Déli Hírlap, 1990. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-07 / 32. szám
Még van üres adatlap Megszámláiiattunk Miskolcon is Újra reménykedhetünk Feltámad-e az Esztramos? Mi lesz a számlálóbiztosok A valójában január 2-án kezdődött népszámlálás február 3-án hivatalosan befejeződött. Mi a helyzet Miskolcon, sikcriilt-e az utolsó adatlapot is kitöltetni vagy kitölteni a számlálóbiztosoknak? — kérdeztük dr. László Zoltántól, a Miskolc Megyei Városi Tanácsi Hivatal elnökhelyettesétől, a népszámlálás városi felelősétől. — Kevés híján túl vagyunk a feladatokon, csaknem 100 körzetből befutottak a területfelelősök által átnézett adatlapok, a többi területen még dolgoznak rajtuk. A számlálóbiztosoknak február 3. és 13.. között kell leadniuk a kitöltött íveket, s 20-ig van még lehetőség rá. hogy ott, ahol több kísérlet után sem sikerült az adatokat megszerezni, még pótolják a hiányt. — A számlálóbiztosok munkája tehát nem fejeződik be? — Akinél még van üres adatlap, annál nem. Igaz. ilyen esetben a szomszédok segítségét ' is kérték, s van, ahol a postaládát vették igénybe a közvetítéshez. Hogy mihamarabb lezárhassuk az akciót, most azoknak a segítségét kell kérni, akik valamilyen oknál fogva kimaradtak az adatfelvételből. Akiket tehát többszöri keresés után sem találtak otthon a számlálóbiztosok, s így nem vettek részt az ösz- szeirásban, ha a postaládában találták, vagy találják meg az adatlapot, kitöltve juttassák el hivatalunk né- pességnyilvántartó csoportjához: a Petőfi u. 39. szám földszintjén található. Aki maga nem tudja kitölteni az iveket, az a csoportnál segítséget is kap hozzá. — Mikor tudunk meg valamit városunk népességi adatairól? — Miután az adatlapokat a Központi Statisztikai Hivatalban dolgozzák fel. csak annyit tudunk egyelőre, hogy a kérdőívek kódolása következik, alkalmassá teszik azokat a számítógépes munkára. Tudomásunk van arról is, hogy mintavétellel ellenőrzik a hibaszázalékot, mielőtt a részletes feldolgozás elkezdődne. Az bizonyosnak tűnik, hogy az elemzés 1992-ig tart, csak akkor kaphatunk majd pontos eredményt a népszámlálás összesített adataiból. — Miskolcon végül is hányán vettek részt a népszámlálási munkákban? — összesen 606 számláló- biztos és 121 területű felelős. Hatszázezer magányos szil A kínai kormány újabb rendeletet készít elő a családegyesítés megoldása érdekében. Nem a Kínában és a Tajvanon élő családtagok egyesítéséről, hanem azokról van szó, akik Kína határain belül, egymástól több ezer kilométeres távolságban élnek és dolgoznak, függetlenül attól, hogy a törvény szerint házasok. Visszalépett A Fidesz miskolci csoportja sajnálattal közli, hogy a 3. számú választókerületben indult képviseJőjelöJtje, Kiss János személyes okokból visz- szalépett. A Fidesz elnézést kór támogatóitól. Az idő rövidsége miatt ebben a körzetben új jelöltet nem állít. Kérik a szervezettel szimpatizálókat, hogy a megyei listánkra leadott szavazataikkal támogassák a fiatal demokratáikat. A sajátosan kínai szocializmus kedvenc gyakorlata volt az elmúlt évtizedekben áz, hogy az újdonsült férj és feleség egymástól lehetőleg minél távolabb kapjon munkát. Teljes rejtély, hogy mi késztette a Kínai Kommunista Párt és a kormány vezetését erre az embertelen megoldásra. A mesterséges családszétválasztást azonban előszeretettel alkalmazták egyetemet végzett fiatalok és vezető értelmiségiek