?” — viszonylag könnyű megadni a választ, hiszen objektíve meg lehet győződni a helyzetről. Egy építész-statikus mérnök már jóval nehezebb helyzetben van, mint a költő, hiszen neki valahogy így teszik fel