esetében. Mao Ce-tung halála után a kormány rendeletben mondta ki, hogy meg kell szüntetni a házasok különélését. Ennek megfelelően 1978 óta több mint egymillió kínai házaspár élhetett együtt ismét. Viszont a jelek szerint nem halt ki a gyakorlat, mert most nyilvánosságra hozott újabb rendeletében a központi kormány még mindig hatszázezer magányos szívről, azaz három- százezer egymástól távol élő házaspárról tesz említést. Ű jból ígéri természetesen, hogy most már valóban felszámolják ezt a természetellenes jelenséget. Vetélés - a képernyő Éti Egy kaliforniai kutatócsoport 1600 nő bevonásával azt vizsgálta, hogy van-e kapcsolat a számítógép képernyője előtt végzett munka és a terhes nők vetélésének a gyakorisága között. A munkába nem járó nőkkel összevetve, 10 százalékkal több vetélést találtak azok körében, akik heti 20 óránál kevesebbet, és kétszer annyit azok között, akik heti 20 óránál többet dolgoztak képernyő mellett. Jóllehet, ezek az arányok statisztikai szempontból jelentéssel bírnak. arról semmit sem áruljak el, hogy a képernyőnek milyen hatása okozhatja a nagyobb vetélési arányt. Régóta gyanakodnak a képernyőből kikerülő gyönge elektromágneses térre, de okozhatja azt a képernyő figyelésével kapcsolatos stressz is, miként az is meglehet, hogy a gyakoribb vetélés egyáltalán nem hozható kapcsolatba a képernyővel. Mindenesetre a világon sok helyütt gondolnak arra, hogy korlátozzák a képernyő előtt végzendő munka időtartamát. vagy, hogy abba kötelező szüneteket iktassanak be. rendszeresítsék az érintett dolgozók szemvizsgálatát. fizetésével? A barlangokat megnyitották • Növényritkaságok Igaz, menet közben körülbelül 250-en cserélődtek, volt aki családi, egészség- ügyi okok miatt lépett visz- sza. többen azonban — amikor rájöttek, hogy mekkora munkát igényel a kérdőívek széthortlása, kitöltése és kitöltetése — sokallták a munkát, kevesellték az érte járó juttatást, s ezért fordítottak hátat. Szerencsére a kelleténél több jelentkezőt képeztünk ki. így volt utánpótlás. — Ha már a díjazásnál tartunk: mikor kapják meg a valóban nagy munkáért járó pénzüket a számlálóbiztosok, s menynyit? — Szerencsére nem jártunk úgy, múlt a televízióban bemutatott budapesti kerületben, ahol nem kaptak pontos eligazítást a felkészítés során jelentkezők. Mi részletesen elmagyaráztuk, hogy kétszer 1800 forint jár annak, aki a maximumot — 450 adatlap kitöltését — teljesíti az alapkérdőíveknél, s átlagosan 500 forint fizethető annak, aki szociálisan nehéz, vagy külterületen végezte munkáját. Ugyanez vonatkozik a reprezentatív felmérésben részt vevő számlálóbiztosokra, csak azoknak 300 adatlap volt a normamaximum. Ebből természetesen következik az is, hogy aki kevesebbet teljesített, az arányosan kevesebb pénzt kap. S nem árt tudni azt sem. hogy azoktól, akik aktív dolgozóként. munka mellett vállalkoztak rá, a díjazásukból levonják a 20 százalékos forrásadót. A pénz első részletét egyébként várhatóan a jövő héten kezdik fizetni, amikor az adatlapokat már leadták a számlálóbiztosok. a csúcson Amikor még az ország közvéleménye kisebb környezetvédelmi botrányokon is álmélkodhatott, mint a bős—nagymarosi vízierőmű- építkezés, amikor még elmebetegnek nézték azokat a fiatalokat, akik a tavaszi békakonvojt egyesével mentették át az autópályákon, amikor még az erdőpusztulásra figyelmeztetőket rosszindulatú akadékoskodőknek titulálták, szóval még ennél is régebbre, a természetvédők harcának őskorába nyúlik vissza megyénk egyik hegyének, az Esztramosnak a története. Az Aggteleki-karszt Alsóhegyétől leszakadt, különálló óriás egy részét már 1834- ben vasércbánya kezdte ha- rapdálni. Ez még minimális tájképi változással járt. hiszen kisüzemi termelés folyt, ám 1948-ban az Ózdi Kohászati Üzemek számára megkezdődött az első osztályú mészkő kitermelése is. 1949- ben a vasérc minősége erősen romlott, így ’51-re bányászatát megszüntették, bár ’56 és ’60 között, a még megmaradt vasérc-vagyont is lefejtették, A természeted etem 1980 óta próbál lépéseket tenni a bánya beszüntetésére, melynek nemcsak tájesztétikai szempontjai voltak és vannak, hanem mert az Eszteaano6 bar lángokat, tehát fokozottan védett természetű értékeket rejt gyomrában. A hidrotermás barlangok közül — melyeket egyébként, ha nincs bányászat. talán máig nem ismerünk — a FöMváryt, ma már csak rombarlangnak Fal épül a szfinx elé? A fáraó nap-hajója Kevés építési elképzelés váltott ki ekkora vihart a Nílus partján! A terv szerint a szfinx elé 10 méter magas falat építenek, hogy elkerítsék az egyre terjeszkedő Nazlet el Sémán falu nyüzsgésétől. Az ellentábort mindenekelőtt az háborítja fel, hogy az építményben egy hatalmas amfiteátrumot, továbbá egy múzeumot is el akarnak helyezni. utóbbit Kheopsz fáraó naphajója részére. Nem az egész platót, vagyis a Kheopsz-piramis, az alig kisebb Khephren-és a Mükerinosz-pirartlis egészét akarták fal mögé helyezni. A szfinx állaga azonban valamilyen intézkedést szükségessé tesz. Fikri Hasz- szán professzor, miniszteri tanácsos úgy véli, akkor már a szükségből erényt is lehet kovácsolni. Olyan reprezentatív építményt kell létesíteni — mondják a terv kiagyalói —. amelyet a falu felé óegyiptomi stílusban hatalmas portálként alakítanának ki. Ezen keresztül juthatnának a látogatók a platóra. A buszokat és a személygépkocsikat így végképn kizárnák. Idősek és mozgássérültek számára elektromos járműveket állítanának üzembe A legvitatottabb pont hogv az építményt a szfinx irányában amfiteátrumként alakítanák ki. legkevesebb 4000 ülőhellyel a hang- és fényjáték esti előadásai közönségének részére. Szó sincs butikokról, turistaiparról, nyugtatja meg a berzenkedőket Fikri professzor. Csupán a most is meglévő kávéháznak és szuvenír-elárusítóhelynek kell az új épületben helyt adni, no meg a mellékhelyiségeknek. A mostani pihenőház útban van. ezért el kell tűnnie. A professzor egyetlen aggálya, hogy nem változtatja-e meg a védőfal a mikroklímát, végzetesen veszélyeztetve a már most is málladozó és jelenleg is felújítás alatt álló szfinxt. Állítólag a tervezetet ebből a szempontból is alaposan megvizsgálják. Jó oka van annak is, hogy Kheopsz fáraó naphajóját az új építményben létesítendő múzeumban helyezzék el: az 1954-ben megtalált, majd újból összeépített ötezeréves vízijármű jelenlegi helye túl forró, az izzadó turisták miatt a levegő túl nedves, no és nem is elég reprezentatív. Az új múzeumot és az egész építési koncepciót ellenzők viszont a hajót féltik, mert az szerintük már nem bírná ki, ha újra szét- és összeszerelnék. Az érintett falu lakói gyanakodva figyelik a körülöttük folyó csatározást. Eddig ők kölcsönöztek tevéket és lovakat a turistáknak most viszont attól tartanak. hogy esetleg házaikkal együtt el kell tűnniük egy piramis-, szfinx- és turistamentes helyre, és örök e búcsút mondhatnak a biztos jövedelemnek. • Maradt még cseppkő is £ Az Esztramos jelenlepi csúcsa egy meghagyott, kicshtg orom, melyből a Földváry-barlang bejárata nyílik. )k A bányaudvartól nem messze szívós kitartással megmaradt néhány védett növénytársulás, így például a sárga kövirózsa. nevezik, míg az alsóbb szinten található, jobb állapotban lévc-t Rákóczinak. A bánya azonban a környéken élők nagy részének biztosított munkahelyet, s akkor még úgy tűnt, a kohászat is lábra tud állni, mészkőre tehát szükség lesz. így a természetvédelem ezzel az üggyel, a ’80-as években elszenvedte az első nagyobb vereségét. Mi a helyzet ma, erről érdeklődtünk D ienes Andrástól, az Aggteleki Nemzeti Park igazgatóhelyettesétől, geofizikustól: — Akkor, az évtized elején még érdemes lett volna a bányászkodást megszüntetni. ugyanis a barlangok állapota, a képződményei, iáratrendszerei komoly értéket jelentettek. Mára nem sok értelmét látom ennek. Hiszen miután kimondták a hegy felett az ítéletet, a halálraítélt barlangokból megkezdődött az értékek megmentése. Gyűjtők, múzeolő- gusok, barlangkutatók hátizsákkal. teherautókkal hordták szét a barlangok cseppkőképződményeit. kristályait. Emlékszem, egyetemistaként még én is részt vettem ebben a „leletmentési” munkában. Egy-egy szép darabért 100—200 forintot is adtak a bizományiban, s néha elgondolkodom, hogy lehet. ha erre az üzletre áll rá a bánya, nagyobb hasznot termelt volna, mint a mészkővel. Emellett az eltelt 10 év bányászkodása okozta a barlangokban .1 legnagyobb kárt, hiszen a robbantásokkal járó rezgések meggyengítették a cseppiköveket, repedéseket- okoztak. Jelenleg, tudomásom szerint a bánya elérkezett addig a védőpillérig, melyet az Országos Bányaműszaki Felügyelőség jelölt ki számára, s a sors iróniája, hogy a kohászat hanyatlása következtében a termelés is csökken. Ügy tűnik, előbb-utóbb befejező-; dák a bányászkodás. — Egyes hírek szerint a Borsodi Ércelőkészítő Mű Bódvavölgyi Kőfeldolgozó Kft.-t alakított. Ennek a vállalkozásnak már nincs köze az Esztramos- hoz? — Lehetséges, hogy van, ám szakemberként az a vé-í leményem, hogy díszkőnek alkalmatlan az innen bányászott mészkő, hiszen a bányászkodás következtében repedezett, szétrázott az egész hegy. Tornanádaskán, Rakacán, Szarvaskőn található e célra megfelelő anyag. Egyetlen érv a bányászkodás folytatására a munkaerő megtartása lehet — a környékről több. mint 130-an dolgoznak itt —. de ha a bányászkodás abszolút gazdaságtalan, sejthető, hogy mi lesz a sorsa. — Marad tehát egy hegy, melynek kétharmada holdbéli tájra hasonlít. Mit tud kezdeni ezt követően az Aggteleki Nemzeti Park az Esztramossal? — Kőbányát rekultiválni igen nehéz, talán párszáz év múlva, ha megfogan rajta a növényzet. Azonban a bányászattól elzárt részen, a különleges szubkárpáti, szubmediterrán hatás érvényesülése következtében értékes, ritka növényvilág található itt. A barlangok kihasználására is van élképp zelésünk. A Rákóczi bejáratát tavaly lezárattuk, biztonságossá tettük, ez évben pedig szeretnénk kivilágítani,' látogathatóvá tenni. A Földváry már jóval rosszabb állapotban van. de szinten látogatható. Mindkettőnek megvan a maga értéke. így gyakran vendégeink a barlangkutatók geológusok, s bár nem rendszeresen, de bármikor tudunk csoportokat is fogadni egv-egv túrára. barlangiárásra Nagy Zsuzsanna
